Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-12-23 / 51-52. szám

1951. Karácsony бтШШшms з L. Osanyin: HEGYEK SZÜLÖTTE A Kaukázus magas ormain csillog a hó/ Tekints le a csúcsról: végtelen táj viruló/ Forrás csobog, kedvesen zöldéi a kert/ a mező/ Vfár Moszkva felé a vidék kék ködbe vesző. Amott az a szírt magasodva a többi felett, A hajnali pírban a széllel szembe mered. Csúcsáról egykor a kéklő távolon át Fürkészte az ifjú Sztálin a drága hazát. Szülötte a hegyeknek végtelen föld fia lett/ Edződött munkában/ harcok közepeit. A népnek szárnyat adott — szakadékon át Almok ormára vezette fel ezt a hazát. Apánk ő: búra szívünk írt nála keres/ Örömben a boldog hála feléje repes. Mint győzelem képe, lobog neve, mint a remény Beteljesülése, ragyog a világnak egén. A szél repül/ újul a föld: csupa tarka virág. A Kremlből Sztálin derűs szeme messzire lát/ Lát tengereket/ magas ormot, hol csillog a hó. Előtte kitárul a föld/ s a jövő viruló. (Urbán Eszter ford.) ................................................................ A béke őre a népek vezére és tanítója A világ dolgozói, a becsületesen érző és gondolkodó százmilliók forró szeretettel és hálával fordulnak 72. szii letésnapján Sztálin, a szovjet nép és а világ valamennyi dolgozójának vezére és tanítója felé. Sztálin egész dicsőséges és hősies életét a nagy célnak, a dolgozók fel­szabadításának és a kommunizmus győzelméért folyó harcnak szentelte. ЕЫ a több, mint félszázados szakadatlan harcot olyan diadalok koronáz­ták, amelyek megváltoztatták és új irányba terelték az emberiség történel­mét. Sztálin hatalmas életműve napról napra erősödik és tovább fejlődik: а föld hatodán, а felszabadult és felemelkedett szovjet nép példája alapján, felszabadultak és elindultak a felemelkedés útján a népi demokráciák, a Kí­nai N épköztársaság és a szocializmust építő többi ország népei. Sztálin mű­ve lelkesítő példaként lebeg a dolgozók fölszabadításáért küzdő harcosok elsőét az egész .világon. Az alább közölt részlet Sztálin műveinek XI. kö­tetében olvasható; abból a történelmi jelentőségű beszédből/ amelyet Sztálin elvtárs 1928. januárjá­ban a gabonabegyűjtésről és a mezőgazdaság távla­tairól mondott: A kolhozok és szovhozok, mint tudják/ nagy gazdaságok/ amelyekben traktorokat és gépeket le­het alkalmazni. Ezek a gazdaságok több árugabonát adnak, mint a földesúri és kulákgazdaságok. Figye­lembe kell venni/ hogy városaink és iparunk nö­vekednek és évről évre tovább fognak növekedni. Bet követeli az ország iparosítása. Ennél fogva év­ről évre növekedni fog a gabonaszükséglet/ tehát növekedni fognak a gabonabegyűjtési tervek is. Nem engedhetjük meg, hogy iparunk a kuIákok szeszé­lyétől függjön. Ezért el kell érnünk/ hogy a legkö­zelebbi három-négy évben a kolhozok és szovhozok/ mint gabonabeadók, a szükséges gabonának legalább harmadrészét tudják adni az államnak. Ez háttérbe szorítaná a kulákokat és megteremtenné az alapot a munkások és a Vörös Fíadsereg többé-kevésbbé rendezett gabonaellátására. De, hogy ezt elérjük, nagy lendülettel/ erőt és pénzt nem sajnálva/ ki кей fejlesztenünk ak olhozok és szovhozok építé­sét. Eet megtehetjük/ s meg is kell tennünk. De még ez sem minden. Országunk nem élhet ceek a mának. Nekünk gondolni kell a holnapra is/ mezőgazdaságunk fejlődésének távlataira, s végül — az országban épülő szocializmus sorsára. A ga bonaprobléma a mezőgazdasági probléma egy ré­sze/ a mezőgazdasági probléma pedig szocialista építésünk problémájának alkotó része. A mezőgaz­daság részleges kollektivizálása, amelyről az im ént beszéltem/ elegendő ahhoz/ hogy többé-kevésbbé tűrhetően ellássuk a munkásosztályt és a Vörös Hadsereget gabonával, de teljesen elégtelen ahhoz/ a) hogy szilárd alapra helyezzük az egész ország teljesen kielégítő élelmiszerellátását s az állam szá­mára biztosítsuk a szükséges élelmiszertartalékokat. b) hogy győzelemre vigyük a szocialista építést a falun, a mezőgazdaságban. / A szovjet rend ma két különnemű alapon nyug­­saak: az egyesített, társadalmasított iparon és az egyéni kisparaszti gazdaságon, amelynek alapja a termelési eszközök magántulajdona. Vájjon sokáig tarthatja-e magát a szovjet rend ezeken a különne­mű alapokon? Nem/ nem tarhatja magát sokáig. Lenin azt mondja/ hogy amíg az országban túl­súlyban van az egyéni parasztgazdaság/ amely ka­pitalistákat és kapitalizmust szül/ addig fennáll a kapitalizmus visszaállításának veszélye. Világos, hogy amíg ez a veszély fenn áll/ addig nem lehet komolyan beszélni arról, hogy az országunkban a szocialista építés győzött. Tehát ahhoz/ hogy a szovjet rendszer megszilár­duljon és a szocialista építés győzelemre jusson or­szágunkban/ teljesen elégtelen, hogy csak az ipart társadalmasítjuk. Ahhoz át kell térni az ipar tár­sadalmasításáról az egész mezőgazdaság társadal­masítására is. Először azt jelentj, hogy az egyéni parasztgazda­ságokat, amelyek a legkevésbbé árutermelő gazda­ságok, fokozatosan, de megállás nélkül kollektív gazdaságokban/ kolhozokban kell egyesíteni/ ame­lyek a leginkább árutermelő gazdaságok. Másodszor azt jelenti/ hogy országunk valamennyi vidékét, kivétel nélkül/ be kell borítani kolhozok­kal, amelyek annyi gabonát adnak az államnak/ hogy mint gabonabeadók nemcsak a kulákokat ha­nem az egyénileg gazdálkodó parasztokat is képe­sek helyetesíteni-Harmadszor azt jelenti/ hogy kiapasztjuk mind azokat a forrásokat, amelyek tény észhelyei a kapi­talistáknak és a kapitalizmusnak és megszüntetjük a kapitalizmus visszaállításának a lehetőségét. Negyedszer azt jelenti/ hogy szilárd bázist te­remtünk az egész országnak nemcsak gabonával, hanem más élelmiszerekkel való állandó és bősé­ges ellátására, egyben biztosítva a szükséges tarta­lékokat az állam számára. Ötödször azt jelenti/ hogy a szovjet rend, a szov­jet hatalom számára egységes és szilárd szocialista alapot teremtünk. Végül azt jelenti/ hogy országainkban a szocialis­ta építés győzelmét. Ezek mezőgazdaságunk fejlődéseinek távlatai. Ezek a győzelmes szocialista építés feladatai or­szágunkban. A feladat bonyolult és nehéz/ de teljesen megva­lósítható/ hiszen a nehézségek arra valók/ hogy le­­küzdjük és legyőzzük azokat. Tisztában kell lennünk azzal, hogy nem boldogul­hatunk tovább a kis/ egyéni parasztgazdaságok alap­ján, hogy földművelésben nagyüzemi gazdaságokra van szükségünk amelyek tudnak gépeket alkalmazni és amelyeknek a legnagyobb az áruhozama. A földművelésben kétféle úton lehet nagyüzemi gazdaságokat teremteni: az egyik út a kapitalista ut/ amely a parasztokat tömegesen koldúsbotra jut­tatja és a munkát kizsákmányoló nagy kapitalista birtokok megszervezésére vezet; a másik a szocialis­ta út, amely a kis parasztgazdaságoknak nagy kol­lektív gazdaságokba való egyesítésével valósítható meg anélkül/ hogy a parasztokat koldusbotra jut­tatná és munka kizsákmányolását vonná maga után. Pártunk a mezőgazdasági nagyüzemek meg­teremtésének szocialista útját választotta. Lenin már az Októberi Forradalom győzelme előtt, majd közvetlen a győzelem után azt a fel­adatot tűzte a Párt elé, hogy a kisparasztgazdasá­­gokat nagy kollektív gazdaságokban kell egyesíteni, mert ez mezőgazdaságunk fejlődésének távlata és döntő eszköze a szocializmus győzelmeinek a falun a mezőgazdaságban. Lenin azt tanította/ hogy a) //A kisgazdaság rendszere — árutermelés mel­lett — nem képes megmenteni az emberiséget a tömegek nyomorától és azok elnyomásától" ' b) /,На/ mint a múltban, továbbra is kisgazdasá­gokban fogunk ülni mégha szabad poWrok leszünk is szabad földön/ mégis elkerülhetetlen pusztulás fenyeget bennünket". c) ,/Csak a közös, az artelben végzett ,a szövet­kezeti munka segítségével juthatunk ki abból a zsákutcából, amelybe az iperialista háború kerge­tett bennünket". Lenin tovább azt tanítja: //Csakis abban az esetben/ ha sikerül a föld tár­sas/ kollektív, szövetekezeti/ artelben való meg­munkálásának előnyeit s parasztnak a gyakorlat ban bemutatnunk, csak ha sikerül a szövetkezeti/ az artelgazdasággal a parasztnak segítséget nyújtani/ csakis akkor tudja majd az államhatalmat kezében­­tartó munkásosztály a maga igazát a parasztnak valóban bebizonyítani/ csakis akkoi vonhatja a maga oldalára a sokmilliós paraszttömeget szilár­dan és igazán. Ezért a lehető legnagyobb jelentősé­get kell tulajdonítani azoknak a különböző intéz­ményeknek, amelyek elősegítik a szövetkezeti, ar­telben szervezett földművelést. Millió és millió el­aprózott/ eldugott falvakban szerteszórt, egyes gaz­daságunk van. . . Ha gyakorlatilag, a parasztok számára kézzelfogható tapasztalati úton bebizonyí­tottuk/ hogyha társas/ artelben szervezett földműve­lésre való áttérés szükséges és lehetséges/ csakis ak­kor mondhatjuk majd teljes joggal/ hog yolyan óriá­si parasztországban, mint amilyen Oroszország/ ko­moly lépést tettünk előre a szocialista földművelés útján. Ezek Lenin útmutatásai. Lenin útmutatásaiból kiindulva/ pártunk XV. kongresszusa ,/A falusi munkákról" szóló határozat­ban kimondotta: ,/A jelenlegi időszakban a kis, egyéni parasztgaz­daságok egyesítését és átalakítását nagy kollektívák­kal a párt legfőbb falusi feladatának kell tekinteni". •így vagyunk/ elvtársak, országunk mejőgazdasága társadalmasításának kérdésével. Kötelességünk/ hogy teljesítsük eeeket az útmuta­tásokat. J4 ielsőci EFSz tagjai kötelezetiségváliaíással köszöntik Sztálin elvtársat December 21-én nekünk, dolgozók­nak belevésődik a zívünkbe és jelen­tősége szorosan összeforr a nép szere­­tetével. Nemcsak a Szovjetunió népe, hanem a világ minden békeszerető né­pe háláját fejezi ki a Nagy Sztálin iránt, akinek 72. születésnapját ünne­peljük. Faloaink kis- ‘S középparaszt­jai kötelezettségek vállalásával fejezik ki hálájukat legnagyobb tanítónk iránt. Különösen EESz-r' rkben indult meg széleskörű mozgalom ,hogy a nagy nap tiszteletére mennél nagyobb mér­tékben hozzájáruljanak hazánkban а szocializmus kiépítéséhez. A jelsöci EFSz tagjai vállalták, hogy december 21-ig felépíten egy istállót 100 darab szarvasértarha ~észére. Az építkezésnél bekapcsolódnak a mun­kába azok az elvtársak is, akik külön­böző üzemekben dolgoznak. Ezek szabadidejükben járulnak hozzá az istálló felépítéséhez. A szö­vetkezeti tagság november W-i gyűlé­sén azt a határozatot hozta, hogy az építkezésnek Sztálin elvtá s születés­napjára bármilyen körülmények kö­zött is tető alatt kell lennie. Ezek a kötelezettség vállalások fel­becsülhetetlen értéket jelentenek, mert parasztságunk ma már nagyon jól tudja, hogy a békéért dolgozni és har­colni kell s ebben a harcban nekünk, oarasztoknak is a legnagyobb mérték­ben részt kell vennünk. Mi Sztálin elv­­társban nemcsak a szovjet nép vezérét látjuk, hanem a világ dolgozóinak nagy vezérét: Sztálin elvtárs nevéhez fűződik a mi felszabadításunk és neki köszönhetjük, hogy megszabadultunk a kapitalista földesurak és bankárok kizsákmányolásától. Sztálin elvtárs nemzetiségi politikája alapján a nem­zetiségi kérdés haznkban való megol­dásának, amely hazánk minden becsü­letes polgárnak egyenlő jogokat bizto­sít. Fliába való tehát a háborús bú jtoga­­tók minden kísérlete, meri népünk egysége Szilárd és megbonthatatlan. Dolgozó parasztságunk a munkásság oldalán továbbra '« bátran halad azon az úton, amelyet Pártunk mutat és a Szovjetunió oldalán, Sztálin elvtárssal az élen, mindvégig kitartunk a béké­ért folyó harcban. Konc János, Jelsoc. Együtt ünnepel ük Sztálin elvtárs 72. születésnap át December 21-én a 200 milliós szov­jet néppel együtt ünnepeljük legna­gyobb tanítónk, Sztálin elvtárs 72. születésnapját és velünk együtt ünne­pel a világ minden békeszerető népe. Sztálin elvtárs élete és munkássága szorosan összetört a világ dolgozóinak érdekeivel. Neki köszönhetjük, hogy ma már avilág hatodán megszületett a kj,zsákmányolástól mentes szocialista társadalom. Lenin elvtárs útmutatásai szerint rerakta a szocializmus pillé­reit és biztos léptekkel vezeti a szov­jet népet a kommunizmus felé. Mi, Csehszlovákia dolgozó paraszt­jai, akik megértettük a haladás és fej­lődés útját és átérezzíik a szovjet pa­rasztság erőfeszítéseit, amelyek pél­dátlanul állnak a világtörténelemben, mi is elindultunk példamutatásuk alapján a jobb, igazságosabb, békés életünk útján. Éppen ezért hálával és szeretettel adóznak szövetkezeti parasztjaink a felszabadító szovjet katonáknak és mindnyájunk szeretett vezérének Sztálin elvtársnak, aki elvezette a szovjet parasztságot a felemelkedés útjára és megadta a lehetőséget a mi számunkra is, hogy mi is elinduljunk a békés, boldog életünk megteremtésé­nek az útján a szovjetparasztok példá­ja nyomán. Sztálin elvtárs neve örökké él a munkásság és parasztság szivében, mert megmutatta nekünk azt az útat, amelyen haladnunk kell, hogy elér jük miliők vágyálmát: a szocializmust. Farkas Kálmán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom