Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1951-01-28 / 4. szám

1951. Jaímár 2&. bSŤiHiimfe*-­SzaJkal ISkUmfes 3 GÁTAT VETÜNK A KENYÉRPOCSÉKOLÁSNAK A kenyérgabona fogyaeetésa 22 százalékkal emelkedett a liszt és liszttermékek felszabadítása után Krajcsír belkereskedelmi miniszter a braoi,, Zbrojovka” gyúr dolgozói előtt mondott be. szédében ismertette és megindokolta azokat az intézkedéseket, melyek a koayérpoesékolfts kő. vetkeztében váltak szükségessé. A miniszter beszédében — egyebek közt — ezeket mondotta: — Hétfőn, január 22-én érvénybe léptek a fe­hér sütemények és malomtermékek ágazatában az új intézkedések. A zabpehely, a dara és né­hány tésztaféle ára magasabb lesz. Az áremelés ezeknél a cikkeknél fontos volt, mert az eddigi árak egyenesen rávezették az ellenséget arra, hogy ezeket feletessék az állatokkal, _ A magasabb árakon árusított új fajták helyett gyártjuk, ami annyit jelent, hogy elha. tároztuk, hogy ezen a módon korlátozzuk a fo. gyasztást, mely túllépte a normális határt _ Csupán két út között választhattunk. Vagy ismét bevezetjük a lisztjegyeket, vagy pedig a liszt, a kenyér és a péksütemény árát felemeljük és változatlan minőség mellett maradunk. Klem határoztuk el a kenyér általános drágítását bár áraink az egész világon a legalacsonyabbak és nemzeti vagyon elherdálása szerepel főleg az üzemi konyhákén. A további ck az, bogy főleg a zsíros parasztok nagymértékben felctetik a ke­nyeret és a lisztet, gyakr-n я búzakenyeret is. De a városokban is megállapítottak feletetést. Prágában pl. jóminőségű tésztaárúkat vásárolta^ kutyák etetésére. A falusi kulákoknál és a vá­rosi spekulánsoknál nagymennyiségű lisztet ta­láltak. Ezek az egészségtelen tünetek kényszerí­tettek bennünket arra, hogy intézkedéseket fo­­ganosítsunk a süteményekkel való ellátás terén és Így meghiúsítsuk a reakció aljas mesterkedé­seit. _Intézkedéseink, ha ezeket határozottan, szi­lárdan és eltökélten visszük keresztül, oda vezet­nek majd, hogy sikerül rendet teremtenünk a közellátásban mutatkozó áldatlan jelenségekben. Hiszen már ma 'is az üzemek százai felelnek Gottwald elvtárs szavaira. Megkezdődik a jobb gazdálkodás az üzemekben, aziskolákban és háztartásokban egyaránt. A mezőgazdaságban dolgozó asszonyok kezdeményezésére odavezet, hogy ígéretesen fejlődik a gabonacsere házike­nyérért. Ezt a cserét még jobban támogassuk, fejlesszük és szervezzük meg. Krajcsír miniszter a továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy a foganatosítot intézkedések megtakarí­tásokat fognak eredményezni. E mellett gondos­kodás történt arról, hogy ezek az intézkedések nekárosítsák a városok dolgozóit és a falu kis­embereit. Egészen más a kapitalista országok uralkodóinak népellenes politikája, aho laz ár­emelkedés a dolgozók életszínvonalának továb­bi csökkenéséhez vezet. Angliában a kenyér ára 1947 óta 22 százalékkal, a cukoré 66 százalékkal a szalonnáé és a zsíré 50 százalékkal emelkedett. Ezenkívül a havi húsadagokat újév után Angli­ában annyira csökkentették, hogy kisebbek, mint a mi heti adagjaink fele. Ezzel szemben az adók 1939 óta 384 százalékkal emelkedtek. Hasonló­képpen van ez Fraciaországban, Viaszországban, az ITSA-ban és a többi kapitalista országokban is, ahol a fegyverkezés óriási kiadásait a dolgozó népnek kell megfizetni. 553 isiálló mér elkészüli Az istállók adaptálása során január 20-ig 276 EFSz 553 istálló kijavításá­val készült el. Kerületek szerint így oszlik meg a fenti összesített ered­mény: bratiszlavai kerület: 84 EFSz — 210 épület; nyitrai kerület: 107 EFSz — 223 épü­let; besztercebányai kerület: 24 EFSz — 29 épület; zsolnai kerület: 13 EFSz — 19 épület; kassai kerület: 26 EFSz — 42 épület; eperjesi kerület: 22 EFSz — 30 épület. Folyik a szövetkezeti istállókban az állatok elhelyezés« is. Az istállók adaptálásának második szakasza is megkezdődött, egyelőre azonban nem valami kielégítőek az ed­digi eredmények. Az istállók adaptálá­sának téli munkája általában lanyhább iramban folyik. Több helyen az építke­zés vezetői hibájából leállt a munka. Ezen a téren gyors intézkedésekre lesz szükség. • minden kiló közönséges kenyéré a állam mind a mai napig több mint egy koronát az állampénz. tárból ráfizet.. Amerikában egy kiló kenyér ára több mint 15 Kčs. Kanadában 19.25, Olaszország, ban 12.60, Ausztriában 9.50. Az általános drágí­tás határozottan non érintette volna olyan érzé­kenyen a zsíros parasztot aki föleteti a gabonát és a lisztet, azonban érzékenyen érintette volna pl. a szociális biztosítást élvezőket akik egye. dűl erre a keresetükre vannak utalva. Az események Gottwald köztársaság elnöknek a jihlavai parasztküldöttséghez intézett figyel­meztető szavai óta egyre világosabban bizonyít­ják, hogy kiutat kell keresnünk, mert a legfon­tosabb élelmicikkekkel folytatott eddigi gazdál­kodást tovább nem folytathatjuk. Krajcsír miniszter a továbbiakban vázolta a helyzet fejlődését a kenyérrel, liszttel és a fe­hérsüteménnyel való ellátás terén. Elmondotta, hogy a kenyérgabona évi fogyasztása a liszt és liszttermékek felszabadítása óta 22 százalékkal növekedett. A múlt negyedévben mérték fölött eme’kedett a liszt, kenyér és fehérsütemény fel. vár'S~'ása. Megállapítást nyert, hogy pl. Bmoban és a Prameň elárusító üzleteiben ötször annyi ker-yérneműt adtak el, mint az 1949. év ugyan, azon időszakában, E mellett a földművesek 1950- ben 30 százalékkal kevesebb saját gabonát adtak vámőrlésre, mint 1949- ben. — Természetes, _ mondotta a továbbiak­ban Krajcsír miniszter, — hogy az ilyen fokozott fogyasztásnak vannak kedvező és kedvezőtlen okai is A kedvező okok gazdasági életünk nagy sikereiből, népünk életszínvonalának emelkedésé, bői erednek. A kedvezőtlen okok között fő-eg a kenyérrel és fehérsüteménnyel való pazarlás, a Az ©gykon grófi birtok dolgozóinak útja Az Ipolysági járás Szécsényke községben egy évvel ezelőtt alakult meg az Egységes Földmű­ves Szövetkezet, amely Takács Ferenc kisgaz­dát, a Párt régi tagját, választotta elnökül. A szövetkezet 52 tagja 220 hektár földön gazdál­kodik, de ezenkívül van még mintegy 50 ha rét­je és legelője is. A szövetkezet első éve elég sok vívódást, sőt néha súrlódást is hozott. Ezeket szüntette meg a szövetkezet ama elhatározása, hogy áttér a III. típusra. Az áttérés után komoly lendületet, fejlődést vett a szövetkezet. Az őszi munkákat idejében végezték el és 55 hektáron vetettek. A tavaszi vetési tervet már elkészítették és ennek keretében tervbe vették a zöldségtermelést és a kertészkedést is. A község földművesei egykor Somsich gróf birtokán dolgoztak és a falucska főleg a huszas évek során sokszor szerepelt az újságok hasáb­ján is, mivel a falusi dolgozók — a kenyérért folytatott harcukban — töbször éhségtüntetés. re Is kényszerültek Ipolyság utcáin, ahol rendő­rökkel és csendőrökkel találták szembe magukat. A falunak tehát komoly munkásmozgalmi múlt­ja van és így nem osodálható, ha az öntudatos kis. és középparasztok a fejlődés és a haladás útját akarják járni. Van azonban a falunak több olyan kis- és középparasztja is, aki különböző ellenvetéseket tesz, ha a szövetkezethez való csatlakozásról hall. Ezek a kis. és középföldmű­vesek még mindig nem jutottak el annak a fel­ismeréséhez, hogy a falu felemelkedésén keresz­tül vezet a jobb és szebb holnap felé az út és a szövetkezet az a keret, mely révén meggyorsul, illetve lehetővé válik a falu szocialista átalaku­lása. A meggyőző munkának tehát kitartóan tovább kell folynia, hogy az egykori grófi birtok dolgo. zói mielőbb felismerjék a felemelkedésükhöz vezető egyetlen útat. Az ácsfalvaiak három békekötelezettsége Hogyan ért el Hudec Pál 3 hektáron 36 mázsás búza-, 36 mázsás árpa-és 32 mázsás rozstermést? Az aranyosmaróti járás Ácsfalva község III. típusú EFSz-е igen fiatal szövetkezet. Múlt év szeptember 7.-én alakították meg a haladószellemű kis- és középföldművesek. A szövetkezet megalakulása után a földek azonnal tech­nikai rendezés alá kerültek. A tagok nagy szorgalommal fogtak hozzá az őszi munkák elvégzéséhez, amelynek eredményét meg is lehetett látni. Már október 15-ére valamennyi őszi munkát elvégezték. Elvetettek Ifi hektár őszi­­vetést és felszántottak 109 ha-t a tavasziak alá. Ez volt az első elismerést ér­demlő munka, amely egyben bizonyította a közös munkák sikerét is. A lá­tottak alapján újabb és újabb tagok léptek a szövetkezetbe. Ma már az EFSz­­nek 106 tagja van, viszont a szövetkezeten kívül álló gazdák száma még meg­haladja a 200-at. A szövetkezeti mozgalom kiszélesítésével és megerősítésével kapcsolatban az EFSz tagjai három feladatnak végrehajtását tűzték maguk elé a prágai Békekongresszus alkalmából. Az ácsfalvai EFSz első kötelezettség­vállalása: a kis- és középföldművesek megnyerése a szövetkezet részére. Ezt a kötelezettségvállalást január 17.-én tették abból az alkalomból, hogy a Cseh­szlovák Államvasutak aranyosmaróti üzeme védnökséget vállalt az EFSz fe­lett. Az Ifjúsági Szövetség 22 tagja azonnal ünnepélyesen be is lépett a szö­vetkezetbe. Minden szövetkezeti tag vál­lalta, hogy legalább egy új tagot szerez a szövetkezetnek. Az ifjúsági tagok szintén kötelezettséget vállaltak, hogy széleskörű agitációt fejtenek ki nem­csak az ifjúság megszervezésével, ha­nem igyekeznek meggyőzni azok szüleit is. Ha a szervezési munkánál egy napot sem mulasztanak a tavaszi munkák ide­jére az ácsfalvai EFSz büszkén jelent­heti majd, hogy a vállalt kötelezettség­nek eleget tett. A tagtoborzással kapcso­latban a tagok célszerűnek látják azt a módszert használni, amelyet múlt év­ben is alkalmaztak, amikor házról-ház­­ra jártak a kis- és középföldműveseket felvilágosítani. Ezzel a felvilágosító munkával 32 tagot szereztek az elmúlt évben a szövetkezetnek. A magas terméshozam mestere A magas terméshozam elérésében Ácsfalva község eddigi legnagyobb me­stere HUDEC Pál kisparaszt. Az alig 3 hektár földién 36 q búzát, 36 q árpát és 32 q rozsot termelt, és beszólgálta­tási kötelezettségének minden évben 200 százalékon felül tett eleget. Múlt évben például előírt 7 q búza helyett 15 mázsát adott be, a harcoló koreai nép javára pedig fél mázsát adományo-Megkezdődött ajándéknaptárunk szétküldése Február 28-ig meghosszabbítottuk a naptárigénylési határidőt Lapunk e heti számának megjelenésével egyidöben megkezdtük a „Sza­bad Földműves“ szövetkezeti családi naptárának szétküldését. Amint azt már töbször is közöltük, a 200 oldalas ilusztrált naptárunkat ajándékként küldjük meg minden olyan elöfiztőnek, aki az 1951 évi előfizetési díjat kiadóhivata­lunknak beküldte. Január 31-ben állapítottuk meg azt a határidő, ameddig kötelezettséget vállaltunk előfizetőnkkel szemben ajándéknaptárunk megküldésére. Ugyaned­dig az időpontig vállaltunk elfogadni olyan új előfizetéseket, amikor az új elő­fizető igényt támaszthatott ajándéknaptárunk megküldésére. Több oldalról azzal a kéréssel fordultak szövetkezeteink tagjai a „Szabad Földműves“ kia­dóhivatalához, hogy hosszabítsuk meg a kitűzött határidőt, mivel naptárunk megjelenése után széleskörű akciót kívánnak folytatni a „Szabad Földmű­ves“ előfizetői táborának növelésére. Kiadóhivatalunk e kérésnek eleget tett és egy hónapapl meghosszábította az 1951. évi előfizetési díj beküldésének határidejét — naptárigénylés esetében. Ez tehát azt jelenti, hogy mindazok az új előfiztők, akik február 28-ig jelentkeznek előfizetőink táborába és a 100-koronás évi előfizetési díjat kiadóhivatalunknak Bratislava, Štúrova 6 címre beküldik, az előfizetési díj beérkezte után nyomban megküldjük az új előfizetőnket, hogy ismerősei figyelmét szíveskedjék a meghosszabított ha­táridőre, illetve az előfizetéssel kapcsolatos nagyarányú kedvezményre felhív­ni. Mindazok az előfizetőh, akik 1951. évi előfizetési díjukat már beküld­­ték, ezen a héten megkapják a „Szabad Földműves“ 200 oldalas ajándéknap­tárát. A február 28.-ig meghosszabított határidő természetesen vonatkozik azokra a régi előfizetőinkre is, akik — bármilyen oknál fogva — ez évi előfi­zetési díjukat még nem utalták volna át és éppen a határidő elmulasztása miatt estek volna el ajándéknaptárunktól. Mától kezdve tehát mindenkinek, aki előfizetési díját február 28-ig beküldi, az előfizetési díj beérkezése napján már postára is adjuk naptárunkat. zott. A felszabadulás óta már kétszer kapott kitüntetést a Földművelésügyi Minisztériumtól a magas terméshozam eléréséért, a Járási Nemzeti Bizottság­tól pedig 12 méter ágyneműre, 6 q ce­mentre és 500 téglára kapott kiutalást. Hudec Pál ácsfalvai kisgazda egyi­­deig a raktárszövetkezet alkalmazottja volt, ahol elsajátította a műtrágyák használatának alkalmazását: mikor és hogyan kell azokat a földbe juttatni. Amit itt tanult, kis gazdaságában ki is próbálta és az eredmény az lett, hogy majdnem kétszeresére emelte a termé­sét. Hudec Pál egyike azoknak, akik a szövetkezet kiépítésében résztvettek. Ma ő az ácsfalvai EFSz elnöke. Tapasz­talatait most az EFSz-ben hasznosítja és tudását átadja a többieknek is. Hu­dec Pál tehát nemcsak a három hektár­ján, hanem Ácsfalva egész határában akarja most megvalósítani a magas ter­méshozamot. így vállalták kötelezettsé­geket az ácsfalvai EFSz tagjai a hek­táronkénti terméshozam emelésére. Vállalták, hogy búzánál három mázsád val, rozsnál, árpánál és zabnál 3.5 má­zsával, a cukorrépánál pedig 20 mázsá­val emelik a hektáronkénti terméshoza­mot. „Meg vagyok győződve, hogy en­nél jóval többet is elérünk — mondja Hndec elvtárs, az EFSz elnöke — de mivel nincsenek még tapasztalataink a nagyüzemi gazdálkodásban, ezért nem emeltük vállalásunkat.“ 2 és fél literről 7 liter Az ácsfalvai EFSz istállójában már szeptember 25.-től 12 fejőstehenet gon­doznak közösen. Ezeket Zengő János egykori kulákcseléd gondozza szorga­lommal. Munkájában gyakorolt, szor­galmas ember. Naponta két egész és egynegyed normát végez el, mivel a fe­jősteheneken kívül öt szövetkezeti ser­tést is gondoz. Hogy miként végzi fel­adatát, az világosan megmutatkozik a fejősteheneknél. Az általános tejhozam a múlt év szeptemberében napi két és fél liter volt tehénenként. Ma már 7 li­ternél tartanak, de ez a szám is állan­dóan növekszik. Zengő János büszke is a munkáiéra és büszkén mutogatja, hogy melyik tehénnél hogyan emelke­dik a teihozam és melyik tehénnek van a legtöbb teje. A múlt év decemberében adaptáltak egy istállót a növendékállatok részére és abba azonnal elhelyeztek 27 növen­dékállatot. A fenti jó eredmények segíteni fog­nak abban a törekvésben, hogy meg­győzzenek minden kis- és középföldmű­vest a szövetkezeti munkák előnyeiről.-km-

Next

/
Oldalképek
Tartalom