Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-12-23 / 51-52. szám
4 ty Kölcsönös megértéssel lépjük át az újév küszöbét Községünk kis- és középföldművesei 92 százalékban tagjai az EFSz-nek A nyár folyamán kis- és középföldműveseink belátták, hogy a kisparcellákon való gazdálkodás ma már mennyire eredménytelen és a felemelkedéshez vezető út csakis a nagyüzemi gazdálkodáson keresztül vezet. Ennek tudatában ahhoz a döntő elhatározáshoz jutottak, hogy — egy pár gazda kivételével ■— csaknem valamennyien beléptek a szövetkezetbe és elhatározták, hogy földjeiket technikailag rendezik. így az ősz folyamán már egységesen vetettek. Ami a legszembetűnőbb, hogy azok a kis- és középföldművesek, akik még nem határozták el magukat a belépésre, szintén közösen végezték az őszi munkálatokat. Ma már ők is látják, hogy az egyesülésben van az erő s ha még most A zselízi EFSz egyre határozottabb léptekkel halad a megjelölt úton és a szovjet tapasztalatok alapján napról napra szebb eredményeket ér el a termelésben. Ha felmérjük azokat a nehézségeket, amelyek a megalakulásakor mutatkoztak, akkor bátran mondhatjuk, hogy az eddig elért sikerek a várakozáson felüliek. Szövetkezeti tagjaink az őszi munkálatok alkalmával kötelezettséget vállaltak, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 34. évfordulójának tiszteletére 100%-ban teljesítik az őszi vetési tervet. Ezt a vállalásukat teljesítették. Úgyszintén hozzájárultak a jövőévi magasabb termés biztosításához azáltal, hogy 11 ha őszi búzát és 8 ha árpát keresztsorosan vetettek el, valamint minden magot idejében a talajba juttattak. De nem utolsó kell megemlítenünk, hogy 150 százalékban eleget tettek ez évi beszolgáltatási kötelezettségeiknek is. Bár kukoricából és cukorrépából nem a legjobb volt a termés mégis reméljük, hogy a hiányosságok pótolásával a jövőben itt is szebb eredményeket érünk el. nem is, de rövidesen ők is csatlakozni fognak a többi gazdatársaikhoz. Szövetkezetünkben folynak az előkészületek állattenyésztésünk kiszélesítésére és igyekszünk mennél előbb a közös istállóban elhelyezni összes állatállományunkat. Bizonyos, hogy ezzel emelkedik majd a napi tejhozamunk. Állatgondozóink már eddig is bebizonyították, hogy a közös istállóban gondozott állatoknál jóval nagyobb a súlynövekedés és magasabb a tejhozam. Az elmúlt napokban pedig versenyt indítottak a magasabb tejhozam elérése érdekében. Az átlagos tejhozam eddig 5 liter, amely napról napra emelkedik. Veréb Ilona Csallóközcsütörtök Állattenyésztésünk fokozását akadályozza az a körülmény, hogy állataink szétszórtan vannak a faluban elhelvezve. de a jövőben ezt a kérdést is megoldjuk. A szövetkezet tagjai kötelezettséget vállaltak, hogy február végéig elkészítik az új istállókat, ahol a szarvasmarha-, ló- és a sertésállomány szintén jobb gondozásban részesül. Hatalmas lenfeldolgozó gyárat építenek községünkben, amely szintén a falu dolgozóinak nagy előnyére lesz egyrészt a lentermelés szempontiából, másrészt a földművesek téli foglalkoztatását biztosítja, ami egyben életszínvonaluk emelését jelenti. Az őszi mélyszántással kapcsolatban meg kell említenünk, hogy a traktorállomás nem végez kielégítő munkát. Noha nagyon jól tudiák, hogy szövetkezetünkben kevés a fogatolt erő mégis elvitték tőlünk a traktorokat olyan helyre szántani, ahol ezt jobban tudták volna nélkülözni. így nem tesznek eleget a szerződésben vállalt kötelezettségüknek és emiatt lemaradtunk az őszi mélyszántásban, Tóth Károly Zselíz A gar am saentgyörgyi III. típusú EFSz taglétszáma az őszi folyamán 100%-kai növekedett. Az új tagok bekapcsolódásával megerősödve, a legnagyobb lelkesedéssel fogtunk hozzá az őszi munkálatok elvégzéséhez. Ennek meg is lett az eredménye, mert az őszi vetési tervet dejében befejeztük és jóval túl haladtuk. Az őszi munkálatok befejezése után traktorosaink nagy lelkesedéssel fogtak az őszi mélyszántáshoz. Talán már itt is a vége felé járnánk, ha egyes emberek hanyagságból, vagy véletlen okok miatt nem akadályozzák ennek gyors befejezését. Voltak egyesek, akik a kukoricakórót későn takarították le és emiatt nem tudtuk a mélyszántást tovább folytatni. Ez az oka tehát, hogy még mindig csak a 70 százaléknál tartunk, holott a mélyszántás ideje lejárt. Többen a vezetőséget okolják a lemaradás miatt, ezzel szemben az igazság az, hogy sokan követtek el hibát. Egyesek azonban ahelyett, hogy önkritikát gyakorolnának, csupán a mások hibáit látják meg. A vezetőség senkivel szemben nem használhat terrorintézkedése-Alistálon az elmúlt héten tartották meg „beszélgetés a néppel“ gyűlésüket, amelyen resztvettek szövetkezeti tagok és kívülállók egyaránt. A gyűlésen felszínre kerültek mindazok a kérdések, amelyek szocialista építésünk alapjait képezik Nagy visszhangra talált a nép körében Biró Ferencnek, a szövetkezet elnökének előadása, aki ismertette, mennyire fontos nekünk, földműveseknek is. hogy a tervet teljesítsük, — Nem mindegy, hogy 50, vagypedig 100 százalékban fogjuk beszolgáltatási kötelezettségeinket teljesíteni. Ha mi, földművesek nem termeljük meg a ránk kiszabott mennyiséget, mi sem várhatjuk, hogy ipari munkásaink túlszárnyalják termelésüket azért, mennél többet tudjanak adni nekünk — mondotta Biró elvtárs. Beszéde további folyamán beszámolt az EFSz évi eredményeiről. A jó gazda gondosságával mérlegelte a szövetkezet két, ha egyeseknél nincs meg a jóakarat. Ha tehát azt akarjuk, hogy szövetkezetünk továbbra is szépen fejlődjék, akkor minden tagnak egyenlően részt кеД1 vennie az építőmunkában és — ami a legfontosabb — necsak a mások hibáit lássuk meg, hanem a magunkét is. Reméljük, hogy ennek alapján az új évben még nagyobb eredményeket tudunk majd felmutatni márcsak azért is, mert tudjuk, hogy a munka jó megszervezés érdekében valamennyiünknek össze kell fogni és együtt kell küzdeni a jobb holnapért. Kis- és középparasztjaink már lassan kezdik elfelejteni a magángazdálkodás keserveit és egyre jobban bekapcsolódnak az új gazdálkodási módszerbe. Az újonnan épülő istállónál, amelynek befogadóképessége 100 drb szarvasmarha lesz, örömmel dolgoznak szövetkezeti tagjaink és célul tűzték ki, hogy még a zord idő beállta előtt befejezik a falak felépítését. Mi tehát a nehézségek ellenére is nagy reményeket füzünk a jövőhöz és hisszük, hogy ez meg is valósul. Füri János Garamszentgyörgy évi jövedelmét és egyben megállapította a kiadások összegét is. Több mint öt millió korona jövedelmük van ezévi gazdálkodásukból elkönyvelve s ebből a munkaegységek után, mint előleget, alig kétmilliót fizettek ki. Az építkezések és egyéb beruházási költségek további négymillió korona kiadást jelentenek, így tehát az egészévi kiadásuk hat millió korona. Ez korántsem jelenti, hogy a gazdálkodásra ráfizettek, mert a beruházási költségeken felépített gazdasági épületek értéke felbecsülhetetlen és ennk kiadásait több éven át kell letörleszteni. A szövetkezet tagjai tehát részesedésként még jelentős összegeket kapnak ledolgozott munkaegységeik után. Már ebből is megállapíthatjuk, hogy a szövetkezeti tagok iparkodása nem volt hiábavaló, mert a nagyüzemi gazdálkodás meghozta a várt sikert. Bulla Lajos Alistál Hűséggel teljesítsük a dolgozók iránti kötelességünket Jó eredménnyel gazdálkodott az alistáli EFSz Unokám, Tamara, hetedikosztályos vizsgájára készült és egyszer megkérdezte tőlem: — Azt hiszem, helyes lenne, ha szóról-szóra betanulnám az Alkotmány szövegét. — Miért tanulnád szószerinti — mondottam. — Helyesebb, ha átgondolod a szöveget, ha átérzed a szivedben. Figyeld meg kolhozunkat, a körülötted élő embereket és egyszeriben világos lesz előtted, hogy mi is a szocialista demokrácia, hogyan igazgatják országunkban az államot, hogyan érvényesül a nép joga a munkára, a tanulásra, a pihenésre és a nyugodt öregségre. Figyeld csak meg mindezt az újat, amit falvainkban lóthasz — vizierőmüveket, az erdőövezeteket, a villamosítást, az öntözést, a rádiót, a klubokat, a könyveket és ,kkor megérted a mi Sztálini Alkotmányunkat. Ezen az estén hosszasan elbeszélgettem unokámmal. Felidéztem kolhozunk első lépéseit, s azt, hogy mennyire izgultam, de mennyire meg is ijedtem, amikor 1934-ben kolhozelnöknek választottak. Most már tizenhét éve vagyok elnöke a kurszki terület Cskalov-kolhozának. Bizony, ez nagy idő! A mi •kolhozunk ma már egyáltalán nem az, ami az első években volt és ahhoz sem hasonlítható, amilye na háború előtti legjobb esztendőkben volt. N»&y lépést tettünk azóta. IB © i ID © € Irta J. Kalmiková, ax A Sztálini Alkotmány széles útat nyitott a szovjet parasztság előtt a jólét és kultúra felé. Ámde a fasiszta hódítók megzavarták a fejlődést, elusztították mindazt, amit évek munája során megteremtettünk. A kurszki frontszakasz egyik kiszögelése a mi mezöinkön haladt át, szántóföldünket tankcsapdák, lövészárkok és gránáttölcsérek túrták föl, drótakadályok szelték keresztül-kasul, földjeinket fölverte a gyom. Érdemes most emlékezetünkbe idézni azokat a nagy nehézségeket, amelyekkel a mi hősies kolhoz parasztasszonyaink küzdöttek meg, amikor a háborúdúlta mezőket tehenekkel kellett felszántanioU. Alig telt el öt-hat én és Sztálin elvtárs segítségével s az állam támogatásával, kolhozparasztjaink sokkal szebbé tették az életet, mint amilyen a háború előtt polt. Villany erőművet és' rádióadóállomást építettek. Kolhozunk minden házában villanylámpák égnek, mindenkinek van rádiókészüléke, soknak telefonja is. Az ifjúság tágas, kényelmes klubban szórakozik, havonta kétszer-háromszor kapunk új filmeket. Komszomo-ÉlEIUNIt Oskalov-kolhoz elnöke listáink és a falu értelmisége színielóadásokat rendez. Jó könyvtárunk van és vannak hangszereink is. Gyakran hallgatunk felolvasásokat különféle témákról, sokan közülünk politikai iskolába járnak. Ifjúságunk különböző tanulókörökben vesz részt, azok pedig, akik a háborús esztendők alatt a tanulásban elmaradtak, a falu esti iskoláját látogatják. Egyszóval, életünk bő forrásként buzog; egészséges, vidám és művelt az új nemzedék, öröm rájuk nézni. Sok a főiskolai hallgatónk. A o'hozpa rasztok gyermekei főiskolákon, középfokú szakiskolákban tanulnak szerte az országban — Moszkvában, Harkovban, Rosztovban, Szaratovban, Tbilisziben és Kurkszban. Afonyin kolhozparaszt fia nemsokára kész sebész lesz. A rosztovi, szaratovi és voronyezsi mezőgazdasági tanintézetekben agronómusokká képezik ki fiaikat. íme ezt jelenti a jog a tanulásra! Az öregek eltartásáról teljes mértékben a kolhoz gondoskodik. így valósul meg nálunk a nyugodt öregséghez való jog. я A kéborúutáni eeetendőkben mintegy héez k&herbfréle gazdasági építkezést valósítottunk meg. Magas színvonalra emeltük állattenyésztésünket, amdynek hároméves tervét már eddig is majdnem teljes egészében teljesítettük. Kolhozunk tagjai kultúráltan, jólétben élnek: mindenkinek bőséges készlete van gabonából, cukorból, mindenkinek megvan, ami a háztartásához szükséges. Esztendeje már annak, hogy kolhozunk hatvan tagja két saját teherautónkon, vidám dalokat énekelve, elment néhány napra Berezovkába, hogy az ottani kolhozoknak segítséget nyújtson az öntözéshez szükséges nagy duzasztógát építésénél. Akkoriban több mint másfélezer к ölhöz paraszt gyűlt ott össze a környékbeli kolhozokból. Valamennyien résztvettek a gát építésében. Biztos vagyok benne, hogy szomszédaink, a berezovkaiak, adott esetben nekünk is segíteni fognak. Lám, milyen nagyszerű dolog, hogy a mi embereink kölcsönösen kisegítik egymást! Végtelen Öröm azt tudnunk, hogy valamennyiünk munkája fennkölt célt szolgál: a kommunista társadalom építését. És még meg kell mondanunk: ezért az örömért és boldogságért a mi drá а Sztálin ebvtársunkat illeti szívből fakadd Ás kkbWk
