Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-02-18 / 7. szám
t IWi. feSru’ár 18. A Szebbéül Földműves tanácsot ad Bőséges takarmányt adjunk a szoptatás ideje alatt Szemméttefcé pékfcék az anyaállatok teljesítményéről — A házinyúl teljesítménye a legnagyobb Az állattenyésztésnél sörön tapasztalható je. lenség, hogy az anyaállatok a szoptatás ideje alatt erősen leromlanak. Ennek legtobtmyire az az oka, hogy az állattenyésztő nem méltányolja eléggé azt a teljesítményt, amit az anyaállat, szülöttjének táplálásával, szoptatásával nyújt. Nézzük tehát közelebbről és adatszerűén, hogy mit jelent az egyes haszonállatoknál a vehem nevelése és a világra jött állat táplálása. 1. A SZARVASMARHÁNÁL, miként ismeretes a veonhesség 9 és fél hónapig tart és ekkor átlagosan 45 kg. súllyal jön világra a borjú. A vemhes állat tehát 9 és fél hónap alatt fejlesztette ki 46 kg. súlyú magzatát. IVe ennek fejlődése nem egyenletes a vemhesség ideje alatt, mert az ébrény a vemhesség négy hónapjában mindössze 1 kg. súlyú, a 7. hónapban pedig 10 kg. Csak azután fokozódik a vehem fejlődése: a 8. hónap végén 16 kg, majd az utos,, másfél hónap alatt éri el kb. 46 kg. -OB tíiéei súlyát. Az anyaállat saját testsúlyához viszonyítva ez annyit jelent, hogy egy pl. 600 kilogrammos tehén a vehem nevelésével a 9 és féthenapos vemhesség ideje alatt saját testsúlyának 9%-át termeli. Másképpen áll a dolog a már világrajött magzat fejlődésénél. Az a körülmény, hogy az elléesel a magzat fizikailag elszakad az anyjától, a lényegen mit sem változtat, hiszen továbbra is az anyja táplálja világrajött magza. tát, csak éppen nem méhen belül, hanem azon kívül. A magzat voltaképpeni fejlődése pedig erre az időre esik, hiszen a 45 kilógrammal született borjú a három hónap múlva hekövekező elválasztása általában 150 kg. súlyú, vagyis súlygyarapodása a szoptatás három hónapja alatt 105 kg. Nem szabad persze megfeledkezni arról, hogy ez a hatalmas súlygyarapodás nem egyedül a szopás eredménye, hiszen a borjú 3.4 hetes korában már kezd enni és ettől az időtől kezdve fejlődésében az anyatej mellett mind nagyobb szerephez jut az önállóan fogyasztott takarmány. Valószínűleg nem nagyon tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a születés és elválasztás ideje közötti fejlődésben legalább fele arányban az anyatej játszik szerepet. Ehhez képest a három hónap alatti 105 kg súlygyarapodásból kereken 55 kg.ot írhatunk az anyaállat javára, ami annyit jelent, hogy a tehén a szoptatás három hónapja alatt a borjún keresztül saját test. súlyának 11%-át kitévő húsmennyiséget termelt. Míg tehát a vemhesség 9 és fél hónapja alat ti teljjesítménye ,(a vehemneveséssel) mindössze saját súlyának 9%.a, a szoptatás három hónap. Ja alatt saját súlyának 11%-át termelte. A SERTÉSNÉL ezek a teljesítmények lényegesebben másképpen alakulnak. A 4 hónapos vemhesség után a ma. lacok kb. 1 kg súllyal jönnek a világra, 8 mala. cos almot feltételezve tehát az alom ellési összsúlya 8. kg. Az anyadisznó eredeti testsúlyát 120 kg.nak tételezve fel, ez az állat a vehemnevelés 4 hónapja alatt saját testsúlyának 6.7 százalékát teljesítette. Mérlegelve a tehénnek sokkkal hosszabb vemhességi idejét, az anya. sertés a vemhességgel lényegesen többet teljesít, mint a tehén. ELléstől a választásig a 8 drb. malac átlagosan 15 kg darabonkénti súlyra növekszik, vagyis elválasztáskor a 8 malac összsúlya 120 kg. Levonva ebből az ellési súlyt, marad tényleges súlygyarapodásra 112 kg. Természetesen a malacok fejlődésében is szerepe van az önállóan fogyasztott takarmánynak. A 112 kg súlygyarapodásból bátran írhatunk 60 kg.ot az anyatej Javára, ami annyit jelentene, hogy az anyadisz, Bős községben nagy segítséget nyújt a tanítókar a szövetkezet építésében. Varga Mihály és Raj Ferenc, a helybeli magyar iskola tanítói résztvesznek a szövetkezeti munkák előkészítésében, segítenek a munka- és pénzügyi tervek kidolgozásában és vezetik a könyvelést a szövetkezetben. Felvilágosító munkával igyekeznek meggyőzni a falu kis- és középföldműveseit a nagyüzemi gazdálokdás előnyeiről. Annak bizonyítására, hogy a természet átalakításával mennyivel nagyobb eredményeket lehet elérni, megalakították a Micsurin-kört. nó a malacok szoptatásával 10 hét alatt saját súlyának 50%-át termeli. Az időtartalmat is mérlegelve ez 15-szöröse a vemhesség alatti teljesítménynek! Viszont a borjú szoptatásával szemben a 8 db malac szoptatása az anyasertésnek több mint hatszoros teljesítményét jelenti! Érdekessége miatt nézzük meg ezeket az adatokat még egy kis haszonállatunknál és pedig A HAZINYÚLNÁL, amely az összes háziállatok között viszonylag a legnagyobb teljesítményt nyújtja fiai táplálásával. Vemhesség ideje 30 nap, s ezalatt álta. Iában 8 drb magzatot fejleszt ki egyenként kb. 5 dkg, vagyis összesen 40 dkg ellési súlyra. Tehát 30 nap alatt saját tessúlyának 10 százalékát termeli. (Az anya súlya 4 kg.) Ezt hatszorosa a sertés vemhességi teljesítményének. Elléstől az elválasztásig szintén kimagasló teljesítményt nyújt a házinyúl. öt hét alatt a 8 drb. nyúl egyenként 50 dkg.ra növekedett, vagyis az alomsúly összesen 4 kg volt. (Az Az összes népi demokratikus országok közvéleménye feszült érdeklődéssel figyeli a Bolgár Népköztársaságban zajló eseményeket: a bolgár mezőgazdaságban bekövetkezett fordulatot. A bolgár mezőgazdaságban 1950 január 1-én 1600 szövetkezet működött 156 ezer dolgozó parasztcsaláddal s 965 ezer kát. hold területtel. Múlt év nyarán — július és szeptember hónapban —több, mint megkétszereződött a szövetkezetek területe és taglétszáma Bulgáriában. Az év végére, 1930 december 1-re 2587-re növekedett a szövetkezetek száma, a belépett dolgozó narasztrsaládok száma 525 ezerre, a bevitt földek területe p"dig elérte a 3.6 millió kát holdat! Bulgária megművelhető föMterülete'nek (8 3 m'llió kot. hold! ma már majdnem fele 43 6 százaléka termelőszövetkezeti föld! Az összes dolgozó parasztcsalád oknak oedlq 48 százaléka tagja a szövetkezetnek va^v ahogy ott nevezik — a Dolgozók Földművesszövetkezeti Ga: iasaealhak1 Az ország dolgozó parasztságának több mint 60 százaléka közAomraszt: a szövetkezetekbe beléoett tagoknak is többsége középparaszt. A KENYÉRGABONATERMÉSNEK TÖBB MINT FETÉT AZ IDÉN MÄR A SZÖVETKEZETEK AD.TÄK! Az ország tizennégy kerületéből kilencben, főleg a gabonatermő vidékeken a dolgozó parasztoknak több, mint fele már belépett a szövetkezetbe, mint az alábbi táblázat is mutatja: Vraca kerület 76.3% Pleven kerület 72.8% Sztálin kerület 70.7% Vidin kerület 65.7% Burgasz kerület 61.7% A szövetkezettől erre a célra egy hektár földet kértek kísérleti célokra. Mivel a szövetkezet védnökséget vállalt az iskola felett, egyben kötelezte magát, hogy az egy hektár földet felszántják az iskola növendékeinek. Továbbá kötelezték magukat az EFSz tagjai, hogy az iskola növendékei közül megalakult úttörő szervezetnek egyenruhát vásárolnak. Ezzel szemben az úttörő szervezet kötelezte magát, hogy segíteni fog a szövetkezetnek úgy a tavaszi, mint a nyári munkák elvégzésénél és a szövetkezetben elvégzik a fásítást. L. M. anyának az eredeti testsúlya.) A súlygyarapodás az ellési súly levonása után 3.60-át írjuk az anyatejre, arra az eredményre jutunk, hogy a házinyúl, fiainak szoptatásával 5 hét alatt sa. ját testsúlyának 50%-át termelte, ami éppen kétszer annyi, mint az anyakoca teljesítménye. Valóban érdemes egy pillanatra megállani ezeknél az adatoknál és átgondolni, vájjon ta. karmányozási rendszerünkben mennyire méltányoljuk elsősorban az anyasertésnek azt a tel. sesítményét, amit a malacok szoptatásával nyújt. A sok malacelhullás, valamint a gyakran látható csökött malacok nagy száma, az ű. n. felnevelési betegségek, jórészt arra vezethetők vissza, hogy anyjukat a szoptatás ideje alatt nem takarmányozták kielégítően. Már pedig a malac fejlődésének legfontosabb időszaka éppen az, amit anyja alatt tölt. Fenti adatok egyben igazolhatják az egyedi takarmányozás szükségességét, amit a sertésnél a malacok száma szerint kell megszabni. H. Russe kerület 58 % Holarovavgrad kerület 56 % Jambol kerület 54 % Sztara-Zagora 51 % Gyakran egész falvak, sőt körzetek dolgozó népe egyszerre lépett be a mezőgazdasági szövetkezetekbe. A bolgár dolgozó parasztok, elsősorban a középparasztok tömegesen léptek rá a felemelkedés, a jólét egyetlen helyes és lehetséges útjára: a nagyüzemi szocialista földművelés útjára! A szövetkezeti mozgalom a dolgozó parasztság alapvető tömegeinek mozgalmává lett Bulgáriában! A szövetkezetek átlagterülete 1949. évi 600 holddal szemben múlt év végére 1400 holdra, a családok száma pedig 90-ről 195-re emelkedett Az ország búzatermésének 54 rozstermésének 53 százalékát az idén már a Dolgozók Földművesszövetkezeti Gazdaságai adják, a kukoricatermésnek, fontosabb ipari növényeknek, zöldségféléknek pedig több mint a felét. A szövetkezeti gazdaságok tehát ebben az évben már döntő szerepet töltenek be az ország árugabona ellátásában! Mi a titka és magyarázata a bolgár mezőgazdaság fejlődésében bekövetkezett forradalmi változásoknak? Hogyan érték el a bolgár dolgozók a kommunisták vezetésével a történelmi jelentőségű. az össze testvéri népi demokratikus országok dolgozó parasztjait fellelkesítő. ragvogó eredményeiket szövetkezeti mozgalmuk páratlan arányú fellendítésében? KOMMUNISTA DOLGOZÖ PARASZTOK PÉLDAMUTATÄSA Elsőnek kell megemlítenünk a kommunista dolgozó parasztok példamutatását A Bolgár Kommunista Párt tavaly júliusban megtartott III. konferenciája határozottan felhívta a figyelmet arra, hogy a kommunistáknak a szövetkezeti mozgalom élén kell járniuk Krivodol községben múlt év elején 138 párttag közül csak 34 volt szövetkezeti tag. Nváron valamennyien beléptek: röviddel később a község kis- és középparasztjai követték őket! Lazarovban 30 egyénileg gazdálkodó kommunista párttag egyszerre lépett be: ma már a község valamennyi dolgozó parasztja szövetkezeti к" s társas gazdaságban építi boldog, sz ’ista jövőjét. .. A szövetkezeti mozgalom fejlődésében bekövetkezett fordulatban döntő szerepe volt az agitációnak, a széleskörű, szívós politikai felvilágosító munkának! A múlt év áprilisában megtartott országos szövetkezeti kongresszus a szövetkezetek új alapszabályzatát fogadta el. Puszta Födémesen áttérnek a magasabb típusra A szenei járáshoz tartozó Puszta Födémesen még csak I. fokú Egységes Földműves Szövetkezet működik. Valószínű azonban, hogy mire a tavaszi munkák megkezdődnek, a szövetkezet a magasabb típusú gazdálkodásra tér át. Az EFSz ugyanis kötelezettséget vállaltak, hogy március végéig magasabb típusra térnek át, legalább további 10 taggal erősítik meg a szövetkezetei és a tervezett terméseredményt 5%-kai túllépik. A szövetkezet további megerősödését jelenti majd az ifjúság és a „Sokol“ helyi szervezeteinek készülő akciója Arról van szó, hogy mindkét testület tagjai egységesen belépnek az EFSz-be. További segítséget jelent a szövetkezet számára a Gyümölcsészeti Társaság elhatározása is. Nagymennyiségű gyümölcsfa kiültetésére kerül sor a társaság akciója keretében és ezek nagy része a szövetkezet földjére kerül. Az új alapszabályzatot országszerte legszélesebb nyilvánosság előtt tárgyalták meg a dolgozó parasztok falugyűléseken, házcsoportgyűléseken (Csiren községben közel 600 ilyen gyűlést tartottak) s utána egyéni agitációban Az agitációt mindenütt úgy szervezték meg, hogy a községet kisebb területekre, úgynevezett „agitációs körzetekre“ osztották fel. Ezeket a legfejlettebb párttagok vezetésére bízták. Egy-egy ilyen területen öt-nyolc agitációs csoportot szerveztek — egy-egy csoport négy-öt tagból állott — s ezek végezték az ittlakó dolgozó parasztok között az egyéni meggyőzés munkáját. A felvilágosító munkában az új alapszabályzat mellett természetesen felhasználták mindenekelőtt a meglévő termelőszövetkezetek terméseredmenyeit, amelyek jóval magasabbak az egyéni parasztokénál. A középparasztok megnyerésénél különösen nagy szerepe volt a földiáradék ismertetésének: az új alapszabály rendelkezése szerint a földjáradék kifizetésének felső határa a szövetkezet tiszta jövedelmének 30 százaléka lehet A szövetkezti mozgalom előretörését persze Bulgáriában is minden eszközzel igyekeztek gátolni a dolgozó nép ellenségei, a kulákok. Amelyik faluban a dolgozó parasztok többsége már benn volt a mezőgazdasági szövetkezetben, a kulákok hirtelen köpönyeget fordítottak s a nyílt ellenagitáció helyett igyekeztek befurakodni, belépni a szövetkezetekbe. Ámde a falugyűléseken nyilvánosan ismertették a kulákok névsorát, fejükre olvasták bűneiket, s széjjeltépték belépési kérvényüket... A TERMELŐSZÖVETKEZETEK MEGSZILÄRDÍTÄSA A bolgár dolgozó nép a Kommunista Párt vezetésével, a Szovjetúnió tapasztalatainak a felhasználásával nagy győzelmet ért el a mezőgazdaság szocialista átalakításában. A győzelem továbbfejlesztéséhez azonban elengedhetetlenül szükséges az elért eredmények megszilárdítása: a szövetkezetek megerősítése A szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésében most ez a következő legfontosabb lépés. Mint V. Cservenkov, a Bolgár Kommunista Párt főtitkára is megállapította: — Ma legfőbb feladatunk, hogy minden tekintetben megszilárdítsuk a meglévő és újonnan alakított szövetkezeteket, hogy mintaszerűen megszervezzük bennük a munkát, hogy növeljük a termést és jómódú dolgozókká tegyük a szövetkezetek tagjait! A tanítók és az úttörők segítik az EFSz-t, az EFSz gondoskodik az úttörőkről Fordulat a bolgár mezőgazdaságban A dolgozó parasztság 48 százaléka tagja a szövetkezeteknek — az összes földterület 43*6 százaléka szövetkezeti föld! Szabad Földműves a Szh vákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiái Szövetkezeti Tanács hetilapja — Szerkesztőség kir vatal és expedíció: Bratislava, Štúrova 6 — telelőn: >V4 03 — Felelős szerkesztő Kugler János _ Kiadja az „Óráé” lap és könyvkiad,, vállalat Nyomja: Concordia nyomd? Bratislava, Náx. povstania 41. _ Irányíts postahivatal Bratislava 2. — Előfizetés egy évre 100 — Kös. félévre 50—Kčs. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. Eng. sz.1750 OPŰ-Ba 2-1950/ŠL
