Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-12-09 / 49. szám

Harc az utolsó szem őszi gabona elvetéséért és a mélyszántás elvégzéséért

JOZEF NEPOMUCKY, földművelésügyi miniszter

Gazdag a mi országunk, — a mezőgazdaságban sokkal magasabb terméshozamot érhetünk el, mint bármikor azelőtt. És szükségünk is van a sok termésre, a magas terméshozamra, ha azt akarjuk, hogy nálunk a dolgozó ember gazdagon terített asztalhoz ülhessen, hogy bőségesen legyen mezőgazdasági termékünk azon ezrek és milliók számára, akik azelőtt csak a nyomort ismerték.

De a gazdag föld sem ad nekünk többet, ha erre nem kényszerítjük. Ezért szükséges, hogy az Egységes Földműves Szövetkezetek nagy parcelláin, ahol ezt a' legjobban lehet, de hasonlóképpen a többi földeken is. — kihasználjunk minden eszközt arra hogy biztosítsuk a jövő évi termést az őszi munkák tökéletes befejezésével és a mélyszántással.

Azt szeretném még mondani, hogy jóval előrre lennénk ha tökéletesebb lenne a munka megszervezése, az őszi munkák tervének teljesítésénél. Minden abban rejlik, hogyan dolgoznak az emberek, hogyan szervezik тег a munkát, hogy a népi közigazgatás és főleg a mezőgazdasági osztályok hogyan tartják kezükben a mezőgazdasági termelést és hogyan irányítják azt az egyes kerületekben és járásokban.

Az időjárást, amely rendkívül kedvező az egész köztársaság területén, mind az őszi gabona elvetésének bevégzésére, mind a mélyszántás elvégzésére, kell. hogy most teljes mértékben kihasználjuk. A fődolog most amivel sokat kell foglalkoznunk: meggyőzni a kis- és középparasztokat, az EFSz-tagokat, az állami birtokok alkalmazottait, de főleg a traktorállomások traktorosait, * hogy most a jó időjárást kihasználva meg kell fogni a munka végét, hogy még a fagy beállta előtt elvégezzük a szántást.

Mindeddig azonban ez sajnos, a sajtó és a rádió felhívásai ellenére sem történt mindenütt így. A traktorok nagyrésze sokhelyütt javítás alatt áll Amelyek pedig üzemben vannak, ahelyett, hogy két műszakban dolgoznának, reggel 8 órakor mennek ki a földekre, a traktorosok a földekről bejárnak ebédelni sokszor néhány kilométerre is és ebéd után meg úgy szántanak, hogy mihelyt közeledik az 5 óra, már nincsenek a földeken. Igaz, hogy van sok olyan traktoros, aki áldozatkészséggel dolgozik, a munka jó megszervezésével és a gép teljes kihasználásával valóban élmunkás eredményeket ér el, de nagyon sokan vannak, akik nem követik őket. pedig tudják. hogy az őszi mélyszántás nagy feladatait egyedül nem győzik. Ezért a kerületi Nemzeti Bizottságok és a járási Nemzeti Bizottságok földműves előadóinak. valamint az állami traktorállomások vezetőségeinek a feladata, hogy erről minden traktorost meggyőzzön az egyes állomásokon, az egyes munkahelyeken. Hasonlóképpen sok függ a javítóktól is, hogy ők hogyan törekszenek arra. hogy az üzemből kiesett traktort minél előbb megjavítsák és hogy így újra be lehessen vonni a termelésbe.

Az, amit fentebb mondottunk a traktorállomások vezetősége és alkalmazottai címére, egyidejűleg vonatkozik az EFSz-ek vezetőségére és tagjaira is. valamint az állami birtokok alkalmazottaira. A jó gazda, aki jó termést akar a következő évben elérni, nem nézheti nyugodtan a még ki nem hordott trágyarakásokat az udvarokon és azt, hogy azokat a földeket, amelyek a fogatokra vagy traktorokra várnak, fel ne szántsák és elő ne készítsék a csapadék felfogására, hogy a talaj mennél több csapadékot tudjon magába beszívni és visszatartani a tavaszi vetés idejéig. Minden beszéd arról hogy a szovietkolbozok és szovhozok gazdag tapasztalataiból tanulunk. üres szalmacsépléssé válna, ha nem követnék azt tettek, amelyek közül az egyik legfontosabb éppen a trágyázás, szántás és a csapadékkal való gazdálkodás.

Mindezeket a feladatokat csak akkor biztosíthatjuk, ha minden EFSz-tag, az állami gazdálkodás valamennyi alkalmazottja тег lesz győződve arról hogy mint jó gazdálkodónak, ez az ő feladata. Ez a feladat azon gzdálkodók feladata, akik nemcsak azt nézik, hogy naponta hány órát dolgoznak, hanem főiét* azt, hogy a gabona elvetése, a trágyekihordás és a mélyszántás még a fagy beállta előtt el legyen végezve.

Minden gyűlésen és tanácskozáson, amelyek az EFSz-ekben vagy az állami birtokokon folynak le. ismertetni kell a résztvevőkkel a termelési és pénzügyi tervet, gazdaságuk tényleges állását. Tárgyilagos és építő kritika segítségével kell feltárni a hibákat és hiányosságokat és a knlákok céltudatosan szervezett, a szocializmu.«í építése elleni káros tevékenység^ Érthető, hogy a suttogó reakció és az ellenséges nyugati rádió minden zavart és hiányosságot úgy magyaráz, hogy azzal be tudia bizonyítani azt, hogy az új gazdasági formánk, amely a kapitalisták közreműködésétől mentes, a falun csődöt mond. A nagybirtokosok, cukorbárók és hasonlók, akik a határontúlra mentek, hogy a népet kiszipolyozok szolgálatába álljanak természetesen semmi mást nem csinálhatnak. minthogv megkísérlik azt nem lebetne-e mindent a régi. Münchenelőtti vágányokra visszaterelni.

Az 1948-as év februárja világos és határozott választ adott nekik arra, hogy fogunk és tudunk gazdálkodni a gyárosok, bankárok, nagybirtokosok nélkül is, hogy szocialista köztársaságot akarunk és fogunk építeni és hogy mindenkinek, aki ebben minket bármiképpen akadályozni próbál, megmutatjuk, hogy útunkban akadályt gördíteni nem engedünk.

Az egyik legjobb fegyverük a szocializmus megvalósításáért folytatott harcban felvainkban az, hogy a kis- és középföldműveseknek még nagyobb mértékben, mint eddig megmutassuk a szocialista szövetkezeti gazdálkodást, a nagybani gazdálkodás jó eredményeit. Az egyik legmeggyőzőbb bizonyíték, a szövetkezeti termelés magas terméshozama és a szövetkezeti istállók magas hasznossága. Ez pedig mind a kettő öszszefügg az őszi vetéssel, a jó trágyázással, a mélyszántással, valamint a csapadékkal való gazdálkodással és ezért mindent meg kell tenni hogy ezek az alapfeltételek az egyik oldalon a nép szükségleteinek biztosítása, a másik oldalon pedig a szocializmus építése biztosítva legyen

Az egészévi termelési tervek elkészítésének jelentősége

Egységes Földműves Szövetkezeteink új gazdasági esztendő előtt állnak. Sok EFSz-ünk számára az elmúlt év nagy sikereket hozott, mert nem csak eleget tett beadási kötelezettségének, de azokat magasan túl is teljesítette. Több szövetkezetünk olyan hektárhozamokat ért el, amilyenre a múltban nem emlékezünk.

Ilyen kiemelkedő eredményekkel majdnem minden olyan EFSz-nél találkozhatunk, amely gondosan kidolgozott egészévi termelési tervvel rendelkezett és eszerit dolgozott. Ahol azonban az EFSz-nek nem volt rendesen kidolgozott terve, vagy a tervet nem tartották be, továbbá az egyes szövetkezeti tagok nem voltak tisztában feladataikkal, vagy a tervet nem ellenőrizték kellő mértékben, ott a szövetkezet messze elmaradt a várt eredményektől.

Az említett tapasztalatok birtoká- Imn a szövekezeti tagok most látnak hozzá az /952. évi termelési terv kidolgozásához. Az egészévi termelési tervek kidolgozása nem adminisztrációs ügy, mert ezeket a terveket politikailag öntudatos emberek dolgozzák ki, hogy biztosítsák a mennyiség és minőség szerinti munka jutalmazásának szocialista módszerét, bevezessék — a kolhozok példája nyomán — a modern agrotechnikai intézkedéseket, mert csak így válhatnak szövetkezeteink olyan mezőgazdasági üzemekké, amelyek dolgozóink számára jobb életet tudnak biztosítani.

A terv összeállítása csupán a tervgazdálkodás kezdetét jelenti. Szövetkezeteink tagjain múlik, hogy a tervet pontosan betartsák és gondosan ellenőrizzék. Nagyon fontos, hogy minden szövetkezetben állandó munkacsoportokat szervezzenek, amelyekre rábízzák a szükséges élő- és holtleltárt, valamint a gazdasági épületek kezelését. Annak érdekében, hogy EFSz-eink nyugodtan к dolgozhassák ezeket a terveket, előbb föltétlenül és meggyorsított ütemben be kell fejezni az őszi munkálatokat, elsősorban a mélyszántást, mint a következő esztendő jobb termésének alapját. Tartsuk kötelességünknek, hogy az egészévi termelési terv előkészítésének keretében személyes agitációval mutassunk rá a dolgozó kis- és középparasztok előtt a közös gazdálkodás lőnyeire. Az ágronómusok és zootechnikusok iskolázásával kapcsolatban biztosítsuk a megfelelő káderek gondos kiválasztását,- mivel szövetkezeteinket csupán ezen az úton szilárdíthatjuk meg politikai és gazdasági vonalon egyaránt. Az egészévi termelési terv kidolgozásánál vállaljanak szerepet a népi igazgatás szerveinek dolgozói,'valamint az állami gép- és traktorállomások brigádtagjai, hogy ők is a terv szerint és időben végezhessék el azt a munkát, amelyet az EFSz tőlük elvár. Nagyon fontos a feladatok időtervének betartása, továbbá a normák körültekintő rendezése, mert ettől függ a következő év munkamenete. Az egészévi termelési terv jóváhagyásával foglalkozó taggyűlésen minden szövetkezeti tag vegyen részt, hogy pontosan megismerje feladatait és a terv végrehajtásában közvetlen érdekeltséget bállal jón.

Ezen az úton — a munkásosztályra, az állam segítségére és a Szovjetunió tapasztalataira támaszkodva — fokozhatjuk állandóan a mezőgazdasági munka termelékenységét és így teljesülnek Gottrvald elptárs szavai, aki a szocialista falu kiépítését az ország szocialista építőmunkájának alapjaként jelölte meg.

Molnár Pál, (Nyitra) az EFSz-ek járási előadója.

Akolozsnémai földművesiskola hallgatóinak távirata

Široký elvtárshoz

A kolozsnémai földművesiskola hallgatói az alábbi táviratot küldték Viliam Široký kormányalelnök-külügyminiszter elvtársnak:

Drága Široký Elvtárs!

A kolozsnémai egyéves földművesiskola megnyitásának alkalmából forró szeretetünket küldjük Neked és szülőpártunknak, a Csehszlovákiai Kommunista Pártnak.

ígérjük, hogy a legnagyobb igyekezettel sajátítjuk el a marxizmus-leninizmus tudományát és a természet törvényeinek megismerését, hogy országunkban a szocializmus méltó építőivé és a világbéke harcosaivá válhassunk.

A kolozsnémai földművesiskola hallgatói

Az alistáli szövetkezeti tagok sztálini kötelezettségvállalásokkal erősítik EFSz-üket

Sztálin elvtárs közeledő 72. születésenapja az alistáli EFSz tagjai számára is alkalmat jelent, hogy az építőmunka szocialista kötelezettségvállalásaival fejezzék ki hódolatukat legnagyobb barátunk és tanítónk iránt.

Az alistáli szövetkezet tagjai a következő kötelezettségeket vállalják:

1. A szövetkezeti baromfitelep állományát 180 darabról 220-ra emelik.

2. A 200 sertésből álló eddigi állományukat 270-re bővítik ki. A megnagyobodott állomány elhelyezésére egy sertésistállót átalakítanak, ezenkívül további ólakat alakítanak át, amelyek ú jabb 200 sertés elhelyezésére lesznek alkalmasak.

3. Azok a szövetkezetesek, akik tagjai a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségnek, az EFSz többi tagját is beszervezik ennek a szövetségnek a táborába.

4. A választmány tagjai kötelezettséget vállalnak, hogy a leltár és az évi mérleg . pontos elkészítése végett, december 21-ig minden könyvelési és ügyviteli munkát elvégeznek.

Kötelezik magukat arra is', hogy állandó munkacsoportokat szerveznek, amelyeket a szükséges élő- és holt leltárral látnak el, valamint kijelölik részükre a munkaterületüket képező parcellákat.

Gottwald elvtárs iránymutatásai alapján, aki az EFSz-ek megszilárdításának és a taglétszám kibővítésének fontosságát hangsúlyozta, a szövetkezet tagjai egyéni kötelezettségeket vállalnak, amelynek élteimében további dolgozó parasztokat nyernek meg a szövetkezeti gondolat számára. így Bíró István elvtárs három új tag beszervezésére vállalt kötelezettséget, Bíró Ferenc és Веке János elvtársak kétkét, Bartalos Pál, Iváncsik Géza és Horváth Benjamin elvtársak pedig egy-egv taggal akarják gyarapítani a szövetkezeti taglétszámot. Kötelezettségvállalásukat Sztálin elvtárs születésnapjáig teljesítik.

Szövetkezeteink tagjai tehát még bátrabban lépnek a gottwaldi ötéves terv negyedik esztendőjébe, a falu szocializálásának útjára.

II. évfolyam 49. szám.

Bratislava, 1951. dec. 9.