Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-28 / 4. szám
£ш&Ы$ШмшNo 1951. január 2 Я. л földműves küldöttek a Béke Hívei I. csehszlovák kongresszusán — A kongresszus 1500. küldötte dolgozó népünk nevében elfogadja a békefelhívást. Mil kell tudnunk a gyümölcsösök telepítésénél A teher*эк fejési átlagának növelése А V. I Leninről elnevezett ősszuniói Mezőgazdasági Tudományos Akadémia összejövetelén T. D. Liszenko beszédében felemlítette, hogy 1948 ban egy kísérleti állomáson egy fejős tehén 4180 tejet adott, míg ezzel szemben az előző évben csupán 1989 litert. Egy év alatt tehát 2201 liter tejjel emelkedett a tehén tejelőképessége. Ez a tény amellett tanúskodik, hogy lényegesen lehet emelni a szarvasmarhaáüomány produktivitását megfelelő takarmányozással és helyes kezeléssel. Különösen említésreméltó eredményeket ért el az állattenyésztés terén a Kosz tromszki kerületben lévő Szumarokovo nevű farm. Minden gyümölcsfa, vagy gyümölcsbokor többévi növény, ezért nagyon fontos, hogy az aki gyümölcsöt akar létesíteni és maga nem szakember, forduljon felvilágosításért gyümölcstermelőhöz, vagy — ha nem esik terhére — hívjon szakembert a gyümölcs beosztására, mert a rossz gyümölcsös létesítésével nagy hibát követhet el valaki. Az ilyen hibát vagy nagyon nehéz, vagy sokszor nem is lehet teljesen kiküszöbölni. Mindenekelőtt nagyon fontos tudni, hogy milyen a talaj minősége, ahol gyümölcsöst akarunk létesíteni és melyek azok a gyümölcsfajták, melyek legjobbak a vidéken. Erre annak is kell gondolnia, aki csak a háza kiskertjébe akar néhány gyümölcsfát ültetni. Ha a talaj minőségét ismerjük, akkor is csak olyan gyümölcsfajtákat ültessünk, amelyek már ismertek azon a vidéken, ne pedig olyanokat, amelyek csak nyomorogni fognak a helyükön. Ezért — hacsak lehet — forduljunk szakemberhez, aki jó tanáccsal szolgálhat a gyümölcsfajtákra nézve, mert ha valaki rossz gyümölcsfajokat ültet és erre csak akkor jön rá, mikor már a fák termést adnak, nagy kárt szenved, tduntve, hogyha az ilyen gyümölcsfákat lehet is átoltással jóra változtatni, még akkor is csak néhány évvel kés bb adnak termést, mint a többiek. Arra is ügyelni kell, hogy a gyümölcsfákat ne ültessük sűrűn, mert amíg kicsinyek, talán van elég helyük, de termést még nem adnak, viszont később — éppen mert nincs elegendő helyük — vagy hulladékgyümölcsöt, vagy semmi termést nem adnak. Ezért ültessük a gyümölcsfákat olyan távolságra, hogy legyen elég helyük és itt vegyük figyelembe azt is, hogy milyen fajokat ültetünk. Biztos, hogy a szilva nem terebélyesedik el soha annyira, mint a cseresznye, vagy az alma. Ha tehát törpe gyümölcsfákat ültetünk, akkor elég 4—6—8 méter távolság, attól függően, hogy milyen fajt ültetünk. Az alacsonytörzsű gyümölcsfáknál az a hiba, hogyha házi kiskertünkben ültetjük el, néhány év múlva nem tudunk alattuk semmit se termelni. Ezért jobbak a féltörzsű, vagy magastörzsű gyümölcsfák. De ezeket nagyobb távolságra kell ültetni, úgy 8—10 méterre. Diófát házi kiskertünkbe soha ne ültessünk, mert olyan kűvös árnyéka van, hogy alattuk, de még közelében is, semmi sem terem meg. Diófát csak utak mellé, esetleg házaink elé ültessünk. Mindenki, aki gyümölcsöst akar létesíteni, főleg azok, akik esetleg házat énítenek és néhány gyümölcsfát akarnak ültetni a kiskertjükbe, jól gondolok meg, hogy milyen gyümölcsfákat ültessenek, mert rossz kezdéssel vagy részben, vagy teljesen elrontják kiskertjüket és nem lesz örömük benne. Ajánljuk, hogy kérjenek fölvilágosítást szakemberektől, vagy a Csehszlovák Mezőgazdasági Kísérleti Intézet — Gyümölcsészeti osztályától, Bratislava, Matúškova ul. 97, mert aki gyümölcsfát ültet, azt nem 1 évre s nem csak magának ülteti, de hosszú időre, gyermekeinek, vagy talán unokáinak is. Ezért tehát úgy ültesse, hogy úgy neki, mint gyermekeinek, esetleg unokáinak is midig öröme teljen a szép kiskertben, vagy gyümölcsösben. Legközelebb fölvilágosítást adok az egyes gyümölcsfajták tulajdonságairól, Délszlovákia járásai szerint. Ing. Könözsy Nagyon sok gyűlést tartottunk már Lédecen az EFSz megalakítása érdekében, de nem tudtunk zöld ágra jutni. Ennek okát a következőkben látjuk: Lédecen az úrbéri vagyon 1938 és 1940-es években átváltozott legeltető társulattá. 1941 őszén Zsidik József, lédeci földműves az ú. n. Szlovák Állam alatt — protekciója révén kiragadta a tagok kezéből a vezetést azzal az ürügygyei, hogy a tagok nem képesek, nem tudják a társulatot vezetni. A szó szoros értelmében mindenkit gyámság alá helyezett. Kinevezett maga mellé három tagot, melyik közül a pénztárnok rövidesen lemondott, a könyvelő pedig n<_:n fogadta el a tisztségét, úgyhogy ettől az időtől kezdve teljesen maga vezette az úrbéri vagyont. Ez még nem lett volna olyan nagy baj, de ahogy 1941- ban átvette az úrbéri vagyont, azóta gyűlést nem tartott, sem elszámolást nem adott a tagoknak. Ma már az ellenőrzés teljesen kizárt dolog, mert az el-A nyitrai kerület állami gépállomásai 149%. ra teljesítették a tavaszi munkatervüket, sőt a nyári mankí-terviik is 1Т7%.га sikerült ezzel szentben az őszi munkatervet mindössze csupán 56.3%-ra teljesítették. A különböző nehézségek mellett feltétlenül hozzájárult ehhez az alacsony teljesítményhez a gépállomások vezetőségének sorozatos hibái. A gépállomások vezetői ahelyett hogy saját kezdeményezésükből gondoskodtak volna szerződések megkötéséről, valósággal vár tak a „kuncsaftokra”. Gyenge eredményhez hoz záj árult az is, hogy nem volt elegendő munka erő sem és a meglévők között nem indult szoci alista munkaverseny. A nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság a téli A fejőstehenek produktivitása ezen a farmon még 1948 ban nem volt valami nagy. Átlag egy tehén 1878 liter tejet adc’t. Feladatként tűzték maguk elé a farm dolgozói, hogy tehénállományuk tejhozamát megnövelik. Ezt a feladatot sikeresen teljesítették is. Már 1949 ben egy tehén átlag 4053 liter tejet adott, ez a mennyiség felülmúlta még az allami tervet is, amely 2580 litert határozott meg fejőstehenenként. A fenti adatból láthatjuk, hogy egy év alatt a tej produktivitást 2178 lit" -el növelték. A Szumaroko. vo kísérleti farmnak 402 hektárnyi földje van. Ebből 135 hektár legelő, 15 hektár kaszáló, 157 múlt tíz év alatt senki sem törődött vele és már senki sem tud visszaemlékezni, hogy mennyi lehetett a haszon. 1948 őszén felhívást kapott a felsőbb hatóságoktól, hogy három héten btliil köteles beszámolót adni a tagoknak; de ez sem történt meg. Ami a legsajnosabb, még a jelen helyzetben sem lehet eljárást indítani ellene, mivel valószínű, hogy a járási szervek közül valaki áll a háta mögött, aki akadályozza az ellene való eljárást. Sajnos a hatósági szervek ahelyett, hogy megindították volna az eljárást, a hibát még inkább rajtunk keresték. Mi úgy gondoljuk, hogy jó lenne végre, ha a járási szervek meghallgatnák ebben az ügyben azokat a személyeket is, aki ebben az ügyben eljárást indítottak Zsidik József ellen. Szerintünk nincs értelme addig a szövetkezeti mozgalomról beszélni Lédec községben, amíg az ilyen igazságtalan dolgok történnek a járásban, mert így aztán túl nehéz a meggyőző munka. Latika Sándor. szöbölje a tavaly mutatkozó hibákat és biztosítsa a gépállomások tavaszi munkájának zavax. talanságát. A Kerületi Nemzeti Bizottság olyan határozatokat hozott, mely majd biztosítja az ál. lami gépállomások munkájának állandó felügyeletét és a szükséges munkaerőket is. A kerület egyidejűleg utasítást adott minden járás Nemzeti Bizottságának, hogy mindenben támogassák a génáUomárok munkáját és igyekezema két, esetleg három vá’tás bevezetésébe valamennyi gépállomáson. Amint már jelentettük, több gép. ál!omá-ou megkezdődött a szövet’-»-éti tagok traktorista kiképzése, h^gy biztosítsák a megfelelő számú új munkaerőt. hektár erdei legelő és 37 hektár erdő- A többi terület nem termő, használhatatlan föld. A kisérleti állomás dolgozói arra törekedtek, hogy a szárazon álló teheneket minél jobb olyan takarmánnyal lássák el amely a szervezetnek szükséges legfontosabb tápanyagokat tartalmazza, valamint ezáltal a tehenek jsú’yát ezen idő alatt 15—20 százalékkal növeljék. Ezért a következőképpen takarmányozták a szárazon álló teheneket: naponta 7_8 kg szénát, 15—20 kg nedvdús takarmányt és 1.5—2 '-g abraktakar, mányt etettek meg tehenenként. Az adagolást aszerint végezték, hogy milyen fejési eredményt akartak elérni. Azoknál a teheneknél, amelyek nek súlya nem érte el az átlagsúlyt, 4—5 kg.ra növelték az abraktakarmányt. A tehenek átlag 60 napig á”anak szárazon, ez idő alatt kapták a fent említett takarmány, mennyiséget, kivéve a leborjazás előtti 4 napot, amikor csak jóminőségű szénát etettek. A bor. jazás utáni 10—12 napon fokozatosan etették a teheneket és emelték a takarmánymennyiséget mindaddig, míg az előző normát el nem érték. Amint fejni kezdték a teheneket, növelték az etetési normát 2_3 egységgel. Ha növekedett a tejelőképesség, ismételten emelték a napi takarmányadagot. Ha takarmányadag növelése foly. tán nem emelkedett a tejhozam, a teheneket hízóba fogták mely idő alatt azt a takarmányadagot kapták, amely mellett a legmagasabb tejhozamot érték el A téli hónapok idején naponként 30, sőt 34 kg nedvdús takarmányt adagolták fejőstehenenként. Nedv dús takarmányként etettek burgonyát és silótakarmányt. A burgonyát nyers, vágott alakban etették, melyet az állatállomány nagyon szívesen fogyasztott és az élősúlyt is lényegesen növelte. Felhozunk egy példát: A Travka nevű tehén 1948 év vége felé élősúlyban "rri kg.ot nyomott. 1950 ben január hónapban már 509 kg volt. 1949- ben 4584 liter tejet adott. Főleg a burgonya biztosította az egy év alatt elért 147 kg.os súlygyarapodást. míg tejhozama majdnem háromszorosára emelkedett. A tehénállomány május hónapban 5.5 kg abrakot kapott, míg októberben 2.5 kg.ot és novemberben 2.3 kg.ot. Az abrakkeverékben kaptak gyapotmagpogácsát, ocsut, szójapogácsát, zabdarát, árpadarát és takarmánylisztet. A szá. razonállás időszakában százalékban kifejezve a következő abrakkeveréket kapták: szójapogácsa 9.3 százalék, gyapotmagpogácsa W.2 százalék, árpadara 10.5 százalék, zab 13.2 százalék, takarmányliszt 3.8 százalék, egyéb vegye- abrak 12.2 százalék. A pogácsákat megdarálva és leforrázva etették és lehetőség szerint összekever, ték. Amint elérkezett a legelés ”’:je, a legeltetést az erdei legelőkön kezdték meg itt tartották egész június végéig az állatokat. Utána ŕ”—el ték az állományt szárazabb legelőkre, majd au gusztusban ismét az erdei legelőkre hajtott?’: őket. A fent leírt példából láthatjuk, hogy t.ehé-í’ lományunk tejproduktivítását úgy tudjuk növel ni, ha a szárazonállás időszakában helyesen ta karmányozzuk őket, mintegy előkészítve e-í'*V az állományt a tejelési időszakra. A, M. Zsolnirenko, Mi az akadálya annak, hogy Lédecen nhKi EFSz 149°|o... 117%... 56-3% — ez a nyitrai kerület gépállomásainak egyre csökkent tavalyi mérlege Amikor az őszi mélyszántás folyt, több ízben jelentettük, hogy a nyitrai kerületben igen érezhető lemaradás mutatkozik és más kerületből is traktoristákat kellett a nyitrai kerületbe irányítani, hogy a kerület végleg le ne maradjon az őszi munkák teljesítésében. hónapokat használja most fel arra, hogy kikü.
