Szabad Földműves, 1951. július-december (2. évfolyam, 26-52. szám)
1951-12-02 / 48. szám
Az 1952. évi mezőgazdasági termelési és felvásárlási terv szétírása előtt Az őszi munkálatok helyzete Szlovákiában Az őszi munkák helyzete Szlovákia területén, főleg a vetésben, lényegesen javult, mivel a november 23-iki állapotnak megfelelően az EFSz-ek a búzát 119.4%-ra, a magánszektor 92.7%ra, az állami birtokok 99.1°/o-ra vetették el, ami országos viszonylatban 97°/o-ot jelent. Az említett napig az EFSz-ek a rozsot 108.7°/o-ra, a magánszektor 97.9°/o-ra, az állami birtokok pedig 101.8%-ra vetették el, s ez 99.5%-os országos átlagnak felel meg. Valamennyi szektornál javult a kapások begyűjtése is. A burgonyát és cukorrépát már fölszedték, viszont a kukorica begyűjtése még mindig lemaradozik, ugyanis november 23-ig a kukorica begyűjtési tervét az EFSz-ek 92.8%ra, az állami birtokok 83.9%-ra és a magánszektor 96.8%-ra teljesítették. A legtöbb kukorica a bratislavai és nyitrai kerület EFSz-eiben, valamint állami birtokaink vár még begyűjtésre. / A mélyszántási tervet, összehasonlítva a november 19—25.} közötti Mélyszántás Hete eredményeivel, gyengébben teljesítették, amíg a Mélyszántás Hetében országos viszonylatban 10.9%-oe volt a gyarapodás, az elmúlt héten a gyarapodás csupán 10.2%-ot tett ki. Javítsák meg munkájukat a felvásárlási szervek Ha tökéletesen végrehajtottuk az őszi munkálatokat, vagyis elláttuk a talajt a növény táplálásához szükséges anyaggal, ba átvettük a megfelelő mennyiségű műtrágyát, ugyanakkor végrehajtottunk minden agrotechnikai intézkedést, továbbá ha kicseréltük és csáváztuk a vetőmagot, ebben az esetben nyugodtan állíthatjuk, hogy a következő évre biztosítottuk a 100%-os termést. Sikerünk előfeltétele, hogy a tavaszi munkálatokat is alapos gondossággal végezzük el. Ha el akarjuk érni a remélt terméseredményeket, föltétlenül szükséges és elengedhetetllenül fontos, hogy mindenfajta mezőgazdasági kultúránál betartsuk a vetésterületeket, mégpedig az előre kidolgozott tervek alapján. Már az őszi munkákat i$ terv szerint kellett volna elvégezni, mert ennek alapján dolgoztuk ki a termelők beadási kötelezettségének mértékét. Sóik dolgozó kis- és középparasztunk azonban nem értette meg a tervgazdálkodás nagy jelentőségét, amely pedig nélkülözhetetlenül fontos a dolgozók szebb jövendőjének építésénél. Sokszor előfordult, hogy nem tartották be a tervezett vetésterületet és minden komolyabb ok nélkül változtattak rajta. Fölvásárlási szerveink a beadásoknál ahhoz a tervhez igazodnak, amely szerint az egyes gazdálkodók termékeiket beadni kötelesek a mezőgazdasági szektoron kívül dolgozók ellátásának biztosítására. Maguk a parasztok is sokkal célszerűbben dolgozhatnának, ha betartanák a tervezett előírásokat, mert így elkerülnék azt a sok félreértést, amely minden évben előfordul a beadások teljesítésénél. Nem háríthatunk minden hibát és hiányosságot kizárólag a kis- és középparasztokra, a hibákat ugyanis meg kell látnunk a járási funkcionáriusoknak is, főleg a járási Nemzeti Bizottság IX. és X. ügyosztályain, mivel ezek a funkcionáriusok nem szentelnek kellő figyelmet annak, hogy községeikben biztosítsák az igazságos és osztályszempontból is. helytálló tervszétírást. Munkájukban támaszkodjanak az oktatók segítségére, akik alaposan ismerik a termelési terveket és az ő feladatuk, hogy a község funkcionáriusainak segítségével biztosítsák a terv igazságos szétírását. Az eddigi tapasztalatok alapján hiba az is, bogy a járás rendelkezésére bocsátott irányszámokat, amelyek alapján a tervet a községekre és egyesekre szétírják, nem részesítik megfelelő figyelemben. Sóik esetben a helyi Nemzeti Bizottság nem ismeri elegendő mértékben a terv szétírásának módját, mert az oktató eljött ugyan a községbe, de csak annyit mondott, hogy a terv szétírásának milyen határidőig kell megtörténnie. Nem ült össze a helyi Nemzeti Bizottság funkcionáriusaival, miképpen is kellene végrehajtani és biztosítani a szétírást, bogy a terv nagyobb hibák és hiányosságok elkerülésével 100°/o-ra legyen teljesíthető. Rövid időm belül hozzálátunk az 1952. évi növÓByl és állattenyésztési termelési terv szétírásához, tartsuk tehát valamennyien fontosnak, hogy elkerüljük mindazokat a hibákat, amelyeket termelési tervünknél és főleg az elmúlt esztendők tervszérfrásánál elkövettünk. A járási Nemzeti Bizottságok a* eddiginél sokkal nagvobb komolysággal kezeljék aat a feladatukat, amely szerint a termelési terv szétírását az egyes községekre és gazdálkodókra nekik kell biztnsitunioh. Fontos tehát, hogy a járási Nemzeti Bizottságai készüljenek föl eme feladatukra, gondoskodjanak megfelelő számú oktatóról minden község számára, akik azután biztosítják a mezőgazdasági termelési és fölvásárlási terv szétírását. Maguk a községek, de különösen a helyi Nemzeti Bizottság funkcionáriusai, küszöböljék ki eddigi hibáikat; a termelési és fölvásárlási terv szétírásánái mellőzzék a rokonságot, sógorságot, komaságot stb., mert ez a tünet nemcsak a községnek, hanem az egész dolgozó népnek árt. Ilyenkor fordul elő, hogy a kis- és középparasztokat sokkal jobban megterhelik, mint azokat, akik nagyobb földbirtokkal rendelkeznek, viszont beadási kötelezettségeik sokkal kisebbek. Ezt az állapotot falvaikban végre föl kell számolnunk és a szétírást úgy kell végrehajtanunk, hogy a terv 100%-ra, sőt 100%-on fölül teljesítve legyen. Itt az ideje, hogy végérvényesen szüntessük meg azt az állapotot, amikor a szétírás kérdésében egy ember döntött, mégpedig vagy a helyi Nemzeti Bizottság hivatalnoka, esetleg valamelyik befolyásos tagja, aki a szétírást saját tetszése szerint intézte el. Fontos, hogy a terv szétírásával, főleg a községekben, az egész helyi Nemzeti Bizottság foglalkozzék és minden esetben fontolja meg, vájjon a szétírás igazságos-e és biztosította-e a terv teljesítésének előfeltételeit. Ha elkerüljük az eddig szándékosan vagy tudatlanságból elkövetett hibákat, minden előfeltételünk meglesz a mezőgazdasági termelési és fölvásárlási tervet teljesítésére. Mezőgazdasági termelésünk és a fölvásárlás terén évről évre jobb a helyzet, mégis törődnünk kell azzal, hogy teljesítsük azokat a részletfeladatokat, amelyeket Pártunk, a kormány és az egész dolgozó nép a mezőgazdasági termelés elé tűzött. A mezőgazdasági termelésnek minden előfeltétele megvan ahhoz, hogy elegei tegyen a vele szemben támasztott követelményeknek, hiszen mezőgazdasági termelésünk módjához nincs hasonló a kapitalista államokban. Egyre több gépet, műtrágyát, nemesített vetőmagot és veteményt biztosítunk mezőgazdaságunk számára annak érdekében, hogy fokozhassuk terméshozamainkat, nemesebb szarvasmarha- és sertésállományt tenyészhessünk, továbbá több tejet, vajat, tojást stb. termelhessünk Ezenkívül segítségükre vannak a mezőgazdasági termelés fokozásának nagy úttörői is. A baráti Szovjetunió sokéves tapasztalatait bocsátja rendelkezésünkre. hogy mi is megtanulhassuk, mikénpen lehet jobban, olcsóbban biztosítani elegendő és jóminőségű ellátást üzemi dolgozóink számára. Nem vehetjük figyelembe a különböző és alaptalan kifogásokat, amelyek szerint a mezőgazdaságban nem érhetünk el magasabb termelési eredményt. Ha igazságosan és az ősz tál vszem pontok figyelembevételével, valamint fokozott gondossággal hajtiuk végre a terv szétírását. minden biztosítékunk meglesz arra, hogy a beadási tervet magasan 100% fölött teljesítjük és ezzel biztosítjuk dolgozó népünk megfelelő ellátását. Ebben az esztendőben a fölvásárlási terv teljesítése terén lemaradásokat kell észlelnünk. Már az esztendő elejétől fogva nem teljesítik a hús fölvásárlási tervét, a nyári hónapokban nehézségek merültek föl a gabona felvásárlásánál, a tej fölvásárlási tervét csupán 80%-ra teljesítik és súlyosan lemaradtak a kukorica, főleg pedig a burgonya fölvásárlásában. Tehát csaknem minden fölvásárlási szakaszon lemaradozunk. Hol keresendők fölvásárlási szervezetünk legfőbb hiányosságai? Elsősorban a szervezeten belüli politikai munka elégtelenségében. Sok Földműves Raktárszövetkezetben nem dolgoznak megnyugtató módon a Párt üzemi szervezetei, érthető tehát, hogy ilyen körülmények között annál kevésbbé beszélhetünk a tömegszervezetek, elsősorban a Szakszervezeti Mozgalom (ROH) és a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség megnyugtató munkáiéról. Ennek a hiányosságnak két kedvezőtlen tünet a következménye. Elsősorban hiányzik az a tényező, amely a fölvásárlási szerv dolgozóit állandóan naponta mozgósítaná feladataik fáradhatatlan teljesítése érdekében és hiányzik az a tényező, amely megtanítaná őket. hogy népi demokratikus rendünk szellemének megfelelő, új módszerekkel dolgozzanak. A fölvásárlási szerveknél tapasztalt hiányos politikai munka másik következménye abban mutatkozik meg. hogy a fölvásárlás! szervek dolgozói elhanyagolják, a parasztság körében a tömegpolitikai meggyőzés munkáját. A nvár folyamát különösen a nyitrai kerületben gyakran előfordult, hogy a szervezési dolgozók nem látogatták meg a kis- és középpanasKtofeat, neon beszélték meg velük a beadások teljesítésének jelentőségét, hanem egyszerűen beidézték őket a helyi Nemzeti Bizottságra, ahol „hivatalosan“ közölték velük, hogy mi a kötelességük. Ha azután — az ilyen elfogadhatatlan munkamódszer következtében — a fölvásárlás megfeneklett, a kul^kok és nyerészkedők hangjához hasonló módon készen voltak a válasszal, hogyhát „a fölvásárlás teljesíthetetlen“, mert „nem termett“ tb Ezzel szemben a besztercebányai kerületben, ahol a fölvásárlási szerveket és a pártszervezeteket politikailag irányították, a fölvásárlás helyesen folyt, a gabonafölvásárlás minden nehézség nélkül sikerült, holott itt is ugyanazok voltak az éghajlati és termelési föltételek, mint a nyitrai kerületben. Hogy a tömegpolitikai munka ereje mit jelent a fölvásárlásnál, erről most, a burgonya fölvásárlásánál is naponta meggyőződhetünk. Említsünk meg egyet a sok-sok bizonyíték közül: A losonci járásban fekvő Parlagos községben azt állították, hogy a burgonya fölvásárlási terve ťeliesíthetetlen. A helybeli CsISz-tagoknak nem tetszett a dolog és úgy döntöttek, hgy segítenek a bajon. Agitációs kettősöket alakítottak, sorralátogatták a parasztcsaládokat, megmagyarázták a terv teljesítésének jelentőségét és igyekeztek meggyőzni az embereket. S az eredmény? Néhány napon belül a község nerrfis 100, hanem 115%-ra teljesítette a tervet! A burgonva felvásárlás terén azon kerületek maradnak el ahol nem szerezték meg kezdetben a felvásárló szervek munkájukat mint pl. Kassa, Zsolna, Eperjes és Besztercebánya kerületek. Szüksége^, hogv ezen kerületek lemaradásukat a lehetőség szerint mennél hamarább behozzák. H- évéoiyam 48. szám. Bratislava, 1951. dec. 2.
