Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-09-17 / 27. szám

„Inspekción11 a dunaszerdahelyi járásban Tanulságos eset a bősíek »díszkulákjával« — Már csak egy faluban »nem tudják« mi a szövetkezet A Járási verseny győztesei A bratislaval kerülethez tartozó dunaszerdahelyi járásnak 36 községe van. A 36 község közül csak a járási székhelynek van 5000-nél több lakosa, 3000-en felüli lélekszámmal pedig csak Bős községe rendelkezik, míg a többi község közül egy sincs, amely meghaladná a kétezer lelket. Ezek az adatok azonban földrajzi, illetve közigazgatási szempontból fon­tosak. Szövetkezeti szempontból egész más a helyzet. Van a járásnak két IV. fokú EFSz-e: a csécsénypatonyi és a felsőpatonyi, tizenegy III. fokú EFSz-e: Dióspatonyon, Hodoson, Balázsfalván, Dunaszerdahelyen, Bősön, Nagyabony­­ban, Egyházkarcsán, Budafán, Felbáron, Nagylúcson és Ollétejeden, öt II. fokú EFSz-e és kilenc I. fokú EFSz-e. A többi községben — kivéve Der csikón — előkészítő bizottság működik. Dercsikán még bajok vannak, itt a falusi gazda­gok ellenállását és befolyását nem sikerült még megtörni, amiben a helyi szer­vezetek is hibásak. A járás EFSz-ei versenyben állottak egymással az aratási, cséplési és tarló­­hántási munkák során. Augusztus 30-án hirdette ki a járási versenybizottság en­nek a versenynek az eredményét. A já­rás bárom legjobb EFSz-e: a csécsény­patonyi (I. dij), felsőbari (II. dij), felső­patonyi (III. dij) EFSz lett. A három díjnyertes EFSz közül a csé­­csénypatonyiak 130, a felsőbariak 103.7, a felsőpatonyiak 125%-ra teljesítették a beszolgáltatást.A nyári munkák során a csécsénypatonviakhoz 19, a felsőba­bákhoz, 63, a felsőpatonyiakhoz 43 új Szövetkezeti tag csatlakozott. *** Az előbb már említettük, hogy Bős a járás második legnagyobb községe. Min­den lehetőség meg van arra,hogy ez a szö­vetkezet is komoly esélyekkel vegye fel a versenyt a legközelebbi versenykiírás­nál az előbb említett legjobbakkal. Ma már 270 tagja van az itteni EFSz-nek és ebből 140 tag aláírta már a III. fokú gazdasági szabályzatot. Átvett már a szövetkezet 150 szarvasmarhát és továb­bi 200 szarvasmarhát vesz még át. Ezek­nek az állatoknak nagy része tejelő te­hén, vagy fiatal növendékállat. Egyelő­re gondot okoz az istállókérdés, de a közös, modern istálló építésének tervéig már eljutottak. Még érdekesebb azonban, hogy mi­ként jutottak el a III. fokú szövetke­zethez. Volt a hősieknek, sőt a bősi szö­­vetkezeteseknek egy „díszkulákjuk“, aki nemcsak a szövetkezetbe, de még a pártba is befurakodott. Közel 50 hektár földje van, cselédeket tartott. A földjei egy részét kiadta szegény embereknek dolgozni, hogy jótevőnek nézzék. Nem kért semmi mást, csak néha egy-egy hízott kacsát, libát, csirkét. Mindezt csak azért, hogy mentse a birtokát. A manőverezés azonban még sem sike­rült .,. A kis- és középparasztok propagálni kezdték a III fokú típusra való átté­rést. A „diszkulák“ látta, hogyha ez a terv valóra válik, akkor az ő tervei zá­tonyra futnak. Megpróbálta hát a dolog másik végét: megkezdte az ellenpropa­gandát. Agitálni kezdett a III. fokú tí­pus ellen. A szövetkezeti tagok erre megtorpantak. Kisértett a múlt, amikor nem volt tanácsos ujjathuzni a hatal­masokkal, a befolyásosokkal, a nagy ismeretséggel rendelkezőkkel. A szövet­kezet „díszkulákja“ valóságos pünkösdi királyságát ünnepelte. Kijelentette, hogy senki sem lép át a III. fokú szö­vetkezeti típusba, senki sem adja át az állatait a szövetkezeti közös gazdálko­dáshoz. Glatz Ferdinánd szövetkezeti „dísz­­kulák“ pünkösdi királysága azonban nem sokáig tartott. A pártszervezet ne­szét vette a kulák agitációjának és utá­nanézett a dolognak. Mondanunk sem kell talán, hogy letartóztatás lett a do­logból. A Glatz-ügy már eddig is tanulságos, de még tanulságosabb a következmény. Glatz letűnése után nyomban kimon­dották a kis- és középparasztok a III. fokú típusra való áttérést és még aznap beadták azt a 150 szarvasmarhát, ami­ről már fentebb is irtunk. Azóta bizo­nyára sokan követték az első aláírók példáját... •** Ha az ember a dunaszerdahelyi járást Járja, úgy érzi, hogy nem illik meg nem szólaltatni a járás első EFSz-ének, a csécsénypatonyi EFSz-nek az elnökét Berzédy János boldogan meséli, hcgv a szövetkezet tagjai milyen büsz­kék a szövetkezetükre és összehasonlít­­gatiák állandóan helyzetüket azokéval, akik még nem tagjai a szövetkezetnek. Beszól az aratásról és megemlíti, hogy akadtak olyanok is, akik háromnapi nor­mát végeztek el 14 óra alatt. A tagok mindnyájan igen elégedettek a munkák díjazásával, hiszen egy munkaegységért 147 koronát kaptak. Berzédy János sze­rint a jövő évi munkák során még job­ban emelni fogják majd a tagok a nor­mát, hogy fokozzák a termelést. *** Kiváncsiak voltunk arra is, hogy mi­véleménnyel vannak a járási pártirodá­ban az EFSz-ek munkájáról. Fábry tit­kárhoz kopogtattunk be, Tőle hallottuk hogy a dunaszerdahelyi járás tavaly még decemberben sem tudta 100%-ra Előbb rövid összefoglalót kaptunk az egegi EFSz működéséről. Az elnök ismertette az EFSz fejlődé­sében eddig megtett utat. Huszonnégy tag volt je­len az EFSz megalakításánál, ma 40 tag 78 ha kö­zös vetéstwülette! rendelkezik. Az agrármérnökök már kint jártak a falun, elvégezték a határ egy ségesitését és megtörtént a vetemények elosztása is. Néhány adatot fel is jegyeztünk: 18 és fél hek­tárt búzának, 16 hektárt árpának, 3—3 hektárt borsónak, zabnak, rozsnak, és olajos növényeknek, 6 hektárt kukoricának, 5 hektárt dohánynak, 2—2 hektárt cukorrépának, magoslennek, takar­mányrépának, lencsének, 1 — 1 hektárt burgonyá­nak, máknak, közel 13 hektárt takarmánynak, ezenkívül 10 hektárt kaszálórétnek, 21 hektárt le­gelőnek szántak. Nemsokára az egegi EFSz földjé­hez kerül majdnem 3 hektár szalatnai föld is, ami­be árpa kerül. A tagok 16.5 hektár földjüket vitték be a szö­vetkezetbe. Szegény, nincstelen, vagy törpebirtokos emberek voltak azelőtt a szövetkezet tagjai. Az „állatállományt" az elnök egyetlen pár lova jelen­tette eddig, amit a szövetkezet rendelkezésére bo­csátott. Az állatállomány azonban még ebben a gazdasági évben kiegészül majd további két lóval, nyolc fejőstehénnel, 100 anyajuhhal és jövő nyá­rig talán meglesz a tyúkfarm is. Az elnök tovább beszél,,, Kifejti, hogy a kö zös gazdálkodással jobb anyagi körülmények közé kerülnek majd a szövetkezet tagjai, bejelenti, hogy még ősszel megszervezik a munkacsoportokat, min­denki kézhez kapja a munkakönyvét, hogy napon­ta láthassa saját szorgalmas munkájának anye^i jutalmát, — A szövetkezet 40 taggal nem elégedhet meg! — emeli fel most a szavát Pénzes elnök. Még az őszi szántás előtt növelni fogjuk a szövetkezet tag­jainak számát. Ezután indítványt terjeszt elő: mondja ki a szö­vetkezet, hogy a Szövetkezeti Nap megünneplése alkalmából az egegi EFSz kötelezettséget vállal, hogy egy éven belül 100 tagra emeli a szövetkezet taglétszámát. Sorbaveszik a község minden házát és személyes meggyőzéssel bírják rá a kis- és kö­zépparasztokat a szövetkezethez való csatlakozásra. Lelkes taps hangzik fel és jelenti az egyhangú he­lyeslést, az egyhangú határozatot. Ezeket tartalmazta — nagy vonalakban — az elnöki beszámoló. Most kerül sor az elnök szemé­............................................................... MAGYAR FÖLDMŰVES! Értőd dnlpnzlk lapunk, nőkßd írja mlnclnn sorát. Egy hét minden mezőgaEdasaggal összefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakomberok.adnak míndan háton aktuális tanácsokat Évi 100'— boronáért minden héten bekopogtat hozzád a láv.as Megrendelhető ezen a címem BRATISLAVA, ^TUROVA 6. iHiiiniiimiiiizsmmimiiimiiMiiimiimiimiiiiinuiHiimwiiHiitmiHiiiiwmHiiiHiimmii teljesíteni a beszolgáltatási kötelezett­ségét, míg ebben az évben 14 nappal a cséplés után már 122.3%-os eredményt ért el a járás a beszolgáltatásban. Ma­guk az aratási és cséplési munkák fele annyi ideig sem tartottak idén, mint a múltban. Közvetlenül a cséplés után elvégezték az aratásnál és cséplésnél jól dolgozott gépállomási dolgozók a tarló­hántást is. Szóval a legtöbb helyen nagy a meg­elégedés a járásban. Ezt őszinte öröm mel hallottuk. Reméljük azonban, hogy a dunaszerdahelyi járásban ez a meg­elégedés nem a munkatempó fékezését, hanem további emelkedését váltja majd ki. Hiszen köztársasági elnökünk mon­dotta a múlt héten, hogy a dolgozó pa­rasztság életében nem értük még el az igazi fordulatot, a fordulatnak csak a . kezdetén vagyunk. Nemsokára újra el­látogatunk majd a járásba, hogy a to­vábbi sikereiről számolhassunk be. Re­méljük, hogy így lesz ... (simon) lyét ért támadások ügyére. Két vádpontból állt az a levél is, melyet a szerkesztőségünk kapott. Az egyik a „veder-ügy", a másik a „nadrág-ügy". A veder-üggyel kapcsolatban az elnök önkritikát gyakorol. Elmondja, hogy az EFSz tagjai részéről többször hangzott el a panasz, hogy nem tudnak vizesvedrekhez jutni. Igaz ugyan, hogy a közeli járási székhelyre érkeztek vizesvedrek, de ezeket olyan gyorsan szétkapdosták, hogy a tagoknak nem jutott. Az elnök erre elutazott Ipolyságra, majd Besztercebányára és szerzett több vedret- Tekintve, hogy ezen utakkal kapcsolatban kiadások merültek fel, minden vederhez 15 koronát hozzácsapott a kiadási költségek megtérítése érdekében. Az ügy ilyen formájú elintézése bizony nem a leghelyesebb, hiszen a Járási Nemzeti Bizottság el­nöke segítségével bizonyára be lehetett volna sze­rezni -az EFSz tagjai számára szükséges vedreket, ha pedig feltétlenül el kellett utazni a kerület székhelyére, ehhez a taggyűlésnek előzetes hoz­zájárulását kellett volna kikérni. De mielőtt efö­lött vita alakult volna ki, az elnök őszinte beis­merést tett, hogy hibát követett el és ezzel olyan látszatott keltett, mintha egyéni hasznot kívánt volna huzni a tagok rovására. Következett a „nadrág-ügy". Itt a lapunkhoz in­tézett levél szerint az volt a vád az elnök ellen, hogy az „ODEVA" mozgó-üzlete által Egegre ke­rült árut az elnök nem engedte szétosztani, ezzel szemben rokonságát ellátta nadrágokkal. Az elnök a hozzáintézett levéllel igazolta, hogy az áru k'zá­­róiag a szövetkezeti tagok részére érkezeit és ezért rokonai közül is csak azok kaptak belőle, akik tagjai a szövetkezetnek. Ebben az ügyben nem érezte magát hibásnak az elnök, sőt kijelentette,! hogyha hibát követett el, akkor ez ott történt, hogy a vádaskodó is kapott a szövetkezetnek szánt te *ilből, mert bár tagja ugyan a szövetkezetnek, de semmilyen közös munkát még nem végzett és nem kíván belépni a magasabbfokú termelocso­­portba, sőt akadályozza annak megvalósulását. Elképzelhetjük, hogy az elnök bejelentései mi­lyen izgalomba hozták a taggyűlést. Jelen volt vá­dak emelője is. Az elnök után ő is felszólalt és felszólalását erre a véleményére építette: — Velem szemben a szövetkezet elnöke ellen­séges magatartást tanúsít! Az elnök válasza komoly és meggyőző volt: — Kis- és középparasztnak nem lehet ellensége az EFSz elnöke. Aki az EFSz munkájában teljes odaadással közre akar működni, azt ebben nem, hogy meg akarom akadályozni, hanem igaz szívvel és örömmel köszöntőm. Ott van kifüggesztve a III. fokú szövetkezeti ügyrendi szabályzat. Aki meg­­győződéses hive a szövetkezeti mozgalomnak, az mellénk áll és aláírja az ívet. Az 'Íven paraszíem­­ler iránt pláne nem viselkedhetem ellenségesen! Pénzes elnök ezek után szükségesnek látta fel­vetni a bizalmi kérdést. A taggyűlés az elnök mel­lé állt és egyhangúlag bizalmáról biztosította az elnököt. A tag yűlés végül e jelszó jegyében oszlott szét: egy éven belül száztagú lesz az egegi szövetkezet! Mi pedig abban a reményben hagytuk ott az Ipolyság melletti kis falut, hogy remélhetően a jövőben nem azt fogják keresni az emberek, ami elválaszthat egymástól szövetkezeti tagokat, hanem keresni fogják azt az utat, amelyen közösen har colják ki a dolgozó parasztságunk jobb életét, bol­dogabb jövőjét és mielőbb megvalósítják az ideális szövetkezeti életet, ahol mindenki úgy él és visel­kedik. mint egy békés, komoly, egymást szerető és megbecsülő családban, (Pécsi) Minőségi vetőmag biztosítása Annak érdekében, hogy a jövő évi termés még gazdagabb legyen, mint az idén volt, szükséges, hogy a szántást példásan és gyorsan elvégezzük, vala­mint a földeket alaposan megtrágyáz­zuk. Ugyanilyen nagy figyelmet kell fordítanunk a minőségi vetőmag bizto­sítására is. EFSz-einknek, a kis- és kö­zépparasztoknak gondoskodniok kell tiszta és csávázott vetőmagról. Ezért sa­ját termésükből az egyes gabona- és ta­karmányfajtákból bizonyos mennyiségű magot hagyjanak meg, amelyet alapos átcsávázás után elvethetnek vagy pedig kicserélhetnek az egyes szövetkezetek­kel. A kerületi és járási Nemzeti Bizott­ságok mezőgazdasági osztályainak fela­data, hogy gondoskodjanak arról, hogy az EFSz-eknek, valamint a többi kis- és középflödmüveseknek az őszi és a tava­szi vetésre megfelelő mennyiségű és minőségű vetőmag álljon rendelkezés­re. Mifyaigiyeívü gyiMlesészeti és kertészeti áanfolyamoik Mezőgazdasági K.serleti Intézet gyíi­­mölcsészeti és kertészeti osztálya úgy magyar, mint szlovák nyelven gyümöl­­csészeti és kertészeti tanfolyamokat tart az őszi illetve a tél folyamán. Ezúton is felhívjuk az érdekelteket (EFSz, Gyü­mölcs észeti egyesület), hogy amennyi­ben ezekre a tanfolyamokra legalább 20 jelentkező volna, úgy azt jelentsék a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet gyű­­mölcsészeti és kertészeti osztályánál (Státné v^skumné ústavy polnohospo­­dárské, Bratislava, MatuSková 97.) Egy­ben jelentsék azt a témakört is, amiről hallani akarnak. A tanfolyamokról rész­letes felvilágosítást a fenti intézet ad. Nie teleljen át földjeinken a burgonyabogár A burgonya fejlődésének ideje már a végefelé jár. A termést már-már lát­ni leliet és földművesek nem értékelik elégséges mértékben a kolorádo-bogár elleni védekezést. Látják, hogy az idén a kolorádo-bogár már több kárt nem te­het a burgonyában és ezért az ellene folytatott harc meglazult. Nem szabad azonban megengedni, hogy burgonya földjeinken a kolorádo-bogár átteleljen. Ezt úgy érhetjük el, ha még a burgo­nyabetakarítás előtt átvizsgáljuk a föl­deket, hogy nem találbató-e valahol = kolorádo-bogár. A keresést ismét cso­portokban végezzük. Ha valahol kelo­­| rádo-bogarat találunk, a területet rög­­l tön szórjuk be Gesarollal. A burgonyá­ul szedés előtt két-három héttel az arzén- I vegyüléket nem szabad használni, mert ellenkező esetben mérgezés történhet­ne. Ha a földet nagyon ellepték a kole­­rádö-bogarak, a betakarítás után a föl­det HCH (hexacM r-val fertőtlenítjük. Mir® kell ügyelnünk a cukorrépa koronázásánál? A cukorrépa ásásánál ügyeljünk arra, hogy az ásóval el ne vágjuk és meg ne sebezzük a répatöveket. Az egyes répa­tövekhez 2—3 cm távolságra 25—30 cm mélyen szúrjuk le az ásót és utána Toppantsuk ki a répát. A répaszedés legfontosabb szakaszá­nál a koronázásnál kell a legjobban ügyelnünk. A koronát minden egyes répánál kaszakéssel, vagy sarlóval a le­­vélzettel együtt úgy vágjuk le, hogy a répa meg ne sérüljön. Még enné] is fontosabb az. hogy a koronához ne vág­junk hozzá semmit a répa testébőL Csak azt a részt vágjuk le, amely a le­­vélzet eltávolításához feltétlenül szük­séges. Ne vágjuk hozzá a koronázásnál a répa legértékesebb, legcukrosabb ré­szét a levélzethez, ezzel nagy kárt oko­­uznk magunknak is, népgazdaságunk­nak is. A klipokba rakott cukorrépát temes­sük be 10—12 cm vastag földréteggel. Ha a szállítás a szedéssel egyidőben történik, akkor is takarjuk le a lekoro­názott répát a levélzettel, mert a napon a répa, bizonyos idő után. fonnyadásnak indul, veszít a súlyából és a cukortar­talmából is. Egyhangú bizalmat szavaztak az önkritikát gyakorolt egegi EFSz-olnöknek Egy év alatt 100 tagjuk lesz a már III. típusba lépő egegieknek Riportunk színhelye: Egeg község (ipolysági járás) EFSz-ének taggyűlése. Idő: szombat este. Negyedévvel ezelőtt már jártunk Egegeu és már akkor megírtuk, hogy igen egészséges fejlődésnek indult az itteni szövetkezet Pénzes Kálmán kisgaz­da, szövetkezeti elnök vezetése és Nikolety Járási Nemzeti Bizottság-i elnök — aki maga is kisgazda — hathatós támogatása mellett. Meglepve olvastuk hát az elmúlt napokban hozzánk érkezett egegi levelet, melyben éppen az elnök működését vette a levélíró igen súlyos bírálat alá. A levél közlése helyett jobb­nak tartottuk kiutazni Egegre és közelről megnézni, hogy mi történhetett az ottani EFSz-ben. Mindent megtudtunk azon a taggyűlésen, melyen résztvehet­­tiink.,,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom