Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-07-23 / 19. szám
MIKOR KAP A TERMŐFÖLD ESŐT? Miéri esik egyszer órákig csendesen az eső, máskor pedig percekig záporszerűen Lapunk múlt heti számában cikket közöltünk jégeső keletkezéséről• A cikk nagy figyelmet keltett olvasóink körében és ezért — mintegy folytatásként — ma az esőt vizsgáljuk meg kissé közelebbről-Az időjárási eseményeket az emberek általában igen egyszerűeknek tartják, pedig ha beletekintenének annak csodálatos birodalmába, elcsodálkoznának. A természet háztartásában éppen az eső az, amelyről kevés embernek van helyes fogalma. ' Egyesek természetesnek képzelik, hogy megjelennek a féltek és azokból egyszer csak permetez az eső, vagy hull a zá/por. A természetnek nagy mesebirodalommában a vízcseppnek jutott az elvarázsolt, örökké vándorúton lévő szegénylegénynek a szerepe. A kis vízcsepp, amelyik itt lehull, talán messze óceánok vízéből párolgott el, talán az Alpok lábánál lett felhő belőle, hogy azután esőcseppként megjelenjen és ki tudja, mennyit fog még azután •vándorolni, amíg újra esőcseppé válik. Esetleg évszázadokig a földben lesz. Ezeknek az ismereteknek alapján ma már könnyen meg tudjuk mondani, hogy csendes, avagy záporszerű esőt kapunk, meg tudjuk azt is, hogy az eső keletkezése nem olyan egyszerű dolog, mint ahogy azt egyesek képzelik. Ha nincs nagyarányú felszálló mozgás, amit csak a front képes létrehozni, akkor nincs is eső-Hogy mégis némi fogalmunk legyen az eső keletkezésének nagyszerű jelenségéről, lássuk a következő néhány adatot. Egy millimétemyi csapadék jelentéktelennek látszik, de csak addig, amíg nem tudjuk, hogy dk az egy millimétemyi eső egy hektárterületre 10.000 kg-ot, azaz 10 tonnát jelent, egy kms-nyi területre 1000 tonnát. Egy liter esővíz keletkezéséhez 100 kg levegőt kell 2000 méter magasra felemelni. Gondoljuk el, milyen óriási dolog ez. Egy km2 területen, hogy egy 10 mm-es eső keletkezzék, az 10 millió liter vizet jelent, ehhez pedig 1000 millió kg levegőt kell egyszerre, hirtelen 2000 méter magasra emelni. Egy-egy nagyobb eső pedig olykor több vármegye területét öntözi és ha ennek vízmenynyiségét ki akarnánk számítani, akkor »csillagászati számokat kapnánk. Z A. Milyen orvosságokéi veszünk magunkhoz a f Ahány gyümölcs annyi orvosság, mert valamennyiben azt „szedünk“ magunkba: cukrot, savat és G-vitamint. Ezeknek az orvosságoknak a „receptjét írjuk most fel kedves olvasóinknak, amikor az alábbiakban közöljük, hogy ezekből az egészségünkre oly fontos anyagokból melyik gyümölcs mennyit tartalmaz. A gyümölcs-szezon a cseresznyével köszönt be már június elején és egyes fajták szerint körülbelül július közepéig ontja ropogós „csomagolásban“ e gyógyszereket: a C-vitamint, amely benne 8—10 miligramm pro 100 gramm, míg cukortartalma 16—17%, savtarrtalma pedig 0.60%. Vele egyidőben érik „unokatestvére“ a meggy, amelynek cukortartalma — ezt talán fölösleges is mondani — álig a fele, de több a savtartalma, amit szervezetünk kellő adagolásban szintén nem nélkülözhet, éspedig kereken 2%. Ugyancsak több a vitamintartalma: llf —16 mg pro 100 gr. Június—július ezenkívül még a ribizli hónapja, és aki sok vitamint akar magához venni — a lehető legtöbbet! ■ — az ne sajnálja megvásárolni belőle a napi porcióját, főleg a fekete ribizlit, amely C-vitamin dolgában valóságos olimpiai bajnok a gyümölcsök között: 80—120 mg pro 100 gr. (A piros ribizli é viszont „csak“ 25—30 mg.) Július felé aztán megjelenik a barack és uralkodik az egész hónapon át. Vitaminban körülbelül egyenértékű a cserecsnyével, cukortartalma azonban valamivel kevesebb. Amire ezzel is elteltünk, megérkezik „előkelő“ rokona, az őszibarack, améli) csak tetszetősebb külsejével és zamatösabb mivoltával múlja felül a „szegény rokont“, mert vitamin- és cukortartalma nagyjából ugyanannyi. Itt közbevetőleg említsük meg a nyári gyümölcsök mostohagyermekét, az ilyenkor még lenézett almát: a nyári álmát. Pedig méltatlan erre a lefitymálásra, mert egy cseppet sem szegényebb \ sok más „kedvelt“ gyümölcsnél sem vi\ taminban (3—6 mg pro 100 gr), sem \ cukorban (8—10%). Az őszibarackkal egyidőben kezd érni \ a csemegeszőlő, amelynek első hírnö\ ke, már augusztusban megjelenik a \ piacon. A csemegeszőlő aztán kelleti i magát egészen szüretig, a borszőlő be- i éréséig. Vitamintartalmuk áltálábap, I szintén csak 3—5 mg között mozog, el? \ lenben cukortartalomban „vernéké1 \ minden más gyümölcsöt, amennyiben \ egyik-másik fajta a 20%-ot is éléri. \ Már az ősz gyümölcse a szilva, j amelyből a legfinomabb — és mim } „orvosság“ is a leghatékonyabb — a \ „besztercei“: vitamintartalma 5 mg, I cukortartalma pedig 12%. I Rövidesen a szilva után „verik“ a \ diót. Ez az egyetlen gyümölcs, amely | ben nincs vitamin, annál több azonban \ benne a zsírtartalom: 6).7%, fehérje\ tartalma pedig 17—18%. 1 Végül írjuk még fel receptünkre, de I már télire, amikorra már elfogyasztott! tunk minden friss gyümölcsöt: a téli 1 almát. Ez a „hű barát“ aztán elkísér I bennünket a jövő tavaszig. Sok ismert | „nemes“ fajtája van: parmen, hatul, I Jonathán, renet, londoni pepin és a I többi, valamennyi egy-egy külön „egyélű niség“, amelyek vitaminban mind bő| velkednek, köztük is leggazdagabb ben\ ne az arany parmen, 15—20 mg-mal, | de cukortartalma is meghaladja a I 10%-ot. I így adagolja a gyümölcsökben a tér| mészet nagy patikája szervezetünk szá| mára a legfontosabb orvosságokat .. nini mii iiiiiHiiitmniiiiii!iiiii mi miiiiiimi mmi in mi immiiiiuiniimiiuiiiiiiiiiiiuMüiiimit Az eső keletkezésének van egy fontos szabálya. A levegőnek erősen le kell hülnie, hogy a láthatatlan vízpárából látható felhők keletkezzenek. A felhők parányi kis vízcseppek milliárdiajt foglalják magukban. A parányi kis cseppek nagyon sokáig lebeghetnek a levegőben anélkül, hogy esőcsepp jegyen belőlük. A felhők a szelek szárnyán vándorolnak a légóceánban és nem minden esetben hullatják terhüket eső alakjában a Földre. Régen izgatta már az emberekét az a probléma, hogy miért nem esik minden felhőből eső és miért marad a víz felhőalakban oly sokáig a magasban. A felhőből csak akkor lehet eső, ha a kis felhőcseppek oly nagyra nőitek meg, hogy már nem képesek tovább lebegve maradni. Viszont nagy cseppek csak akkor lehetnek, ha' nagytömegű levegő egyszerre hül le. Itt van a kérdés lényege, itt találjuk meg a magyarázatát annak, hogy miért esik az eső- Nagymennyiségű levegőt viszont egyszerre erősen lehűteni, csak felszálló mozgás képes. Ez létrejöhet, ha az uralkodó széliránynak keresztben hegyek állnak, akkor a levegői kénytelen felemelkedni és kihullatni terhét, az esőt. Ez azonban helyhez van kötve. Ha két különböző fajta levegőtömeg egymással szembetalálja magát és kitérni nem tud, kénytelen vagy felemelkedni és a magasban tovább folytatni útját vagy pedig a magasba emelni a nálánál könnyebb levegőt és így folytatni vándorlását. E légtömegeket úgy kell elképzelnünk, mint valami hegyóriásokat, amelyek vándorolnak. így jutnak az északi hideg légtömegek délre és fordítva a forró sivatagi vagy óceáni légtömegek fel északra. A két különböző fajta levegőtömegnek találkozási vonalát (felületét) időjárási frontnak nevezzük. A front szó a háborúban szereplő frontról veszi eredetét. A háborúban az ellenséges frontok vagy hosszabb ideig egy helyben állanak, vagy valamelyik fél rovására előre mozognak. Ugyanígy van ez a légkörben is. Az időjárási frontok mentén játszódnak le a legnagyszerűbb események; a szélviharok, esők, záporok, zivatarok, havazások stb. Az időjárási frontok vándorolnak. Vándorlásuk állandóan nyomon követhető és kiszámítható. Az előbbiekben említettük, hogy ha két különböző levegőtömeg egymással szembetalálja magát és kitérni nem tud, vagy felemelkedik rája és úgy folytatja útját, vagy felemeli maga előtt a nálánál könnyebbet és így hódit magának területet. Ez oldja meg számunkra a titkot, hogy miért esik egyszer órákig csendesen az eső, máskor pedig percekig záporszerűen. Mindkét esetben nagy emelő mozgás jön létre, tehát az esőképződésnek egyik legfontosabb fettétele ezáltal bekövetkezik. Ha az érkező melegebb levegőtömeg hidegebbel találja magát szemben, akkor arra felsiklik és esetleg órákig tartó csendes eső lesz belőle. Ha azonban az érkező levegő hidegebb és a melegebbel találja magát szemben, akkor azt hirtelen a magasba emeli és ebben az esetben hirtelen képződő, gyorsan tova vonuló záporeső keletkezik. Ha nagyon erőteljes a könnyű levegőnek magasba emelése, akkor zivatar kiséri az esőt. Tudnunk kell, hogy a melegebb levegő mindig a könnyebb, a hidegebb, a nehezebb. Amikor a melegebb levegő mintegy felkúszik (felsiklik a hidegebbre), ez először nagy magasságokban mutatkozik meg a felvonuló vékony pehelyfelhők formájában. Ekkor mondja a gazda: „Pebelyfelhő, kaszásfelhő az égen, meglásd eső lesz a héten". Ahogy a meleg levegő beáramlása erősödik, ? felhő egyre vastagodik, a Nap vagy a Hold fokozatosan eltűnik és megered a csendes eső. amelyik addig tart, amíg a meleg levegő teljesen ki nem szorítja a hideget. Ha a két levegőtömeg hosszú ideig egyforma erővel küzd, akkor esetleg napokig tart az eső- A másik esetben, ha a hideg levegő tör előre, az maga előtt felemeli a könnyű meleg levegőt, a kis felhőgomolyokból hatalmas felhőtornyok képződnek és hirtelen szakad nyakunkba a záporeső- Amíg a csendes, felsikló eső nagy területet öntöz szép szabályos eloszlásban, addig a betörő záporeső rendkívül szeszélyes elosztásban jelentkezik, az egyik községben esik, a másikban nem. Jelsöc Egységes Földműves Szövetkezete megértette a szocializmus útját. Bizonyítéka ennek a közös munka és az, hogy a közös munka gyümölcsét elsőnek szállította be a losonci járási Raktárszövetkezetbe. A jelsőciek nemcsak most bizonyították hűségüket, a szocialista mezőgazdaság terén úttörők voltak már a múltban is. Amíg az egyik csoportjuk aratott, a másik csoport betakarította a gabonát, 1 harmadik csoport pedig nagyszerű f eredménnyel végezte a cséplési mun- \ kát. E hó 13-án 5 órakor megrakott és \ feldíszített teherkocsival, vörös zászló- ! val, énekszó mellett vittek be a jelsőci 1 EFSz tagjai a gabonát. Ezzel is igazol- I ták hűségüket hazánkhoz és annak f nagy vezéréhez, Gottwald elvtárshoz. 1 Bánó László, volitikai oktató. I A városi patronét és a CSEMADOK kultúrműsora | az aratást elvégző földműveseinknek \ Vasárnap a kékkői járás Kovácsi községében nagy volt a sürgés-forgás Jöttek az autók amelyek a losonci építészeti üzem dolgozóit és a CSEMADOK kultúrcsoportját hozták el Kovácsiba, hogy elszórakoztassák és tanítsák a falu dolgozóit, hogy közelebb hozzák a falu dolgozóit a városhoz. A csehszlovák himnusz után Bencsa elvtárs szlovák nyelven, majd Kovács elvtárs magyar nyelven tartott politikai beszámolót. Ezután így pergett a további műsor: a panyidaróci iskoláslányok táncszámai, forradalmi versek és énekszámok, a „Kecsketej“ c. színmű, melyet a losonci Építészeti üzem dolgozói adtak elő- Újabb tánc szám Utána az Építészeti üzem dolgozói „Az öreg ku!ák“-ot adták elő. Újabb táncszámok, melyek oly nagy tetszést arattak, hogy többször meg kellett azokat ismételni. Befejezésül Lavrik elvtárs az EFSz elnöke köszönte meg a vendégszereplést, majd az internacionálé eléneklésével a műsor végétért. A vendégek és a falu dolgozói jólvégzett munka tudatával táncra perdültek A losonci Építészeti üzem. mint A termények magtárt kezelése Gondosan válaszuk meg, hová tesz Uk a gabonát. Csak száraz, szellős helyen tartsuk, mert : nyirkosfalú, nedvespadlójú kamrában hamar megdohosodik a kenyérnek való. Vizsgáljuk meg azt is jól,hogy a tárolóhely padlóján nincseneke repedések. Mert a résekbe sok kártevő, főle? gabonamoly és magtári zsizsik fészkelheti b< magát. A nagyobb lyukakban pedig egerek bújhatnak el. Ezért a repedéseket fedjük be, : yukakat pedig tömjük be, így védjük meg ga honánkat a kártevőktől. Ügyelj-" ”k arra is, hogy ne terítsük iúl vasta gon a gabonát, mert a még eléggé ki nem szá radt termény esetleg begyulladhat. Az első nap csak 15—20 cm vastagon terítsük el a gabonái é| naponta forgassuk meg. Később ahogyan szárad, vastagabban is teríthetjük. Különös gondot kell fordítani az olajos magvakra, mert azok olajtartalmuk miatt még köny nyebbeu melegszenek és gyuládnak, ha tül vas tagon vannak terítve. Repcét 10 cm-nél vastagabban csak akkor terítsünk, ha már tökéletesen kiszáradt. Vigyázzunk arra is, hogy a különböző fajtájú gabonákat jól elválasszuk egymástól, meri ha összekeverednek, igen nehéz szétválasztani. Nyirkos, esős időben a magtár, kamra ablakait zárjuk be mert ilyenkor a párás levegőtől a a gabo:«a csak meg- cöne. Száraz, meleg időben a magtár ablakait nyissuk ki, hogy a gabona megfelelően szellőzödjék. Ezzel is elősegít jük gyors száradását. munkás- es parasztífjak a tanítói tanfolyamokon A bratisiavai gimnáziumok diákjai most nem gyermekek, hanem munkás és parasztífjak, akikből a jövő tanítói lesznek. A szocialista társadalomban gyermekeink nevelése az egyik legfontosabb feladat. A nevelés irányát mindig az uralmon lévő osztály határozza meg, így volt a múltban és így van a jelenben is. A különbség a múlt és jelen között pedig az, hogy amíg a múltban mindent türelmesen elviselő szolgaleiket kellett a tanítónak a gyermekből nevelnie, ma az öiú tudatos , bátor és jellemes ember nevelése a szocialista tanító kötelessége. A múltban a munkásosztály gyermekei nem kerülhettek a padegógiai intézetekbe, mert az uralmon volt kapitalista társadalom csupán a maga osztályából kike-ült tanítókban látta támaszát, öntudatosságra a materilaista tudomány elsajátítására csupán a munkásosztályhoz tartozó tanítók nevelhetik gyermekeinket és ezért az Iskola- és Közoktatásügyi Megbízotti Hivatal határozata szerint kéthónapos pedagógiai tanfolyamot tartanak a középiskolát végzett munkás, és parasztífjak számára. A tanfolyam hallgatói a következő távirrtet küldték Gottwald elvtársnak: „Drága Gottwald elvtárs! A magyar tanítói tanfolyam hallgatóitól fogadd meleg szeretetünket és köszöuetünket amiért Pártunk, a munkásosztály élcsapata segítségével, lehetővé tetted számunkra, hogy tanuljűnk és taníthassunk. Mi, a munkásosztály gyermekei, minden tudásunkkal arra fogunk törekedni, hogy a szocialista társadalom legnagyobb kincsét, a -gyermeket haladás és közösség szellemében a ma. terlalista tudomány alapján, a szocialista társadalom hasznos tagjaivá neveljük. Harcos élcsapata akarunk lenni a szocialista nevelésnek. Nem akarjuk, hogy gyermekeink lelki bilincseket viseljenek, mint ahogy volt ez még a közelmúltban is, amikor a klerikális tanítók arra tani. tottak, hogy tűrjünk és szenvedjünk, tűrjük a kizsákmányolás minden formáját, azzal járó nyomort és akkor miénk lesz a mennyek országa. A Vörös Hadsereg felszabadításunkkal lehetővé tette a legszélesebb néprétegek számára is a legforradalmibb tudomány,_a marxizmus— megismerését, mely megmutatja számunkra a helyes irányt, melynek birtokában a klerikálisok által ránk rakott lelki- bilincsek lepattantak rólunk. Ennek a szellemében fogjuk nevelni az új generációt, az új embert. Mi, munkásosztályszármazo tanítók, biztosítékai leszünk annak, hogy gyermekeinket nem a reakció és háborús uszítók szolgálatára neveljük fel, hanem öntudatos, bátor, szocialista hazafiakat formálunk a ránkbízott fejlődő anyagból, a gyermekből.“ Szabadság! A bratisiavai magyar tanítótanfolyam hallgatói. Feldíszített kocsi viffo he a gnbonát patronét, nagyon helyesen cselekedett ;s szükséges, hogy továbbra is folytassa ezt a munkáját. * Egyébként a Kovácsi EFSz-e is befejezte az aratási munkálatokat, mégpedig soha ilyen könnyen, mint az idén. A jól végzett fizikai munka után megérdemelt értékes kultúrprogramban volt részük. (Tóth)
