Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-08-19 / 33. szám

1951. augusztus 19. йтк»лШкшт _____________=_________з A hivatalnokoknak a termelésbe való áthelyezéséről Zápotocký miniszterelnök 1951 augusztus 8-án mondott rádióbeszédéből Hírek mindenfelől IPOLYVISK: Marsai István 28 ha-os zsírosparaszt elégtelenül művelte meg a földjeit, nics meg a ter­vezett állatállománya s ennek következtében nem tud eleget tenni beszolgáltatási kötelezettségének. Az ilyennemű szabotálásért 25.000 Kčs.-га ítélték el. • A felsorolásból nem maradhat ki Nustin Lajos úr sem, akinek 33 ha földjéből a terv szerint 7 ha búzát kellett volna bevetnie, ö csak egy hektárt vetett be. A beszolgáltatásról hallani sem akart. Ezért az ötéves tervünk szabotálásáért 60.000 Kos­ra büntették és mindkét szabotáló földjeit bérbe­adták a helybeli EFSz-nek az élő és holt leltárral együtt. NYITRAVÄRAD: Zvick Ernő falusi kulák a ter­més egy részét azzal az ürüggyel szállította el, hogy az a lekaszálásért jár. Ilyen módon biztosan eléri azt, hogy a terméshozam nem üti meg a terbevett mennyiséget és nem tudja majd szerződéses beadá­sával teljesíteni dolgozóink ellátását. FRSz mun­katársai a népi szervekkel karöltve intézkedtek-e, hogy ilyen szabotálás n eakadályozza a nép köz­ellátását. ZSITVAÜJFALU: Víg hangulat uralkodik Zsitva­­újfalu III. típusú EFSz tagjai között, mert a ter­vezett időre befejezték az összes aratási és cséplési munkálatokat és főleg a termény beadását. Ezzel a cselekedetével a zsitvaújfalusi EFSz elsőnek ke­rült ki a szövetkezetek közül a verebélyi járásban. Most a szövetkezetben a tarlószántás és a másodnö­vények vetése folyik, amit''a szövetkezet tagjai ha­táridőre szintén el fognak végezni. Az összes mun­kák elvégzésére az EFSz tagjai minden szorgalmuk­kal vállalkoztak. Hiába nevettek a falusi kulákok, hogy a szövetkezetben nem lesz, aki dolgozzék. A munkát elvégezték és a gabona pedig biztos he­lyen van a magtárban, a tagok pedig további fontos munkákat fejezik be. A kis- és középparasztok be­fejezték az aratást és a cséplést is Ez a község lett az aratás győztese a verebélyi járásban. Kis- és kö­zépparasztok, kövessétek az EFSz-eket a termé­nyek beadásában, amit nemcsak hogy lelkiismerete­sen teljesítettek, hanem túl is teljesítették. LEKÉR: Varga János 67 éves földműves a kontin­gensen felül beadott termésénél azt mondta. „A föld nemcsak a földművesnek terem, hanem a mun­kásnak is. Azért igyekszem minél többet beadni. Nagyop boldognak érzem magam, hogy ezévben be­adásomat 510 százalékra tudtam teljesíteni, de még többet szeretnék beadni. SZÖL: Az itteni szövetkezetesek meggyőződtek ar­ról, hogy a szövetkezeti közös munkával sokkal töb­bet termelnek, mint azelőtt egyénileg. Kézelfogható bizonyíték erre az, hogy a szóli EFSz búzatermése hektáronként 23.5 mázsa volt, míg a szomszéd, egyé­nileg dolgozók parcelláin csak 17.5 mázsa termés volt. EBED: Az EFSz vezetősége nem fordít gondot az új tagok szerzésére.. Sem az aratási, sem pedig a cséplési munkálatok alatt nem jártak el példásan. Például a cséplés ideje alatt megtörtént, hogy Mor­­vay Ferenc, a szövetkezet gazdája berúgva feküdt a szalmakazal tövében. De az elnök 'sem különb, aki az EFSz traktorán futkározva semmit sem tesz an­nak érdekében, hogy a munkálatok a legnagyobb rendben folyanak. GARAMMIKOLA: A zselizi járás élenjáró szövet­kezetei közzé tartozik. A járási versenyzászlót a nö­vényápolási munkák gyors elvégzéséért május elseje 'óta állandóan birtokában tartja, sőt mint szövetkeze­ti tagsága hangoztatja, meg is tartják a jövőben is. Cséplésüket befejezték és átadási kötelezettségüket 15 százalékkal túlteljesítették. TERGENYE: A kulákok látva szövetkezeteink si­kereit, még nagyobb erővel igyekeznek megállítani fejlődésüket. Frémer Vilmos kulák, kinek 16 hek­tár földje van, kaszával a kezében támadott rá a szövetkezet vezetőségére. A járási bíróság ezért Frémer Vilmost 3 évi elzárásra, öt évi jogvesztésre, »0.000 koronára, vagyonának elkobzására és a köz ségből való eltávolításra ítélte. A fiát ugyanígy meg­büntette. KÉRI SZÖVETKEZET Öt hektárnyi területen 95 mázsa rozstermést ’tervezett. Az eredeti termés pedig 155 mázsa volt,-ami megfelel hektáronkénti 30 má­zsás termésnek. Be is szállították minden szemét, mert a rozs annyira szép volt, hogy a FRSz, mint elismert vetőmagot vásárolta fel. AZ ÖGYALLAI JÄRÄSBAN az egyénileg gazdál­kodók között is folyik a gabonabeszolgáltatási ver­seny. Madar községben Szűcs Éliás kisparaszt 775 kg búzát és 1.635 kg rozsot szállított be terven fe­lül. Varga András alig két hektáros 300 kg rozzsal szolgáltatott be többet. Perbetérői Uzsák Imre kisparaszt 648 kg búzával, 100 kg rozzsal és 23 kg árpával járult a terv túl­teljesítéséhez. Kecskés József búzából 9’ kg-ot, rozs­ból 454 kg-al és Nyírei József búzából 185 kg-al, rozsból 178 kg-al teljesítették túl beszolgáltatási kö­telezettségüket. Járási viszonylatban ögyalla van elől a beszolgál­tatással 75.20 százalékos teljesítménnyel, míg*Szent­­péter 69.70 százalékkal a második helyet foglalja el. A táblázat végén kullog Martos és Mudronyovo. A nyári szünet előtt a kormány egész sor intéz­kedést határozott el, amelynek a gazdasági élet és közigazgatásunk gazdaságosabbá tételére, takarékos­ságára, a munka magasabb termelékenységének biz­tosítására’és a szocializmus további építésének biz­tosítására irányulnak. Ezen intézkedések körébe tartozik 77.500 hivatal­nok áthelyezéséről szóló határozat is, az állami és közigazgatás, illetőleg a vállalatok köréből a terme­lésbe. A kormány által elhatározott intézkedések so­rából ezt az intézkedést a nyilvánosság a legnagyobb megelégedéssel fogadta. Azonban nemcsak helyes­lésről van szó, hanem a határozat tényleges megva­lósításáról. -Hogy ez megtörténjék, tudomásul vesszük, hogy ezt az intézkedést lehet és kell is végrehajtanunk és ezért már csirájában el kell távolítanunk bizonyos helytelen nézeteket és túlzásokat, amelyek ezen a téten előfordultak: A hivatalnokoknak a termelésbe való áthelyezése egyáltalán nem büntetés. De nem is tisztogatás, amely egyeseknek kényelmetlen személyek eltávo­lítására szolgálhat, vagy ilyen célra felhasználhatná­nak. Szükségünk van arra, hogy határozottan csökkent­sük a túlméretezett és terméketlen adminisztratív gé­pezetet és megerősítsük a termelési szektort, ahová nem jut elég munkaerő. De az, hogy az adminisztrá­ció egészségtelenül, túlburjánzott, nem azoknak a bű­ne, akiket áthelyezünk. A túlburjánzott hivatalnoki A földművelésügyi minisztérium az Állami Tervhivatallal való megegyezés alapján a 235/1949 számú kormányren­delet 7. §-a szerint elrendeli a követ­kezőket. I. §• Az 1951. évi termésből származó és italokra való feldolgozásra meghatá­rozott hazai eredetű borszőlő legma­gasabb felvásárlási ára a következő: A. Az európai eredetű nemesített fajták. la. csoportfaj 1. az egész állam területén: 1 kg. ára koronákban Rajnai rizling, Tram in. Burgun­di (az összes fajták), Sauvignon — Semillon és Leányka-szőlő 31.— 2. Tokai vidékén: Furmint, és Hárslevelű 31.— lb. csoportfaj: 1. Morva és szlovák vidékeken: Válási rizling, Veltlini zöld, Neu­­burgi, Zöldszilváni, Frankovka 24.— II. csoportfajta: 1. Morva és szlovák vidékek: Szilváni (az összes fajták a zöld­­szilvánin kívül), Veltlini (az ös­szes fajta a zöld Veltlinit kivé­ve), Vörös-csúcs, Muskotály (az összes fajta), Ezerjó, Medovec, Muller-Thurgau, Szentlőrinc, Furmint és Hárslevelű csak a királyhelmeci járásban 21-— III. csoportfaj: (az egész állam területén): Chrupky, Kék ps szürke portu­­gáli, Kadarka, Elbling, Slanka­­menka, Malinger, Csabagyöngye és az összes megnevezett fajta 17.— B. Az amerikai termési hibridek fajtái és az európai fajtákkal való keverékek 6.— II. §. Ezek az árak a friss szőlő tiszta súlyára vonatkoznak, amely száraz ál-A NYITRAI KERÜLET ez év augusztus 11-én saj­tóértekezletet tartott a pártlapok terjesztése céljá­ból. Az értekezlet megnyitása után Kneizl elvtárs üdvözölte a megjelenteket, majd beszédében részle­tesen ismertette , hogy mennyire nélkülözhetetlen egy párttagnak a „Pravda” vagy az „Üj szó". Ezek után élénk vita fejlődött ki s több küldött beszámolt az eddigi eredményről, amit a pártsajtó terén és a szocialista építő munkában elért. Többen felszólaltak a vitában és újabb kötelezettségeket vál­laltak és számban kimondották, hogy mennyi elő­kar azoknak a bűne, akik ma az áthelyezést végre­hajtják. A túlméretezett adminisztráció bűne na­gyobbá! a azokat terheli, akiknek most végre kell haj­­taoiok az áthelyezéseket. Ezek a hivatalvezetők, in­tézmények és vállalatok vezetői és az üzemi taná­csok. Igen, elvtársak, az üzemi tanácsok mindenekelőtt kell, hogy üzemeink gazdái legyenek. Azzal törőd­jenek, hogy a hivatalban és az üzemben takarékosan gazdálkodjanak, hogy ne teremtsenek felesleges és felhasználatlan munkaerőtartalékokat, sem az admi­nisztrációban, sem a termelésben. Ezzel a természe­tes kötelezettségükkel azonban az üzemek és hivata­lok veéetői, de az üzemi tanácsok sem törődtek. Ennek bizonyítéka az, hogy az adminisztráció, bár állandóan rámutatunk csökkentésének szükségessé­­gérej egyre nőtt. Nőtt és terjeszkedett közigazgatás­ban és a vállalati igazgatásban. Azonban nagyobbára nem törődtek a termelésben alkalmazottak helyes felhasználásával sem, és sok helyütt jogtalan és ki nem használt tartalékok ke­letkeztek, míg máshová nem jutott munkaerő. En­nek legjobb bizonyítéka az a tény, hogy az üzemek egész sora, amelyek nem érték el a munkaerők ter­vezett mennyiségét és állandóan panaszkodtak mun­kaerőhiányra, most, amikor felkínálják a munkaerő­ket, elutasítják azok átvételét, mert állítólag nincs számukra munka. Az üzemigazgatóságok nagyobb mennyiségű mun­­kaeiót terveztek és az üzemi tanácsok jóváhagyták lapotban van leszedve és legaláb 18 százalékos cukortartalmú, érett szemei vannak a Kloszterneuburgi súly sze­rint, készpénzfizetés mellett az áru át­vételénél 6 kilométeres távolságban a szőlő-kerttől. Ha a szőlőtermelő mesz­­szebbre szállítja az árut, akkor szállí­tási járadékot kap az illetékes előírá­sok értelmében. Ha a szőlő cukortartalma magasabb, akkor a 18 százaléktól 20 százalékig terjedő cukorta lomnál 1 korona, a 20 százaléktól 23 százalékig 2 korona és 23 százalék felett 3 korona pótlék jár. A szőlő alacsonyabb cukortartalma esetében, mégpedik a 18—16 százalé­kig egy korona és 16 százalékon alul pedig két korona levonás van. Az amerikai termési hibridekből származó szőlők és keverékeiknél a cukortartalom magasabb vagy alacso­nyabb mennyiségre esetében 0.50 ko­ronával igazodik az ár kilogrammon­ként. Ш. §. A szőlő betegségek és kártevők pusz­títására kiadott kémiai készítmények vásárlásával és elosztásával járó költ­­ségk fedezésére a felvásárlók a szőlő felvásárlási árából a magasabb cukor­­tartalom eléréséért a III. és IV. típusú EFSz-ektől felvásárolt szőlők után 3 százalékot, az állami birtokok nemzeti vállalattól felvásárolt szőlők után 4.4 százalékot, a többi termelőktől felvá­sárolt szőlők után pedig 5 százalékot vonnak le. Ezt a mennyiséget átutal­ják a földművelésügyi minisztérium csekkszámlájára. (Szlovákiában a föld­művelésügyi megbízotti hivatal 308 számú csekkszámlájára.) Ha a szőlőtermelőktől szőlő helyett mustot vásárolnak fel (szőlőbort), a felvásárlók leszámítják és átutalják a megfelelő százalékot a szőlőmust el­számolási árából. IV. §. A földművelésügyi minisztérium a belkereskedelemügyi és az élelmiszeri­­pari minisztériummal, valamint azok szerveivel való megállapodás alapján engedélyezhet kivételeket e rendelet ezen pontjainál. fizetőt fognak szerezni az év végéig a pártlapoknak. Többek között az alsókőröskényi EFSz elnöke szá­molt be arról, hogy ezideig 65 előfizetőt szerzett s az év végéig ezt a számot kétszeresére emeli. Be­számolójában megemlítette, hogy, szövetkezetük 250 százalékra teljesítette a gabona beszolgáltatást s csak búzából egy vagonnal adtak be terven felül. Ezzel az alsókőröskényi EFSz a nyitrai kerületben az első helyre került, amiért a kerület kitüntetésben része­sítette. így Alsóköröskény a járási versenyzászló tulajdonosa lett. ezt, hogy így legyen tartalékuk szükség, esetére. Az üzem nem teljesítette a tervet, nem tartották be a szállítási határidőket, stb. bár betarthatták volna és be is kéllett volna tartaniok, de ekkor kézen­fekvő kifogással éltek: munkaerőhiány! Az üzem­­igazgatóságok és az üzemi tanácsok gyakran mente­getőztek azzal, hogy nem tudják jobban megszer­vezni a munkát, nem tudják jobban kihasználni a gépi berendezést a második, illetőleg a harmadik műszak bevezetésével, mivel nincsenek erre megfele­lő munkaerők. Most viszont, amikor kínálgatják a munkaerőket, sok üzem elutasítja felvételüket, mert fél, hogy ebben az esetben szükséges és sikeres újításokat és a termelés újjászervezé­sét kellene megvalósítani, ami ellen eddig elmara­dottságában, maradiságában védekezett. Az ajánlkozó munkaerők elutasítására minden le­hető okot felhoznak. így például azt állítják, hoqy az üzemnek csupán minősített szakmunkásokra van szüksége és nem vehet fel be nem dolgozott munká­éi őket Milyen vállalatvezető az, aki nem tudja megszer­vezni saját üzemében, a termelésben az új munka­erők iskolázását? Azt hiszik az üzemigazgatóságok, hogy valaki az ő számukra fog mindent tűvé tenni a munkaerőkért? El is viszi hozzájuk és még ki is fogja iskolázni? Mire valók akkor az igazgatók, az üzemvezetés, a mesterek és a vállalat egész műszaki gépezete? Sokhelyütt a nem szakminősítésű munkaerők vol­tak azok, akiket a termelésbe állítottak modern gé­pekhez és akik ott széttörték a régi előfeltételeket és ezeken a gépeken olyan teljesítményeket értek el, •amilyenekről a lágy normák regi begyakorlott védelmezői azt bizonygatták, hogy ilyen teljesítmé­nyeket sohasem lehet elérni. Ezért a gyakorlatban munkaerőktől való félelem teljesen indokolatlan. A gyakorlatlan munkaerőket iskolázni kell és nem úgy, mint ahogy az sok üzem­ben történik, a legrosszabb munkahelyekre tenni őket, ,a legrosszabb munkába, ahol semmiféle re­ményük és kilátásuk nincs arra, hogy magasabb mi­nősítést szerezzenek és ezzel magasabb jövedelemhez is jussanak. Ismétlem, az adminisztratív munkaerőket nem büntetésből tesszük át a termelésbe. Az üzemek, vezetőségük s az üzemtanácsok gondoskodjanak ar­ról, hogy az új hivatásukba lépő és ott magukat be­­gyakoT )/■> emberek munkáját minél jobban megköny­­nyitsék. Mindenoldalú gondoskodást szenteljenek ne­kik, hogy belőlük állandó, magasteljesítményű és jól fizetett munkások váljanak. Nem jó bizonyítvány az sem az üzemek igazgatóságáról, sem az üzemi tanácsokról, ha sok üzem olyan, mint az átjáróház, ahol nem melegszenek meg a munkások. Sok munkaelőadói hivatal nagy hiányokat mutat fel. A feladatuk az, hogy meggyorsítsák a termelés­be való átlépést és nem az, hogy ezt megnehezítsék.­Ha az emberek jelentkeznek munkába, -kell, hogy a hivatal őket elhelyezze. Ha van megegyezés a mun­kát kereső egyén és az üzem között, azt kell, hogy a munkaügyi előadói hivatal megerősítse. A munka­előadói hivatal feladata nem az, hogy határozzon afelől és kivizsgálja azt, kit kell felszabadítani, kit kell áthelyezni stb. A munkaügyi előadói hivatal­nak a feladata az, hogy az embereket besorozza a munkába és nem az, hogy kellemetlenné tegye hely­zetüket. Nevetséges až, amikor a hivatal vizsgálatokba és elemezésekbe bocsátkozik afelől, ki és mi az admi­nisztratív munkaerő és amikor azt állítja például, hogy a gépkocsivezetők és altisztek riem adminisz­tratív erők és azért elutasítja azok elhelyezését. Ugyanígy helytelen az, ha valahol az üzem igaz­gatósága elutasítja a negyven évnél idősebb munká­sok felvételét. Vagy mint ahogyan Prágában történt meg, ahol ezt az egyik gépgyár hirdetményében kö­zölte az üzem bejáratánál. Micsoda ostobaság ez? Mi a nyugdíjasokra és a szociális jövedelmet élve­zőkre hivatkozunk és kérjük őket, hogy akiknek az egészségi állapota megengedi, menjenek munkába és egyszerre most azt kezdik állítani, hogy negyve­nen túl emberek kiöregedtek? Ilyen kapitalista, Ba­­ťamódszereket mi nem tűrhetünk és nem is érvé­nyesíthetünk. Azonnal csirájukban kell ezeket el­fojtani. Ott, ahol az üzem elutasítja az idősebb és nős alkalmazottak felvételét, a munkaügyi hivatal ne engedje meg a fiatal és nőtlen munkaerők felvé­telét sem. Főleg Prágában kell törődni azzal, hogy a fiatal és nőtlen alkalmazottakat Prágán kívüli munkára helyezzék át, oda, ahol a legnagyobb mun­kaerőszükséglet mutatkozik. Az embereket csak testi munkára helyezzük pt? Ez a kérdés is többször felmerült. Bebizonyosodott például, ’ hogy az egészségügyi minisztérium adminisz­trációs munkában az orvosok egész sorát alkalmaz­za. Most ezeknek lapátot adjunk a kezébe? Ostoba­ság! A legnagyobb hanyagság az, hogy a mai orvos­hiány mellett orvosokat alkalmaztak adminisztráci­óban. Azonnal fel kell kell ezeket szabadítani és munkába állítani saját szakmájukban. Kórházakba, üzemi rendelőkbe, falvakba, mindenüvé, ahol orvo­sokra van szükség. Ugyanaz áll a technikusokra. Az építővállalatok, de maga z építésügyi miniszté­rium is, mint ahogyan bebizonyosodott, műszaki erő­ket alkalmaz az adminisztrációban. Most azt kérik, hogy őket saját műszaki munkájuk körébe helyez­zék át. Semmi kifogásunk sem lesz ez ellen. De nem ajánljuk azt, hogy ezeket a munkaerőket tervező­­irodákba ültessék. Félek attól, hogy ott ismét az adminisztrációban vesznének el. A kuncsicei építkezés, a HUKO és más nagy épít­kezések műszakiak hiányában szenvednek. Oda kell küldeni ezeket. Egyenesen az építkezésre, a műszaki munkák irányítására és a termelés megszervezésére. Ne sülyesszétek el őket ismét az irodákban. Azonban ha az orvosokat, műszakiakat és hasonló munkaerőket az adminisztrációs munkából eredeti foglalkozásukba helyezünk át, akkor fölösleges, hogy nekik háromhónapos fizetést adjunk átképzésre. Ha visszatérnek eredeti foglalkozásukba, amelyből saját akaratukból vagy akaratukon kívül kerültek ki, ak­kor nics szükség átképzésre. Mint látjátojc, az áthelyezés éppen megkezdett akciója sok hibát tár* fel, amelyeket felismertünk és amelyeke* helyre kell igazítanunk. Д földművelésügyi minisztérium rendelete az italokká való feldolgozásra szánt borszőlő árairól az 1951-es évben

Next

/
Oldalképek
Tartalom