Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-08-05 / 31. szám
1951 augusztus 5. n Teljes gépesítés a szántóföldeken RA£At USA** Ш^тгтг ttH*<t>íW «<**< wifcyw» <*&*»r* I. F. Vasilienko A hatalmas technikai bázison, a tudomány legújabb vívmányain és az embermilliók lelkes munkáján alapuló kollektív mezőgazdaság mindjobban kidomborítja a kommunizmust építő szovjet társadalom új vonásait. Szemlátomást mosódik el a város és a falu közötti $ok évszázados határvonal. Az új munkamódszerekkel végzett mezőgazdasági munkák, jellegüket illetően egyre jobban és jobban hasonlítanak az ipari termelő munkához. , Nagy fejlődésen megy át maga a mezőgazdasági dolgozó is. Korszerű technikájával és szakismereteivel a szocialista földművelés újítójává válik. Miként a gyáriparban, a mezőgazdaságban is eltűnik a határ fizikai és szellemi munka között. A sztálini erdősítési terv teljesítése, vetésforgók, az élenjáró agrobiológia alapján létrehozott új növényfaj-ták, a korszerű technika alkalmazása a mezőgazdaságban, az épülő vízerőművek, а к ölhöz gazdaságok egyesítése, a történelemben eddig ismeretlen mezőgazdasági városok létesítése, mindez a ragyogó jövőhöz vezető biztos út alapja. A Szovjetunió gépesített mezőgazdasága, melyet a bolseviki Párt és а szovjet kormány irányít, a népidéinek rtikus országok dolgozóinak élő példája és szemléltető iskolája. A kolhozrendszer, melyet a bolseviki párt Sztálin elvtárs vezetése alatt hozott létre, a mezőgazdaságban az élenjáró tudomány és korszerű technika bevezetésének nagy lehetőségeit tárta fel. A kolhozrendszer alapján a cári Oroszország elmaradott, szétaprózott, teljesen kézimunkán alapuló, kis termelékenységű mezőgazdaságát rövid idő alatt a világ leghaladottabb és legjobban gépesített szocialista mezőgazdaságává alakult át.. Korszerű gépi felszerelések, termelési eszközeinek összpontosítását tekintve, mezőgasdaságunk ma mar nem maradt el az ipar egyes ágai mögött. Gyökeresen megváltozik a mezőgazdasági munka jellege is, mintegy az ipari munka egyik fajtájává válik. Itt az ideje, hogy termelési folyamat tudományos megszervezésének ugyanolyan módszereit alkalmaz zuk a mezőgazdaságban is, mint az iparban. Mezőgazdaságunk jelenlegi gépesítési színvonalán már nem elegendő, ha olyan mezőgazdasági gépparkkal rendelkezünk, amely az egyes gépet rendeltetése szerinti különálló munkafolyamatokat gépesíti. Elengedhetetlen, hogy mindegyik gép saját munkája mellett közvetlenül folytassa azt a munkát, amelyet az előző gép végzett és minden szükségest előkészítsen a következő gép sikeres munkájához is. Kézimunkát még a közbeeső műveleteknél sem szabad alkalmazni. Egyszóval az összes műveletek teljes gépesítése és a mezőgazdasági gépek ennek megfelelően egymásba kapcsolódó rendszerére van szükség. Ugyanakkor az egyes műveletek sorrendjét Dokucsajev, Viljams, Koszticsev, Micsurin, Tyimirjazev és Lyszenko növénybiológiai tanításai gépesítésüket pedig Borjacskin tanításán alapuló követelmények szabják meg, aki a mezőgazdaságban a termelés mérnöki módszereinek híve és az agronómiái, valamint a mérnöki tudomány szoros együttműködésének kezdeményezője. A mezőgazdaságban a teljes gépesítéssel egyidejűleg a munkaszervezésnek új kifejlettebb formáit kell alkalmazni, elsősorban a folyamatos, futószalagos termelési módszerét. Ezt általánosan alkalmazzák a szocialista gyáriparban, és jelentős sikereket érnek el vele, mert biztosítja az egyes folyamatok legnagyobb fokú in-A gabonafélék betakarítását túlnyomórészt kombájn végzi. A kombájnnak alacsony tarlót kell hagyni, hogy különféle növénymaradványok az aratást követő talajművelésnél el ne tömjék az előhántót. Az alacsony vágás csökkenti a szemveszteséget és növeli a kombájnba kerülő szalma mennyiségét, azért kombájnjainknak nagyteljesítményű cséplőberendezéssel és erős motorral kell rendelkezniük. A gyom elleni küzdelemben a Viljams szerint végzett őszi talajművelési rendszert alkalmazzák, amely 5 cm mély tarlóhántásból áll, amit előhántós ekével végzett mélyszántás követ. Miért van erre szükség? A talaj felszínén a kombájn-aratás után sok gyommag marad, amely a nedvességhiány miatt nem csírázik ki és azért ilyen állapotban összegyűjteni, vagy elpusztítani! nem lehet. Viszont a tarlóhántott talajban a gyommagvak összekeverednek a földdel, nem száradnak ki, mert nem jutnak levegőhöz, és így az első eső után kicsiráznak. Az ezt követő, előhántós ekével végzett mélyszántásnál az előhántó a kicsirázott gyomnövényeket a barázda fenekére dobja, majd az eke által átforgatott barázdaszelet betemeti azokat és ennek következtében a gyomok elpusztulnak. Ahhoz azonban , hogy a tarlóhántó megkezdhesse a munkát, a kombájn kidobta szalmát előzetesen össze kell gyűjteni, és el kell szállítani a földről. Tehát a gabonafélék betakarításánál munkafolyamatok összessége a mag, a szalma és a pelyva öszszegyűjtéséből és a tarlómaradványok eltávolításából áll. (Előhántós ekével előbb végzik el a mélyszántást.) Ezeket a a munkákat egymás után* folyamatosan kell elvégezni. A kombájnok, melyekből, mind többet és többet használunk földjeinken, kétségtelenül a folyamatos termelés gépei, önműködő gépek, megszakítás, meg állás nélkül dolgoznak, menetközben dolgozzák fel a learatott növényt, kicsépelik, megtisztítják a magot, majd teherautókba ömlesztik. A „Sztalinec 6” jelzésű kombájn óránként két hektárt takarít be, kezeléséhez, valamint a vontató traktor kezeléséhez együttesen mindössze három ember ‘szükséges. Az „Sz 4” magajáró kombájn ugyan ilyen termelékenység mellett egy ember kezeli. A termés betakarítási munkája azonban nem korlátozódik a mag betakarítására: össze kell szedni a szalmát és a pelyvát is, amelynek súlya kétszerese, térfogata pedig háromszorosa a magnak. Ezt a bonyolult feladatott Szovjetunióban maradéktalanul megoldották. Minden szovjetgyártmányú kombájnhoz boglyázógép tartozik, amely a szalmát és a pelyvát nagy boglyákba gyűjti össze és anélkül, hogy a kombájn megállna a boglyát a szántóföldre rakja. A boglyázó gépet két munkás kezeli, akik elosztják az összegyűjtött szalmát és pelyvát a gép kamrájában és egy lábitó (pedál) lenyomásával kidobatják, amikor a boglyázógép megtelt. A sorba rakott nagy boglyákat könnyebb betakarítani földről, mint a szétszórt szalmát. Ugyanakkor a szalmával és a pelyvával együtt elszállítják, a földről a gyommagvakat is, — a következő termés legnagyobb ellenségeit. Itt ugyancsak folyamatos munkamódszereket alkalmaznak. Még akkor is, ha a boglyákat nem traktorokkal, hanem ökrökkel szállítják el. Ilyen módszerrel egy „Sztáliney 6” kombájn után két pár ökör ki tudja hordani a tábla szélére az összes szalmát és pelyvát. Ugyanezen a napon az esti órákban és a következő nap reggelén, amikor még a harmat miatt nem lehet aratni, a szabad traktorok levégzik a tarlóhántást. Huszonnégy óra alatt tehát teljesen befejeződik a betakarítási folyamat egész sorozata. tenzitását, a termelési ciklus rövidülését, a munka termelékenységének fokozását. A futószalag-módszer alapvető sajátossága, hogy a termelés valamennyi szakasza megszakítás nélkül az egyes folyamatok technológiailag megállapított és szigorúan betartott sorrendben következnek, és bizonyos meghatározott ütemnek vannak alárendelve. A teljes gépesítés folyamatos futószalagrendszerű termelési módszer széleskörű bevezetése a szocialista mezőgazdaságban — a közeljövő feladata. Az első ilyenirányú gyakorlati munkálatok már pozitív eredményekkel jártk. Vizsgáljuk meg például a gabonafélék betakarításánál és az ezt követő őszi talajművelésnél elvégzendő munkák egymásbafonódó láncszemeit a teljes gépesítés lehetőségeinek és a futószalagrendszerű termelési módszer alkalmazásának szempontjából. Az emberiség évszázados történelmében, amióta csak gabonát termesztenek — ilyen rövid betakarítási időszakra még nem volt példa. A betakarítási mukáknak ezt a folyamatát már kipróbálták egyrészt tudományos kutató intézetek irányítása mellett, másrészt pedig önállóan is, a déli, (nyugat-szibériai, altáj vidéki, valamint a Szovjetunió más kerületeihez és területeihez tartozó kolhozokban és szovhozokban. Tudományos dolgozóink és tervezőink megoldották a szalma és a pelyva külön begyűjtésének bonyolult feladatát is. Erre a célra VIM konstrukciójú, vagy taganrogi gyártmányú kombájn,boglyázót alkalmaznak, melynek két kamrája vaan. Az egyik ô köbméter befogadóképességű kamrában gyűjti össze a szalmát, a második 5.5 köbméter térfogatú kamrába a pelyva kerül. Mindkét kamrában együtt is összegyűjthetjük a szalmát és a pelyvát, ha a növény nedves volta miatt a pelyvát a szalmától külön összegyűjteni nem célszerű, mert nedvesen külön összegyűjtött szalma bemelegszik és A futószalag rendszerű termelés már elterjedt a me zőgazdaságban is. A képek szemléltetik a folyamatos futószalagrendszerű munkát a gabonabetakarítás nál. A boglyázogéppel felszerelt „Sz 4” magajáró kombájn, a szántóföldön a kombájtól a magot a te herautók szállítják el. A boglyázógép ugyanakkor boglyába gyűjti a szalmát és a pelyvát. A kombájn munkájával párhuzamosan elhordják a földről a elrothad, míg a szalmával együtt összegyűjtött pelyvát a boglyákban a szél átfújja, a pelyva kiszárad és nem megy tönkre. Néha reggeli vagy esti harmat már elég arra, hogy a pelyvát a szalmával együtt gyűjtsük. A munkát ebben az esetben — a boglyázógép előterében vezetett kar segítségével bezárja a szárítószalag alján lévő rostálynyilását. A pelyva most már nem különül el a szalpiától, hanem azzal együtt a bogjázógép szállítólszalagján a csukósan rögzített terelólemezhez kerül, amely a szalmát és a pelyvát egyik, vagy másik kamrába irányítja. E berendezés segítségével el lehet juttatni a pelyvát a kamrába is a szalmát, hogy annak fenekét kibélelje. Erre azért van szükség, hogy így a boglya íöldrecsusztatásánál a pelyva, melynek a kamra fenekén nagyobb a súrlódási együtthatója, mint a szalmának, könnyebben lecsússzék és a földön szalmarétegre kerüljön. A boglyázógépnek gumiabroncsos kerekei vannlak, ami csökkenti a vontatási ellenállást és lehetővé teszi, hogy a kombájn a boglyázogéppel akár 14- km sebességgel mozoghasson. A fentvázolt gépen kívül kombájnjainkon más szerkezetű berendezéseket is alkalmaznak. A szántóföldön a szalmaboglyák szállításához különféle húzószerkezeteket, csúsztatókat használnak. Egyszerűsége és megfelelő munkája miatt nagyon előnyös a drótköteles húzós^erkezet. Ez a szerkezet két drótkötélből áll, amelyek közül a felső 24 méter, az alsó pedig 23.5 méter hoszszú. Három-öt feszítődúccal és egy önműködő kikapcsolóval van ellátva. Két traktor halad a boglyosor két oldalán, a drótkötéllel mintegy hálóban fogják a boglyákat és elszállítják a kazalrakás helyére. Kísérletek azt mutatják, hogy a kerekes „SZTZ” traktorokkal vontatott húzószerkezet egyfogással 20 szalmaboglyát gyűjt össze, amelynek együttes súlya öt-hat tonna. Sokkal nagyobb nehézségeket okoz“ a pelyvaboglyák kazalbarakása valamint annak elszállítása. A pelyvát nem lehet húzószerkezettel szállítani mint a szalmát, ezért a boglyázógép befogadóképessége olyan, hogy a pelyvaboglyákat csak a fogások végén rakják ki belőle, ahol aztán a későbbi boglyákat, elviszik arra a helyre, ahol a kazalrakógép kazalba rakja. így nappal szakadatlanul folyik a gabonabetakarítás, a magtisztítás és a gabona rak tárba szállítása. Éjjel a megtisztított földre kimegy a tarlóhántóval felszerelt traktor és elvégzi a tarló hántást, hogy az esőnél csírázzanak a gyommagvak. A kihajtott gyomokat pár hét múlva előhántós ek ével végzett mélyszántással pusztítják eh A főfaladat в munkafolyamaté к в/végzésénél: a terméshozam fokozásának biztosítása és mindemajta termésveszteség kiküszöbölésu összegyűjtéshez kazalba rakják, vagy elszállítják a földről. A szalma és a pelyva kazalbarakásának gépesítését még nem oldották meg véglegesen, de már is rrdekes, sokat Ígérő géptípusok születtek. Nézzük meg például a Szovjetunió mezőgazdaság-gépesítési es villamosítási tudományos kutatóintézete által tervezett csúsztató emelőszerkezetet, amelyet egy erre a célra szolgáló alváz segítségével traktorra kapcsolnak. Az alváz önbeállo kerekekre támaszkodik, amelyek az emelőszerkezet szilárdságának fokozására szolgálnak. Az alváz első résén függőleges oszlop foglal helyet. Ezen mozog a tulajdonképpeni csúsztatószerkezet, melyen egy csigán átvett és a traktor hátsó részén elhelyezett csörlődobra tekerödő drótkötél húz a magasba. A csörlőt traktormotor hajtja meg, ez a szerkezet a boglyát maximálisan 5 méter magasba emeli, ami 1.2—2 méteres boglyamagasság mellett 6—7 méteres kazlat ad. A gép a következő módon működik: A csúsztatót egészen a földig eresztik és amikor a traktor a boglya irányában mozog a csúsztató villái a boglya alá kerülnek. Aztán a traktorvezető bekapcsolja a csörlőt és a csörlődobra tekert drótkötél segítségével a csúsztató a boglyával együtt felemelkedik a függőleges boglya mentén. A traktorvezető a traktort a boglyalerakás’ helyére vezeti, a függőleges oszlopot szorosan a kazalhoz állítja, kikapcsolja a csörlő fékjét és a boglyát a kazalra engedi. Amikor a kazal és a boglya érintkezésbe jutott a traktoros hátrahajt, ugyanakkor a csúsztató villái kicsúsznak a boglya alól. Ezzel a munkamódszerrel elérhető, hogy a kazal minden fala függőleges lesz és az egész kazalrakás mindössze három munkást igényel. Hasonló módon tervezik megoldani a pelyva kazalozását és kordélyra rakását is. A gabonafélék betakarításánál különböző munkafolyamatok összességében legfontosabb a frissen betakarított gabona tisztításának és szállításának valamint a vetőmagelőkészítésnek a gépesítése. A feladat teljes megoldása érdekében a magtermelő szov - hozókba a gabona tárolásához fedett csűröket kell építeni, előttük erre a célra elkészített térséggel. Ennek hossza legalább száz méter, szélessége pedig 15 méter vízlevezető árokkal, valamint a teherautókszámára bejárókkal. Ezen a térségen helyezik el a szelelő és osztályozó rostát, a tisztított mag elszállítására szolgáló elevátorral és a gabona rakodó gépet, melyet egyrészt a tárolóhelységből teherautóba rakják a gabonát, másrészt, gabonát szellőztetés céljából átrakják bele. Ide kerülnek a mérlegek is a gabonával megrakott autók leméréséhez és végül a legalább 6 kilovat teljesítményű világítóberendezéssel ellátott mozgó villanytelep. Valamennyi gépet villanymotor hajtja. Röviden leírjuk a Szovjetunió mezőgazdasági gépesítési és villamosítási ‘ tudományos kutató intézetében kidolgozott rakodógép szerkezetét és működését. A gabonaberakodó gép szállítószalagját a gabonarakásra engedjük rá. Az adagoló kaparóvasak felmarkolják a gabonát, s '•a mag az elevátorba kerül, amelynek végén a magszóró 7—8 méterre dobja a gabonaszemeket. A repülés közben a gabonát levegőáram éri és az apró törmelék valamint a szemét lehűli róla. A rakodási munkánál a magszórót kikapcsolják és a gabona egyenletes súlyos folyamként az elevátorbós közvetlenül a teherautó kocsiszekrénvébe ömlik. Az adagoló szállítószalag esését külön erre a célra szolgáló szerkezet segítségével változtathatjuk. A gabonarakodógép termelékenysége egyes munkáknál óránkint a húsz tonnát is eléri. Két fémkeréken gördül, és óránként legfeljebb 6- km-es sebességei vontatható. A vetőmag elkészítése sok kolhozban és az élenjáró nagy kolhozokban gépesített gabonaraktárakban történik. Itt végzi el a gabona osztályozását, szállítását, tárolását és előkészítését a vetéshez. A vetőmagot az agrobiógiai tudomány legújabb követelményeinek megfelelően készítik elő. A gabonaraktár mellett gabonaszárító és laboratórium van. Ebben ellenőrzik a tisztítást és a szárítást. Itt vezetik a minőségi vetőmagnyilvántytást, és elintézik mindazt a munkát, amelyet a múltban a kolhozlaboratórium végzett. A gabonaraktárakban végzett munkafolyamatok sorozata a következő: A frissen betakarított gabonát a serleges felvonó, veremszerű, sülyesztett garatjába öntik, innen a felvonó az emeletre szállítja fel, ahol a gabona egy nagyteljesítményű malom szeparátorába kerül. Ennek teljesítménye a búzatisztitásnál óránként nyolc tonna. Ha a tisztítás élelmezési célra történik, a szeparátorból a gabona a tároló megfelelő tartályába kerül, amelynek kiképzése olyan, hogy a gabona belőle közvetlenül a teherautóba ereszthető. Ha a gabonát vetőmagnak tisztítják, akkor azt a szeparátorátjutva egy csővön keresztül a , átmegy a rostán, triörön (magtisztítón]/ majd a gabonát fajsúly szerint kiválogató, pneumatikus válogató asztalra hull-A gabonát vetés előtt meleg vízzel és vegyi szerekkel végzett csávázásnak vetik alá. Ezzel elpusztítják a kártevőket és megelőzik a betegségeket. A vetőmagot külön raktárakban tárolják, amelyhez nyitott szérű tartozik: egy kisebb területen, ahol a gabonát szellőztetik. Napon szárítják, illetve meleg levegővel kezelik. Ez a Liszenko akadémikus szerint végzett napfénymelegítés (meleg levegővel történő kezelés) jelentősen fokozza a csírázóképességet. A teljes gépesítést és a folyamatos munkamódszert fokozatosan mind szélesebb körben alkalmazzák a szénabehordásnal, ipari növények betakarításánál és az állattenyésztésben is. Bevezetése a mezőgazdaság fejlődésének új, hatalmas lendületet ad. Emellett meggyorsítja a mezőgazdasági és ipari munka közti határvonal elmosó dását, és a mezőgazdasági munkát az ipari munka egyik válfajává teszi. A Szovjetunió tudósai és kolhozparasztjai, akiket a kommunizmus építésének nagy sztálini teťve lelkesít, minden erejüket a földművelés kultúrájának eddig még soha sem látott felvirágoztatására fordítják.
