Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-12-09 / 49. szám

Harc az utolsó szem őszi gabona elvetéséért és a mélyszántás elvégzéséért JOZEF NEPOMUCKY, földművelésügyi miniszter Gazdag a mi országunk, — a mező­­gazdaságban sokkal magasabb termés­hozamot érhetünk el, mint bármikor azelőtt. És szükségünk is van a sok ter­mésre, a magas terméshozamra, ha azt akarjuk, hogy nálunk a dolgozó ember gazdagon terített asztalhoz ülhessen, hogy bőségesen legyen mezőgazdasági termékünk azon ezrek és milliók számá­ra, akik azelőtt csak a nyomort ismer­ték. De a gazdag föld sem ad nekünk töb­bet, ha erre nem kényszerítjük. Ezért szükséges, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek nagy parcelláin, ahol ezt a' legjobban lehet, de hasonlóképpen a többi földeken is. — kihasználjunk min­den eszközt arra hogy biztosítsuk a jö­vő évi termést az őszi munkák tökéletes befejezésével és a mélyszántással. Azt szeretném még mondani, hogy jó­val előrre lennénk ha tökéletesebb len­ne a munka megszervezése, az őszi munkák tervének teljesítésénél. Minden abban rejlik, hogyan dolgoznak az em­berek, hogyan szervezik тег a munkát, hogy a népi közigazgatás és főleg a me­zőgazdasági osztályok hogyan tartják kezükben a mezőgazdasági termelést és hogyan irányítják azt az egyes kerüle­tekben és járásokban. Az időjárást, amely rendkívül kedve­ző az egész köztársaság területén, mind az őszi gabona elvetésének bevégzésére, mind a mélyszántás elvégzésére, kell. hogy most teljes mértékben kihasznál­juk. A fődolog most amivel sokat kell foglalkoznunk: meggyőzni a kis- és kö­zépparasztokat, az EFSz-tagokat, az ál­lami birtokok alkalmazottait, de főleg a traktorállomások traktorosait, * hogy most a jó időjárást kihasználva meg kell fogni a munka végét, hogy még a fagy beállta előtt elvégezzük a szán­tást. Mindeddig azonban ez sajnos, a sajtó és a rádió felhívásai ellenére sem tör­tént mindenütt így. A traktorok nagyré­sze sokhelyütt javítás alatt áll Amelyek pedig üzemben vannak, ahelyett, hogy két műszakban dolgoznának, reggel 8 órakor mennek ki a földekre, a trakto­rosok a földekről bejárnak ebédelni sok­szor néhány kilométerre is és ebéd után meg úgy szántanak, hogy mihelyt köze­ledik az 5 óra, már nincsenek a földe­ken. Igaz, hogy van sok olyan traktoros, aki áldozatkészséggel dolgozik, a munka jó megszervezésével és a gép teljes ki­használásával valóban élmunkás ered­ményeket ér el, de nagyon sokan van­nak, akik nem követik őket. pedig tud­ják. hogy az őszi mélyszántás nagy fel­adatait egyedül nem győzik. Ezért a ke­rületi Nemzeti Bizottságok és a járási Nemzeti Bizottságok földműves előadói­nak. valamint az állami traktorállomá­sok vezetőségeinek a feladata, hogy er­ről minden traktorost meggyőzzön az egyes állomásokon, az egyes munkahe­lyeken. Hasonlóképpen sok függ a javí­tóktól is, hogy ők hogyan törekszenek arra. hogy az üzemből kiesett traktort minél előbb megjavítsák és hogy így újra be lehessen vonni a termelésbe. Az, amit fentebb mondottunk a trak­torállomások vezetősége és alkalmazot­tai címére, egyidejűleg vonatkozik az EFSz-ek vezetőségére és tagjaira is. va­lamint az állami birtokok alkalmazot­taira. A jó gazda, aki jó termést akar a következő évben elérni, nem nézheti nyugodtan a még ki nem hordott trá­gyarakásokat az udvarokon és azt, hogy azokat a földeket, amelyek a fogatokra vagy traktorokra várnak, fel ne szánt­sák és elő ne készítsék a csapadék felfo­gására, hogy a talaj mennél több csapa­dékot tudjon magába beszívni és vissza­tartani a tavaszi vetés idejéig. Minden beszéd arról hogy a szovietkolbozok és szovhozok gazdag tapasztalataiból tanu­lunk. üres szalmacsépléssé válna, ha nem követnék azt tettek, amelyek közül az egyik legfontosabb éppen a trágyázás, szántás és a csapadékkal való gazdálko­dás. Mindezeket a feladatokat csak akkor biztosíthatjuk, ha minden EFSz-tag, az állami gazdálkodás valamennyi alkal­mazottja тег lesz győződve arról hogy mint jó gazdálkodónak, ez az ő feladata. Ez a feladat azon gzdálkodók feladata, akik nemcsak azt nézik, hogy naponta hány órát dolgoznak, hanem főiét* azt, hogy a gabona elvetése, a trágyekihor­­dás és a mélyszántás még a fagy beállta előtt el legyen végezve. Minden gyűlésen és tanácskozáson, amelyek az EFSz-ekben vagy az állami birtokokon folynak le. ismertetni kell a résztvevőkkel a termelési és pénzügyi tervet, gazdaságuk tényleges állását. Tárgyilagos és építő kritika segítségével kell feltárni a hibákat és hiányosságokat és a knlákok céltudatosan szervezett, a szocializmu.«í építése elleni káros tevé­kenység^ Érthető, hogy a suttogó re­akció és az ellenséges nyugati rádió minden zavart és hiányosságot úgy ma­gyaráz, hogy azzal be tudia bizonyítani azt, hogy az új gazdasági formánk, amely a kapitalisták közreműködésétől mentes, a falun csődöt mond. A nagy­­birtokosok, cukorbárók és hasonlók, akik a határontúlra mentek, hogy a né­pet kiszipolyozok szolgálatába álljanak természetesen semmi mást nem csinál­hatnak. minthogv megkísérlik azt nem lebetne-e mindent a régi. München­­előtti vágányokra visszaterelni. Az 1948-as év februárja világos és határozott választ adott nekik arra, hogy fogunk és tudunk gazdálkodni a gyáro­sok, bankárok, nagybirtokosok nélkül is, hogy szocialista köztársaságot akarunk és fogunk építeni és hogy mindenkinek, aki ebben minket bármiképpen akadá­lyozni próbál, megmutatjuk, hogy útunkban akadályt gördíteni nem en­gedünk. Az egyik legjobb fegyverük a szocia­lizmus megvalósításáért folytatott harc­ban felvainkban az, hogy a kis- és kö­zépföldműveseknek még nagyobb mér­tékben, mint eddig megmutassuk a szo­cialista szövetkezeti gazdálkodást, a nagybani gazdálkodás jó eredményeit. Az egyik legmeggyőzőbb bizonyíték, a szövetkezeti termelés magas termésho­zama és a szövetkezeti istállók magas hasznossága. Ez pedig mind a kettő ösz­­szefügg az őszi vetéssel, a jó trágyázás­sal, a mélyszántással, valamint a csapa­dékkal való gazdálkodással és ezért mindent meg kell tenni hogy ezek az alapfeltételek az egyik oldalon a nép szükségleteinek biztosítása, a másik ol­dalon pedig a szocializmus építése biz­tosítva legyen Az egészévi termelési tervek elkészítésének jelentősége Egységes Földműves Szövetkezete­ink új gazdasági esztendő előtt állnak. Sok EFSz-ünk számára az elmúlt év nagy sikereket hozott, mert nem csak eleget tett beadási kötelezettségének, de azokat magasan túl is teljesítette. Több szövetkezetünk olyan hektárho­zamokat ért el, amilyenre a múltban nem emlékezünk. Ilyen kiemelkedő eredményekkel majdnem minden olyan EFSz-nél ta­lálkozhatunk, amely gondosan kidol­gozott egészévi termelési tervvel ren­delkezett és eszerit dolgozott. Ahol azonban az EFSz-nek nem volt rende­sen kidolgozott terve, vagy a tervet nem tartották be, továbbá az egyes szövetkezeti tagok nem voltak tisztá­ban feladataikkal, vagy a tervet nem ellenőrizték kellő mértékben, ott a szö­vetkezet messze elmaradt a várt ered­ményektől. Az említett tapasztalatok birtoká- Imn a szövekezeti tagok most látnak hozzá az /952. évi termelési terv kidol­gozásához. Az egészévi termelési tervek kidolgozása nem adminisztrációs ügy, mert ezeket a terveket politikailag ön­tudatos emberek dolgozzák ki, hogy biztosítsák a mennyiség és minőség szerinti munka jutalmazásának szocia­lista módszerét, bevezessék — a kolho­zok példája nyomán — a modern agro­technikai intézkedéseket, mert csak így válhatnak szövetkezeteink olyan mezőgazdasági üzemekké, amelyek dol­gozóink számára jobb életet tudnak biztosítani. A terv összeállítása csupán a terv­gazdálkodás kezdetét jelenti. Szövet­kezeteink tagjain múlik, hogy a tervet pontosan betartsák és gondosan ellen­őrizzék. Nagyon fontos, hogy minden szövetkezetben állandó munkacsopor­tokat szervezzenek, amelyekre rábíz­zák a szükséges élő- és holtleltárt, va­lamint a gazdasági épületek kezelését. Annak érdekében, hogy EFSz-eink nyugodtan к dolgozhassák ezeket a terveket, előbb föltétlenül és meggyor­sított ütemben be kell fejezni az őszi munkálatokat, elsősorban a mélyszán­tást, mint a következő esztendő jobb termésének alapját. Tartsuk köteles­ségünknek, hogy az egészévi termelési terv előkészítésének keretében szemé­lyes agitációval mutassunk rá a dolgo­zó kis- és középparasztok előtt a kö­zös gazdálkodás lőnyeire. Az ágronó­­musok és zootechnikusok iskolázásával kapcsolatban biztosítsuk a megfelelő káderek gondos kiválasztását,- mivel szövetkezeteinket csupán ezen az úton szilárdíthatjuk meg politikai és gazda­sági vonalon egyaránt. Az egészévi ter­melési terv kidolgozásánál vállaljanak szerepet a népi igazgatás szerveinek dolgozói,'valamint az állami gép- és traktorállomások brigádtagjai, hogy ők is a terv szerint és időben végezhessék el azt a munkát, amelyet az EFSz tő­lük elvár. Nagyon fontos a feladatok időtervének betartása, továbbá a nor­mák körültekintő rendezése, mert et­től függ a következő év munkamenete. Az egészévi termelési terv jóváhagyá­sával foglalkozó taggyűlésen minden szövetkezeti tag vegyen részt, hogy pontosan megismerje feladatait és a terv végrehajtásában közvetlen érde­keltséget bállal jón. Ezen az úton — a munkásosztályra, az állam segítségére és a Szovjetunió tapasztalataira támaszkodva — fokoz­hatjuk állandóan a mezőgazdasági munka termelékenységét és így telje­sülnek Gottrvald elptárs szavai, aki a szocialista falu kiépítését az ország szocialista építőmunkájának alapja­ként jelölte meg. Molnár Pál, (Nyitra) az EFSz-ek járási előadója. Akolozsnémai földművesiskola hallgatóinak távirata Široký elvtárshoz A kolozsnémai földművesiskola hallgatói az alábbi táviratot küldték Viliam Široký kormányalelnök-külügyminiszter elvtársnak: Drága Široký Elvtárs! A kolozsnémai egyéves földművesiskola megnyitásának alkalmából forró szeretetünket küldjük Neked és szülőpártunknak, a Csehszlovákiai Kommunis­ta Pártnak. ígérjük, hogy a legnagyobb igyekezettel sajátítjuk el a marxizmus-leniniz­­mus tudományát és a természet törvényeinek megismerését, hogy országunkban a szocializmus méltó építőivé és a világbéke harcosaivá válhassunk. A kolozsnémai földművesiskola hallgatói Az alistáli szövetkezeti tagok sztálini kötelezettség­vállalásokkal erősítik EFSz-üket Sztálin elvtárs közeledő 72. szüle­­tésenapja az alistáli EFSz tagjai szá­mára is alkalmat jelent, hogy az építő­munka szocialista kötelezettségvállalá­saival fejezzék ki hódolatukat legna­gyobb barátunk és tanítónk iránt. Az alistáli szövetkezet tagjai a kö­vetkező kötelezettségeket vállalják: 1. A szövetkezeti baromfitelep állo­mányát 180 darabról 220-ra emelik. 2. A 200 sertésből álló eddigi állomá­nyukat 270-re bővítik ki. A megna­­gyobodott állomány elhelyezésére egy sertésistállót átalakítanak, ezenkívül további ólakat alakítanak át, amelyek ú jabb 200 sertés elhelyezésére lesznek alkalmasak. 3. Azok a szövetkezetesek, akik tag­jai a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szö­vetségnek, az EFSz többi tagját is be­szervezik ennek a szövetségnek a tá­borába. 4. A választmány tagjai kötelezett­séget vállalnak, hogy a leltár és az évi mérleg . pontos elkészítése végett, de­cember 21-ig minden könyvelési és ügyviteli munkát elvégeznek. Kötelezik magukat arra is', hogy ál­landó munkacsoportokat szerveznek, amelyeket a szükséges élő- és holt lel­tárral látnak el, valamint kijelölik ré­szükre a munkaterületüket képező parcellákat. Gottwald elvtárs iránymutatásai alapján, aki az EFSz-ek megszilárdí­tásának és a taglétszám kibővítésének fontosságát hangsúlyozta, a szövetke­zet tagjai egyéni kötelezettségeket vál­lalnak, amelynek élteimében további dolgozó parasztokat nyernek meg a szövetkezeti gondolat számára. így Bí­ró István elvtárs három új tag beszer­vezésére vállalt kötelezettséget, Bíró Ferenc és Веке János elvtársak két­­két, Bartalos Pál, Iváncsik Géza és Horváth Benjamin elvtársak pedig egy-egv taggal akarják gyarapítani a szövetkezeti taglétszámot. Kötelezett­ségvállalásukat Sztálin elvtárs szüle­tésnapjáig teljesítik. Szövetkezeteink tagjai tehát még bátrabban lépnek a gottwaldi ötéves terv negyedik esztendőjébe, a falu szocializálásának útjára. II. évfolyam 49. szám. Bratislava, 1951. dec. 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom