Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-03-04 / 9. szám
Ara 2*- Kés Bratislava, március 4. Mezőgazdasági szak- és szövetkezeti hetilap | II. évfolyam 9. szám. 600.000 tonna kenyérgabonát kapunk a Szovjetunióból Több mint egymillió hektáron közösen műveljük meg a földet Bizonyos pozitív eredmények ellenére a mezőgazdasági termelés még mindig alacsony Romboló méreteket öltött 1950 második felében a kenyérrel és liszttel való pazarlás Részletek Gottwald elnöknek a Párt Központi Bizottsága előtt mondott történelmi jelentőségű beszédéből Azokban a napokban, amikor dolgozó népünk a munkásosztály hatalomátvétele és a belföldi reakció felett aratott végleges győzelme harm ülik évfordulójának ünneplésére, készült, a Prágai Várban nagyjelentőségű ülést tartott a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága. A kiadott hivatalos közlemény szerint foglalkozott a Párt Központi Bizottsága Otto Sling, Mária Svermová és más összeesküvők ügyével. Háromtagú különbizottság már előzetesen megvizsgálta a pórtvezetőségbe befurakodott árulók ügyét és erről jelentést tett a Központi Bizottság ülésén. Tizennyolc felszólaló szedte ízekre azt az áruló és összeesküvési aknamunkát, mely felett mindnyájan felháborodva mondtak Ítéletet. A Párt Központi Bizottsága egyhangúlag fogadta el a különbizottság ama javaslatát, hogy Mária Svermovát megfosztja a Központi Pártvezetőségben viselt tagságától, képviselői mandátumától és kizárja a Pártból. Az áruló ügyének — a Párt Központi Bizottsága előtt — való tárgyalásánál jelen volt, az egybehangzó elitélő és megbélyegző határozat után azonban felszólították az ülésterem elhagyására. Ezután Bašťovanský, a Szlovákiai Kommunista Párt főtitkára adott jelentést a Párt Központi Bizotságának dr. Vladimír dementis kémtevékenységéről és letartóztatásáról, illetve ezzel kapcsolatban a Szlovák Kommunista Párt burzsoa-nacionalista csoportjának ellenséges cselekedeteiről. A Párt Központi Bizottsága egyhangúan elfogadta azt a javaslatot, hogy dr. Clementist, dr. Gustav Husákot és Laco Novomeskvt megfosszák a Párt Központi Bizottságában viselt tagságuktól, képviselői mandátumuktól és mindhármukat kizárják a Pártból. A Párt Központi Bizottsága az ülésszak második napján hallgatta meg Klement Gottwald köztársasági- és pártelnök beszámolóját a jelenlegi kül- és belpolitikai helyzetről. Ez a történelmi jelentőségű beszéd világos útmutatást adott a Párt további munkájához és az ország tóvá' bi fejlődéséhez. Ebben a nagyjelentőségű beszédben részletesen szólott a köztársaság elnöke Nyugat-Németország újra felfegyverzésével, a nyugati imperialisták zsoldjában álló Tito- Jugoszláviáról és a Szovjetunió vezette békeharcról. A beszéde belpolitikai részében ötéves tervünk második évének eredményeit tette mérlegre. Ennek során mezőgazdaságunkról ezeket mondotta: A múlt évben bizonyos sikereket i egyezhettünk fel a mezőgazdaságban, hiszen a mezőgazdasági növénytermelés és áladaptációt csupán 1889 EFSz kezdte lattenyésztés brutto értéke az 1949. évhez képest 5.3 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági forgalom értéke ugyanezen idő alatt 18.7 százalékkal nőtt. A termés országos méretekben burgonyában 40.9 százalékkal, cukorrépánál 40.1 százalékkal, árpánál 0.7 százalékkal volt nagyobb, viszont a búzatermés 8 százalékkal, a rozs 12.2 százalékkal, a zab 15.7 százalékkal csökkent. Az állattenyésztés összértéke a marhaállomáhynál és a borjaknál 59.4 százalékkal, a sertéseknél 40.9 százalékkal, teiben 10.9 százalékkal, tojásban 16 3 százalékkal nőtt. Az 1950. esztendőben túlléptük a sertések és juhok háborúelőtti mennyiségét, »azonban még mindig nem értük el a marhaállomány, a tehenek, anyasertések és tyúkok háborúelőtti létszámát. Ami a beszolgáltatást illeti, ez az 1950. évben az 1949. évvel szemben búzában 0.3 százalékkal, árpában 32.7 százalékkal, zabban 30.2 százalékkal, burgonyában 49.3 százalékkal, cukorrépában 80.2 százalékkal, vágómarhában 50.8 százalékkal, vágósertésben 46.2 százalékkal, tejben 12 százalékkal, tojásban 31.6 százalékkal volt magasabb. Viszont rozsból 20.2 százalékkal és olajos veteményekből 0.5 százalékkal szolgáltattak be kevesebbet. Bizonyos pozitív eredmények ellenére azonban mezőgazdaságunkban a termelés még mindig alacsony. Ennek egyik oka a föld mértékentúli szétdaraboltsága, ami aránytalanul nagyszámú munkaerőt köt le. Egyetlen példával megvilágíthatjuk ezt. Míg a mezőgazdaság magánágazatában átlagban 2.9 hektár földre jut egy munkaerő, addig az EFSz-ek magasabb típusainál 5.6 hektárra és az állami birtokoknál 6.7 hektárra. Ehhez még hozzájárul az, hogy minél nagyobb a föld szétdaraboltsága, annál kevésbbé lehet felhasználni megművelésére a modem gépeket, ami csak drágítja az egész termelést. E«ry év alatt több mint 4000 új szövetkezet Ebből a varázskörből az első kivezető lépést jelenti földműveseink önkéntes áttérése a közös gazdálkodásra Ezt az első lépést az elmúlt évben tettek meg. Míg 1950 elején Csehszlovákiában — az előkészítő bizottságokat is beszámítva — összesen 2950 EFSz létezett, addig számuk az év folyamán anynyira növekedett, hogy 1951 január 26-án már 7110 EFSz-ünk volt, beszámítva az előkészítő bizottságokat is. Ez azonban önmagában még nem jelent mindent. Igen jelentős azonban az. hogv január 26-án már 3279 olyan EFSzünk volt, amelyben felszántották a mesgyéket és bevezették a közös vetést. Ezek a magasabb típusú szövetkezetek több mint egymillió hektár mezőgazdasági területet művelnek meg, ami a Köztársaság mezőgazdasági területének 13.6 százalékát jelenti. Az állami és más közös birtokokkal együtt ez a Köztársaság mezőgazdasági földterületének 22.3 százalékát képezi. Tehát az első lépést, — a feldarabolt föld egyesítését és közös megmunkálását — több mint egymillió hektáron értük el. Azonban ez csupán a kezdet. A föld közös megművelésének logikus következménye a szövetkezeti állattenyésztés, mindenekelőtt a marhaállománynál, főleg a teheneknél, E tekintetben is megtettük az első lépést az év vége felé. 1951 január 29-ig 2556 EFSz nyújtotta be jelentkezését 3825 közös istálló adaptálásának keresztülvitelére, amelyekben több, mint 191.000 darab jószág férne el. Ezen időpontig azonban az meg és ebből a számból az adaptációt csupán 866 szövetkezet fejezte be. Az 1951. év végrehajtási tervének értelmében új istállók adaptációjával és építésével 369.000 szarvasmarha számára nyernénk közös istállóterületet. Természetesen a közös istállókban lévő jószág nem él a levegőből, etetni kell. Ezért elegendő mennyiségű takarmányról kell gondoskodniok azoknak az Egységes Földműves Szövetkezeteknek, melyek áttérnek a közös állattenyésztésre. Ami azokat a szövetkezeteket illeti, amelyek már a közös istállózáshoz látnak, de a termést még szétosztották a tagok között, — hála a kormányintézkedésnek — lehetőségük van a tagoktól a takarmányt előnyös feltételek mellett felvásárolni. Lehetővé vált, hogy az EFSz tagjainak a beszolgáltatott takarmányt 2 év alatt fizessék meg. E célra az EFSz-nek 8 éves kölcsönt lehet nyújtani előnyös részletek mellett. A jövő évre azok a szövetkezetek, amelyek már ez évben közös istállóban helyezik el a jószágot, kötelesek idejében biztosítani a takarmányt. A mezőgazdaságban feltétlenül szükséges a hektárhozam és az állatállomány hasznosságának növelése. Ez irányban még sok-sok lehetőség kihasználatlan és éppen a magasabb típusú EFSz-ek hivatottak arra, hogy a többi földműves számára a magasabb termelés példaadói legyenek mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. Másodszor: szükséges, hogy igazságosan jutalmazzák az EFSz tagjainak munkáját, munkanormák és munkaegységek bevezetésével. Tudjuk, hogy ez irányban tavaly nem volt és az idén még nincsen minden a legnagyobb rendben. Nincsenek még normák, nincsenek bevezetve a munkaegységek, egyszóval a szövetkzetek még nem gazdálkodnak a rendes gazda gondosságával. Ha tudjuk is, hogy az ilyen helyzet egyik oka a szövetkezetek kezdeti állapota, egyidejűleg tudatában kel] lennünk annak is, hogy ez évben ezt az állapotot a már meglevő szövetkezetekben feltétlenül meg kell szüntetni. Harmadszor: az EFSz-ekben állandó munkacsoportokat kell szervezni és ezeket állandó munkára beosztani. Negyedszer: ki kell dolgozni a jövedelem és kiadás egész évi költségvetését és az egész évre szóló termelési tervet. Ötödször: le kell zárni az elmúlt év könyvelését és be kell vezetni az új, egyszerű könyvelési rendszert. A már meglévő EFSz-ekben ez irányban sincs még rend. A egész évi termelési terv, a jövedelmek rendes költségvetése és a pontos könyvelés a rendes gazdálkodás fontos részei. Hatodszor: jól kell előkészíteni és lefolytatni az EFSz-ek rendes évzáró közgyűlését; politikailag és szakszerűen iskolázni kell a kádereket. Mennyiségileg tehát az elmúlt évben kétségtelenül vannak bizonyos sikereink, de hogy ezek a sikerek tartósak legyenek, hogy a meglévő EFSz-ek minden földműves számára példaképül és vonzóerőként szolgáljanak, ahhoz szükséges megszervezni belső életüket, gazdaságos működésüket a már elmondottak szellemében és egész szervezetüket rendbehozni. Rendet az állami birtokokon Mezőgazdasági nagyüzemi termelésünk fontos részét kéoezik a csehszlovák állami birtokok, amelyek mezőgazdasági földterütünk jelentékeny részét művelik meg. Tudjuk, hogy az állami birtokok eddigi véletlenszerű és szerve-
