Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-09-02 / 35. szám

1951. szeptember 2. A Szovjetunióban épül a világ legnagyobb vízierőműve 1950. augusztus 21. nevezetes dátum az emberi haladás történetében. Ezen a napon hozta nyilvánosságra a Szovjet­unió minisztertanácsa a kujbisevi víz­erőmű megépítéséről szóló határozatot. A kujbisevi erőmű, a világ legna­gyobb vízierőműve, 1955-ben készül el. Teljesítménye 2 millió kilowatt lesz és évente körülbelül 10 milliárd kilowatt­óra energiát fog termelni. A Volgán túl a kujbisevi víztárolóból 1 millió hektár­nyi területet öntöznek majd. A volgai óriás Moszkva nagyüzemei számára 6100 millió kilowattóra, Kujbisev és Szaratov gyárai számára pedig 24Q0 millió kilowattóra villamosenergiát szolgáltat: Ez azt jelenti, hogy a nagy erőművek megépítése után a Szovjet­unióban egyre több automatagyár he­lyezhető majd üzembe és a termelés evyre fokozódó gépesítése közelebb hoz­za majd az anyagi javak olyan bőségét, amely lehetővé teszi, hogy minden szovjet ember szükségletét bőségesen ellássák, hogy jelentős lépéseket tegye­nek előre az emberiség álma, a kommu­nizmus felé. Ott. ahol az erőmű épül, a Volgán gá­tat építenek, amely 25 méterrel emeli majd a folyó vízszínét és hatalmas ki­terjedésű, 50,0 kiSométer hosszú víztárolót létesít. A gát építéséhez 150 milhó köb­méter föld megmozgatására van szük­ség. Ez tizenötszöröse annak a föld­mennyiségnek, amelyet a tiszalöki vizi­­erőműhöz csatlakozó 100 kilométer hosszú tiszántúli főcsatorna építésénél kell majd kiemelni. A kujbisevi gát be­tonépítménye még nagyobb alkotás lesz. 1955-ig összesen hatmillió köbmé­ter betont kell itt beépíteni. Ez azt je­lenti, hogy a betonozási munkák ideje alatt óránként mintegy 1000 köbméter betont kell beépíteni. A kujbisevi gát betontérfogata közel kétszerese a Colo­­rado-folyón épülő Boulder-gáténak és betonjából 700 tiszalöki erőművet, vagy 1000 békésszentandrási duzzasztóművet építhetnének fel. Mindez hatalmas feladatot ró az épí­tőkre. A szovjet dolgozók becsülettel birkóznak meg a nehézségekkel. Az építkezés területén mindenütt túltelje­sítik termelési tervüket, az első sorok­ban harcolnak a nagy sztálini tervek megvalósításáért. Csupán egy esztendő telt el a határozat nvilvánosságrahoza­­tala óta és Kujbisev környékén máris felismerhetetlenül megváltozott a vidék képe. A hegyeket, völgyeket átszelő ha­talmas távvezetéket, amely elektromos­­áramot hoz az építkezés színhelyére, már felépítették. Az építkezési munka­teret már zárógátak választják el a fo­lyótól. A munkagödrökből többszázezer köbméter földet emeltek ki. Ez év vé­rére a kiemelt föld mennyisége megha­ladja a kétmillió köbmétert. Az építkezésen mindenütt hatalmas szovjet gépek dolgoznak. A vasút- és útépítéseknél talaiervengető gépek, ön­működő űtgyaluk. földnyeső gének vég­­zjk munkájukat Az erőmű földiát ja elektromos hajtású iszan.szivattvúkkal épül, amelyek a víz és föld hm keveré­st csővezetékeken továbbítják a gát ’'elvére A föld itt leülepedik és egymás f41ött elhelyezkedő tömör rétegekben a rét vízzáró testét alkotja. \z iszapszi­vattyúk egy nap alatt 40.009.tonna föl­det mozgatnak meg. Az erőmű számára óriásturbinákat ké«y mt amelyeknek megépítését sokrétű tudo­mányos kísérletek és számítások előzik meg. A tervezők arra törekednek, hogy a turbinák hatásfokát a lehető legmaga­sabban állapítsák meg, mert már 1 szá­zalékos javítás is több nagyüzem vil­lanyáramellátását biztosítja. A kujbise­vi erőmű hidraulikus berendezésében elérhető 1%-os hatásfokemelés, ami évi 10 000 vagon közepes minőségű szén hatásfokával egyenlő és 10 akkora vá­ros energiaszükségletét fedezi, mint Szeged. A csatornák építésénél úszó iszapszi­­vattyus kotrókat és nagyteljesítményű markolós kotrógépeket használnak, amelyeket a nagy építkezések részére terveztek és építettek a szovjet mérnö­kök. Egy ilyen kotrógép üzemét 44 elektromotor látja el, markolója pedig 15 köbméter földet emel fel egyszerre. A kujbisevi építkezés közelében egy év alatt új város nőtt ki a földből, a Volga-menti Komszomolszk. A város építői vállalták, hogy augusztus 21-re, a határozat első évfordulójára 20.000 négyzetméter lakóteret készítenek el és felépítik a 750 személyes klubot is. A Volga-menti Komszomolszkban már ké­szen állnak az üzletek, egy középiskola és több óvoda is. Az erőmű környékén mindenütt ilyen nagy lendülettel foly­nak az építkezések. Ez év végéig 65.000 négyzetméter területen épülnek isko­lák, klubok, kórházak, üzletek és lakó­házak. „A kommunizmus építkezései az egész nép ügye” — ez a jelszó született meg a nép ajkán és valóban, a hatalmas ország minden részéből szakemberek, mérnökök, tech­nikusok és egyszerű munkások utaztak A román mezőgazdaság a szocialista átalakítás utján Közel két évvel ezelőtt alakultak meg az első kollektív gazdaságok a Ro­mán Népköztársaságban. A román sze­gény- és közép parasztok 1949 nyarán léptek először a kisparaszti gazdasá­gok egyesítésének útjára, a nagyüze­mi termelés útjára. Ettől az időtől kezdve mind több és több dolgozó pa­rasztcsalád látja és tapasztalja, hogy a kollektív gazdaság örökre megszaba­dítja őket a nyomortól, a kizsákmá­nyolástól, a múlt kultúrális elmaradott­ságától. A román dolgozó parasztság élete rendkívül nehéz volt a kizsákmányoló burzsoá-földesúri rendszer alatt. A pa­rasztoknak nem volt elég földjük, me­zőgazdasági eszközük, igavonó állatuk. Az ország számtalan vidékén ősi faeké­vel szántottak. Mintegy 1,800:000 gaz­daságban egyáltalán nem volt eke. Há­rommillió parasztgazdaságban nem volt tehén, kétmillió gazdaságnak nem volt egyetlen sertése sem, 500.000 gaz­daságban pedig egyetlen szárnyas sem volt. A parasztságot pellagra tüdővész és egyéb betegségek tizedelték. A ro­mániai csecsemőhalandóság a múltban általában sohasem csökkent 17 száza­lék alá. A fasiszta diktatúra megdöntése és az 1945. évi földreform megvalósítása után új élet nyílt a Rurnán Népköz­­társaság dolgozó parasztsága előtt. Az állam állandó segítséget nyújtott a me­zőgazdaságnak, de a felaprózott gaz­daságokban nem tudták megfelelően alkalmazni a haladp agrotechnikai módszereket. A dolgozó parasztság • anyagi helyzete ezért gyökeresen nem változhatott meg. A Román Munkás­párt ekkor széleskörű felvilágosító munkához kezdett, hogy meggyőzze a dolgozó parasztságot a kizsákmányoló múlttal és a nyomorral való szakítás egyedüli útja a kollektív gazdaságok létrehozása, a mezőgazdaság szocialista átalakítása. A mezőgazdaság fejlődésé­nek nagy lendületet adott a román pa­rasztküldöttség látogatása a Szovjet­unióban. Az országban megalakított el ső kollektív gazdaságok eredményei­nek népszerűsítése mind több és több dolgozó parasztnak mulatta meg, hogy a jobb életet csak az biztosítja szá­munkra, ha egyesítik szétaorózott gaz­daságaikat, ha a gépállomásuk trakto­raival és gépeivel műveltetik földjei­ket, ha felhasznál ják az állami gazda­ságok nemesített vetőmagjait és alkal­mazzák a haladó agrotechnikai mód­szereket. 1950 végére már 1029 kollektív gaz­daság alakult, amelyekben 278.040 hektár területtel több mint 65.000 sze­gény- és középparasztcsalád egyesült. A kollektív gazdaságba akármelyik szegény- vagy középparaszt beléphet. V gazdaság tagjai belépésükkor bevi­szik föhljiiket, igavonó állatukat és nagyobb munkaeszközeiket. Házuk és kertjük személyi tulajdonban marad, megtarthatnak egy tehenet borjával, "éhány juhot és a szárnyasokat. Az ál­lami anyagi támogatást, hiteleket, adó­­mentességei nyújtott az új kollektív gazdaságoknak. az építkezésre, hogy önfeláldozó mun­kájukkal résztvegyenek a kommuniz­mus építésében. A mérnökök nagyszerű úi gépeket terveznek az építkezés szá­mára. A gyárak munkásai határidő előtt teljesítik a megrendeléseket. A vasuta­sok „zöld utat“ — szabad utat — bizto­sítanak az építkezés felé száguldó, gé­pekkel megrakott vonatoknak. A szo­cialista ipar az építőket a legtökélete­sebb gépekkel és felszerelésekkel látja el. -A kujbisevi építkezés valóságos köz­pontja lett a mélyépítési és vízépítési technika újítási mozgalminak. Külön brigádok utaznak innen Moszkvába és az ország többi ipari központjába, hogy kapcsolatot teremtsenek az újítókkal, a tudományos kutatókkal Ugyanakkor az építkezés számára dolgozó gyárak ki­tüntetésképpen elküldik Kujbisevbe legkiválóbb munkásaikat. Ennek az együttműködésnek és tapasztalatcseré­nek az eredménye többek között egv új kombinált munkapad, Zseleznov mér­nök újítása, amellyel a betonvasak elő­készítésének minden fázisa gyorsan és gazdaságosan végrehajtható. Egv mun­kapad egy nap alatt 45 tonna rúdvasat készit elő. ami 20 szakmunkás helyette­sítését jelenti. A kujbisevi építkezés dolgozói hallat­lanul gyors ütemben sajátítják el az új technikát. Az ácsok, a gépkezelők, a be­tonozok — az összes szakmunkásbrigá­dok előadássorozaton vesznek részt. Sztálin-díjas mérnökök és tudósok tar­tanak előadásokat a minőségi munka jelentőségéről. A hatalmas Szovjetunió egrész népe, a munkások és kolhozparasztok, tudó­sok és művészek feszült figyelemmel kísérik, magukénak érzik a sztálini kor­szak e csodálatos alkotását. Büszkék és boldogak azok, akik személyesen vehet­nek részt e művek megvalósításában. Tíz- ék tízezer szovjet ember érzését fejezi ki az a levél, amelyet a kujbisevi építők intéztek Sztálin elvtárshoz • „Nincs nagyobb boldogság a szovjet emberek számára, mint az első sorok­ban harcolni a kommunizmus építése sz+álini tervének megvalósításáért“. A som о iiai járásban, Olgyán megalakult а III. típusú EFSz Olgyän e hó 15-én alapították meg a IH-ik típusú szövetkezetei. A község kis- és középföldművesei beléptek a szövetkezetbe, kivéve Csöllei Béla kis­­parasztot, aki azt mondta, hogv még majd meggondolja. Mi azonban azt. ajánljuk Csölleinek, hogy soká ne gon­dolkozzék. mert — amint Gottwald elv­társ mondotta — aki elmarad., az verve van. Csölleinek az a kifogás, hogy még nem győződött meg a szövetkezet elő­nyeiről. Ő maga pedig nem hallandó kezdeményezni semmit. Hogy a község­ben nem győződhetett meg a nagyüze­mű gazdálkodás előnyeiről, ez természe­tes, mert Olgván ezideig. lehet mondani a Il-ik típusú szövetkezet is csak papí­ron volt megalapítva. Nem lehetett, ezt példának venni ott, ahol 24 szövetkezeti tag dolgoz 39 ha gazdátlanul maradt földön, de emellett mindenki külön mű­veli a saját földjét. így aztán természe­tes, hogy előbbrevaló volt a sajátot megfnűvelni és csak azijtán a közöset. Ezt a ferdeséget belátták a П.-ik tipusií szövetkezet tagjai s azért elhatározták, hogy növelik a tagok létszámát és áttér­nek a III-ik típusú gazdálkodási mód­szerre. Olgya község egyébként sincs a leg­szerencsésebb helyzetben. Gabonatermé sük ugyanis nem a lesrkielég’tőbb, ami példátlan egész Csallóközben. Kiss Fló­rián, az EFSz elnöke elmondja, hogyha holdanként 5 mázsát átlagtermést elér­nek, akkor már azt mondják, hogv jó termés volt. Ennek pedig az az oka, hogy egy ásónyomásnvi mélységen túl már tiszta kavics a talaj, melyben kiég a gabona. Eszerint tehát a gabona ter­mesztése nem fizetődik ki. Az olgyai kis- és középföldműveseknek a múltban is csak a zöld ségterm égből volt némi jö­vedelmük. Olgyán ugyanis mindenki kertész. Ha csak fél ha földje volt is. a szélébe kutat ásott és a földet zöldség­gel ültette be. Egész nyáron öntöznie kellett hogy a kavicsos talajban megte­remjen a zöldség. A felszabadulás előtt, am’kor a zöldségnek nem volt értéké, egy kisgazda még gondolni se mert vol­na arra, hogy az öntözéshez gépet vásá­rolóén, mert legtöbbször még eladni sem tudta a zöldséget A felszabadulás után már az öntözés nem volt probléma. A vazdák becsületes árat kaptak a termelt zöldségféléért, és be tudtak maguknak szerezni kis öntöző motorokat. Ma már minden zöldségkertben ott pufog a kis motorpumpa. Amikor hajnalban meg­kezdik velük az öntözést, olyan a határ, mmtha harctér volna. De a kis- és középföldművesek rájöt­tek arra, hogv ez a termelés így nem ki­fizető. Ha van is haszna a kertészkedő­­nek. ugyancsak meg kell dolgoznia érte: éjjeleket nem alszik hanem öntöz, ön­töz szakadatlanul. Kiszámították, hogy­ha nagyban fognak gazdálkodni, a mo­dernebb öntözőberendezéssel 2—3 em­ber el fogja végezni 40 ember munkáját az öntözésnél és így mindenesetre több lesz a hasznuk is. A jövő évben 30 ha­­on fognak zöldséget termelni modern öntözőberendezéssel. Jelenleg még javában folyik a csép­­lés. Az egyik cséplőgép Méry József 8 ha-os középgazdia udvarában csépel. Szép asztag szalma van már együtt és azt gondoltuk, ehhez képest sok lesz a gabonája is. De bizony tévedtünk. Méry József maga sajnálkozik felette, hogy nagvon szorult a mag és hozzá kevés ’s“. Már pedig ő szerette volna beadási kötelezettségét legalább 150 százalékra teliesiteni. Ep most érkezik haza FRSz­­ből ahová 12.20 kg árpát szállított be mindjárt a cséplőgéptől. Ugyancsak a cséplőgéptől szállítja be az összes be­adásra kerülő gabonafelesleget is. Meg­látszik, hogy Méry József igen gondos gazda volt, mert annyi állatot a legtöbb kuláknál sem lehet látni, mint neki van az istállójában. A jövőben itt fogják el­helyezni a szövetkezet növendék mar­háit — jegyzi meg Kiss elvtárs, a szö­vetkezet elnöke. Megkérdezték Méry Józseftől, hogyan b!zik a szövetkezeti gazdálkodásban, mire ő magabiztosan kijelenti,, hogy annak menni kell. Meg van győződve, hogy a nagyüzemű gazdálkodással még sokkal szebb eredményeket tudnák maid elemi. Megállapítottuk azt is, hogy a szövet­kezetnek még nagyon sok hiányossága van. Az első és legnagyobb hibát akkor követték el, amikor a cséplésné] nem szervezték meg a két váltást. A két cséplőgéphez 5 állandó munkacsoportot alakítottak, melybe bevonták a falu ösz­­szes lakóit. A csoportokat úgy osztották be, hogy egy nap dolgozik az első és második munkacsooort. másnap ezeket felváltja a harmadik és negyedik cso­port. így a fele munkaerő állandóan pi­hen. Ehhez járni még az a hiba 's, hogy a csoportok reggel 8-kor kezdik a csép­­lést. Ez az eljárásuk nagyon helvteien, A jövőben nem szabad ilyen hibákat el­követni, mert ma, amikor harc folvik a mielőbbi betakarításért, nem engedhet­jük meg maguknak, hogy 8 órakor áll­junk munkába és este is korán abba­hagyjuk a munkát. A leghelyesebb el­járás lett volna, hogyha a csoportokat úgy osztották volna be, hogy a cséplés éjjel-nappal folyt volna. Ilyen szervezés mellett már régen végeztek volna a ga­bona betakarításával. Hiányosságuk még, hogy a tarlóik legnagyobb részben még szánt Manók, ami veszélyezteti a jövő évi bő termés biztosítását. Fontos volna, hogy a veze­tőség többet törődjék ezekkel a problé­mákkal, mert csakis így fog eredmé­nyesen működni a szövetkezetük. Losonci

Next

/
Oldalképek
Tartalom