Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-02-18 / 7. szám
1951. február 18. 5тЬы1ШЛМш з Tavasszal még fokozottabban érvényesül az idejében végzett gépi minőségi munka előnye helyes tápanyaggazdálkodás szempontjából döntő jelentőségű & morzsalékos talajszerkezet A nedvesség megérzése es a Píš vés népgazdasági tervünk nemcsuk a Hadatokat tűzte ki mezőgazdasági termelésünk elmaradottságának felszámolására, hanem ehhez a gépállomások és az előnyös szerződési feltételek révén a fizikai és anyagj lehetőségeket is megteremtette. Dolgozó parasztságunk számára nyitva áll a gépesítés útján elérhető hatalmas előnyök gyakorlati érvényesítésének lehetősége. Kormányzatynk által a mezőgazdaság gépesítéséért hozott óriási áldozatoknak népgazdaságunk azonban csak akkor fogja megfelelő mértékben hasznát látni, ha dolgozó parasztságunk, felismerve a gépesített munkának kimagasló előnyeit, teljes mértékben kihasználja a gépállomások korszerű gépeit és felszerelését, vagyis élni fog a kormányzatunk által megteremtett lehetőségekkel. A gépi munka egyrészt kíméli az embert és állatot, másfelől az állatot felszabadítja másirányú termelő munkához, (vagyis lehetővé teszi igásállotck helyett haszonállatok tartását) és nem utolsó sorban lényegesen olcsóbbá teszi a munkát. A gépi munkának ezek az előnyei a gyakorlatban már töbhé-kevésbé ismertek, de már jóval kevesebb szó esik a gépesített munkának azokról az előnyeiről, melyek egyfelől a lényegesen jobb minőségben, másfelől a munkák késedelem nélkül, kellő idejében való elvégzésében jutnak kifejezésre. A mezőgazdaságban — mint tudjuk — az egyes üzemágak szoros kölcsönhatásából kifolyóan a termelés minden munkája szorosan összefügg, ezért ebben a nagy egységben csak akkor érhetünk el jó, vagy kimagasló eredményeket, ha minden munkát a legjobb idejében és legjobb minőségben végzünk el. Amíg a fogattal való munka legtöbbször késést és lemaradást okoz, addig azok, akik a gyorsan mozgó, nagyteljesítményű gépeket vesz к igénybe, a munkákkal mindig idejében elkészülnek és éppen ezért telies mértékben élvezik a gépi technikával járó magasabb s biztosabb terméshozamot. Dolgozó parasztságunk zöme már a múlt évben meggyőződött arról, hogy a tarlóhántás és az őszi mélyszántás kellő idejében, jól és gazdaságosan csakis gépi munkával végezhető el. Most pedig szeretnénk felhívni a figyelmet arra, b«gy ugyanez vonatkozik až elkövetkező tavaszi munkákra is. Sőt, ha akár a kellő időben való elvégzésre, akár a minőségre gondolunk, mondhatjuk, hogy a tavaszi tárcsázásnál, kultivátorozásnál, fogasolásnál (általában a tavaszi talajmunkáknál), nemkülönben a vetésnél, tavasszal még fokozottabb mértékben érvényesül az idejében végzett gépi minőségi munka előnye. Mint említettük, a tavaszi talajmunkáknál fokozott jelentősége van a jó minőségi munkának. Amíg az ősz folyamán elkövetett talaiművelési hibákat, vagy hiányosságokat a tél fagya és bőséges csapadékja többé-kevésbbé javíthatja, addig a tavasszal elkövetett talajművelési hiányosságok mindig súlyos következményekkel járnak. Ezért kell a tavaszi talajmunkáknál a minőségre sokkal nagyobb súlyt irányítani, hogy a vetésre megfelelő ú. n. morzsalékos talajszerkezetet biztosítsunk. VUjamsz, a nagy szovjet tudós mutatott rá elsőnek arra a fontos tényre teljes jelentősgében, hogy a morzsalékos talajszerkezet mind a nedvességmegőrzés, mind a talaj helyes tápanyaggazdálkodása szempontjából milyen döntő jelentőségű. Viljamsz tanításaiból tudjuk, hogy az 1—10 mm-nyl talajrészekből álló talajmorzsáknak laza halmaza biztosíték egyrészt a külső csapadék gyors beszivárgására összetömörftés nélkül, másrészt ez a laza kapcsolat teszi lehetővé a talajban a szükséges mennyiségű s elosztású levegő jelenlétét és annak kicserélődését, gázcseréjét, amelyek végeredményben kiindulópontjai a hasznos talajbaktérium-élet felvirágzásának. De ugyancsak a talajmorzsaléknak e laza érintkezése teszi a talaj felszínét rossz hővezetővé, ami az alatta levő réteget megvédi a túlzott felmelegedéstől, illetve a káros elpárolgástól. Ugyancsak Viljamsz tanításából tudjuk, hogy a morzsalékos talajszerkezet a talaj tápanyaggazdálkodása szempontjából azért is nagyjelentőségű, mert a morzsalékos szerkezetű, kellő gőzcserével bíró talajban elsősorban azok a levegőt igénylő aerob baktériumok szapprodnak el, melyeknek végtermékei víztp'i oldódó tápsók, tehát a növények által könnyen felvehető tápanyagok. Viszont a hiányosan megmunkált, szerkezetnélküli, tömött, levegőtlen talajban csak az anaerob baktétériumok tudnak megélni, melyeknek termékeit a növények közvetlenül nem tudják felvenni. Ebből következik, hogy ahol a tavaszi talajmunkában a morzsalékos talajszerkezet kialakítását elmulasztják, ott a kikelő növényeknek a feilődés folyamán lényegesén kevesebb tápanyag fog rendelkezésére állni. Előbbiekből világosan láthatjuk, bogy milyen sok szempontból szükséges tavasszal az egyenletesen átdolgozott, morzsalékos, porhanyó talajszerkezet kialakítása, melyet kellő idejében és gazdaságosan csakis gépi talajműveléssel valósíthatunk meg. Csak a gyorsan mozgó traktortárcsa, traktor-kultivátor, traktor-fogas képes ezt a munkát a megkívánt időben és minőségben elvégezni. Gépesített állami gazdaságaink és szövetkezeti nagyüzemeink a magas termésátlagokat felmutató példák tömegeivel bizonyították be a múlt évben, hogy a gépi munka jobb is gyorsabb is, olcsóbb is, és mindig idejében el is készül és éppen előbbiek miatt a nagyobb termésnek biztos záloga. Okuljunk ezeknek az élenjáró gazdaságoknak példáiból és tapasztalataiból, használjuk ki a gépállomások teljes kapacitását, kössünk már most, idejében szerződést a gépállomásokkal a tavaszi talajmunkákra, mert a gépállomások is csak a feladatok teljes ismeretében tudnak tervszerűen, jó beosztással és legvesebb üresjárattal a közelgő fontos tavaszi munkákra felkészülni. KVálasszanak n«v«l . az áfedó munkacsoportok A magasabbfokú szövetkezeteink állandó munkacsoportokat állítanak fel. Minden magasabb típusú szövetkezetünknek tehát több munkacsoportja lesz, még pedig megközelítőleg félszáz emberrel, Ezek a csoportok külön-külön végzik majd feladataikat, A múltban is voltak munkacsoport iáink az aratásnál, vetésnél, és ezeket a csoportokat a munkacsoport vezetőjéről nevezték el. A magunk részéről sokkal helyesebbnek tartanánk, ha minden állandó munkacsoport nevet választana magának. így például a szövetkezetnek mondjuk van három önnállá munkaterülettel rendelkező csoportja. Az egyik lehetne „Béke-csoport“, a másik „Vörös zászló“-csoport, a harmadik pedig „Szocializmusért“-csoport, vagy hasonló, Ezt azért tartjuk érdemesnek felvetni, mert hiszen ebben az évben nemcsak arról fogunk majd beszámolni, hogy a szövetkezet milyen eredménnyel dolgozik, hanem a szövetkezeten belül az egyes munkacsoportokkal is foglalkozni fogunk. Bizonyára lesz sok olyan munkacsoportunk, mely úgy magának, mint a szövetkezetnek komoly nevet szeres és szerte az országban felfigyelnek majd nemcsak a szövetkezet, de a csoport nevére is. nehézségeket nagyrészt át lehetett volna hidalni. Az semmi esetre sem helyeselhető eljárás, hogy a gépeket szétszedték és azután a várakozás álláspontjára helyezkednek mindaddig, amíg az alkatrészek megérkeznek. Egész másként csinálták ezt Dunaszerdahelyen ahol 24 súlyosabban sérült gépet szedtek szét és a szétszedett gép alkatrészeiből 19 gépet komplettül összeállítottak. így a megrendelt alkatrészekre csak 5 gép vár, nem pedig mind a 24. Dunaszerdahelyen sem ment kezdetben minden a legjobban. A Párt járási bizottsága azonban megtalálta a segités lehetőségét, lehetővé tette, hogy kétváltásban is follyék a gépjavítási munka, sőt voltak napok, amikor háromváltást is bevezettek. Ennek mutatkozott meg az eredménye akkor, amikor a dunaszerdahelyi gépállomás a maga munkája elvégzése mllett még a csallóközcsütörtöki gépállomásnak is a segítségére sietett. Megállapítható ezzel kapcsolatban az is, hogy ott, ahol a javítási munkákat normák szerint végezték — mint például Királyhelmeeen — jóval jobb eredményeket értek el és lehetővé vált, hogy a gépállomás minden gépével felkészülhetett a tavaszi munkákra A fentiekből tehát nyilvánvaló hogv koránt sem készültünk fel minden vonalon kellően a küszöbön álló tavaszi munkákra, melyek szerte az országban egyre több és több helyen kezdődnek meg. A tavaszi munkák sikerét azonban feltétlenül biztosítani kel], éppen ezért a szövetkezetek munka- és pénzügyi tervének kidolgozása, a szövetkezetek és gépállomások közötti szerződések megkötése, valamint a gépállomás gépjavító munkájának mielőbbi befejezése olyan követelmények, melyek nélkül kapkodás jellemezné a tavaszi munkák startiát. aminek úgv a szövetkezeteink mint a gépállomásaink sőt a magasabb termésben elérése kiírt tervünk látna kárát. A legnagyobb hiba pillanatnyilag az, hogy a gépállomások még nem kötötték meg valamennyi szerződésüket a szövetkezetekkel. Azt mondhatjuk, hogy ezt a munkát talán még félig sem fejezték be. A gépállomások részéről azzal próbálnak érvelni, hogy az EFSz-ek nem készültek még el tavaszi munkatervükkel, melyet a közgyűlésnek is jóvá kell még hagynia. Ez a magyarázat azonban egyáltalán nem elfogadható, hiszen a gépállomások agronőmusai és az egyes brigádok vezetői feladatául tűzték ki. hogy segítségére legyenek a szövetkezeteknek munkatervük kidolgozásában és ennek keretében megállapodjanak a gépállomás és a szövetkezet szerződési tervezetében A szövetkezeti közgyűlés elé tulajdonképpen már a kidolgozott szerződés kerül, melyet a közgyűlés jóváhagy. A gépállomásokkal kapcsolatban a másik fontos kérdés, hogv miként végezték el a gének javításának munkáját Itt a mérleg valamivel kedvezőbb és körülbelül az a helyzet, hogy Iíarva Ь Ш. típus szerint gazdálkodik A párkányi járásban lévő Karva község szövetkezeti tagjai nemrég áttértek a III. típusú gazdálkodásra. Kéttagú agitáló csoportok keresték fel a község valamennyi kis- és középföldművesét és legnagyobb részüket meg is nyerték a közös gazdálkodás ügyének. A szövetkezet megkapta a kulák Szabó-család elkobzott földjét és így mintegy 60 hektár földhöz jutott, de kapott a szövetkezet jelentős állatállományt is Van most a szövetkezetnek 200 állat számára istállója és 300 sertés részére hizlaldája is. Az adaptációs munkák már befejeződtek ég e napokban kezdődött meg a közös állattenyész részére beadott állatok felértékelése is. háromnegyed részben a gépparkot sikerült már kijavítani. Vannak gépállomásaink, mint például Komárom, Bratislava, Poprád, Feled, melyek a gépjavftási munkálattal időben elkészültek, sőt vannak olyan gépállomásaink is, melyek nemcsak a saját munkájukat fejezték be. hanem segítségére siettek a szomszédos gépállomásnak is. Ilyen például a dunaszerdahelyi gépállomás, amely a csallóközesütörtöki gépállomásnak segített 5 traktor kijavításában, vagy a komáromi gépállomás, amely a komjáti gépállomás segítségére sietett. Ezzel szemben több helyen még máig sem végezték el a gépek javítását, illetve a gépjavitási munkák közül csak a könnyebbekkel lettek készen, ahol viszont alkatrész hiányzott, vagy nagyobb javításra volt szükség, befejezetlenül, kijavítatlanul állnak a gépek. Tagadhatatlan, hogy az egyes gépalkatrészek beszerzése körül külömboző nehézségek mutatkoztak, ezzel szemben nagyobb rugalmasság esetén ezeket a A fél falu elfogadta a magasabb típust A dunatőkósi földművesek nagyrésze az egyházi birtokból bérelt földön gazdálkodott. Mondani sem kell, hogy mindannyioknak csak kis darab jutott. Ezen a kis földön — egyéni gazdálkodás — nagy eredményeket elérne nem lehet és ezt belátták most Dunatőkés egyénileg gazdálkodó parasztjai is. A faluban mozgalom indult, hogy szélesítsék ki a szövetkezet kereteit és térjenek át a magasabb Jípusú gazdálkodásra. A fokozatos fejlődés elve érvényesült akkor, amikor a dunatőkósi kis- és középparasztságnak mintegy a fele elfogadta a II. típusú szövetkezeti gazdálkodás bevezetését. A határozatot a szövetkezet taggyűlése mondotta ki. Hogyan készültek fel a gépállomások a tavaszi munkákra? A gépparkunk háromnegyed részét már kijavitotfák — Hol vannak még hibák? — A gépállomások és szövetkezetek közti szerződések terén nagy a lemaradás A kormány február 6-i határozatában — melyet lapunk múlt heti számában részletesen ismertettünk — kimondotta, hogy Szlovákia és Morvaország déli kerületet február 20-ig tartoznak elkészíteni a tavaszi mezőgazdasági munkák kerületi tervét, míg magukat a munkákat azonnal meg kell kezdeni, amint azt az időjárás megengedi. A bratislavai kerület máris megtette az előkészületeket a kormány határozatának a végrehajtására. A kerületi terv már el is készült és jóváhagyás ra felterjesztették. Erre különösen nagy szükség van, mivel a breitislavai kerület az első, ahol t tavaszi munkák részben már meg is kezdődtek, A rendkívül kedvező időjárás ál tálában az egész vonalon jóval előbbre hozza a tavaszi munkák kezdetét. Ebből a szempontból rendkívüli jelentősé?ű, hogy a gépállomások mennyire tettek eleget a Párt ismert felhívásának, mennyire készültek fel a tavaszi munkák végrehajtására.
