Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-09-10 / 26. szám
HADI TUDÓSÍTÁSOK Az amerikai terrorbombázások koreai hadicélp&ntja: A VÉDTELEN POLGÁRI LAKOSSÁG ötven évvel ezelőtt II. Vilmos császár,a német imperializmus vezére, a Kínába induló német csapatoknak utasítást adott, hogy viseljenek háborút Kínában. Többek között ezeket mondotta: —Senkit ne kíméljetek, foglyokat ne ejtsetek! Amiként ezer évvel ezelőtt a hunok Attila vezetése alat nevet szereztek maguknak, úgy szerezzetek nevet a németeknek a jövendő ezer évre Kínában, nogy soha többé eszébe ne jussonegy kínainak ferde szemmel nézni egy németre. A németek ötven évvel ezelőtt betartották az utasításokat: kegyetlenkedtek a kínai néppel és ilyen elvek szerint harcoltak az első világ háborúban. A fasiszta hitleri Németország minden képzeletet felülmúló Kegyetlenkedése amásodik világháborúban még mindenkinek em lékezetében van. Ma, ötven évvel később, az amerikai imperialisták cselekszenek Koreában II. Vilmos és Hitler utasításainak megfelelően, ötven évvel ezelőtt a kínai nép kísérelte lerázni magáról a nemzetközi imperialisták gyarmatosító jármát, ma a hős koreai nép igyekszik függetlenségét az imperialistákkal szemben kiharcolni. A német és az amerikai imperialisták módszerei között semmi különbség nincs. II. Vilmosnak és Hitlernek meg vannak Amerikában a méltó utódai. Ä NMY WI1.AC m% TÖMRE ★ Csehszlovákja Két halálos Ítélet Tito kémeinek bünpörében A prágai Állambiróság a múlt héten mondott ítéletet a jugoszláv kémek és felforgatok 16 tagú csoportja felett. A kémbandát a bratislavai jugoszláv főkonzulátus helyettes konzula, Stefik Kevics vezette. Vele együtt elitélték jugoszláv segítőit és a csehszlovák állampolgárságú árulókat is. A per folyamán a vádlott főkonzul maga is beismerte bűnösségét: 1945 óta kémtevékenységet fejtett ki köztársaságunk ellen és 1947 óta vezetője volt annak a kém- és szabotőrbandának, melyet a jugoszláv diplomaták szerveztek meg Szkn teában. A bíróság Kevics jugoszláv helyettes konzult, kémügynökség vezetőjét életfogytiglani fegyházra, a jugoszláv állampolgárságú se et életfogytiglani, egyet 22, kettőt 20, egyet 18. egyet 15, egyet 12, egyet 10 és egyet 3 évi fegyházra Ítélt. A cseh és szlovák segítők, az ország árulói is megkapták méltó büntetésüket. Ottó Emest. aki a szlovák állam idején 12 kommunistát jelentett fel, de múltját eltitkolva az Iskolaügyi Megbízotti Hivatal egyik vezető tisztviselője lett, a jugoszláv kémek egyik fősegítője volt. Ügy ő, mint Lancaric Rudolf volt rendőrhadnagy halálbüntetést kaptak. Eugen F ü 1 ö p, a horvátországi fasiszta kormány egykori kiszolgálója, életfogytiglani, Ján Myjavec volt demokratapárti képviselő 25 évi, Mirko Petrovic 22 évi és Jaroslav Vala, a volt nemzeti szocialista párt reakciós vezetőségének tagja 20 évi fegyházbüntetést kaptak a Jugoszlávia javára történt kémtevékenységükért. Magyarország Magállapodás a kormány és a püspöki kar kőiSít A Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar katolikus püspöki kar tárgyalásokat folytatott, hogy az állam és a katolikus egyház békés együttélését biztosítsák és ezzel a magyar nép egységét, építőmunkáiát és a Népköztársaság békés fejlődését előmozdítsák. E tárgyalások során megállapodást kötöttek. amely szerint a püspöki kar elismeri és támogatia a Magyar Népköztársaság államrendiét és alkotmányát. A püspöki kar határozottan elítél minden a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi rendje ellen irányuló felforgató tevékenységet és nem engedi a katolikus egyháznak államellenes politikai célokra való felhasználását. A püspöki kar felhívia a katolikus hívőket, hogy vegyenek részt az ötéves terv megvalósításában és utasitia a papságot, hogy ne fejtsen ki ellenállást a mezőgazdasági termelőszövetkezeti mozgalommal szemben. A püspöki kar továbbá támogatia a békéért folyó mozgalmat, elítéli az atomfegyver használatát és helyesli a magyar népnek, a Magyar Népköztársaság kormányának a béke megvédésére irányuló törekvéseit. A Magyar Népköztársaság kormánya a népköztársaság alkotmányának értelmében biztosítja a katolikus hívők számára a teljes vallásszabadságot és a katolikus egyház számára a működési szabadságot és hozzáiárul nyolc katolikus egyházi iskola visszaadásához. A Magyar Népköztársaság kormánya továbbá kész gondoskodni a katolikus egyház anyagi szükségleteinek fedezéséről mindaddig, amíg az egyház saját forrásaira támaszkodva maga tudia fedezni anyagi szükségleteit. Az amerikai imperialisták Koreában ma vé. detlen nők, aggok és gyermekek ellen viselnek hábo? Terrorbombázásaik, amelyek a védtelen polgári lakosságot gyilkolják, az egész civilizált világban mélységes felháborodást keltenek. Hogy milyen esztelen, barbár módon gyilkolják a polgári lakosságot arról hű képet fest W. Kornilow, a Pravda tudósítója, aki Phönjangbó! írja a következőket: — Néhány nappal ezelőtt egy kis kertes házacska állt még itt. Költők, írók és festők jöttek itt összse. Ma fedetlen fővel, némán állunk egy fekete, kerek tölcsér előtt, ami a ház helyén tátong. Sohasem látjuk a ház tulajdonosának, 0 Van.Muk-nak, az ,üj Korea” című folyóirat szerkesztőjének vidám, mosolygó szemét, -»basem szoríthatjuk meg többé kezét. Egy tonnás amerikai bomba esett a házra és egyszerre ölte meg O-Van-- Muk-ot, feleség-- és három gyermekét. A ház a Janhari utcában állott és az amerikai bombák az utca többi házát is teljesen szétrombolták. Munkások, hékés kistisztviselők laktak itt. ... Nem építettek óvóhelyeket —Július 23-a óta amerikai légigengszterek nap mint nap barbár légitámadásokat hajtanak végre Pjönjang ellen. Vasárnap, július 23-án esős idő volt. Az amerikai bombázók délelőtt tíz órától délután három óráig szakadatlanul bombázták a várost. Nézzük a phönjangiak kemény arcát amint a romok alól eltemetett gyermekeiket és anyák m igyekeznek kiásni. Szemük, ben nincs könny, csak izzó gyűlölet a fasiszta szörnyetegek iránt, akik ilyen gyalázatosán rontottak rá békés országukra. —Az amerikai gyilkosok egyik vereséget szenvedik el a másik után az arcvoüalon. A japán rádió töbször ismételte, amerikai forrásra hivatkozva, hogy ,,Phönjangot szakadatlanul bombázni fogják” Pilonjaiig kisváros, egyemeletes házait könnyen szét lehet verni. A város azonban bátran védekezik. Eddig nem építettek óvóhelyeket, mart Észak-Korea békés lakossága nem szándékozott háborút viselni. Az két hét óta azonban óvóhelyeket ásnak a városban sziklákat robbantanak és földalatti folyosókat építőiéi*. —Ma ugyanúgy üvöltöttek a sziréna* Pliönjangban, mint tegnap és tegnapelőtt de amikor az ameriki repülőgépek meg jelentek a város hirtelen a magasba szöktek, mert az idő ma derült, egyetlen felhő nincs az égen. Az ilyen nap fényes idő nem tetszik a légibanditáknak, mert félnek az elhárító tfiztől amely már sok amerikai gépet lelőtt. Inkább az esős id-',5 szeretik és bombáikat 4—5000 méter magasból válogatás nélkül hajigálják. Nipa ra támadják Nascso.t. Voszan.t, Konan-t es más védetten, békés városokat. Azt állítják, hogy a délieket védik, de Dél-Koreát ugyanúgy támadják, mint észak. Koreát. —De nemcsak a levágó >>en gaiázdalkodmik, hanem a földön is. Miután a néphadsereggel szemben nem állják meg helyüket, menekülnek és felégetik a házakat, legyilkolják a hékés lakosságot. így felperzselték Sodcseng és Nekvan falvakat. Phöngcsekben, Koncsuban Szuvonban és Anzanban több mint 3000 hazafit lőttek agyon, mert megtagadták, hogy velük együtt meneküljenek. Nyolc óra borzalom Hasoló felháborodással számolnak be más tudósítók is. Az „öj Kína” hírszolgálati iroda tudósítója beutazta a felszabadított koreai területeket és látogatásáról így ír: —Az amerikaiak megkísérlik, hogy teljesen elpusztítsák Korea városait és falvait, még mielőtt kikergetik őket az országból. Pyongtak 30 kilóméterre Szuvon.tól délre 20.000 lakosú kisváros. Két rizsmalmán kívül semmiféle iparral nem rendelkezett. A városkát alkonyaikor pillantottam meg először és elállt a lélegzetem. Kő kövön nem maradt. Egyetlen kémény, egyet len fal nem áll, minden remélytelen hamu és törmelék t"“-éggé oszlott szét. Az ilyen esztelen rombolást az ember nem érti. Ezt a kis békés városkát repülőerődök, zuhanóbombázók és vadászgépek nyolc órán keresztül bombázták, nehéz- és könnyű robbanó bombákat, gyújtóbombákat és rakétákat dobtak le.- Pyongtak és Taezson Között mindenféle nagyságú falvak vannak. Valamennyit egyenlővé tették a földdel, egyetlen ház nem maradt meg. Teazson 200.000 lakosú modem, szép város volt. Ma egyszerűen nincs belőle semmi. A város egyik oldaláról a házromokon keresztül ellátni a város másik oldalán lévő dombokra, Nem áll semmi olyan cél amit érdemes volna bombázni, az amerikai bombázok mégis nap, mint nap támadják a várost. Éjszaka fellángolnak a tüzek és minden szellő az égett holttestek nehéz szagát viszi tovább. Sokezer polgári áldozat A londoni Daily Worker koreai haditudósítója ugyancsak részletesen számol he az amerikaiak légibombázásáról, megírja azonban, hogy a terrortámadások valódi hadi célt nem értek el, mert a néphadsereg utánpótlási vonalait nem tudták megakasztani. A lakósság harci elszántsága példa nélküli és hogy mennyire támogatja a felszabadító hadsereg munkáját csak az tudja megítélni, aki közvetlenül az arcvonal mögött jár. Estétől napkeltéig ezer és ezer koreai polgár viszi gyalog az élelmiszert és a muníciót a harcoló csapatoknak. Hegyi ösvényeken és úgyszólván járhatatlan útakon szállítják az utánpótlást, hogy a hadsereg semmiben hiányt ne szenvedjen. Marius Magnien, francia haditudósító, Szöulból írja le lapjának az amerikai terrorbombázásokat. Dél-Korea fővárosának Yusan negyedében egyik bombakráter a másik mellett van. Az amerikaiak szönyegbombázást végeztek egy lakónegyed fölött, ahol egyetlen gyár nincsen. A támadás végén 1.300 polgári halottat ástak ki a romok alól. Ugyanezt látta a fracia tudósító Szuvonban, Incson városában ezer halotat számolt meg, Tai. chunban hétezer polgári áldozata volt az amerikai légitámadásnak. Vérrel szennyezik be az ENSz lobogóját... A terrorbombázások, amelyeket az arjerika-i imperialisták az Egyesült Nemzetek lobogója alatt hajtanak végre, különösen Ázsia népei között keltenek mély felháborodást. Kim-Ir-Szen, az Észak-Koreai Népköztársaság vesére, legutóbb egy nyilatkozatában megbélyegezte az amerikai terrortámadásokat, amelyek minden katonai cél nélkül lakónegyedeket rombolnak szét és békés polgárokat gyilkolnak. ,,Az amerikai imperialisták — mondotta Kim ír- Szén — a Biztonsági Tanács jogtalan határozata mögé bújnak. A koreai nép vérével szenynyezik be az ENSz lobogóját. Az amerikai beavatkozás az Egyesült Nemzetek történetének egyik legszégyenteljesebb fejezete. Az amerikai imperialisták megmutatták valódi arcukat. Ha még vannak olyan naiv emberek, akik elhiszik az amerikai „humanizmustól” regélő szép szavakat, úgy ezek a banditatámadások szét kell, hogy rombolják illúzióikat.” Szóba kerültek a terrortámadások a Biztonsági Tanácsban is, ahol Maük, a Szovjetúnió delegátusa határozati javaslatot nyújtott he, hogy lépjen közbe az ENSz az embertelen, barbár, békés városokat és polgári lakosságot támodó bombázások megszüntetésére. Az amerikai imperialisták engedelmes csatlósai azonban a szovjet delegátus javaslatát tárgyalás alá sem vették. 50 év óta valami megváltozott Az imnerialisták miként ötven évvel ezelőtt világuralmi terveik kedvéért ma is kegyetlenkednek. Hazugságaik, gonosztetteik, azonosak. Valami azonban mégis megváltozott. 1900-ban még sikerült ievemiők brutális eszközökkel a kínai nép szabadságharcát, de ötven évvel később Kína népe lerázta magáról az imperialisták láncát és elkergette földjéről gyarmatosító urait. Akkoriban az elnyomott gyarmati népétetek még nem voltak hatalmas barátaik, ma azonban a Szovjetunió vezette bélretábor áll a szabadságukért küzdő népek oldalán. Ma milliók és milliók kiáltják szerte a világon: El a kezekkel Ko. vsától! ötven évvel ezelőtt csalt néhány gyenge tiltakozás hangzott el az imperialisták barbár hadvezetése ellen. Ma millió és millió vasutas, dokkmunkás, tengerész akadályozza meg az imperialisták hadianyagszállítását Koreába. És jnint ahogy az imperialista Németország is öszszeomlott a Szovjet Hadsereg pörölycsapásai alatt, ugyanúgy semmisül meg az imperializmus beavatkozása a koreai néphadsereg erőteljes visszavágásától. ANACY LÁC ★ II3MRE Szovjetunió 5 év alaü felépitik a világ legnagyobb erőműveit A szovjet technika új lapot Kezd a világtechnika történelmében Felépítik Sztálingrádnál és Kujbisevnél a világ legnagyobb erőmüveit. A két erőmű 14 millió hektár földterület öntözését teszi lehetővé. A kujbisevi és sztálingrádi vízierőművek segítségével nagyméretű villamosítást hajtanak végre a mezőgazgasádban. A két új volgai vizierőmű tízszer több villamosenergiát fog termelni, mint a forradalom előtti Oroszország összes villanyerőműve. A kujbisevi és sztálingrádi vízierőművek összereje fe- I iül fogja múlni a legnagyobb amerikai j energiarendszerek erejét. A két volgai j vizierőmű felszerelésének előállítására j már meg is kapták a Szovjetúnió ipari j vállalatai a megrendeléseket Ezt a hatalmas munkát a Szovjetúnió öt év alatt végzi majd el. Hogy micsoda teljesítmény lesz ezt arra nézve elég ha megjegyezzük, hogy a Nilus delta-gátját 68 év alatt, a Panama csatornát 35 év alatt, a Szuezi csatornát 22 év alatt építették. Az USA második legnagyobb vizierőművét a Columbia folyón már majdnem 20 éve építik, de még mindég nem dolgozik teljes hatásfokkal. Vietnam öí éve lett szabad a volt gyarmati nép Szeptember 2-án volt öt éve annak, hogy Hocsimin elnök kihirdette a független Vietnami Köztársaságot. A Vietnami Köztársaság a japán megszállók elleni nehéz harcban keletkezett és azon a napon hirdették, ki, amidőn kapitulációra kényszerítették a japán imperializmust. A francia gyarmatosítók, akik a háború alatt együttműködtek a japánokkel és segítségükre voltak a vietnami nép elnyomásában. Japán veresége után a brit, amerikai és kuomintangi imperialistákkal szövetkeztek és még 1945 szeptemberében az ifiú köztársaság ellen fegyveres támadást intéztek. A vietnami nén hősiesen ellenállt a támadóknak és a franciák 1947 március 6-án kénytelenek voltak Hocsimin köztársaságával szerződést aláírni, amely szerint a francia kormány elismerte a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, mint „szabad államot saját hadsereggel, kormánnyal és amely tagja a francia úniónak“. Ez az egyezmény azonban csak a francia imnerialisták hadicsele volt, akik ezzel időt akartak nyerni új csapatoknak Vietnamba való átcsoportosítására. 1946 decemberében a francia hadvezetőség katonai támadást indított Vietnam ellen. A háborús műveletek mindmáig tartanak. Azonban a körzetekben. melyek a franciák uralma alá tartoznak, Baodai bábcsászárt ültették a trónra, akit a vietnami nép a forradalom után elkergetett. fíékemezgalnm Csaknem 400 millió aláírás cgyOfg már össze A lengyel békekongresszuson Gábriel D’Arboussier, a Béke Hívei Világkongresszusa Állandó Bizottságának alelnöke, beszédet mondott, melynek során bejelentette, hogy csaknem 400 millió ember írta már alá a stockholmi békefelhivást. Ennek a békehadjáratnak az eredménye bizonyítja egyrészt, hogy meg lehet nyerni a népek széles tömegeit a béke ügyének, másrészt bizonyítja a hadjárat voltát. Beszéde során — többek közt — így nyilatkozott: „Önök — lengyelek — boldogok, mert olyan államrendben élnek, amelyben a kormány a nemzet törekvéseit fejezi ki és kielégíti a nemzet óhajait a haladás a jólát, és a béke tekintetében“. Lengyelországban egyébként több nrnt 191 millió zlotyt gyűjtöttek a bombázott koreai polgári lakosság megsegítésére. A lengyel dolgozók pedig győzelmesen teljesítik békeműszak során vállalt kötelezettségeiket. Varsóban például építőmunkások ezrei teljesítették túl normájukat, Alsó-Sziléziában pedig minden egyes bányász óránként 45 kilóval emelte a szénfejtést. Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapja — Szerkesztőség, kiadóhivatal és expedíció: Bratislava, Stúrova 6— telefon: 274-03 Felelős szerkesztő Kugler János — Kiadja az „Orác” lap és könyvkiadó vállalat.— Nyomja: Concordia nyomda Bratislava, Nár. povstania 41__Irányító postahivatal Bratislava 2. — Előfizetés egy évre 100 — Kcs. félévre 50 —Kés. — A lap felmondható minden év végén okt. elsejéig. Eng. sz.1750 OPtr Ba 2.1950/ái.
