Szabad Földműves, 1951. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-07 / 1. szám
1951. Január 1 ti Riport egy romániai magyar termelőszövetkezetről A mev.ugazdaság szocialista átalakulása jólétet adott már az első évben is a borsi szövetkezet tagjainak Kis- és Nagyszán tóról, Biharszentjánosról, Biharpüspökiből és Aríándról, m'ntegy 10 km körzetből elindultak a dolgozó parasztok az Arad tartományban lévő Bors községbe. A Bors* községbeli termelőszövetkezet nemrégen alakult meg, de már tavasztól kezdve a környező községekben jó hírnevet szerzett. Azért indultak útnak ez alkalommal termelőszövetkezeti tagok és dolgozó földművesek úgy a közeli, mint a távolabbi községekből, hogy saját szemükkel lássák, hogyan fogják egymás között felosztani a közös jövedelmet a borsi termelőszövetkezet tagjai. Amikor Kiss Imre — a Bihar-Bors községbeli „Dózsa György“ termelőszövetkezet elnöke — felolvasta beszámolóját a gazdaság eredményeiről a létesítéstől kezdve a mai napig, nem akadt szövetkezeti tag, akinek eszébe ne jutottak volna a borsi termelőszövetkezetnek kezdeti nehézségei. Először 128 szegény- és középparaszt család gyűlt össze, hogy új életet kezdjen. 534 kát. hold, 48 ökör, 19 tehén, 8 ló, 4 csikó, 2 bivaly, kocsik, szekerek, vetögépek és más eszközök, ezeket hozták össze a termelőszövetkezet tagjai. Bizony, az 534 holdat a sok parcellában szétosztva nehezen tudták megdolgozni. Az állatok a takarmányhiány miatt gyengék és így nagyobb teljesítményre képtelenek voltak. A biharpüspöki gépállomás segítségével a borsi szövetkezeti tagok mégis jó eredménnyel végezték el a tavaszi és nyári munkákat. A gazdaság napról napra erősödött, xn!nden eredmény, minden lépés örömmel töltött el minden szövetkezeti tagot. Először a jószággal kezdték A kevéssé hasznavehetőket eladták, m*g a többinek különösképpen gondját viselték. úgyhogy ma rájuk sem lehet ismerni, olyan kövérek és szépek. Az államtól a termelőszövetkezet tagjai 1,300 000 leješ kölcsönt kaptak. Jól megfontolták, hogy mire használják fel az egyösszegben felvett pénzt Vettek takarmányt és épületanyagot, felépítettek egy 95 méter hosszú és 11 méter széles istállót 124 jószág elhelyezésére Ilyen istállót a borsiak nem láttak még amióta élnek... És ráadásul villanyvilágítással. Azután meghosszabbították 10 méterrel és megszéles'tették három méterrel a szénapajtát, hozzákezdtek egy 40 méteres kocsiszín és egy bognárműhely felépítéséhez. A gazdaság mellett felépítettek még egy községi fürdőt, egy tejhűtőt, egy helyiséget a villanymotor elhelyezésére és egy kutat, amely 500 jószágot képes ellátni. Ezen túlmenőleg a bors-bihari termelőszövetkezet tagjai más dolgokkal is foglalkoztak. A falubeli többi dolgozó földművessel munkafelajánlással hozzákezdtek a kultúrotthon felépítéséhez. megalakították a színjátszó és a sportegyüttest, berendeztek egy klubot rádiókészülékkel, filmvetítővel és 150 kötetes könyvtárat állítottak fel. A borsi terményszótosztás napján a látogatók mindezeket látták és gondosan fel is jegyezték jegyzetfüzeteikbe. De mégjobban feljegyezték azokat a jövedelmeket, amelyek a gazdaság néhány hónapos működése alatt megvalósultak. Ebben az évben a borsi termelőszövetkezet megfizette az államtól kapott 1,300.000 lejes kölcsönét, eleget tett kötelezettségének a gépállomás felé az igénybevett gépekért, félretette a jövő évi vetőmagszükségletét, az öregek ellátására szánt készletet, de különösen ügyelt arra, hogy takarmánykószletét biztosítsa. Látjátok — mondta többek között a Ceylon mezőgazdasági ország, amelyet régen úgy ismertek, mint „Kelet magtárát“. Gazdag földjein bőven termett rizs, tea, gumi, kakaó. A több mint 130 éves angol uralom megfosztotta a ceyloni parasztokat legtermékenyebb földjeiktől és átalakította ezeket a földeket hatalmas tea- és gumi ültetvényekké, amelyeket ma valóságos rabszolgaként művelnek meg azok, akiknek szüleié volt valaha ez a föld, Az angol tőkések, földbirtokosok tönkretették a régi paraszti öntözőrendszert s ez is hozzájárult ahhoz, hogy Ceylon, mely valaha más országokba is szállított rizst, ma nem tudja magát ellátni és rizsbehozatalra szorul. A mezőgazdarígi lakosság 65 százalékának nincs egy talpalatnyi földje sem. termelőszövetkezet egyik tagja a látogatóknak — a mi közös gazdaságunk jelenti a mi bőségünket és jólétünket, íme, nézzetek például Bereczki Lajos a termelőszövetkezetbe való belépése előtt ötholdas földműves volt. A gazdaságban dolgozott 342.78 munkaegységet, amelyért csak búzában 15 mázsán felül részesült, ezenfelül kapott árpát, kukoricát, hagymát, burgonyát, 34 mázsa takarmányt és 38 ezer lejt. Bereczki Lajos szomszédja Megyesy Lajos ugyancsak ötholdas földműves, aki nem lépett be a termelőszövetkezetbe. Megyesynek nemcsak, hogy távolról sincs meg az, amit Bereczki kapott a termelőszövetkezettől, de ezenfelül az állatai sincsenek a szükséges élelemmel ellátva, még azt is meg kell vennie. Ugyanakkor Bereczki Lajosnak van gabonája, takarmánya és pénze. így folynak az események a Román Népköztársaság többi ezeregynéhány termelőszövetkezetében is. Az elmúlt idők burzsoá-földesúri rendszerétől kizsákmányolt dolgozó parasztság Romániában nvnd nagyobb tömegben tér rá a boldog élet, a mezőgazdaság szocialista átalakulásának útjára. A kisbérlők a termés 50—60 százalékát kénytelenek a tulajdonosnak átadni. A kormány hivatalos kimutatása is megállapítja, hogy a parasztcsaládok átlagos napi jövedelme alig elegendő arra, hogy 3—4 kiló kenyeret megvegyenek. Minden 10 családból hét teljesen eladósodott. Több mint félmillió mezőgazdasági munkás dolgozik az ültetvényeken valóságos rabszolgasorban. A napi munkabér általában 2 kg kenyér ára. Az ültevények munkástelepeit senki sem látogathatja meg a földesúr engedélye nélkül. Sok szakszervezeti dolgozót súlyos börtönbüntetésre ítéltek azért, mert engedély nélkül meglátogatta az ültetvényeken dolgozó mezőgazdasági munkásokat. Az egészségügyi biztosítás, társadalombiztosítás ismeretlen fogalom ezeken az ültetvényeken. A gyerekek általában már 11 éves korukban munkába állnak, hogy támogassák szüleik sovány keresetét. Iskolázásról, tanulásról szinte szó sem lehet. Itt meg kell jegyeznünk azt is: a tanítókat olyan nyomorúságosán fizetik, hogy fizetésük gyakran kevesebb, mint az ültetvényeken dolgozó munkásoké. Ezekre az állapotokra jellemző az a szomorú tény, hogy Ceylonban az átlagos életkor 30 év és minden ezer gyermek közül 200 meghal még mielőtt egyéves életkorát elérné, 400 pedig ötéves koráig. Országunk mezőgazdasági munkássága szervezetten küzd gazdasági és politikai követeléseiért. Az Ültetvényes Dolgozók Szakszervezete a második legnagyobb szervezet egész Ceylonban. Az elmúlt évben 300.000 dolgozó csatlakozott a mezőgazdasági munkásság tiltakozó sztrájkhoz, ez volt a legnagyóbb sztrájk eddig a ceyloni szakszervezeti mozgalom történetében. A dolgozó nép harcát e Ceyloni Kommunista Prát vezeti. Л Párt vezetésével küzd Ceylon népe a békéért. A dolgozó tömegek az ország minden részében lelkesen csatlakoztak a stockholmi bókefelhi vashoz. így dolgozik egy szovjet falusi fogyasztási szövetkezei A szovjet k j hózparasztság gyors ütemben fejleszti fogyasztási szövetkezeti hálózatát es a falvakban száz meg százezer fogyasztási szövetkezetét létesít. Az a kolhózparaszt, aki a fogyasztási szövetkezetbe be akar lépni, üzletrészt jegyez. Az üzletrészből tevődik azután össze a szövetkezet forgótőkéje. Az üzletrész értéke először, elég alacsony volt, de a kolhózpan ?tok felismerték, hogy ha az üzletrész értékét emelik, nagyobb lesz forgótőkéjük, több árut tudnak felvásárolni, tehát jobban ki tudják elégítem a falu lakosságának szükségleteit, igényeit. Ugyanekkor akinek magasabb értékű üzletrésze van, az jobban megbecsüli, értékeli a szövetkezetét és így törődik is a fogyasztási szövetkezet munkájával. A kolhózparaszt, aki az üzletrészt befizette, teljesjogú tagja a szövetkezetnek. A szövetkezet igazgatóságát az uzletrésztulajdonosok a közgyűlésen választják meg, titkos szavazass il. Ilyen módon csakis olyan személyek kerülhetnek szövetkezet vezetőségebe, akikben a tagok megbíznak, akik ismerik a parasztság szükségleteit, szivükön viselik a köz érdeket és azon fáradoznak, hogy a szövetkezet minél eredményesebben oldja meg feladatait. Annak megvilágositására, hogy milyen hatalmas hasznot hajt а к elhozok parasztságának a fogyasztási szövetkezet, nézzük meg, hogyan dolgozik, a minden várostól távoleső krasznokutszki kerületi Kozievka falu fogyasztási szövetkezete. A szövetkezetnek, amely J200 fogyasztó szükségleteit elégíti ki, 116Ö tagja van. Az üzletrész tulajdonosok Alexej Sa pováh választották meg vezetőnek. Alexej Sapovál olyan ember, aki az ege^z falu bizalmát élvezi. Rövid idő alatt a szövetkezet vezetőségének sikerült úgy irányítani a fejlődést, hogy egy üzlet kevésnek bizonyult. További 7 kereskedelmi vállalatot nyitottak meg, amelyek közül különösen kiemelkedik a remekül berendezett nagy áruház, amelyben a falusiak mindent megvehetnek, amire csak szükségük van. Bő árukészletből választhatnak itt a vevők — szebbnél szebb bútorokat, gyapjúszöveteket, remek kabátokat, öltönyöket, kerékpárokat, lábbeliket, fejrevalokat es sok-s >k más holmit. A szövetkezet működését úgy szervezték meg, hogy minden üzletrésztulajdonos előre megrendelheti a kívánt árut s a szövetkezet dolgozói lelkiismeretesen és késedelem nélkül teljesítik a megrendeléseket, Kozievka kolhózparaszt iái hangszereket varrógépeket. ágyneműt, remek bútorokat, szőnyegeket, kerékpárokat, motorkerékpárokat, könyveket és sok más árut vásárolnak a szövetkezet áruházában és üzleteiben. Kozievka falusi fogyasztási szövetkezetének vezető« nemcsak a területi központban beszerzett árut adják tovább hanem a helyi kollľV % »kban és kerületek különböző vállalatainál is vásárolnak I94ft három utolsó hón. pjában például 190 ezer rubel értékű ilyen árut vásárolt össze a szövetkezet, s ezt saját üzletében értékesítette. A szovjet fogyasztást szövetkezet ezenkívül megszervezi a mezőgazdasági termékek e iparcikkek adásvételét a városokban és a munkástelepeken is. A kozu-vkai szövetkezet összevásárolja a falit lakosságának termésfeleslegét s azt a városi piacon árulja. Az elmúl* év 5 utolsó hónapjában a szövetkezet mintegy 2 tonna húst И tonna burgonyát. 0 6 t inna mézet. 2Ъ tonna tejet. 4 tonna cukrot, 26 tonna különféle gyümölcsöt és 19. \ tonna gyümölcslévé' vásárolt. Mindezt a városi lakosságnak adta tovább. A kozievka» szövetkezet kereskedelmi éj szervezői tevékenységéből 19 Ifi bar* 1S6 rubel tiszta jövedelmet ért el a szövetkezezt. Az öszszeg jelentős részét a szövetkezet fejlesztésére fordították. A lévai járásban nagy iendüieitel folyik az istállója vitás A nyitrai kerület szövetkezeti tagjai felhasználták az elmúlt év ut >lsó napjait, hogy meggyorsítva befejezzék a közös istállók jav tását a szövetkezeti állatállomány számára. Л munkabrigádok, kihasználva épitőunyagforrásaiktit, a régi lebontott épületekből nyert téglákat, javítják az arra alkalmas épületeket. * A terv teljesítése ezen a téren kiválóan folyik a lévai járásban. L( к községben pl. eddig már öt szövetkezeti istállót javítottak meg 2 ‘ darab szarvasmarha számára. Léván eddig 90 darab szarvasmarha számára javítottak meg két istállót, jelenleg a harmadik istálló megjavításának munkája föl у c, amelv 60 darab szarvasmarha befogadására lesz képes. Vyšné nad Hronom községben eddig kilenc istállót hoztak rendbe, összesen 100 darab szarvasmarha számára. Mytné Ludany községijén pedig 46 szarvasmarha számára javítottak meg kér istállót. A járás több» községeiben szintén folyamatban vannak az istá Hója vitáéi munkálatok, úgy hogy •ovid időn belül a szövetkezetek állatállománya közös istállóba kerül. Tizenkétszer érnék körűi a földgolyót a kinai parasztok múlt évben ültetett facsemetéi A régi Kínában nem volt olyan esztendő, hogy valamelyik vidéken ne lett volna éhínség. Nem „isten rendelése", nem is valami „természeti csapás", vagy „az időjárás kegyetlensége" volt az oka ezeknek az éhínségeknek, hanem a kizsákmányoló harácsoló földesúri rendszer, amelyben a földbirtokosok és az uzsorások kifosztották a dolgozó parasztokat, elvitték sokszor utolsó terményüket is és fejlődést megakadályozva az elmaradott, ókori termelési viszonyokat fenntartva, nyomorúságba taszították a hatalmas K?na dolgozó parasztjait. A felszabadult Kínában megszűnt az éhínség. Most már a Kínai Népköztársaságban nem arról van szó, hogy az éhínség ellen kell küzdeni, hanem arról, hogy még több, még jobb élelem és ruh? jusson minden dolgozónak, A K’nai Népköztársaság letörte 4 kizsákmányoló földesurak és uzsorások hatalmát. A dolgozó parasztok most már saját maguknak művelik meg a saját földjeiket. Csupán Észak-K>nában edd g kereken háromnegyed millió holdat vettek újonnan öntözés alá és több mint 73 ezer új v'zikereket állítottak fel. 1950-re a Kinai Népköztársaságban 470 millió fa ültetését irányozták elő, ezzel szemben már az elmúlt tavaszon 500 millió fát ültettek el. Ha ezt a rengeteg facsemetét egymástól egyméteres távolságra sorba ültetnénk, ez a fasor tizenkétszer érné körül a földgolyót az egyenlítő mentén. A Szovjetunió traktorokkal, mezőgazdasági gépekkel segítette a Kínai Népköztársaság dolgozó parasztjait- Csupán Észak-Kinában 30 hatalmas, teljesen gépesített állami gazdaság van. s az ország különböző részein számos állattenyésztő telepet szerveztek. Ez évben már elegendő gyapot termett ahhoz, hogy 475 millió embert el tudjanak látni ruhafélével. A k'nai falvakban növekszik a Kultúra: új iskolák, kulíúrházak, népkönyvtárak épülnek, új kultúrcsoportok alakulnak. Az elmúlt év folyamán hatalmas tömegek kapcsolódtak be a rendszeres újságolvasók táborába. A k’nai dolgozó parasztok tudják, hogy új, boldog életüket a felszabadulás hozta meg. Az egész kínai dolgozó parasztság kész szabadságának és jövőjének védelmére és lelkesen támogatja a koreai nép szabadságáért küzdő kmai önkénteseket, akik a kínai dolgozók legnagyobb ellensége ellen; az amerikai imperialisták ellen harcolnak Félmillió mezőgazdasági munkás rabszolgasorsa Ceylonban, &НЫ 30 év az áilagcs éleikor és minden ötödik csecsemő ©'pusziul Ceylon szigete az Indiai félsziget déli csücskénél fekszik, tőlünk többezer kilométer távolságra. Ceylon népe az angol imperialisták elnyomása alatt él és küzd hazája függetlenségéért, a békéért A ceyloni dolgozó parasztok, földmunkások is elküldték képviselőiket a varsói Békevilágkongresszusra majd látogatást tettek Csehszlovákiában és Magyarországon. L. В Jajasena, a Ceyloni Földmunkások Egyesületének főtitkára, a Ceyloni Szakszervezeti Szövetség elnöke a következőkben számol be országa dolgozó parasztságának életéről.
