Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-08-05 / 31. szám
r 12 A BÍRÁLAT TÜKRÉBEN СгиИйЛШит»» Dolgozó parasztságunk kitartó szorgalmas munkájának eredménye a kicsépelt gabona. Földműveseink, mint a szemük fényét védték gabonájukat egész éven át. Védték, hogy visszatudják adni a munkásosztálynak az önzetlen segítsgét a korszerű gyártásáért, melyek oroszlán részben járultak hozzá a gazdag termés betakarításához. Ezért földműveseink figyelemmel kísérik, vájjon hogyan is jut el az általuk kitermelt gabona a munkások asztalára. Ebből a célból látogattam el a nyitrai földműves raktárszövetkezetbe, ahol Látecska elvtárssal az üzem politikai vezetőjével találkoztam, kitől érdeklődtem, vájjon hogyan szervezték meg az idei gazdag termés akadálytalan felvásárlását. Bizony, nem a legjobban, mondja az elvtárs, kellő politikai kiképzést ugyan kaptak felvásárlóink, de a raktárnokaink különösen a berencsi Gulka elvtárs nem felelnek meg hivatásunknak. Nincs benne az EFSzben sem, s ne mtudom elképzelni, mint elvtárs és mint kisparaszt ,hogy máig sem tépett a közös gazdálkodás útjára. Az ilyenekre utalnak földműveseink,s szerintem teljesen jogosan, Gulkának Berencsén példát kellene mutatnia a többi földműves előtt s akkor szilárdabban állná meg helyét szocialista üzemünkben is.“ A felvásárlás gyors biztosítása érdekében van-e munkaverseny az üzemben, teszem föl a kérdést. „Hát igen ,a szocialista munkaverseny ki van fejlődve és a munkaerkölcs is jó nálunk“, mondja Látecska elvtárs. Csalatkoztam Látecska elvtárs állításában, amikor a munkahelyszínén beszélgetést folytattam az üzem munkásaival. Ferenczi József, a raktárszövetkezet élmunkása például elmondja, hogy az idén versenyről még szó sem volt. Ugyanezt már beszélgetésünk előtt tapasztaltam a munkásokon, kik kedvtelenül dolgoztak csak úgy, mintha kényszerből dolgoznának, nem látva biztos célt maguk előtt. Hol itt a hiba, kérdezem a munkásoktól? Kovács \ áfios, a raktárszövetkezet élmunkása is megszólal. „Én megmondom elvtárs, hogy hol a hiba“, kezdi el Kovács elvtárs. „A hiba ott van, hogy nem szabad megmondanunk az igazat, mert mint falusi munkásokat is üldöznek bennünket. Nemrégiben történt meg éppen, hogy Binyovszky raktárosnak szemébe mondtam meg, hogy bűnt követett el, amikor tavasszal 1 vagon tiszta kukorica közé 3 zsák piszkosat öntetett, anna kellenére, hogy mi munkások ezt nem láttuk jónak. Erre ő dühbe gurult és ordítva rám kiáltott, hogy vonjam vissza szavam, mert agyonüt. Azt mondja „te akarsz engem a táborba vitetni, te piszok“. Mint munkás tisztában vagyok a történtekkel, szavam állottam. Erre tettlegesen bántalmazott Antala elvtársnő előtt,ki üzemünknek az igazgatónője. No látod elvtárs ,ezt nyertem el az igazért ,arculütést ahelyett, hogy Binyovszky elvtárs hibáját beismerte volna“. Kovács elvtársat ez a szomorú viszszaemlékezés megindította. Saját magam előtt is szinte lehetetlennek tűnt fel az eset. Nemsokára tiszta képet nyertem, amikor az irodában erről a gaztettről szóló jegyzőkönyvet átolvastam, mely minden sorában igazolja Kovács elvtárs állítását. Ezután fölkerestem P e c h á c s elvtársat, az üzemi tanács elnökét és kérdeztem, tud-e az esetről. Ő elmondja, hogy az esetről tud, de előtte is különösnek látszik, hogy Binyovszky elvtársat még mindig nem távolították el a földműves raktárszövetkezetből. Binyovszkyt, úgylátszik, nagyobb emberek védik, fejezi be az üzemtanács elnöke. Most kérdem én, vájjon tűrhetjük-e az ilyen gaztetteke népi demokratikus rendszerünkben? Ügy látszik, Binyovszky raktárnok, mint elvtárs elfelejtette, hogy ma a hatalom a munkásoké, ugyanúgy munkásoké a földműves raktárszövetkezet is, ahol többé nem tűrjük a basáskodást, munkásaink tettleges bántalmazását csak azért, mert Kovács kritikája szíven találta. Nem tudjuk elképzelni, mi vezethette Binyovszky elvtársat arra, hogy 1 vagón kukoricát 3 zsák szeméttel bepiszkítson és nemzetgazdaságunkban kárt tegyen. Az FRSz aktái között megtalálható az a faktúra is, mellyel értesítik a nyitrai FRSz-t, hogy 15 százalékot a szemét miatt a kukoricából leszámítanak. Vagy talán azért ütötte meg Kovácsot, mert élmunkás, vagy talán azért, mert szívvel-lélekkel védi a dolgozók vagyonát és semminemű gazemberséget nem tűr? Az üzem pártszervezete ebben az esetben nem teljesítette kötelességét, mert eltűri az ilyen basáskodást. Ha ebben az ügyben azóta még néni intézkedett, kérjük, hogy haladéktalanul tegye meg. A nép ítélt a feketevágásokért Dolgozó népünk napról napra jobban felismeri a falusi spekulánsok és kulákok gyalázatos arcát, akik gyűlölik népi demokratikus rendszerünket és különféle szabotálásokkal a beszolgáltatások nem teljesítésével akadályokat igyekeznek elénk gördíteni a szocializmus felé vezető útunkon. Ilyen szabotálások kivizsgálása céljából szállt ki Berencsre a nyitrai járási büntető tanácsa, hogy a kivizsgálás után ítéletet mondjon az egész falu népe előtt azokra ,akik még most is zavart okoznak közellátásunkban a feketevágások maitt. A kihallgatások során kitűnt, hogy nem ez volt az első eset Berencsen. Több mint 17 esetben történt fekete vágás, különösen sok szopósborjút vágtak le, amivel igen nagy kárt okoztak állatállományunk növelése terén. A törvény lesújtott rájuk, mint azt tudjuk sok más esetből is, meghozta igazságos ítéletét, mely szerint koronára koronára koronára koronára koronára koronára koronára koronára koronára koronára koronára koronára Ítélte. Mindezek a tények bizonyítják, hogy a berencsi pártszervezet és a helyi nemzeti bizottság nem eléggé éber. Nem is tudjuk elképzelni, hogy ennyi bűntény előtt, mely már 1950 óta folyt, a helyi vezetőség eddig is szemet húnyt. Helyi nemzeti bizotttságaink, melyek hivatva vannak a nép érdekeit görcsösen védeni és a dolgozók vívmányainak ellenségét leleplezni, Berencsen ezt, úgylátszik, nem eléggé teljesítették. Szedje össze magát a berencsi nemzeti bizottság és legyen ezúttal éberebb, ,mert elsősorban csakis övéké a felelősség, ha dolgozó népünk számon kéri őket. Kónya Mártont 7.000 Varga Istvánt 2.000 Majerik Józsefet 7.000 Lőrincz Istvánt 5.000 Mészáros Rozáliát 2.500 Pintér Vendelt 5.000 Pintér Jánost 4.000 Lőrincz Kálmánt 10.000 Danis Rozáliát 5.000 Lőrincz j ánost 10.000 Kónya Jánost 10.000 Gulka Pált 2.500 W I I \ € H II IP A\ D Ó A pravoszláv egyházak egyházfőinek békefelhivása a világ keresztényeihez Moszkva, július 25. (TASZSZ) Az antiochiai, orosz, román, grúz és bolgár pravoszláv egyházak egyházfői július 23-án Moszkvában felhívást intéztek a világ keresztényeihez. — Sokszorozzátok meg erőfeszítéseteket a világ békéje védelmének ügyébe — mondja a felhívás —, teljesítsétek naponta a hit és a lelkiismeret, a szeretet és a józan ész által kirótt kötelességeket és ezáltal tegyétek lehetetlenné, hogy életünkbe betörjön egy új világháború pokla. — A Koreában dúló elkeseredett harc borzalmas tüze milliónyi emberéletet oltott ki és teljesen lerombolta a békés koreai nép boldogságát. Ugyanez a gyilkos veszély fenyegeti a többi népet is. Ez a veszély abban a mértékben növekszik, ahogyan az agresszív államok — élükön az Egyesült Államokkal — fegyverkeznek, nyomorúságra és nélkülözésekre ítélve népünket a jelenben és teljes pusztulásra a jövőben. Az emberek azonban egyre erősebbek lesznek, hogy ledobhassák magukról a háborúhoz vezető fegyverkezés súlyos láncait és a békeegyezmény megkötését követelik a nagyhatalmak között. llymódon sokszázmillió különbözn meggyőződésű és vallású ember, akit azonban ugyanaz a jóakarat hevít, összefog a béke védelmében. A béke védelmezőinek soraiban ottvannak a mi pravoszláv egyházaink is, amelyek annakidején aláírták az atomfegyver betiltására szólító stockholmi felhívást és ezzel segítettek megkötni az agresszor bűnös kezét, hogy ne alkalmazhassa az atombom bát Koreában. Ma áldásunkat adjuk a népeknek arra a követelésére, hogy a nagyhatalmak kössenek békeegyezményt, mivel ezt az egyezményt a világválság legészszerűbb és legmáltóbb megoldásának tartjuk. Ha ez megtörténik, akkor minden nép szabadon lélegezhetik, szertefoszlik a bizalmatlanság és a rettegés réme és visszatérnek hozzánk a béke és boldogság napjai. Ezért — mondja befejezésül a felhívás — konstantinápolyi, alexandriai, jeruzsálemi, hellaszi, cy pruszi, szerb albán és lengyel pravoszláv egyházak távollévő képviselőihez fordulva kifelyezzük mélységes meggyőződésünket, hogy áldásukat adják olyan szent vállalkozásra, mint a nagyhatalmak ama kötelezettsége, hogy a nemzetközi élet minden kérdését békés úton oldják meg. , A béke megvalósul, ha minden hitvallású keresztények elismerik hatalmas felelősségüket a béke sorsáért. A felhívást Alekszandr, Antiochia és az egész Kelet pátriárkája, Aleszij, Moszkva és az egész Oroszország pátriárkája, Kallasztrat Katolikosz. egész Grúzia pátriárkája, Jusztinián, a román pravoszláv egyház pátriárkája és Plovdivi Kirill, a bolgár pravoszláv egyház legszentebb szinódusának elnökhelyettese írták alá. A Béke Világtanács Irodájának tiltakozása az USA önkényeskedése ellen Helszinki, július 25 (TASZSZ) A Béke Világtanács irodája hivatalosan tiltakozott az ellen, hog yaz USA kormánya megtagadta a vízumot a Béke Világtanács küldöttségének a tagjaitól, akiket a Biztonsági Tanács elnöke meghívott. A Béke Világtanács irodája hangsúlyozza, hogy csak az ENSZ ^szerveinek — melyekhez a Béke Világtanács kérését intézik — volt joguk megítélni azt. hogy mennyire adjanak helyet ennek a kérésnek. Határozatuk nem függhet az amerikai kormány előzetes engedélyétől, mert ez sértené az illetékes ENSZ-szervek tekintélyét és függetlenségét. Az elv megsértése különösen komoly, amikor a Biztonsági Tanács elnöke, vagy az ENSZ valamely szerve által az Egyesült Nemzetekhez hívott küldöttségről van szó. Ha az amerikai kormány határozata érvényben maradna, ez rendkívül korlátozná az ENSZ legmagasabb szervének cselekvési és tájékozódási szabadságját. A Béke Világtanács irodája emlékezteti az USA kormányát, hogy az ENSZ az ő területén tartózkodik ugyan, de nem a£ ő ellenőrzése alatt. Kéri az ENSZ t tegye meg a szükséges intézkedéseket tevékenységének s függetlenségének teljes biztosítására bármely hatalom beavatkozásával szemben, minden téren, így a tájékozódás terén is. Az amerikai kisfarmerek a békés akarják Az amerikai Daily Worker beszámolt arról, hogy a Chicagóban megrendezett Amerikai Népi Békekongresszus 5000 részvevője között sokezer farmer képviseletében résztvett 300 mezőgazdasági küldött is. Fzek elmondották, hogy a „háborús gazdálkodás” megfojtja a kisfarmereket. Ä trösztök elárasztják a mezőgazdasági területeket és elüldözik a családjukkal dolgozókat a részestermelőket és a mezőgazdasági munkásokat a földekről.” Fred Stoer, az iówai farmerek szakszervezetének elnöke idézte az USA kereskedelmi kamarájának egy nyilatkozatát, amely szerint „Amerikában 3 millió 800 ezer gazdálkodó családdal több van, mint kellene és hogy a jövőben a törvénykezéseknek meg kellene védeni a farmerek felső rétegét.” Stower figyelmeztette ezzel kapcsolatban a farmereket, hogy lecsökkent életszínvonallal, megromlott fellendülési lehetőségekkel és nagyobb kudarcokkal kell számolniok, de arra is felkészülhetnek, hogy az ország farmereinek fele eltűnik.” „A farmereknek nincs módjuk az érvényesülésre — mondta az egyik felszólalj egy déltakotai farmer —, mert mi fizetjük a háborús program költségeit.” „Mondjuk meg szomszédainknak — sürgették a fiatalok —, ahhoz, hogy több hitelt kaphassunk, az egyetlen megoldás a koreai háború befejezése.” E. Nathan, 70 éves farmer, aki fiával együtt egy 80 acres (5 és fél kataszteri holdas) földet művel meg az Idaho állambeli Anampában, az egyik újságírónak elmondotta, mit jelent a washingtoni kormány támogatása: aranybányát a nagyfarmereknek, gazdasági halált a kicsinyeknek. „Tanúja voltam annak — mondotta —, hogy egy nagy farmer, akinek 1280 acres (90 holdas) gazdasága volt, beváltotta a kormánytól kapott egy évre szóló csekkjét és azonnal megvette rajta szomszédjának 160 acres (11 holdas) birtokát. / A délvidéki helyzetről számolt be több néger augusztus 5. Ä bírálatnak hatása volt A sellyei járási földműves újságban „Földműves előre“ c. lapban megjelent egy bíráló cikk, mely a zsigárdi EFSz elnök helytelen magaviseletére mutat rá. A cikk a következő: Amíg a zsigárdi EFSz tagok szorgalmasan dolgoznak, hogy mielőbb betakarítsák munkájuk gyümölcsét, biztosítsák a dolgozók élelmezését, addig Kún Sándor az EFSz elnöke nyugodtan iszogat a vendéglőben és nem érdekli őt, hogy jónéhány ember várakozik a földön arra, hogy munkába oszszák. Az sem érdekli, hogy az EFSz szénája mostanáig a mezőn van és annak beszállítására munkaerő és szállítóeszköz áll rendelkezésére. Kún elvtárs! Vájjon így akarod-e meggyőzni a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről a többi földművest, vagy így akarsz harcolni a háborús gyújtogatok ellen? A zsigárdi EFSz tagok bizonyára nem így képzelik el a szövetkezet irányítását és a világbéke megvédéséét folytatott harcot. Kún elvtársnak használt a bírálat. Változtatott magaviseletén és ma nem látogatja a korcsmákat, ahelyett rendesen irányítja a szövetkezet működésé. Ebből is látható ,hogy mennyire jó, ha nyíltan bírálat alá vesszük a hibákat. Fordulat Mocsonokon A sellyei járásban biztosan feltűnő lesz, hogy Mocsonok többé már nem Mocsonok. A falu az új nevét Sladecsko Józseftől egy hősi halált halt munkástól kapta, aki az igazságosabb életért vívott harcokban esett el, melyet a kizsákmányoló földbirtokosok ellen a munkásosztály indított. Ügy látszik a község nevével gyökeres változások történtek Sládecskovon- Mocsonokon. Ez a község volt a sellyei járás legelmaradottabb faluja. Ma az első a járásban és jó munkateljesítményéért elnyerte a járás versenyzászlaját. Még június 17-én végeztek az aratással. ezenkívül a kapásnövények a legnagyobb rendben időben lettek bedolgozva. A cséplési munkáknál és a gabonabeszolgáltatásnál is példát vehetnek Sládecskovotól a többi szövetkezetek. A csépléssel július 28-ig 60 százlékban állnak és ugyan akkor 96 százalékra teljesítették a gabonabeszolgáltatást. Tisztelet és dicsőség ezért a teljesítményért a szövetkezet dolgozóinak és buzdítsa ez a zászló további munkájukban a szocializmus építésére és egy új embertípus átnevelésére. farmer. Egyikőjük, aki Alabamából jött, megállapítóttá, hogy „a kis farmer lassanként úgy érzi magát, mint a részesmunkás, mert jövedelmének nagy részét felemészti a nagy termelési költség és a magas adó.,, „Letettem kapámat, hogy Chicagóba jöjjek — mondta egy idősebb, Oregonból érkezett asszony — Nem sajnálom, ha egész termésünk is odavész, ha idejövetelemmel segítek a békét megteremteni. Egy fiatal, háborút járt farmer Szvedélyesen kikelt az ellen, hogy a farmereket bevonják bármilyen „gyilkoló hadművelet-”be. Erősödik a békemozgalom az USA-ban Fillipov és Lotisko, a Pravda tudósítói, beszámolnak az USA-ban folyó békeharcról. Ezekben a napokban — az USA városaiban és falvaiban gyűlések, találkozók folynak, amelyeken a chicagói békekongresszus küldöttei beszámolnak a kongresszus határozatairól s azokról a feladatokról, amelyek az amerikai nép előtt állnak a béke védelmével kapcsolatban. Los Angelesben a kongresszus befejezését követő két héten több mint hatvan gyűlés volt. Felolvasó irodát létesítettek, ahol megmagyarázzák a kongresszus határozatainak jelentőségét és bevonják a lakosság különböző rétegeit a békeharcba. Los Angelesből sokezer levelezőlapot küldtek Trumannak, követelve a koreai hadműveletek beszüntetését, az összes külföldi csapatok kivonását Koreából és az ellentétek békés rendezését az öt nagyhatalom közötti tárgyalások útján. Hasonló jelentések érkeznek Detroitbol, San Franciscóból, Clevelandból, Seattleből, Philadelpiából, Chicagóból és sok más városból. Az egész országban a legközelebbi két hónapban összesen százezer gyűlést tartanak a békeharc keretében. Az amerikai reakció fél a növekvő békemozgalomtól és ezért minden eszközt felhasznál a béke hívei ellen. A rendőri üldözések azonban nem képessek megakadályozni a békemozgalom növekedését az amerikai nép körében. A Béke Hívei az Egyesült Államokban minden erőfeszítést megtesznek azért, hogy a chicagói kongresszus határozatait eljuttassak az amerikai nép széles tömegeihez — fejeződik be a Pravda beszámolója. Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja. — Kiadóhivatal és expedíció: Bratislava, Štúrova 6. — Telefon: 274-03. — Szerkesztőség: Bratislava, Križková 7. — Telefon: 321-46. — Főszerkesztő: Major Sándor. — Kiadja az „Oráč” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomja: Concordia nyomda, Bratislava, Ul. Nár. povstanie 41. — Irányító postahivatal Bratislava 2. — Előfizetés egv évre 100 - Kčs. félévre 50,— Kčs. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. Eng. sz. 1750 OPO Ba 2. 1950/Si.
