Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-02-18 / 7. szám
9 šmktdf&dmíms így született meg a rekordtermés 1892 mázsa cukorrépa hektáronként 11 talajporhanyitás, 21 öntözés és bőséges trágyázás voltak a siker megalapozói A szovjet cukorrépatermesztök nagy eredményekkel zárták le az 1950. évet. Az előzetes ...ások szerint legalább 25 millió métermázsával több répát takarítottak be. mint a hábo.-_a e„ött. A nagy termésnek új mesterei születtek. Sok kolhózparaszt ért el 500, sőt 1000 mázsánál is nagyobb termést. Az élenjárók közül is kiemelkedik Daxiha Dzsantohova munkacsapatvezető, aki Kazahsztánban, a dzsambuli körzet „Vörös Csillag” kolhozában sohasem látott termést _ egy hektáron 1892 mázsát _ ért el. Az alábbiakban beszámolunk Dzsantohova munkamódszeréről. Dzsantohova tíz éve foglalkozik cukorrépatermesztéssel. 1945 óta állandóan munkacsrpa. tokat vezet. Évről-évre komolyan foglalkozik a k; házban alakult agronómiái tanulókörben, résztvesz a mezőgazdaság élenjáróinak tanácskozásain. Kitűnően ismeri kolhozának földjeit, a talajt, a helyi éghajlati viszonyokat, a cukor, répatermesztés agrotechnikáját. Dzsantohova 1949 őszén versenyre 4t Olga Gonazsenko munkacsapatával és célul tűzte ki, hogy 1950. hen _ Kazah Szovjet Szocialista Köztr'.'saság fenáHásának harmincadik évfordulóján — a rábízott egész területen 100 mázsás cukorrépatermést, egy hektáron pedig 1800 mázsát takarít be. A vállalás teljesítésééert vívott harcot a munkacsapat már ősszel megkezdte. A munkacsapatra 6.8 hektárt híztak, mégpedig a kolhozban a cukorrépa vetésterületének bővítése és a szabad ft’dek hiánya miatt olyan területet, amelyben az előző évben is répa volt. őszi mélyszántás előtt az előző évi cukorrépa betakarítása után a táblát hektáronként 1000—1100 köbméter víz felhasználásával megöntözték. A talaj 80—90 centiméter mélyen átnedvesedett. Az őszi mélyszántást 16-án kezdték és november 18.án befejezték és ugyanakkor az alábbi mennyiségű szerves és ásványi trágyát használtak fel. (Hektáronként mázsában.) Trágyafajta A csúcstrmést adó 1 ha A többi 5.8 ha tor. lültrágyázták. A felültrágyázás az alábbi időpontokban és adagokban történt. (Hektáronként mázsában.) A csúcstermést adó egy hektáron Időpont Szuperfoszfát, salétromsavas ammóniák klórkálium, islállótrágya, fahamu, V. 18. 3 4 0.7 10 5 VI. 10 4 — __ 10 ____ VII. 19. 3 3 0.5 10 5 VIII. 12. 3 ____ 1.5 5 — IX. 21. 3 — 2 — — AZ többi 5.8 hektáros területen Időpont Szupert rszfát, salétromsavas ammóniák klórkálium, istállótrágya, V. 18. 3 4 0.7 2 VI. 10. 4 — — — VII. 19. 3 3 0.5 2 ICuStúrházat kap egy IFSz-s a’akitó falu A töketerebesi járáshoz tartozó Veľký Ruskov község két járási székhely — Toketerebes és Gálsécs — között fekszik. A falu nem haladja meg az ezer lakost sem. Eddig a faluban nem volt EFSz. A falu Nemzeti Bizottsága és pártszervezete közös ülést tartott, melyen megtörtént az EFSz Előkészítő Bizottságának megalakítása, melynek 12 tagja van. A tagok kötelezték ma-J'U ív Istállótrágya 45.0 — Szuperfoszfát 95 9.5 Salétromsavas ammóniák 3.4 3.4 Klórkálium 0.5 0.5 Baromfitrágya 5.0 — Januárban, hosszabb felmelegedéskor, olva. dáskor a táblát megöntözték, hogy a talajban minél több nedvesség halmozódjék fel. Má"ci. us 5-én, amint megkezdhették a szántóföldi munkákat, a táblát traktorvontatásü, nehéz „zegzugos” boronával fogasolták. A vetéselőtti megmunkálás előtt ismét trágyázták, mégpedig hektáronként az alábbi mennyiséggel (mázsában.) Trágyafajta A csúcstrmést adó 1 ha A többi 5.8 ha tér Istállótrágya 30.0 10.0 Szuperfoszfát 2.0 2.0 Salétromsavas ammóniák 2.5 2.5 K’órkálium 1.0 1.0 A vetéselőtti talajművelést március 11-én, sl. talajporhanyító-kultivátorral, 25 centiméter mé. lyen végezték. Rögtön az altalajporhanyítás után, március 13-án kezdték a vetést. Traktoros cukorrépavetőgéppel 50 centiméteres sortávolsággal vetettek. A vetőmagot 5 centiméter mé. lyen munkálták be. Egy hektárra 35 kilógramm vetőmagot használtak fel. A vetéskor az egész területen két mázsa szuperfoszfátot és azonkívül hirkatrágyát adtak. Dariha Dzsanthova munkacsapata a nagy tér. mések elérésénél az egyik legfontosabb eljárásnak tartja a többszöri feliiltrágyázást. A kolhozparasztnők a répát az egész tenyészidőszak alatt ásványi és szerves trágyákkal hatszor fe. Kispaka villanyt és autóbuszjáratot kapott A somorjai járásban lévő Kispaka község EFSz-е komoly terveket készített az idei évre. Hehtárhozamát 18 q.ra kívánja emelni, a tejtermelést pedig tehenenként napi 7 literre. A magasabb hektárhozam biztosítása érdekében beszerezték a szükséges nemesített vetőma svakat és Ultetményeket. ezenkívül a műtrágyát is. Tervük szerint minden hektárra 4 q műtrá. gyát szórnak el A tavaszi munkákat lényegesen megkönnyíti majd, hogy az őszi mélyszántást 100 százalékosan elvégezték. Az '"■'ttenyésztés terén tyúktelep és hizlalda lét’-ítésével igyekszik a szövetkezet feladaté, nak minél jobban megfelelni. Jelenleg a szövet- V -tnek 80 sertése van. A falu külső képe is jelentősen megváltozott. A tél folyamán — egész község nagy örömére — bevezették a faluba a villanyt, kijavít ttak 2 km hosszú útszakaszt, úgyhogy most már autóbusz is járhat a faluba. Mind ebben igen kcreoly része van magának a szövetkezetnek, me’yet a szövetkezeten kívül álló kis. és középparasztság is elismeréssel emleget»,ajatkv ýtnmutngrrk.sýoaiž A norma az a munkamennyiség, amelyet egy munkanap alatt átlagosan, de lelkiismeretesen dolgozó szövetkezeti tag elvégez. A munkát, amelyet normalizálni akarunk, egész nap figyelnünk kell. Például, meg akarjuk állapítani a normát. Kimegyünk a helyszínre és figyeljük a szántókat, akik két lóval és egyes ekével végzik a szántást a könnyű földön. Fontos, hogy azokat a szántókat figyeljük meg, akik egy és ugyanolyan feltételek mellett dolgoznak (egy szántó, egy pár ló, egyes eke, egy fajtájú szántás, egyforma talaj). A figyelést nem szabad félbeszakítanunk a munka megkezdésétől a munka végéig. Mindennap feljegyezzük pontosan, hogy mennyi ideig tartott a munka, (órát és nercet). Egyidejűleg le kell mérni a gépek, illetve a fogatok gyorsaságát is. A nap végén kiszámítják az elvégzett munka mennyiségét és minőségét. Ezt a folyamatot ugyanolyan feltételek mellett еду-két nap megismétel-Az Alsószelihez tartozó szigeti szövetkezet az elmúlt évben még nem dolgozott normák s érint. Minden ledolgozott munkaóráért 10.30 korona előleget fizetett ki a szövetkezet a tagoknak. Természetes, hogy ilyen körülmények között a szövetkezet nem valósíthatta meg azt az elvet, hogy kinek-kinek teljesítménye és szorgalma szerint jutalmazza az elvégzett mun káját. Éhben az évben a szigeti szövetkezetben is sor kerül a normák A terv sze rint egy munkaegységért 11890 koronát fizet majd előlegként tagjainak a szövetkezet. Kétségtelen, hogy éppen a normák bevezetésének hiánya miatt nem érhette el a szövetkezet azt a pénzügyi eredményt, melyet egyéb ként elérhetett volna. Az elkészült pénzügyi mérleg ugyan több mint 160 000 Kčs nyereséget mutat, sőt arról is tanúskodik, hogy a szövetkezet már, 4,000.000 koronát letörlesztett a hatmilliós adósságból, de még enrS’ is szebb le hetett volna az eredmény, ha szervezettebb és jobban megalapozott munkarendszert vezettek volna be. Tekintettel a magas hőmérsékletre és a leve gő aránylag alacsony nedvességtartalmára, a munkacsapat csökkentett vízadagokkal gyakran öntözött. Az egész időszak alatt, május 10-től október l.ig, 21-szer öntözték a földet. A “munkacsapat az egész tenyészidőszak alatt ll.szer végzett talajporhanyítást ebből háromszor kézi erővel és 8-Szor traktorrral. Az első három traktoros porhanyítást KUTSz—2.8” kultivá. torral, 10—12 centiméter mélyen, az ezt követő ötöt pedig 25centiméter mélyen végezték. A cukorrépa betakarítását a csúcstermést adó egy hektáron október 21-én kezdték és 22.én befejezték. Egy hektáron 96 ezer tő volt és a gyökerek átlagsúlya 2 kilogrammot tett ki A felültrágyázások, öntözések és talajporha. nyítások helyes összekapcsolása, mindezen munkák kifogástalan elvégzése lehetővé tette, hogy Dzsanantohova munkacsapatvezető szakértőén irányítsa a növények növekedését és fejlődését sé Olga Gonazsenko eddig legnagyobb cukorrépatermést túlszárnyalva, egy hektáron 1892 mázsát. 5.8 hektáron pedig hektáronként 998 mázsa cukorrépát takarítson be. gukat, hogy mindegyikük szerez legalább egy tagot a szövetkezetnek. Ezzel kapcsolatban igen fontos döntést hozott az ülés: a falu kultúrházat kap, melyben elhelyezhető lesz a Nemzeti Bizottság és az EFSz irodahelyisége is. A kultúrház részére kijelölt épületet már 20 évvel ezelőtt át kellett volna vennie a községnek, de az akkor magánkézre került. lagos teljesítményt, vagyis az egyes munkafajták normáját. Gondos figyeléssel megállapítjuk, hogy az átlagosan, de lelkiismeretesen dolgozó szántó egy munkanap alatt (8—10 óra) 1 kát holdon tudja elvégezni a szántást. Tehát az 1 kát. hold tarló felszántása a szántók napi normáia. Természetesen ezt még előzetesen mert kell tárgyalni a taggyűlésen és a normát csak akkor lehet érvénybe juttatni, ha azt a tag avülésé elfoa"d»a. Hasonlóan kell megállapítani a normákat a többi munkafajtáknál is. Természetes dolog, hogy ha a szántást rosszabb helyi viszonyok között kell végezni (ha például a vidék dombos, ha a talaj nehéz és agyagos, stb.), akkor a normát le keli szállítani. Ha az EFSz-пек két vetögépe van, egy Ifi soros és egy 25 soros, akkor e két vetögép technikai formája; semmi esetre sem lehet egyforma. Vagy vedig, ha az eoyik vei"nép dombon végzi a vetést, a másik pedig síkságon, akEor is külön-külön normát kell menáV avítani. Ebben az évben állandó munkacsoportjaik lesznek a szövetkezetnek, melyeknek már kiadták a szükséges leltárt is, valamennyi szövet, kezeti tag normák szerint végzi el a munkáját és ezenkívül olyan mimkaterve is van a szövet, kezeinek, amely komoly pénzügyi eredménnyel kecsegtet. A szövetkezet tervei közül megemlítjük a 100 sertés részére építendő hizlaldát, a rétek és legelők minőségének feljavítását, amely az állatállománynak biztosítja a szükséges takarmányt. A szövetkezetnek 329 ha legelője van és mégis nehézségei vannak a 146 tagú állatállomány takarmányozásával. Nyilvánvaló, hogy a lege’ők rendbehozatalánál gondol az állandó öntözésre is és ezért vízvezetéket és öntözőcsőve. két erez be, hogy öntözést állandóan biztosíthassa. A tavaszi munkákra való felkészülés komolyságát bizonyítja egyébként az is, hogy a szövetkezet úgy az állami gépállomással, r4nt a Földműves B-’rtárszövetkezettel megkötötte már a szerződéseit. 1951. február 18. -A szőlő zöldcltásának jelentősége Eddig a szőlő zöldoltását csak a legmegfelelőbb helyeken lehetett alkalmazni, mert későn végeztük és az oltvány nem érett be, tavasszal tönkre ment. Azokban a szőlőkben, ahol amerikai vadalanyt használnak, sokszor megtörténik, hogy az európai szőlő kipusztul és a vadalany tovább fejlődik. Az ilven amerikai vadalanyt, mely igazán semmi hasznot nem ad, sőt kárára van a termelőknek, zöldoltással ismét termővé lehet tenni. Ezidáig a szőlő zöldoltása — az említettek miatt — gyakran tönkrement, úgy hogy egyáltalában nem fizetődött ki, pedig javított zöldoltásunkat mindenhol sikerrel lehet használni, ha korán (májusban) végezzük, mert akkor rendesen beérik és a következő évben (néha az elsőben is) termést ad A szőlőszemek oltáshoz való elkészítése. Erre a célra legalkalmasabb a szőlőszemeket december második fel lő) február végéig szedni. Korábban szedett szemek még sok vizet tartalmaznak és gyakran elromlanák, főleg ha nincs jó pincénka tartásukhoz. Olvan szőlőszemeket szedjünk melyek erősek, mint azok a vadalanvok. amelyeket be akarunk zöldoltással oltani De oltani nem az öreg vesszőt (venyigét) kel!, hanem az új hajtásokat! Szőlőszemeket csak jól ismert termőtőkékrő! szedjünk, hogy jó termésüek legyenek. Legjobb úgy 5—-10 szőlőszem a venyige közepéből. Ezeket szépen megtisztítva, csomókba kötjük és hűvös pincében homokba rakjuk, hogy el ne romoljanak. Ha több fajtáról szedünk, névtáblácskával jelöljük meg, hogy össze ne keverjük őket. Az amerikai alany előkészítése. Mikor a szőlőben metszünk, legtöbbször tavasszal, az amerikai alanvt. méh pt zöldoltással akarunk termővé tenni, úgy metszük, hogy rajta 2 — 3 egyéves venyigét 120—130 cm magasan hagvunk és karóhoz kötjük. Mikor ' a meghagyott amerikai vadalanyon miihagyott venyigék kihajtanak és az új fakadások 3—5 cm hosszúak, rmnden hajtását a második levélné] lesípünk. csak a legfelsőbbeket, melyekbe oltani akarunk, nem csípjük le, hanem meghad.juk. A zöldoltás megvalósítása. A meghagyott fiatal hajtásokat, mikor már 10— 12 cm hosszúak, a 3. esetleg 4. levélnél — úgy május elején — megmetszük Leghasználtabb zöldszőlőoltás a hasításos oltást, amit gyümölcsfáknál is használunk. Hasadékba úgy oltunk, hogy előre elkészítjük az előre eltett szőlővesszőről a szemet úgv, hogy körülbelül egy centiméterre a szem alatt, a szemet ékformára vágjuk Akkor aztán a zöldhajtásokon a 6—8 levélnél kettéhasítjuk a zöldhajtást és a szemet (egyéves venyigéből) a hasításba helyezzük Ezután az oltást szépen gyenge gumival bekötjük s ezzel az oltás készen is van. Körülbelül május utolján a sjemek megfogamzanak, növésnek indulnak.' Őszig szépen beérnek és akkor helyükre helyezzük. Ennek az az előnye, hogy következő évben —, de néha még az első évbn is — termést ad. Ezen oltási módszert mindenki, aki oltani tud, sikerrel használhatja és így nem kell a vadalanyt kidobnia, újat ültetnie, és a termésre legalább négy évig várnia. Jozef Šenfeár MAGYAR FÖLDMŰVES! / Érted dolgozik lapunk, neked írja minden sorál. Egy hét minden mezőgazdasággal üsszefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakemberek adnak minden héten aktuális tanácsokat Évi 100'— horonáért minden héten bekopogtat hozzád a J&aßod frőÉeUnűves ]ük. lay meg lehet államtani az át-Alsószeli szigeti szövetkezete megszüntette a munkaórák szerinti jutalmazást és áttért a normákra