Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)

1951-12-02 / 48. szám

1951. december 2. Sľefadfikdm&es s A somogyi állami birtokon az uj munkásvezető és a normák bevezetésével egyre javul a helyzet A somogyi állami birtokon az utóbbi hónapokban jelentős javulás mutatko­zik. A javulás úgy következet be, hogy megelégelték már az aratás után a fel­sőbb hatóságok is Ondrásek vezető helytelen viselkedését és leváltottál?. Helyére munkásszármazású intéző ke­rült. Ondrásek intéző nem viselkedett állami birtok vezetőjéhez méltó mó­don. Ha valamelyik munkás a birto­kon érdeklődött a bérek felől, vagy más anyagi dolgok iránt, szóval ha tudni akarta, mihez is van joga, Ond­rásek fennhéjazón utasította el. A ré­gi kapitalista világbeli intézőkre emlé­keztetett gőgös viselkedésével. Azt sze­rette volna, ha az ő dolgaiba nem avat­kozik be senki. A birtok földjein is meglátszott a rossz vezetés. A birtok dohánytermesztője elmondja, hogy őt is hátráltatta munkájának sikeres vég­zésében. Amikor a dohánypalántákat ültettékszüksége lett volna azokat legalább egyszer megöntözni, hogy mennél több palánta maradjon meg. Embereket kért Ondrásek intézőtől a vízszállításhoz. Nem adott, pedig, a kérdéses napon volt is elég munkás, aki a mulaszthatatlanul fontos öntö­zéshez a vizet odaszállíthatta volna. Ondrásek felületességének köszönheti a birtok, hogy három hektáron kiszá­radt a dohánypalánta. Mindenütt lát­hatjuk romboló munkája nyomait. A birtok burgonyaföldje kapálatlanul maradt, méteres gaz nőtt benne, alig termett többet, mint a vetőmag. De ha­sonlóan rossz volt a cukorrépa termése is. A 22 ha-os cukorrépaföldr'íl mind­össze 400 mázsát takarítottak be. Úgy­szintén gyenge volt a kukoricatermés is. A kapálás alatt gyengén álltak mun­kaerő dolgában. Az emberek elszéled­­tek a birtokról, egyrészt mert nem tet­szett Ondrásek intéző viselkedése, de leginkább azért, mert órabérre folytak a munkák, ami nem biztosított a mun­kásoknak' megfelelő keresetet. A mun­kák norma szerinti díjazása lett volna az egyedüli kivezető út, ho^y megja­vuljon a birtokon a munka, emelked­jen a termelékenység s ezáltal a bérek. Ezzel igazán keveset törődött a volt intéző Ilyen helyzetben a birtok megma­radt dolgozói, kedv nélkül dolgozva, a munkálatokban lemaradtak. A legfőbb ideje volt, hogy leváltották Odrásek intézőt, mert hová is fejlődhetne ilyen vezetés mellett a birtok? Vele együtt kitették még Bachman raktárnokot is, aki szintén nem viselte szívén a birtok fejlődésének ügyét, sőt visszaélt be­osztásával. Ugyanis többen azt rebes­gették a birtok dolgozói közül, hogy terményt adogat el. Próbára tette őt a birtok dohánytermesztője, aki két mázsa árpát kért tőle. Adott is kétezer koronás áron. A dohánytermesztő rög­tön jelentette Ondrásek inti őnek, aki ezért szörnyen ráförmedt, nyilván a­­zért, mert ő is tudott Bachman üzel­­meiről és kellemetlen volt a leleplezés. Ahelyett, hogy ezek az állam tulajdo­nára vigyáztak volna, maguk is loptak. A birtok jelenlegi intézőjévé Lin Jó­zsef elvtársat tették, aki eddig a stószi gyár munkása volt és politikailag is fejlett. Lin munkásintézőnek rengeteg gondja van a birtokon. Rendetlenség mutatkozik minden téren. Nagy hátrá­nyára van a birtoknak, hogy nincs e­­lég állandó munkaerő és a munkaer­kölcs sem a legjobb. Éppen ezért Lin elvtárs, a birtok pártszervezete segít­ségével, valamint a többi vezetők kö­zös munkája nyomán, azonnal hozzá­kezdett a normák bevezetéséhez a legtöbb munkában. A közösen kidől-7 gozott normákat aztán a birtok dolgo­zói kipróbálták és meggyőződtek róla, hogy a normák alapján sokkai jobb dolgozni, mert ha becsiilete: en dolgoz­nak,^ meg is kapják érte fizetésüket. Például a birtok kocsisa, Ondrej­­csák már normák szerint vetett, boro­náit olyan földeken, ahol traktorral npm lehetett dolgozni és elmondja, hogy iparkodott, de egyharmadával többet is keresett az eddigieknél. Ok­tóberi fizetése 6.500 koronára rúgott a bevezetett normák nyomán. Azok, a­­kik régebben elmentek a birtokról, most már kezdenek érdeklődn, a bir­­tok^ iránt, mert látják, hogv az új in­téző vezetésével javul a helyzet. Rövi­desen meg szaporodik a birtok dolgo­zóinak száma és teljes erővel hozzálát­hatnak majd a hiányok kiküszöbölésé­hez. A silány ősziek betakarítása után nyomban hozzáfogtak az őszi vetések­hez. Nehéz feladatuk volt a traktoris­táknak, amikor sűrű, gazos földet ve­tés alá elkészítették. Lin i téző azon­­b i szereti a munkát és maga is segí­tett a föld jó előkészítésében. A bir­tok őszi vetési tervét november 15-re befejezték. Vetéseik nagy része már szépen zöldül is. Különösen szép a 10 ha -on keresztsorosan vetett búza. Az ezévi őszi vetéstervet a birtok 6 száza­lékkal emelte. A jövőév: jó termés biztosítása érdekében з1 végezték a mélyszántást is. A mélyszántás meg­kezdését megelőzően nagymennyiségű istállótrágyát is kiszállítottak, amelyet 28 cm mélyen be is szántottak. A mély­szántása földekbe vetik majd a tava­sziakat. Ezek után kezdték meg a hét elején a 22 ha-nyi területen termett lenmag és lucernamag cséplését, amelyet úgy számítják, a hét közepén be is fejez­nek. A birtok dohánysimító helyiségé­ben vígan folyik a munka. Asszonyok, leányok végzik a simítást nótaszó mel­lett. A borús idő folytán jó bánni a dohánnyal, olyan mint a bőr, nem tö­rik. A birtokon elég nagyszámú az állatállomány A fejőstehenek száma ugyan nem emelkedett ez év folyamár a tejelés azonban fokozódott. Márciusban a te­­jelési átlag 5.78 litert tett ki; éppen most számították ki a jelenlegi teje­lést, ami 8.1 1. Vannak azimban egyes tehenek a birtokon, amelyek 15 litert is adnak naponta. Hiba, hogy nincs bevezetve az egyedi takarmányozás; minden tehén egyformán kapja a napi abrakját, pedig ha egyes teheneket külön takarmányozásra fognának, több tejet is adnának. Más oka is van az alacsony tejhozamnak, ugyani csak kétszer fejik teheneiket. Kérdezzük Gajdos elvtársat, az állattenyésztés ve­zetőjét, miért nem fejnek 1 - -alább há­romszor naponta, ami legkevesebb 1.5 literrel magasabb átlagtejhozamot e­­redményezne. Azt mondja, hogv a fe­jőasszonyokat nem bírták eddig még meggyőzni a többszöri fejes előnyé­ről. De ígéri Gajdos elvtárs, hogy a vil­­lanyfejőgép beszerelésével, ami most van folyamatban, ők is bevezetik a Malinyinová fejési módszert, hogy mennél több tejet bocsássanak a dol­gozók rendelkezésére. A tehenészetben látottak után szétnéztünk a sertéstenyésztés körül ahol több mint 750 drb sertést gondoz­nak. A sertésetetők közül kitűnik jó munkájával Fiala etető, aki munkáját állandóan 150 százalékra teljesíti. Szé­pek is a gondjaira bízott sertések. Nem lehet ezt elmondani a többi etetőről, akinek egy része többször napokig is kimaradozik a munkából. Helyettük Ugyan a megmaradtak végzik el az etetést, persze hiányosan, sokszor há­rom-négy órai késéssel, ami nem hasz­nál a jószágnak, de a birtoknak sem. Kár, hogy a birtok nem mindegyik etetője egyformán jól végzi el a serté­sek gondozását. A továbbiak során megnéztük még a birtok tyúktelepét is, ahol éppen ak­kor fejeződött be a 700 darabot kitevő tyúkállomány oltása. Binder Mária , a tyúktelep gondozójának keze alatt példás rend, tisztaság uralkodik. Nagy gondot fordít a tyúkok rendes takar­mányozására is. Büszke vörösszínű tyúkjaira, ő keltette azokat, s még to­vábbi 1800 darabot, amelyet a birtok már értékesített. A keltőgép különálló, új épületben van fölállítva. Az első próbakeltetést tavaszkor Binder Mári­­á j. bízta a birtok vezetősége, aki jól meg is felelt munkájának és nehezen várja a januárt, amikor ú jból megkez­dődik a csirke keltetés. Nem tetszik a birtokon az, hogy a gazdasági épületek közötti útat vastag sárréteg borítja; gyalogosan nem is le­het itt járni, úgyhogy a falak mellett kőről kőre taposva jiYtunk előre. A két tehénistálló között elterülő trágyahely sincs jól gondozva. Ahelyet, hogy ré­tegesen helyeznék rá a napi trágya­mennyiséget, kidobál ják a trágyát az ólajtók elé, ahonnan hosszú két épü­letről lefolyó esővíz széthordje az ud­varon s a fekete trágyalé föláztatja út­jában a talajt is. Egészségi szempont­ból is káros ez. Erre vona+kozólag a­­zonban Lin elvtárs, a birtok intézője megnyugtat, hogy nem soká lesz a bir­tok udvara ilyen pocsolyaszerű, mert a hogy kihordják az összes trágyát, a fölszabadult ló- és ökörigákat igénvbe veszik a kőhordá?hoz és kikövezik a hibás udvarokat. Tehát van még elég hiányosság a so­mogyi állami birtokon, amelyeknek nagy része régi keletű, azonban min­den jel arra mutat, hogy azok rendes vezetés mellett állandóan csökkennek és a lemaradt birtok felküzdi magát az élenjáró állami birtokok sorába. Prihradsky Ľ. Az eperjesi kerületben П2.1010-га oltották be a baromfit H-vakcinával (TPP) — A szárnyas állatok H-vakci­nával való beoltása az eperjesi kerület­ben a különböző nehézségek ellenére is 112.1 %-os jó eredménnyel végződött. Ez azt, jelenti, hogy a terven felül jóval több számyasállatot oltottak be. A leg­nagyobb nehézségek a szinnai, mezőla­­borcai és felsővízközi járásban mutat­koztak, ahol az állatorvosok elszállításá­ra nem volt semmiféle közlekedési esz­köz. Ezenkívül a felsővízközi és mező­­laborci járásban a népi szervek nem teljesítették úgy kötelességüket, aho­gyan azt az akció fontossága megköve­telte. A tömegszervezetek együttműkö­dése ennél az akciónál a legminimáli­sabb volt. Egyedül az iskolaifjúság segí­tett az akció propagálásában és tevé­kenyen részvett az oltási munkálatok­ban is. Azokban a községekben, ahol az akcióba bekapcsolódtak az egyes szer­vek is, a szárnyasállatok beoltása simán ment végbe. Ki kell emelnünk a varon­­nói járásban Továrné község helyi Párt­­szervezetét példás együttműködéséért. A legtöbb baromfit a bártfai járásban ojtották be. mégpedig 133%-ban, utána következik a girálti járás (126%). a nagykaposi (125%), a sztropkói (118%), a homonnai (116%), a nagymihályi (120.6%), a kisszebeni (109.5), az eperje­si (109%), a szobránci (105%), a szepes­­ófalusi (108%), a varannói (103%), a szinnai (101%), az ólublói (102%), a fel­­sővizközi (98%), és a mezőlaborci járás (81.7%). Rizst veinek tavasszal a karvai EFSz-ben kiemelkedő eredmények a sertéstenyész­tésben Szövetkezeteink és állami gazdasá­gaink nagyrésze már befejezte az őszi munkálatokat, ?őt több helyen a mély­szántással is végeztek. A párkányi já­rásban, Karván is elvégezték az őszi munkálatokat. Ezzel a szövetkezet tag­jai újból bebizonyították, hogy megér­demelten jutottak II. helyre, az idei ara­tási munkálatok elvégzésével, a járás­ban. A szövetkezet mindössze 247 hektáron gazdálkodik, amelyből 209 hektár a szántó. Most készítik éppen el a jövőévi munka- és pénzügyi tervüket. Az idei munkálatok hiányosságaiból okulva, ta­pasztalataik kiszélesedésével az elkövet­kezendő évben már nem lesznek bajok a munkaegységek meghatározása körül, mert az idei hibák igen jó iskolát jelen­tettek mindannyiok számára. A körül­tekintően tervezett munkák nagyban járulnak hozzá a munkaegység értéké­nek emelkedéséhez és a munkálatok sikeres végrehajtásához. A szövetkezet tagjai elhatározták, hogy tavasszal 10 hektáron rizst vetnek, ami ugyancsak emelni fogja a jövőévi munkaegységek értékét. A szövetkezet elnöke, Hrobos elvtárs még a nyár folyamán az anvalai állami gazdaságban járt, ahol igen gyö­nyörű rizstelepet látott. Hazatérve be­szélt a tagoknak a látottakról és meg­említette, hogy milyen jó lenne, ha ők is termelnének rizst. Azonnal asztalhoz ültek, ceruzát fogtak és elkezdtek szá­molni. Kiszámították, hogy a tiszta jö­vedelem kitenné az egymillió koronát. Minden lehetőség megvan erre a karvai szövetkezetben, csak hozzá kell látniok a munkához, el kell készíteni jól a talajt és a siker nem maradhat el. A szövetkezet igen szép eredménye­ket ért el a sertéstenyésztésben. Benyó József és Polozsányi Lajos sertésgondo­zók igen jól végzik munkájukat. Ketten 125 darab sertést gondoznak. Munkájuk eredménye meglátszik az októberi juta­lékból is, amely csaknem 6.000 koronára rúg. A hízósertéseken felül 40 anyako­cát gondoznak; ezért ugyancsak pré­miumot kapnak, mégpedig súlyszaporu­lat és az ellett malacok szerint. A ser­téstenyésztés fejlettségének köszönhető, hogy beadási kötelezettségüket 100%-ra teljesítették, sőt túl is teljesítették. Az előírt 104 q sertéshús beadáson felül még 30 q-át adtak át közellátásunknak. A sertéstenyésztés szép eredményei nem vertek gyökeret a szarvasmarha te­nyésztésénél. A mai napig még a terve­zett állatállománnyal sem rendelkeznek, noha takarmány termett bőven, de min­den jel arra mutat, hogy rövidesen ezt is megvalósítják. A baj a tehenek ala­csony tejhozamánál kezdődik. Miben keressük a hibát? Egyszerűen a munka hiányos megszervezésben, amely szem­beötlően a fejősénél mutatkozik meg. A fejést nem közösen felváltva kell elvé­gezni, de úgy kell megszervezni, hogy gy ember fejjen, akit a tehenek is meg­szoknak, jobban adják a tejet is. Kívá­natos lenne, ha Karván is bevezetnék Malinyinova elvtársnő fejési módszerét és a tőgymasszírozást. Ez a szövetkezeti tagok nagyobb jövedelmet jelentené, ugyanakkor közellátásunknak többszáz liter tejjel több jutna. Az őszi munkák befejeztével igen jó alkalom nyílik a tél kezdetén a tagok nevelésére. Fontos, hogy minden tag bekapcsolódjék az esti tanfolyamok hallgatásába, A tanfolyamon a központi Pártiskola hallgatói értékes előadásaiból sokat tanulhatnak, amit munkájuknál és szövetkezetük megerősítésénél gaz­dagon fölhasználhatnak. A politikai és a szakismeretek elsajátításával a tagok viszonya lényeges változást jelentene, minden tag jobban tudná végezni építő feladatát, amelyen keresztül az eredmé­nyek csak fokozódnának és ígv győződ­nének meg a még kívülálló kisparasztok a nagybani gazdálkodás előnyeiről. Siómba th

Next

/
Oldalképek
Tartalom