Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-02-18 / 7. szám

e 'JUH** 1951. február 18. v-MILYEN JUTALMAT KAPNAK a nagygiresi szövetkezet megelégedett tagjai Az EFSz-ek közgyűlési valóságos szemléi lesznek a szövetkezeti gazdál­kodás átütő sikereinek, egyben mozga­tóerőévé válnak mezőgazdaságunk fej­lődését illetően. Egyben manifesztációi a munkásság és dolgozó parasztságunk testvéri együttélésének. Manifesztációi lesznek annak a nagy akaratnak is, mely áthat minden derék kis- és közép­földművesünket a nagy építő munká­ban. Ha azt akarjuk, hogy a közgyűlések valóban mindenütt betölthessék nagy­szerű hivatásukat, szükséges, hogy azo­kat alaposan előkészítsük A taggvűlé­­sek egész során át letárgyal ásna kerül minden fontos kérdés. Sor kerül a ne­hézségek és a felmerült hiányosságok megoldására, hogy EFSz-eink ebben az esztendőben további határozott lépése­ket tehessenek a fejlődés utián és még több előnyt nyújthassanak .tagjaik szá­mára. Éppen ezért az általános közgyű­lésre való előkészületek csak abban az esetben lehetnek jók, ha azokon részt vesz minden egyes szövetkezeti tag. Mert szükséges, hogy minden egyes tag jól ismerje a szövetkezet minden felada­tát, úgyszintén tisztában legyen a szö­vetkezet anyagi helyzetével is Csakis a tagok szövetkezeti életben való akí'v részvétele biztosíthatja azt, hogy a szö­vetkezet a jövőben is virágozzék. Nem rég megemlékeztünk arról, hogy a nagygire'si III. típusú EFSz milyen nagy sikerrel fejezte be évi zárszáma­dását, most pedig már arról adhatunk hirt, hogyan készült fel ez a szövetke­zet a közgyűlésre. A szövetkezet tagjai valósággal, ott éltek a szövetkezet iro­dájában, ahol minden kérdést a legala­posabban megtárgyaltak. Először a nor­mák kérdésével foglalkoztak. Alaposan megvitatták a kérdést és most nincsen Giresen egyetlen szövetkezeti tag sem, aki ne tudná, hogy egy ember egy napi feladata az aratás idején 60 kereszt le­rakása, kukorica kapálásnál-pedig 16 ár megkapálása stb. Az állandó munkacso­portok megszervezése is közelről érin­tett és érdekelt minden tagot. Minden szövetkezeti tagnak megadták a módot arra, hogy abban a munkacsoportban vegyen részt, ahol képességeit legjob­ban tudja kifejteni. Ennek lehet tulaj­donítani, hogy a zöldségtermelő cso­portba valóban olyan emberek kerültek, akik ezen a téren nagy tapasztalatokkal rendelkeznek. Bizakodó a tagok hangulata, ami csak emel, hogy egy munkaegységért 106.60 koronát kap minden tag, ezenkívül a természetbeni járandóságok értéke 33.54 koronát tesz ki egy munkaegység­re. A munkaegység természetbeni já­randósága a következő: 3.7 kg búza, 0.56 rozs, 1 kg árpa, 1 iter tej, 0.25 kg kukorica. Ezenkívül a szövetkezeti ta­gok saját állatállományának tartására hozzájárulásként 5 kg szénát és 3.84 kg szalmt kapnak. Ez annyit jelent, hogy­ha a szövetkezeti tag elvégzi a kívánt feladatot, ami 260 munkaegységet je­lent, ezért a munkáért 27.616 koronát, 9.62 kg búzát, 150 kg rozsot. 260 kg ár­pát, 260 liter tejet, 998 kg szalmát, 1300 kilogram szénát és 65 kilogram kukoricát, valamint több zsák krumplit kap. Mindezt egyetlen munkaerő keresi meg. Giresen azonban nem egy család van, melynek több tagja dolgozik a szö­vetkezetben és igy bizony akad majd olyan család is, amely csak pénzben meg fog keresni 100.000 koronát, a ter­mészetbeni járandóságról nem is szólva. Csoda-e ezekután, hogy a giresi EFSz | tagjai a legnagyobb örömmel készülőd- | nek az elkövetkezendő közgyűlésre és I a már küszöbön levő tavaszi munkála- | tokra? (m) Február 2S'lg tarí lapunk kedvezményes | előfizetése Minkön w előfizető díjtalanul kapja meg naptárunkat Míg a múlt hét folyamán szétküldtük valamennyi előfizetőnknek a Sza- f ba Földműves szövetkezeti családi naptárát. A naptárunkat mindazok, akik 1 1951 évi előfizetési díjukat bekiHdť’k kiadóhivatalunknak, díjtalanul kapták I meg. f Szerkesztőségünkbe máris több levelet kaptunk, melyben olvasóink köszö- f nettel és elismeréssel nyugtázzák a 200 oldalas, gazdag tartalmú, illusztrált ] ajándépnaptárunk átvételét, örülünk, hogy naptárunkkal örömet szereztünk I előfizetőinknek, de a célunk az. hogy még többet nyújtsunk úgy a lapunk- f ban mint a lapon kívül is minden bű előfizetőnknek és ezért mindenkit arra ] kérünk, hogy szövetkezeti tagtársai, barátai és ismerősei között vegyen részt | lapunk tovább terjesztés ben és szerezzen lapunknak legalább egy új előfize- | tőt. Ha az előfizetőink tábora még jobban megerősödik annak előnyeit első- | sorban az olvasóközönségünk látja majd, mert még bővebb, még gazdagabb I lapot tehetünk le majd olvasóink asztalára. Az élj előfizetők szerzésénél használja ki mindenki a februári hónapot, 1 Kiadóhivatalunk uey?ni% kötelezettséget vállalt minden olyan xij előfizetővel | szemben, aki február 28-ig beküldi az egyévi előfizetési díjat, hogy részére is I díjtalanul küldi meg a 200 oldalas illusztrált családi naptárunkat. Az évi előfize- \ tési díj csupán csupán 100.— korona és az, aki február 28-ig beküdi — akár [ postautalványon is — az előfizetési díjat, naptár formájában 20 koronás ked- \ vezményben részesül. Naptárunk ugyanis 20.— koronás elárusítási áron került | forgalomba. Díjtalanul csak az előfizetők kapják. I Tehát legyen minden Szabad Földműves előfizető jelszava: legalább egy j új előfizetőt szerzek a lapomnak! I LELEPLEZÉS Irta: Nyitrai M. János. Amilyen volt a falu, olyan volt a Nemzeti Bizottság irodája is. A falu kicsi volt, olyan volt tehát az iroda is, melyben a falu szive dobogott. A bú­torzat is éppolyan egyszerű volt. mint azok az emberek, akik ebbe a kis irodá­ba jártak napi gondjaikkal. Egy nap azonban felborult a szokott rend. Már a reggeli órákban belépett az irodába a falu leggazdagabb embere, Koponya István. Gőgösen és komótosan lépdelt a Nemzeti Bizottság elnökének asztalá­hoz. Kövér arca pöffeszkedve trónolt elhájasodott testén s úgy nézett ki az egész ember, mintha legalább egy hek­toliteres boroshordót nyelt volna le. Sértve érezte magát. Miért ne. mi­csoda szemtelenség az, hogy őt egysze­rűen magához hivatta az elnök, öt aki­hez valamikor az egész falu járt — igaz. mindig, csak kérni valamit —: még a főjegyző úr is, sőt még a nagyhatalmú járási nagyságos főszolgabiró fehér­kesztyűs úr is. Kovács Pál, a Nemzeti Bizottság el­nöke, mintha nem is vette volna észre a kulák sértődöttségét, sőt az sem izgat­ta, hogy Koponya elfelejtett köszönni, amikor belépett az irodába. Legalább nem kellett fogadni a köszönését. Nem kívánt vele hosszan foglalkozni és mindjárt rátért a dologra, amiért magá­hoz hivatta. Szigorúan nézett a kulákra. — Csak arra akartalak figyelmeztet­ni, hogy veszedelmesen közeleg az év vége — mondotta az elnök Kopnnva el­vörösödött. Milyen címen meri őt ez az ember tegezni? Végül elgyürte dühét. — Én azt jól tudom, hogy közeleg az év vége, de azért nem kellett volna en­gem- ide hivatni, mert sok a dolgom — vetette oda szemtelenül az elnöknek. Az elnököt ez a megjegyzés sem hozta ki a sodrából, nyugodtan folytatta to­vább: — Azt te is tudod Koponya István, hogy a falu dolgozó parasztjai 126%­­ban teljesítették beszolgáltatási kötele­zettségüket és neked még mindig 1200 liter tej, három és fél mázsa disznóhús és tojás hátralékod van. Nyomatékosan figyelmeztetlek, ne gondold, hogy mig falunk kis- és középparasztjai, szövet­kezetünk derék tagjai teljesítették be­­szolgáltatási kötelezettségeiket, addig te tovább spekulálhatsz. Egyszóval van még néhány heted, hogy eleget tegyél beszolgáltatási kötelezettségednek. Koponya, akart mondani valamit, de hirtelen kinyílt az iroda ajtaja és egy sovány, cserzettarcú ember lépett az irodába. Látszott rajta hogy valami gond kínozza. Sás János kisparaszt volt, ki lelkes szövetkezeti tag híréhen állott. Miután üdvözölte az elnököt, mindjárt hozzá is látott mondanivaló­jához: — Arra kérlek elnök elvtárs. hogy azonnal hívd a faluba a rendőrséget, mert éjszaka ellopták a malacomat. — Ugyan ne mond — hökkent meg az elnök. — Hiszen nálunk már nagyon régen nem fordult elő lopás. — Sajnos ez így van. E napokban akartam levágni. Nem mondom, hogy nem volna mit enni, de te is tudod, hogy az ember olyan örömmel készül arra a disznótorra. Hogy süllyedjen el, aki ellcpta .. „ Koponya, aki még mindég ott ácsor­­gott az irodában, megszólalt, — hangja tele volt marógunnyal — Mondhatom szép dolog. Még majd kiderül, hogy tolvaj van a szövetkezet­ben. Tovább nem folytatta. Az elnök és Sás János olyan tekintettel mérték vé­gig, hogy jobbnak találta, ha eliszkol az irodából. * Egy hét múlva Koponya ismét meg­jelent a Nemzeti Bizottság irodájában. Most azonban nem hívta senki. Magától jött. Kovács Pál elnök nem volt az bent irodában. A közös istállónál volt vala­mi dolga, így tehát a Koponyának vár­nia kellett. Ez most ez egyszer a kulá­­kot nem bosszantotta, legalább volt ide­te, hogy mondanivalóját mégegyszer jól átgondolja. Amikor az elnök visszatért, meglepetten nézett a kulákra, aki — látszólag — gondterhelt arccal ült a széken. Az irodában kettőjükön kívül nem volt senki. — No mi van Koponya — talán be akarod jelenteni, hogy teljesítetted a beszolgáltatási kötelezettségedet? Koponya nagyot szusszant, majd hir­telen felemelkedett a székről. Dühösen csapta földhöz a kalapját. — Hogy a fenébe teljesíthettem vol­na a kötelezettségemet?! Mind a két disznómat ellopták az éjszaka. Éppen ezt a kettőt tartogattam, hogy eleget tehessek a beszolgáltatási kötelezettsé­gemnek. Szörnyű, hogy mi történik itt nálunk. Ezelőtt nem történtek lopások, most pedig a múlt héten Sás Jánosnak vitték el a disznaját, ez éjszaka meg nekem. A tolvaj nem igen válogat, hogy szegény embernek viszi-e el, vagy gaz­dagnak. Ott lop, ahol lehet... — sóhaj­tott nagyot a Imlák, azután kissé más Egy kis statisztika a nyitrai kerületről Az alábbiakban a nyitrai kerület me­zőgazdasági helyzetét visszatükröző kis statisztikai jelentésünket tárjuk az ol­vasó elé: 31.000 EFSz-TAG A nyitrai kerületben a 387 EFSz és előkészítő bizottság már 31.000 taggal rendelkezik. Az ÉFSzekben tömörült kis- és középföldművesek csaknem 120.000 hektárnyi földet művelnek meg. 225 EFSz-ben már felszántották a mesgyéket. 7500 SZARVASMARHA Az isiálló javítási munkálatok első időszaka sikeresen befejeződött, össze­sen 233 épületet alakítottak át szövet­kezeti istállóvá, amelyekben 7.506 da­rab szarvasmarhát tudnak elhelyezni. A javítási munkálatok második idősza­kában 390 épület megjavítását tervezik 10.912 darab szarvasmarha számára. KÖZEL 700 SZERZŐDÉS Január 25-ig a gépállomások összesen 248 EFSz-szel kötöttek szrződést, me­lyek szerint a tavaszi munkákat 31.430 hektáron, a nyári munkákat pedig 71.976 hektáron fogják elvégezni. Ha­sonló szerződéseket kötöttek a gépállo­mások 28 alacsonyabb tipusú EFSz-szel is. Az egyénileg gazdálkodókkal pedig 392 szerződést kötöttek. az eperjesi kerületről Az eperjesi kerületben 69.512 mező­­gazdasági egység van. Ennek 11.9 szá­zaléka tartozik a szövetkezeti szektor­hoz. 1951 február 9.-ig összesen 358 EFSz és előkészítő bizottság működik 16.679 taggal. Ebből 151 előkészítőbizottság 3161 taggal, 110 első típusú EFSz 4.482 taggal, 69 második típusú EFSz 5199 taggal, 24 harmadik típusú EFSz 2775 taggal és 4 negyedik típusú EFSz 376 taggal. A tagok között 2927 nő van. Az elmúlt héten megalakították 8 előkészítő bizottságot. Ennek követ­keztében az eperjesi kerület szövetke­zeti tagjainak létszáma 472 új taggal növekedett. * Š7+ A közös munkák elszámolását 90 eh* ső típusú, 68 második típusú, 22 har­­madi ktípusú és 4 negyedik típusú EFSz-ben valósították meg. Azokban az EFSz-ekben, ahol az elmúlt év mér­legének felállításával foglalkoznak, egyidejűleg a leltárt is pontosan fel­vették. hangon folytatta. — Szép két disznó volt. A kettő nyomott vagy 4 és fél má­zsát. Jó lenne, ha valamivel ügyesebb rendőröket hívnál a faluba, mert azok, akik itt voltak a múltkor, nem értek el semmi eredményt. Kovács elnök arca borús volt. Lát­szott, hogy erősen gondolkodik. Talán a kulák utolsó szavait már nem is hallot­ta. Egyszerre azonban — mintha vala­­im eszébe jutott volna — alig észreve­hetően elmosolyodott. Arca már egé­szen nyugodt volt, amikor mondta: — Hogy lehet az, hogy nem vetted észre, amikor ellopták a disznóidat, hi­szen olyan mérges kutyád van. hogy senki nem merészel belépni az udva­rodba még nappal sem. Koponya újra nekidühödve válaszolt. — Hiszen ez az! Biztosan megmérgez­ték, mert megdöglött és most a tolva­jok olyan nyugodtan sétálhatnak az udvaron, mint szerelmespárok a sétá­nyon. Kovács Pál csóválta a fejét és enyhe gúnnyal válaszolt: — Ez igazán különös, no de légy nyu­godt, ügyes rendőröket hivok majd és a tolvaj hurokra kerül. Ha itt lesznek a rendőrség emberei mindjárt megtehe­ted a feljelentést. — Meg is teszem a feljelentést! — düllesztette ki mellét Koponya, már amennyire ezt a nagy hasa megenged­te. *** Az éjszaka olyan sötét volt. hogy alig lehetett látni egy-két lépésre Egész nap esett az eső. Amikor végre elállt, még mindig sötét felhők takarták el a csillagokat. Ez azonban Kovács Pált nem zavarta. Ismerte faluját m;nt saját tenyerét. Óvatosan, — de nem kts izgalommal — osont a kertek alján a

Next

/
Oldalképek
Tartalom