Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-02-18 / 7. szám

1951. február 18. SzrJxid ШгСишт 7 Sűiyos kritika a köböl­­kuli gépáJlomás felett Az őszi munkák teljesítésénél Szlo­vákia egyik legjobban lemaradt járása: a párkányi járás, ahol január 31.-én még 6880 hektár föld szántatlan volt. Ezzel kapcsolatban a járási prtvezető­­ség előtt igen súlyos kritikában része­sítették a köbölkúti gépállomást. No­ha a gépállomás elfogadta a dunaszer­­dahelyi gépállomás versenykihívását és kötelezte magát, hogy december 12.-ig befejezi a mélyszántás! munkát, ezt a kötelezettségét nem teljesítette. Ezzel kapcsolatban a pártvezetőség úgy ha­tározott, hogy felülvizsgálja a gépállo­más ká^ -reit, mivel olyan megállapítás hangzott el a gépállomás üzemi párt­­szervezetének elnöke részéről, hogy a gépállomás dolgozói közé kulákifjak furakodtak be, akiknek nem állót érde­kükben a terv teljesítése. A gépállomás nemcsak az egyénileg dolgozó kis- és középföldműveseknek nem volt segítsé­gére, hanem a szövetkezetekben sem vé­gezte el a terv szerinti munkát. Csak Bátorkeszi EFSz-ében 600 hektár ma­radt szántatlanul. Perbete biztosította a vetőmagot és műtrágyát Perbete az ógyallai járás legnagyobb községei közé tartozik. A községnek van egyre fejlődő szövetkezete, de még elég nagy a szövetkezeten kívülálló, egyénileg gazdálkodó kis- és középföld­művesek száma is. Sajnos, ősszel úgy a szövetkezetnél, mint az egyénileg gaz­dálkodóknál érezhető volt kisebb és na­gyobb munkalemaradás. Perbete a ta­vaszi munkákra komolyabban készül fel. Erre mutat legalább is az a hír, mely szerint már megtörtént a tavaszi vetőmagszükséglet összeírása és bizto­­s’tották a szükséges műtrágya meny­­nviséget is. Ügy a vetőmagot, mint a műtrágyát minden egyénileg gazdálko­dó kis- és középföldmű vés is megkap­ja, még pedig szervezett akció kereté­ben. Különösen fontos az egyénileg gazdálkodók földjének műtrágyázással való feliav?tása, hogy ezzel termésered­ményüket fokozhassák. I Az asszonyok segítsége az EFSz-ek építésében Egymásután tartják a járási székhelyeken a földmüvesasszonyok konferenciáit j Az asszonyok egyre élénkebben vesz- I nek részt az Egységes Földműves Szö- I vetkezetek építésében. Erről tanúskod­­[ nak az egyes járások földműves asszo- I nyainak konferenciái. Az alábbiakban I egyes járások konferenciáján elhang- I zott beszámolókból adunk rövid, de an- i nál komolyabb munkáról tanúskodó je- I lentést. I A párkányi járás földműves asszo- I nyai a járási székhelyen gyűltek össze. 1 Konferenciájuk hitet tett asszonyaink f mély békevágyáról és a szocializmus 1 építésébe való bekapcsolódásukról. BÁTORKESZI 1 A bátorkesziek asszonyküldöttje el- I mondotta, hogy Bátorkeszin rögtön a j III. típusú gazdálkodásra tért át — az ! elmúlt év májusában — a gépszövet- I kezeiből alakult EFSz. A szövetkezet­­[ nek 2480 hektár földterülete van és 395 j tagja, akik közül 48 nő. A nők úgy a I növénvtermesztésnél, mint az állatte- I byésztésnél komoly munkát végeznek. I A szövetkezet rövid idő alatt komoly f sikereket ért el és ezért jutalmul f a nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság- I tói egy ambulancia-berendezést kapott I szülészeti osztállyal együtt. Van a szö- I vetkezetnek mosodája és gyermekott- I hona is, ami lehetővé teszi a nők ter- I melésbe való nagvobb bekapcsolódását. MUZSLA f A muzslai szövetkezet asszonykül- I döttje beszámolójában megemlítette, hogy Muzslán már 1949-ben működött a szövetkezet, amely múlt év októberé­ben 110 taggal tért át а III. típusra. A szövetkezetnek 863 hektár földje van, ennek legnagyobb része azonban legelő. A legelő szinte magától érte­tődővé teszi, hogy a muzslai szövetke­zet komoly súlyt fektessen az állatte­nyésztésre. Van a szövetkezetnek hiz­laldája, melyben 210 sertést gondoznak. A baromfitelepen 500 baromfit nevel­nek. A baromfitelep udvara köré 1030 gyümölcsfát ültettek ki, kertészettel pedig 26 ha-on foglalkoznak. A fenti munkaterületek a nők számára komoly bekapcsolódási lehetőséget biztosít. LIBÁD A libádi szövetkezet küldöttje beszá­molt arról, hogy az 1949 nyarán meg­alakított szövetkezetük múlt év decem­berében tért át a harmadik típusra. A szövetkezetnek 27 tagja van, akik 99 hektár földön gazdálkodnak. Ennél már jóval nagyobb volt a szövetkezet, hi­szen 77 tagot számlált, amikor még az első típus szerint gazdálkodtak. А П. típusra való áttérés után 57 tagja és 220 ha földje volt a szövetkezetnek, de a földtagosításánál — a reakció bom­lasztó munkája következtében — le­csökkent a szövetkezet taglétszáma. Az akkori vezetőség súlyos hibát kö­vetett el és csak a járási pártvezetőség mentette meg a helyzetet. A mostani kislétszámú szövetkezet azonban meg­Termelési költségek a nagykaposi EFSz pénzügyi tervében BÚZA: őszi munkák: tavaszi munkálatok: istállótrágya 500 Kčs boronálás 70 Kčs tarlóhántás 300 11 az aratási költség 780 „ bornálás 70 11 hordás és cséplés 320 „ hengerezés 70 11 szállítás a Földműves műtrágya műtrágyázás középszántás 1550 150 11 Raktárszövetkezetbe 75 „ 400 11 összesen 5.45Ž Kčs nemesített vetőmag 936 11 Bevétel a hektáronkénti vetés 107 11 23 q búzatermésből 10.456 Kčs a vetőmag csávázása 10 11 költségek 5.458 Kčs boronálás 70 11 a hektáronkinti 4213 Kčs tiszta jövedelem 4.998 Kčs győző munkával kívánja bebiztosítani, hogy helytelenül cselekedtek azok, akik félreálltak. Ezen a téren a libádi szö­vetkezeti asszonyok különösen meggyő­ző példát kívánnak mutatni. ALSÓ KÖRÖSKÉNY A nyitrai járásban ugyancsak a já­rás székhelyén tartották meg a föld­műves asszonyok konferenciáját. Ezen a konferencián — többek között — fel­szólalt az alsóköröskényi III. típusú szövetkezet küldöttje, aki elmondotta, hogy az őszi munkák során mir den asszony 20 órát dolgozott a répaszedés­nél, teljelsítve felajánlott békekötele­zettségét. Alsóköröskényben — mint arról már nemrég részletesen beszámol­tunk — két szövetkezet is működik, melyek közül az egyik III., a másik IV. típus szerint gazdálkodik. Ebben az év­ben 26 mázsás hektárhozamot kíván a szövetkezet elérni és jelentős mérték­ben ki akarja terjeszteni zöldségter­melését. NAGYTÖRE A zselízi járás 27 szövetkezetéből gyűltek össze az asszonyküldöttek a já­rás székhelyén tartott konferenciára. A konferencia résztvevői kötelezettsé­get vállaltak, hogy március végéig 150 taggal emelik a járás EFSz-einek tag­létszámát, ezenkívül résztvesznek a gyermekgondozók megszervezésének munkájában. A járás, területén egyen­lőre 16 gyermekgondozó felállítását vették tervbe. A járáshoz tartozó nagyhírű tőrei szövetkezet asszonyküldöttje beszámolt a konferenciának a tőrei asszonyok munkasikereiről. Elmondotta, hogy az asszonyok 1600 órát dolgoztak az el­múlt évben az istállók adaptálásánál. Résztvettek ezenkívül annak a szülé­szeti háznak a megépítési munkájában is, mely a közeljövőben már nemcsak a nagytőreiek, de a környék földműves asszonyainak is a rendelkezésére áll. Ez az első ilyen szülészeti osztály az egész nyitrai kerületben, mely az EFSz keretében fejti majd ki működését. A tőrei asszonyok további munkát vállal­tak a kultúrház megépítésénél is. kulák háza felé. Komoly gyanú ébredt benne a kulák ellen és végére akart járni a dolognak, Igaz, veszedelmes vál­lalkozás volt, mert ha balul üt ki, nehe­zen hinné el neki valaki, hogy jó ügy­ben járt. Arra az eshetőségre, ha Ko­ponya azzal a kutyahistóriával becsapta volna, egy darab szalonnát süllyesztett a zsebébe, hogy a kutyát elhallgattassa. Ahogy közel jutott a kulák házának hátsó épületéhez, egyszerre füstszagot érzett. Hangulata egyszerre megválto­zott és ha látni lehetett volna az arcát, abgha látott volna valaki elégedettebb arcot a faluban. Minél közelebb ért ah­hoz a helyhez, ahol a disznóólát vélte, a füst annál erősebb volt. Minden ne­hézség nélkül bejutott az udvar hátsó részére, ott megállt és haliga tódzott. Nyomasztó csend nehezedett az udvar­ra. A kutya valóban nem jelentkezett. Lehetséges, hogy ebben igazat mondott Koponya. Mégis óvatosan nyitott be a disznóólba. Zseblámpát vett elő. kezé­vel eltakarta a fényt. Négykézláb kú­szott az ól sarkába, ahonnan erősen gomolygott fel a füst. Szétkaparta az ólban szétszórt szalmát és ott egy kis csapóajtóra akadt. Óvatosan felnyitot­ta az ajtót. A füst most már nagy erő­vel csapott az arcába. Most már a világ­ért sem hagyta volna abba kalandos út­ját. Zsebkendőt kötött az arcára és be­világított a nyíláson. Nyomban látta, bogv keskeny létra vezet le a titkos füstölőbe. Amikor keresztül préselte magát a nyíláson, azon járt az esze, hogy az ördögbe tud ide lemászni az a potrohos Koponya. Azután eszébe ju­tott, hogy valószínűleg a kulák felesége iár a füstölőbe, aki csontos, epés asz- ST^nv. olyan irigy és fukar, hogy nagy g'zdoysága ellenére, még magától is sajnálja az ennivalót, hogy ne sajnálta volna akkor a volt cselédjeitől. Ezek a gondolatok gyorsan villantak át az agyán. Sok ideje nem volt, mert a füst erősen fojtogatta. Most azonban nem törődött a füsttel, gyorsan körülvilágí­totta a helyiséget, amely úgy nézett ki, mint egy jól felszerelt mészáros üzlete. Csak egy dolog érdekelte s gyorsan megolvasta a füstre tett sonkákat. Nyolc nagyobbat olvasott össze és négy jóval kisebb disznólábat. Most már nem is időzött, tovább a füstölőben, nagy sietve igyekezett ki a szabad levegőre- Fent az ólban újra rásöpörte a szalmát a csapóajtóra. Igyekezett eltüntetni lá­togatásának nyomait. * Másnap már reggel a rendőrség két tagja várakozott Koponya érkezésére. Várták a kulákot. hadd tegve meg a fel­jelentést a tolvaj ellen, ök már tudtak mmdent, de az elnök bizonyítékán kí­vül nekik is volt még egy döntő bizo­nyítékuk. Koponva nem sokáig várakoztatott magára. Éppen úgy, mint máskor, most is gőgösen lépett be az irodába és he­gyesen mérte végig a rendőrség embe­reit, az azonban eszébe se jutott, hogy köszöntse őket. A Nemzeti Bizottság el­nöke. egykedvű arccal ült szerény író­asztalánál s közömbösen szólott a ku­­lákra: No Koponya, mond csak el az elvtársaknak, mi is történt nálad? Koponya elmondott mindent és nem mulasztotta el kihangsúlyozni, hogy — sajnos — elmúltak már azok a szép idők, amikor nem loptak a faluban. Á múlt héten Sás Jánosnak lopták el a malacát, tegnap előtt meg az ő két hí­zóját. amelyek testvérek között is nyomtak vagy 4Ц> mázsát. Ezek után még azt várják tőle, hogy teljesítse be­szolgálta tási kötelezettségét,.. A rendőrség emberei elkészítették a jegyzőkönyvet, melyet azután Koponya széles mozdulattal aláírt. Amikor ez megtörtént, Kovács Pál elnök még ma­rasztalta a már távozni készülő kulákot. — No, ülj csak még le nyugodtan, ne siess már olyan nagyon tőlünk, még el­beszélgetünk egy kicsit. — A kulák azonban felállt é£ mégis menni készütt. Az elnök most már ha­ragosan rászólt. — Mondom, hogy várj! Kérdezni aka­rok valamit! Mond csak, ugye a volt fő­jegyző vejétől vetted azt a házat, ahol most laksz? Valami szőlője volt a szom­széd községben ezért nagv pincét is épí­­tetett házába, — amely ott van a disz­nóól mellett... A kulákot erősen nyugtalanították az elnök szavai, megint távozni akart. Azt állította, hogy sok a dolga. Kovács azonban nem engedte. — Az istenfáját! — fakadt ki. Várj, hiszen nem kérek tőled semmit. Azt bi­zonyára tudod, hogy a főjegyző veje igen ravasz ember s több rekeszre osz­totta el a pincét. Az egyik rekeszbe például a disznóólból van a bejárat. Az ilyen ravasz ember, mint amilyen a fő­jegyző veje, még képes arra, hogv a te tudtodon kívül titkos füstölőt rendezzen be nálad a feketén levágott disznók ré­szére. Csak egyet nem értek — válto­zott most már komollyá az elnök hang­ja —, hogy az ördögbe kerülhetett ebbe a föstölőbe három disznónak a húsa, mikor neked csak két disznód volt. Hogy tudod ezt megmagyarázni? Koponya elsápadt s fuldokolva kap­kodott a levegő után, majd lassan leült a székre. Erre a fordulatra nem számí­tott s ez annyira megzavarta, hogv egv rendes^ szót se tudott kiejteni a száján. — Én... é... én... é... én ,,, va ,,, va ... valóban nem tudom elképzelni. hogyan kerülhetett oda. A rendőrség emberei közül most fel­állt az egyik és keményen rászólt a ku­­lákra. — Én majd megmondom magának! Maga vitte le oda a felesége segítségé­vel. Disznait levágatta mindjárt más­nap, ahogy Sás az elnöknél járt. Azelőtt éjszaka pedig elhajtotta annak a mala­cait. Aztán még valami. A felesége há­rom nappal ezelőtt a maguk kutyáját elvezette a testvéréhez, ahol azt mond­ta, hogy sajnálja a kutyát elpusztítani, inkább odaajándékozza, mert az embe­rek már ezt a kutyát is írigylik maguk­tól. Igen, — ezt elég jól kispekulálta, mert máskép nehéz lett volna elhinni, hogy a maga udvarába bejut valaki hí­vatlanul. Koponya magába roskadva ült a szé­ken, de szemében már vad gyűlölet égett. Látta, hogy elveszett és most már nem is igyekezett menteni magát. Ami­kor a rendőr megkérdezte, miért lopta el Sás malacát, a kulák hirtelen haragra gerjedt, felugrott a székről, mintha kí­gyó marta volna meg. Már nyoma sem volt előbbi levertségének, dühtől rekedt hangon kezdett kiabálni. — Azt kérdezitek ti... ti.... hogy miért loptam el Sás János malacát? Hát azért loptam el. mert gyűlöllek benne­teket. Zavart akartam előidézni közie­tek. Gyűlölök mindenkit, gyűlölöm a szövetkezeteteket. Valamikor könyörög­ni jártatok hozzám, nekem dolgozott az egész fal u— még a főjegyző is hozzám járt, meg a főszolgabíró is ... Borzalmasat orddott A szivéhez ka­pott és végigterült a padlón ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom