Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-02-04 / 5. szám
4 Cmkuifötictmüffes 1 n• » ...r i December és január folyamán az ország több helyén tanfolyamot rendeztek az Egységes Földműves Szövetkezetek elnokp’ részére ÜHIipiflIHHiifinm»' Beszélgetés a pöstyéni magyar szövetkezeti tanfolyamon résztvevő EFSz vezetőkkel A magyarnyelvű földműves szövetkezetek elnökei Pöstyőnöen szak. és szövetkezeti tanfolyamon ve ek részt A tanfolyamot január 20-án a Kerületi Nemzet Bizottság megbízásán bél Kugler János nyitotta meg. A megnyitás után elbeszélgettünk az Egységes Földműves Szövetkezetek elnökeivel. ALSÖSZELI Varga Dezső elvtárs arra a kérdésre, hogy hogyan alakult és hogyan fejlődött a Sziget.pusz. tai EFSz. ben a gazdasági helyzet, a következő választ adta. A szövetkezet alakulásakor 84 földnélküli munkás jelentkezett ama földek megművelésére, melyet az alsószeli kulákok _ munkaerő hiány miatt — nem műveltek meg. Kétszáz, negyven hektár szántóföld területet vettünk át gazdasági felszerelés és állatállomány nélkül 1949 őszén. Az 1950 es gazdasági évet Szigetmajorban, mely szintén a kulákok vagyona volt, eredményes gazdálkodással fejeztük be. Az első gazdasági évben a szövetkezetben végzett munka után minden tag 55.000 koronát kapott, eb. bői a szövetkezet vezetősége lehetővé tette mindenkinek, hogy vásárolhasson otthoni szűk. ségletre 3 q árpát, 2.5 q kukoricát, 5 kg. hagy. mát, 10 kg. babot és ezenkívül minden tag a r ' or-épa időben való megműveléséért 17 kg. cukrot is kapott. E jövedelmen kívül minden tag számára biztosítva van 1200 négyszög föld, melyről a termést a maga és családja részére takarítják be. Varga Dezső elvtárs meg van győződve ar. ról, hogy Sziget puszta IV típusú szövetkezeti gazdálkodásának eredményei és az 1950.es évben végzett gazdasági munká’atok hozzájárul, tak Alsószeliben a parasztság szövetkezetekbe való tömörüléséhez, és ma az a helyzet, hogy a parasztság nagy többsége a szövetkezet keretén belül és a föld tagosítása után gyakorlati, gaz. dasági tapasztalatokkal felruházva eredményesen fog hozzá a következő gazdasági évhez. CSILÍZRADVÄNY A csilizradványi EFSz vezetője azokról a ne. hézségekről és akadályokról tett említést, me. lyek fékezik az EFSz fejlődését így pl. Szabó Móric, aki az első Csehszlovák Köztársaság ide. jén hosszú éveken keresztül határozott küzdelmet folytatott a kis. és középparasztság érdekeiért, most félre állt, amit kihasználnak lru. Iák elemek a faluban és igyekeznek visszatartani a kis.és középgazdákat az EFSz.ben való nagyüzemi gazdálkodástól. Ezért történhetett meg a községünkben az olyan eset is, hogy az állatállomány közös istállóban való nevelésének kérdését nem tudták eddig véglegesen megoldani. A megnemértés és a kulákok által folyta, tott suttogó propaganda ellenére az elmúlt gazdasági évben az őszi munkáknál 93.000 koronát nyert az EFSz a kerületi versenyben. E 93 ezer koronát részben a közös állattenyésztés számára szükséges új istálló költségeL lre fordítják. Az adaptálási költségek körűibe, tül 45 ezer koronába kerülnek. Szabó Móric félreállása nem állíthatja meg parasztságunkat törekvésében ée az ellenséges reakciós befolyás ellenére a szövetkezet megvalósítja a kö. zös Istállót. PÜSPÖKI Hogyan jutottak Püspökin a szövetkezet tag. jal lábbelihez. _ Erről beszél Kucsera József az alábbiakban! — Bégen tervbe volt már véve ** ügy volt, hogy karácsony előtt, Obuva Nem. réti Vállalat Püspökire látogat és az EFSz tagjai számára bakanoeot ée gumicsizmát hoz. Karácsony előtt a Járási Nemzeti Bizottság szövetkezeti oktatójától éctocitéot krptunk, hogy Írjuk össze, hogy a szövetkezet tagjainak és azok családtagjainak mennyi bakancsra és gumicsizmára van szüksége. összeírtuk a szükséges lábbeli mennyiséget, sőt a pénzt is összeszedtü rá úgy, hogy nyugtáztuk a pénz átvételét A karácsony előtti héten az O. buva n. v. nagy teherautóval a szövetkezet számára valóban elhozta a már előre összeírt láb. belieket. Ezeket a szövetkezet helyiségében vettük át s amikor meggyőződtünk arról, hogy a megrendelés 100 százalékban teljesítették, a nem. zeti vállalatnak kifizettük érte a 123 ezer koronát s a már elkészített vásárra meghívtuk a ve. vöket. Mindenki a saját ízlése szerint egész rövid idő alatt hozzájutott a szükséges lábbelihez s megelégedetten mondogatták a szövetkezeteken kívül állóknak, hogy érdemes a szövetkézet-Most, amikor EFSz-einkben folyó zárszámadások egymás után tárják a szövetkezeti tagok szeme elé mindazokat a sikereket, melyeket kis- és középföldműveseink — jól szervezett közös munkájukkal — értek el, különösen magasabbfokú szövetkezeteinkben, egyre meggyőzőbb erővel tör utat magának a szövetkezeti gondolat falvainkban. A jól végzett zárszámadások gyakorlati tapasztalatokat is nyújtanak szövetkezeti tagjainknak az idei munkatervek kidolgozásánál is. Már több helven egymást követik azok a taggyűlések, melyeken sorrakerűlnek a legfontosabb szervezeti kérdések s alapos megbeszélés tárgyát képezi minden részletkérdés is, hogy minél tökéletesebben biztosítják a munka gyors és zavartalan menetét, egyben megkönynyitését is. Mindent megfontolnak, hogy jól elkészített munkaterv alapján érhessék el a minél magasabb hektárhozamokat és emelhessék állatállományuk hasznosságát. Megemlítjük példaként, hogy menynyire átérezte a szárszámadás fontosságát a nagygiresi III típusú EFSz vezetősége, amikor tiszta képet tárt a tagok elé, akik ezután még jobban összeforrtak szövetkezetükkel. Az adatokból kitűnik, hogy ősszel 80 ha területet vetettek be búzával, amiből 40 ha terűben részt venni, mert a szövetkezet gondoskodik tagjairól minden téren. CSÖLÖSZTŐ A csölösztői EFSz kiküszöböli, eltávolítja éle. téből a reakciós befolyást, melyet elsősorban Hanz, a volt szövetkezet gazdája révén érvényesített a szövetkezetben. 1950.ee év tavaszán a csölösztői EFSz.ben a tagság — fontos gazda, sági okok miatt — áttért а П. fokú szöv ezeti gazdálkodásról а Ш. fokú szövetkezeti gazdái, kodásra. Ma már ott tartunk — mondja Hidas János elvtárs — hogy 34 tehenünket közös istállóban neveljük, 1951 június 19-ig pedig 19 borjúnk lesz. Ez azt jelenti, hogy jövő évi hústermelésünket a közös istállóban — jó felügyelet mellett és tervszerű takarmányozással — az előb. letre nemesített búza került, ami a szövetkezet jövedelmét lényegesen emeli majd. Ezenkívül mig 17 ha-t vetettek be más vetőmaggal. A vetési munka nem vett igénybe még három hetet sem, ami a közös munka újabb diadalát jelentette, mert amig egyénileg gazdálkodtak, ez a munka kétszer annyi időt vett igénybe. A nagygírési szövetkezet 224 ha területen a mélyszántást is elvégezte a tavasziak alá és mintegy 800 mázsa istállótrágyát is kihordtak a szövetkezet tagjai a mezőre, 12 ha területen pedig műtrágyát szórtak szét. Már őszszel gondoltak arra, hogy ebben az évben bevezetik a zöldségtermelést is. A terv szerint 15 hektár területen fognak zöldséget termeszteni, hogy úgy a saját mint a környék szükségletét fedezhessék. Nézzük meg, hogyan fogadták a szövetkezet tagjai, amikor megtudták, hogy mennyit kerestek az őszi munkálatoknál. Öröm volt nézni például D o r к о István bátyánk arcát, aki 65 éve ellenére 36 munkaegységet dolgozott le ősszel és most 4.270 koronát kapott a szövetkezettől. Elégedetten és határozottan mondja, hogy nincs az a hatalom, mely őt el tudná szakítani a szövetkezeti közös munkától, — amig csak él. Hiszen Dorko István, mint mezőgazdasági munkás, egész életén át bi évhez viszonyítva ,z,5 q.val emelni fogjuk. Szövetkezetünk tagsága я tavasz folyamán а IV. típusú szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás for. májára akar áttérni. Közös sertésállományunk még nincsen, de az elmúlt gazdasági évben a szövetkezet tagjai 6 anyasertést adtak a szövetkezet közös sertéstenyésztőjébe, hogy ezzel sertéstenyésztést az elkö vetkező gazdasági évben már megtudják valósítani. Szövetkezetünk tagsága állandóan fejlődött és a szövetkezet tagjainak összejövetelein nemcsak a gazdasági kérdéseket tárgyaljuk meg, de a békekérdés ügyével is foglalkozunk. Szövetkezetünk tagjai egyöntetűen meg vannak győződve arról, hogy eredményes szövetkezeti gazdálkodásunk maga-'-*'*' életszínvonalat biztosít tagjainak és családjaik számára. A megelégedett szövetkezeti tagok bátran és saját tapasztalataik szerint hirdetik a falu. ban, hogy csak a megelégedett dolgozó nép tud a békéért eredményesen harcolni. Ezt pedig a Ms. és középgazdák számára is lehetővé tette a csehszlovák népi demokrácia. szinte mindég csak másnak dolgozott. Hogy eltarthassa családját, apró darabka földet vett árendába, de ebből is a föld tulajdonosának volt a nagyobb haszna. Csoda hát, ha ezek után Dorko István ragaszkodik a szövetkezethez, mely végre emberibb, örömtelibb életet biztosit neki? Csoda-e, ha Dorko István is azt akarja, hogy a föld még többet teremjen? Ugye nem csoda. De így gondolkozik Főző László is, aki fogatával 62 munkaegységet dolgozott le, de így gondolkoznak a többiek is és ezért néz olyan szép jövő elé ez a fiatal III. típusu szövetkezet. A szövetkezeti tagok nagy munkaakarása azt is lehetővé tette, hogy aránylag igen rövid idő alatt elvégezték a közös istálló adaptációját. Igen alacsony kiadások mellett három közös istállót rendeztek be. A legnagyobba 19 fejőstehenet és 15 borjut helyeztek el. A másikba ellős tehenek kerültek, a harmadikba pedig a szövetkezet friss állatállománya kerül. Az etetők és a fejőasszonyok között tökéletes az összhang. Gergely Sándor etető nagy gondot fordít munkájára, ezen felül meg van a szükséges gyagyorlata is. Hosszú esztendőket töltött a múltban nagybirtokok istállóiban. Ma büszke arra, hogy a szövetkezetnek és benne önmagának dolgozik s őszintén örül, hogy a tehenek tejhozama emelkedik. Ebben azonban rész van Sütő Ilonának, valamint Király Zsófinak is, akik Gergely Sándorral megtárgyalnak minden lehetőséget, hogy a tejhozam nagyobb legyen Most meg már arról beszélgetnek, hogy mennyivel is lesz több tejük, ha fokozatosan kicserélik az elöregedett teheneket. A szövetkezetben minden munkáért norma szerint fizetnek. Storka István, aki Gergely Sándor társa, nem is nagyon régen még 400 koronát kapott havonta a kuláknál, most 2400 koronát keres s azonkívül napi 1 1 tejet kap. Nincs messze az az idő, amikor keresete lényegesen magasbb lesz. hiszen a tehenek napról napra szemlátomást iavulnak a közös istállóban. —m— Életbe lépett a magasabbfoku EFSz-ek tagjainak betegbiztosítása Erban munkaügyi és népjóléti miniszter aláírta azt a, rendeletet, amely lehetővé teszi a harmadik és a negyedik típusú EFSz-ek számára, hogy nemzeti biztosítsban részesüljenek. Ezt a rendeletet a kormány által elfogadott elvek szerint készítették elő még a múlt évben és most, 1951 január elsején lépett érvénybe. A földművesek biztosítása nagyon égető kérdés volt. Tudjuk, hogy az orvosi kezelés szorosan összefügg a munkateljesítménnyel. Ezért a nemzetbiztosítást főleg azokon a helyeken vezették be, ahol a földművesek magasabb termelési módszerekkel járulnak hozzá a nemzet jövedelem emeléséhez. Tudjuk, hogy a múltban a földművesek eladósodását sok esetben a betegség, a kórházdij stb. okozta. Ma már a III. és a IV típusú EFSz-ek tagjai díjtalan orvosi kezelésben részesülnek. A biztosítási díj magassága szerint különböző osztályokra osztjuk a biztosítottakat. _...................i Első zárszámadás - nagy megelégedés Mit kopott Nagygiresen a 65 éves Dorkó bácsi és a kuláknál nem rég még csak havi 400 koronát keresett volt cseléd?
