Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-02-18 / 7. szám
Gmbrn(Ш&ттт 1051. február 18. Ahol jól és ahol rosszul állapítják meg a normákat Miért keli а$ vetkezetnek megvitatni a normákat? — Milyen legyen az állandó munkacsoport* Idén valósággal elkerült bennünket a tél. Február első felében már több meleg — szinte tavaszias — napunk volt. Délszlovákia több helyén a meleg időt marig kihasználták és megkezdték a tavaszi munkákat. Még a magasabban fekvő Vágujhejy szövetkezetében is hozzáláttak mór a tavaszi munkákhoz. Igen eseményes napok következnek. A melegehb idő előbbre hozza a tavaszi munkák kezdetét és ugyanakkor folynak szerte a szövetkezeti taggyűlések, melyeket a közgyűlések sora követ majd. Tudjuk, hogy a közgyűlés számotveit az elmúlt évi eredményekkel, de ugyanakkor lerakja az idei munkák alapjait is- Egyik legfontosabb feladata a közgyűlést előkészítő taggyűléseknek és magának a közgyűlésnek, hogy megszervezze a munkacsoportokat és megállapítsa a munkanormákat. Csak a jól szervezett csoportok és jó normák biztosíthatják a küszöbön álló munkák sikeres, gyors és minőségi lebonyolítását. Mint ismeretes, a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal valamennyi magasabbfokú szövetkezetünknek megküldte a „mintanormák“ jegyzékét. A cél az volt, hogy a kapott minta szerint az egész szövetkezet közösen tárgyalja meg a normák-kérdését a helyi viszonyoknak megfelelően. A minta-normákon tehát nemcsak szabadott, hanem egyenesen kellett változtatni, ha a helyi Viszonyok azt megkövetelték. E helyett sok helyen az történt, hogy a küldött minta-normákat egyszerűen átvette a szövetkezet vezetősége és nem gondoskodott arról, hogy azt a tagok megvitassák és a kialakult vita eredménye alapján megváltoztassák. Természetes, hogy a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal norma-tervezete eok olyan normamegállapitást tartalmaz, ami a helyi viszonyoknak is megfelelő és éppen ezért át is vehető. De ha a norma-tervezetet a helyi körülményekhez mérten nem változtatjuk meg, akkor sok esetben igen súlyos következményekkel járó hibába esünk. Képzeljünk csak el, hogy a normatervezet egyik vagy másik normáját igen könnyen lehet teljesíteni, a normák egy másik részénél pedig rendkívüli erőfeszítés szükséges a norma eléréséhez. Ez egyszerűen igazságtalan lenne és jogosulatlan előnyhöz juttatna egyeseket mások kárára. Vannak olyan szövetkezeteink is — mint például Tany — ahol az idei normák megállapítását a tavaszi munkák idejére próbálják elhalasztani, azzal az indokolással, hogy a gyakorlat alapján változtatnak majd a normákon. Olyan hiba ez, mely mellett nem szabad szó nélkül elmenni. Először is állapítsuk meg, hogy semmi szükség sincs a tavaszi munkáik gyakorlati tapasztalataira várni. Szinte majd minden magasabbtípusű szövetkezetünk már az ősz folyamán is dolgozott bizonyos normák szerint, tapasztalatokat már itt is lehetett szerezni. De ettől függetlenül, meg vagyunk róla győződve, hogy a tavaszi munkák minden fajtájával ismerős emberek alkotják meg a normákat, tudják, hogy az ajánlott normaterv a helyi viszonyoknak megfelelően hol laza, vagy hói túl erős. Másodszor hogyan lehet jó munkaég pénzügyi tervet készíteni akkor, ha a normákat csak később akarjuk rendezni? A szövetkezet — nagyüzem. Az Üzem rentabilitásától függ a tagok jólétének biztosítása. Ezt pedig egyrészt munka- és pénzügyi tervve] segítjük elő, másrészről a belső renddel, igazságos munkaértékeléssel. Ne feledjük: a megelégedés már fél sikert jelenti De vájjon lehet-e megelégedésről beszélni akkor, ha egyes munkáknál játszva lehet teljesíteni a normát és könnyen gyűlnek a munkaegységek, egy másik munkánál pedig a nyolcórás becsületes teljesítmény is kevés norma eléréséhez? Harmadszor, hogyan mutatkozzék meg az egyéni szorgalom és ambíció, ha a szövetkezeti tag „sötétbe ugrik“, mert munkája kezdetén még nem tudja, milyen lesz annak értékelése? Az egyének Szorgalma, ambíciója nélkül nem biztosíthatjuk a csoportok, sőt magának a szövetkezetnek a fejlődését sem, Már pedig számos példánk van arra. hogy ott, ahol bevezették a helyes normákat, nagyot lendült előre a szövetkezet kereke és szinte általános a megelégedés, nem beszélve arról, hogy maga a szövetkezeti tag is növelte — munkateljesítményének fokozásával — a maga jövedelmét. Negyedszer említsük meg azt is, hogy a tél folyamán a legtöbb szövetkezetünk taglétszáma megnövekedett. Sok ú j arc van a szövetkezetben, ezek között a legtöbb nem dolgozott még közös gazdálkodásban, vagy pláne norma szerint. Hogy várhatunk ezektől folyamatosan jó munkát, he csupa kérdőjellel találják magukat szembe? A normákat előttük tehát ismertetni kell. de koránt se úgy, hogy valamilyen összejövetel keretében felolvassuk azokat nekik Az ilyen normákra azt mondjuk, hogy „papiros-normák“, mert a gyakorlatban nem érvényesülnek, vagy rosszul érvényesülnek. Tagadhatatlan, hogy minden embert a legközvetlenebbül érdekel, hogv munkájáért milyen jutalmazásban részesül. Az idei tél, de főleg az elmúlt hetek napos időjárása azt mutatja, hogy a tavasz rövidesen beköszönt. Hogy a korán jött tavasz ne lepjen meg bennünket és hogy lefektessük a jó termés alapjait, meeg kell gyorsítanunk a tavaszi munkákra való előkészületet. A Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége ezért felhívja az összes szövetkezeti tagokat és földműveseket, valamint a többi érdekelt tényezőket, hogy a jó termés biztosítására, azonnal vizsgálják felül, hogyan állnak a tavaszi munkák előkészületeivel, hogy az esetleges hiányokat még idejében kiküszöbölhessék, összpontosítani kell a figyelmet főleg a szántás befejezésére, mert ha még tovább halogatjuk a szántást, akkor sok nedvességet veszítünk. A száraz vidékeken meg kell szervezni a szántóföldek simítását. Ezeken a vidékeken még gyorsabban fel kell készülni a tavaszi munkákra, hogy a talajt megvédjtik a kipárolgástól. Az már természetes, hogy a vetéshez szükséges műtrágyáról és nemesített vetőmagról mindenütt gondoskodtak. Miért fontos, hogy idejében és alaposan felkészüljünk a tavaszi munkákra? A talaj nedvessége határozza meg a növények fejlődését. Ha a talajnak nincs nedvtartalma, akkor nem képződhet humusz, ott nem fejlődhetnek a növények. A talaj nedvtartalmától függ a termés. A talajegyenlítéssel meg lehet akadályozni az értékes téli nedvesség kipárolgását. Hasonlóképpen a talaj fogasolásával is megakadályozhatjuk, hogy a föld alsóbb rétegeiből eltűnjön a nedvesség. Szövetkezeti tagjaink és a még egyó-A szövetkezet tagjai pedig koránt sem alkalmazottai a szövetkezetnek, hanem tulajdonosai. A szövetkezetben nincs „főnök úr“, aki kénye-kedve szerinti fizetéssel alkalmazza a kizsákmányolásra ítélt munkaerőt. A szövetkezetben minden tagnak egyforma joga és egyforma kötelessége van. E jog és kötelesség — már saját egyéni érdekében is — megköveteli, hogy szem előtt tartsa a közös gazdálkodás minden ügyét, résztvegyen annak intézésében — a szabályok adta kereteken belül. Vegyünk példát Udvard EFSz-étől. Három taggyűlésen a legélénkebb vitában foglalkoztak a normák megállapításának kérdésével. Tudatában annak, hogy a jó normák képezhetik csak az igazságos jutalmazás alapját, rendkívüli figyelmet szenteltek a normák kidolgozásának, Udvard an külön javaslatkidolgozó bizottságot neveztek ki. Ez a bizottság alaposan megvitatta valamennyi mezőgazdasággal és állattenyésztéssel összefüggő munka normáját. A bizottság maga is meghallgatta azokat a szövetkezeti tagokat, akik ezt vagy azt a munkát a multhan már végezték. Szóval kikérte a — szakvéleményeket. Ezek alapján tette meg a maga javaslatát. Ezt követte azután három egymásutáni taggyűlés, melyen az egész szövetkezet bekapcsolódott a vitába. Hozzászólott, összehasonlításokat tett és tehetett mindenki. A taggyűlésen többször hangzott el ellenjavaslat, amely a javasolt normák egyikének-másikának szigorítását, vagy enyhítését kívánta, természetesen komoly indoklással alátámasztva. Ebben a nüeg gazdálkodó kis- és középföldműveseink nagyon jpl tudják, hogy aki megkésik a tavaszi vetéssel és nem teszi meg a szükséges intézkedéseket a téli nedvesség megőrzésére, aki idejében nem szórja szét földjein a műtrágyát, az ráfizet aztán könnyelműségére a termés betakarításánál. A jóminőségű telt kalászok helyett sovány, kiszáradt magvak teremnek. Ezzel szemben az idejében elvégzett tavaszi munkák, a nedvességgel való helyes gazdálkodás és az idejében elvégzett vetés lehetővé teszik a mezőgazdasági termények gyors fejlődését, úgyhogy a szem a forró nyári napokban nem ég ki, hanem szépen beérik. Felhívjuk a Földműves Szövetség funkcionáriusait és a többi érdekelt tényezőket, hogy azok között a földművesek között is tegyék meg a szükséges intézkedéseket a tavaszi munkákra való előkészületekre, akik most még bizalmatlanul néznek a termés fokozásának lehetőségére. Az ilyen földműveseket meg kell győzni arról, hogy a tavaszi munkáknál legalább kísérletezzenek a kormány rendelete szerint és akkor maguk is meg fognak győződni arról, hogy a mezőgazdasági termelést igenis lehet fokozni. A Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetsége az elkövetkezendő napokban az összes kerületekben, járásokban és falvakban munkaértekezleteket tart. Ezeken az értekezleteken megbeszélik az dei tavaszi munkák biztosításáról szóló kormányrendeletet és azt a módszert, amellyel a legcélszerűbb az illető községekben elvégezni a tavaszi munkákat. termékeny vitában jutott a taggyűl' olyan megegyezésre, amely a normá i szabályozásához vezetett. Az így kikristályosádó normákról magától érthetően minden szövetkezeti tag tudomást szerez. Mindenki előre tudja, hogy milyen munkát kell a norma teljesítésénél elvégeznie, azért hány munkaegység jóváírását kapja meg és mennyivel növelheti munkaegységeinek számát, ha szorgalmasabban, ügyesebben dolgozik. A normák megállapitása mellett a munkacsoportok beosztása is nagyielentőségű szövetkezeti ténykedést jelent. Eddig ugyanis a szövetkezet csak valamilyen soron következő aktuális munkára jelölt ki csoportokat. Ezek elvégezték a szántást, a vetést, a trágyahordást, vagy más egyéb munkát. A csoportoknak tehát kifejezetten ideiglenes jellegük és munkakörük volt. A munka jó megszervezésének érdekében ez a rendszer gyökeresein megváltozik. A szövetkezet állandó munkacsoportokat jelöl ki, melyek azután megválasztják a maguk vezetőjét. Ezek a munkacsoportok legkevesebb egy évig maradnak együtt és külön csoportterv szerint végzik el a nekik kiosztott földterületen az összes mezőgazdasági munkákat. Külön munkacsoportot (esetleg csoportokat) képeznek az állattenyésztéssel megbízott szövetkezeti tagok-Felmerül persze a kérdés, hogy hány tagú legyen egy-egy munkacsoport? Erre határozott választ adni nem lehet, mintahogy arra sem, hogy egy szövetkezetnek hány munkacsoportja legyen. A csoportok száma ég az egyes csoportokba osztott tagok száma elsősorban attól függ, hogy milyen nagy a szövetkezet Úgy taglétszámot, mint földterületet illetően. Az elv azonban az, hogy egy-egy csoport ne legyen Se túl nagy, se túl kicsi. A gyakorlat arra tanít, hogy a 30-^ 50 tagú csoportok a legmegfelelőbbek, mert ennyi munkaerő irányítását el tudja végezni a csoportvezető. A szövetkezet a meghatározott munkacsoportok között felosztja a szövetkezeti határt. A munkacsoport a neki kiosztott területet elvégez minden munkát és azért felelősséggel is tartozik. A munkacsoportok között egészséges versenyzés indul meg. E versenyzés kiterjed a munkák időre való — tehát gyors — elvégzésére, de egyben minőségi versenyek is. A csoport külön érdeke — még hozzá anyagi érdeke — fűződik ahhoz, hogy igen komoly termelőmunkát végezzen. Az a csoport ugyanis, amely komoly felkészültséggel, példás szorgalommal dolgozik és ennek révén túlteljesíti a termelési tervet, a túlteljesítésért külön jutalomban is részesül. Minden csoportnak tehát elsőrendű érdeke, hogy minél magasabb terméshozamot érjen el. A csoporton belül a munka megszervezése ugyancsak komoly feladat. A csoport külön osztagokat állít fel bizonyos munkák végzésére. Ezek az osztagok rendszerint 8—10 embert jelentenek és az osztag ugyancsak vezetőt választ. Természetesen az osztag nem jelent önálló termelő egységet, mert ezzel a jelleggel csupán az állandó munkacsoport rendelkezik. Egyszóval: szervezetten, okos, tervszerű munkarendszerrel fogjunk a meginduló munkákhoz. Ennek eredménye nem maradhat el! Ha a csoportok tisztán látják a rájuk háruló feladatokat, ismerik a munkájuk után. kijáró jövedelmet és ugyanezt ismeri és tudia minden szövetkezeti tag is, akkor eltűnik mindenkiből a bizonytalanság, a kérdőjelek kiegyenesednek és ezután a jelszó után kerülnek felkiáltójelként- Előre! (ni Legfontosabb munkánk: Á SZÁNTÁS BEFEJEZÉSE A Szlovákiai Földművesek Egységes Szövetségének felhívása Ha a lóherét és lucernát Thomas-salakkal és kálisóval trágyázzuk, korábban kaszálhatunk, több és főbb takarmányt nyerünk és könnyebben tehetünk elesel a hús, tel és vaj beszolgáltatás! kötelezettségünknek
