Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-07-23 / 19. szám

összefoglaló aratási jelentés a losonci járásból A gépek munkája nagy síken aratott — A járás több EFSz-e már kimondta a magasabbfoku termelési rendszerre való áttérését A losonci járás földművesei megér­tették a kormány és a Párt felhívását az aratásnak szervezett közös munká­val, gépekkel, versenyszerűen való el­végzésére. A járás 33 EFSz-e közül 23 kötött szerződést a tervszerű aratásra, behordásra és cséplésre. Nehézségek mutatkoztak a gépek beszerzésénél, mivel az egész járásban mindenütt egy­­időben ért be a gabona, és ezért kise­gítő gépekre volt szükség, melyeket más járások küldtek a losonci járás se­gítségére. így a beállott esős idő előtt sikerült az aratást időben elvégezni. A losonci járásban ezek az Egységes Földműves Szövetkezetek vettek részt a közös aratási munkálatokban: VELKÁ VÉS. Július 3-ikán ünnepé­lyesen kezdték meg itt az aratást, me­lyet július 10-ikén befejezték. Hat cso­port aratógéppel dolgozott, három pe­dig kézzel. A munkálatokat az előirt terv szerint végezték. A sikeres munka jutalmául megkapta az EFSz a járási vándorzászlót. Az aratási munkálato­kat 330 hektáron végezték el. Máris kimondotta az EFSz, hogy áttér a má­sodikfokú szövetkezeti rendszerre. BYSTRICKÁ- Július 5-től 14-ig folyt az aratási munka. Négy munkacsoport dolgozott: egy aratógéppel, egy marok­szedőgéppel és kettő kézzel. Július 11-ig learattak 12 ha búzát, 13 ha rozsot és 8 ha árpát. A községben ősszel meg­alakítják az elsőfokú EFSz-t. CESKÉ BREZOVO. Július 3-tól 15-ig 209 hektáron folyt az aratási munka.. Július 11-ig 58 ha búzát és 51 ha rozsot, arattak le. Minden remény megvan rá, hogy ennek a községnek ősszel már másodfokú EFSz-e lesz. KRNÁ. Július 5-től 11-ig tartott a? aratás. A munkálatok során igénybe­vettek 1 aratógépet és egy maroksze­dőt. A község 41 gazdájából egy kivé­telével valamennyi bekapcsolódott a közös aratásba. Július 10-ikén meg­kezdték a behordást és 58 ha-on elvég­zik a tarlóhántást. Nyolc hektárt be­vetnek zöld tarlótakarmánynak. BTJZIGA. Június utolsó napján kez­dődött meg az aratás és azt július Il­ikén fejezték be. Két aratógéppel dol­goztak. A kézi munkacsoportok csak a körülkaszálásnál segítkeztek. ZELLŐ. Július 3-tól 13-ig tartott az aratás. Pontosan az előre kidolgozott terv szerint, munkacsoportokban folyt a munka. Az aratásnál két önkötöző­gép segített. A zellőiek elfogadták és aláírták a másodikfoku gazdálkodási szabályzatot. TOÖNICA. Itt is 3-ikától 11-ig tar­tott az aratás, ugyancsak előre kidol­gozott terv szerint végezve el a mun­kát. Tocnicán négy önkötözőgép dolgo­zott. Tzenöt hektáron takarmánykeve­réket vetnek be a tarlóba. Elfogadták a másodikfoku gazdasági szabályzatot A közös vetési tervet már nyolc évre előre kidolgozták! PANYIDARŐC. Június 30-tól július 11-ig 281 hektáron végezték el az ara­tási munkálatokat. A panyidaróciakról részletesebben irtunk múlt számaink­ban. UHORSKÉ. Július 4-tpl 14-ig 245 hektáron folyt az aratási munka. Jú­lius 9-ig 63 hektár közös aratását vé­gezték el. HRADISTE. Két önkötözőgép és kél marokszedőgép segítette az ” aratási munkát, mely július 4-től tartott. Az EFSz tagjai elhatározták, hogy közö­sen hajtják végre a tarlóhántást. Eb­ben a községben áttérnek a második tipusu szövetkezeti formára. JELSŐC. Július 5-től 12-ig 174 hek­táron folyt az aratás. Mindenben be­tartották a tervben foglalt előirányza­tokat. A kitűnő aratási eredmények igen jó hangulatot teremtettek a sző vetkezeti tagok között. Máris elfogad­ták a másodikfoku gazdálkodási sza­bályzatot. LOSONC. Itt kezdték a járásban : legkorábban az aratást, már június 29-ikén. Négy aratógép és két kézi­munkacsoport július 8-ig dolgozott. Jú lius 11-ikén kezdődött meg a behordá" és a cséplés. TOMÁSOVGE. Július 3-tól 15-ig folyt az aratás, melyet július 6-tól ha* aratógép segített. MJKSL Június utoisó napján kezd­ték és július 12-ikón fejezték be az ara­tást Két kéri -műn kaft&o port mellet' két munkacsoport aratógéppel dolgo­zott. PODRECANY. Június 3-tól július 11-ig tartott az aratás. Egy aratógép és egy marokszedő segítette a munkát. VI DIN A. Július első tíz napját vette igénybe az aratás. Learattak 49 ha búzát, 39 ha rozsot és Í9 árpát. VILKE. Július 1-től 12-ig két arató­­géppel és egy kézi munkacsoporttal végezték el az aratást. GALSA. Június 30-ikán indult az aratás. Július» 2-ikán kaptak egy ara­tógépet, a következő nap még egyet és 8-ikán a harmadikat. Július 13-ikára fejezték be az aratást, melyet közösen végeztek el. KALONDA. Július 3-ikán kezdődött, az aratás, de csak egy nappal később érkeztek meg a szükséges gépek. Az előre kidolgozott tervet a két aratógép segítségével sikerült július 12-re befe­jezni. Krasznahorka büszke vára regényes vidéképek közepén fekszik Rozsnyó vá­rosa. Tiszta utcái fákkal szegélyezett tágas térre futnak, melynek közepén háromszázötvenéves templom áll. E templom toronyfolyosójáról a városi rádió szinte óránként közli a járás: EFSz-ek és JSSR-ek termelési eredmé­nyeit, ha pedig szükséges, brigádba hívja a város iparosait, kereskedőit és hivatalnokait. Megérkezésünk után kocsival men­tünk ki Szilice községbe. Utunk célja a szomszédos Borzova község volt, de oda nem mert elvinni a kocsink, tengelytö­réstől, sőt árokbafordulástól tartva a lehetetlen úton. Ez a község már év­századok óta szinte el van zárva a vi­lágtól. Gyalog vágtunk hát neki az út­nak szántóföldeken és” erdőkön keresz­tül. Az egyik búzatáblán, amelyen kes­keny gyalogutunk átvezetett, olyan acélos nehéz magokat morzsoltunk ki a kalászból, melynek párját talán csak a legtermékenyebb alföldön lehetne megtalálni. A község lakossága színmagyar, ku­­ucivadék. Büszke a határára és büsz­ke arra, hogy korán bekapcsolódott az újkori gazdálkodás menetébe. 85 ha szántóföldön közösen dolgoznak és az EFSz-t állandóan fejlesztik. Most 150 drb. juhot kaptak, melyek őrzésére és gondozására megfogadták az eddig iuhpásztort, akinek október 23-ig, te hát a juhászéleiben határnapot jelenti Demeter-napig, 2.000 Kcs-t adnak. Ok­tóber 23-a után már mint EFSz-tag ré­szesül munkája jutalmában. Hetenkén' hatszor feji meg a juhokat a szövetke zet javára; a hetedik nap az övé. Jelen 'űg heti 40 kg. sajt a hozadék. SLANÁ LEHOTA. Hatvanhárom hektáron július 4-től 12-ig az előirány­zott terv szerint folyt az aratási munka. A közös aratási munkák során a gazdák igen jó tapasztalatokat szerez­tek, melyek a további közös munkára és a szocialista gazdálkodásra nézve igen előnyösek. Hibák természetesen még mutatkoztak, a szervezők azonban jól látják ezeket a ma még meglévő hi­bákat és így kiküszöbölésük biztosra vehető- Különösen gazdag tapasztala­tokat szereztek földműveseink a mező­­gazdaság gépesítése terén. A gazdák nagyon örültek a gépek által nyújtott segítségnek és kijelentették, hogy a gépek munkája meggyőzte őket a kol­lektív, a szocialista gazdálkodási mód előnyeiről. Mint a fenti összefoglaló jelentés is mutatja, több helyen máris határozatot hoztak a magasabb szövet­kezeti gazdálkodásra való áttérésre. S. B. Szűkkorű, de a tárgyhoz mindig részletesen hozzászóló értekezleten vet­tünk részt és meggyőződtünk róla, hogy itt úgy a Pártvezetőség, mint a közigazgatási vezetőség jól fogta meg a. dolgot. Megnyerte a tanító segítő­munkáját és a község hangadó gaz­dáinak támogatását. Bene Farkas borzovai földműves olyan szakalapos­ságról és szervezőkészségről adott előttünk tanúbizonyságot, hogy a leg­szívesebben őt látnánk a rozsnyói álla­mi gazdasági iskola részére lefoglalt major egyik vezetőállásában. Ennek a majornak jelenlegi vezetője nagyon jó iskolaigazgató lesz, hiszen jó szakem­ber, de nem rendelkezik azzal a szerve­ző képességgel, mellyel ebben a major ban és a hozzátartozó földeken a leg­rövidebb időn belül megindulhatna a tanítás és földművesképzés. Berci Pál járási mezőgazdasági tit­kár is elfogadta javaslatunkat, látva azt a sokféle nehézséget, mellyel meg kell küzdenie. Ő volt egyébként az, aki a város minden brigádba induló embe­rét teherautókon szállította a gazdasá­gi iskola földjeire, hogy az aratás me netét meggyorsítsa és így az esős idők beállta előtt a learatott gabona védett sztagokba kerüljön. Késő este, sötét erdőn keresztül ju­­ottunk vissza Szilicébe és jóval éjfé itán Rozsnyóra. Szilice községnek is van EFSz-e, amely szépen fejlődik 'öldjei a magyar határon vannak, a rnlákok akadályozó munkáját megtör­­ék és ősszel megalakítják a magasabl típusú EFSz-t. Ők is kaptak 150 drl iuhot. (Pé—) JÓL DOLGOZIK , , A KIRÁLYHELMECI GÉPÁLLOMÁS A gépállomás vezetője Chrenko Viktor elvtárs; fiatal tetterős ember. Az irodai vezető B o h o n y Ernő- Lá­zas munka folyik a műhelyben, az ud­varon és bent az irodában. A gépállo­más idejében megkötötte a szerződése­ket, de nemcsak ezeknek kellett eleget tenni. A falvak lakossága ezidén ta­pasztalta először a gépek jó munkáját és amikor erről meggyőződött, útólag igényelt még gépeket. A gépállomás nem várt feladatok teljesítése előtt ál­lott. De megküzdött minden többlettel. A traktoristák jókedvét csak fokozták az utólag bejelentett igénylések. A leg­több helyen felváltott menetben dolgoz­nak, nappal arattak, késő este végez­ték a tarlóhántást. A tavaszi munkákat 176% -ban telje­sítették. Az aratás zavartalanul folyt. Egy-egy hétig brigádok is segítettek a megszaporodott munkában. Az aratási eredmények várakozáson felüliek. A gépállomás vezetője motorkerékpárján állandóan járja a falvakat, napközben többször hazanéz, mert jelenléte itt is nélkülözhetetlen. A traktoristák már hajnali 4—5 órakor kint vannak a föl­deken. A munkaerkölcs kitűnő. Az ere­detileg vállalt kötelezettségüket 103%­­ra teljesítették. Harminc % felajánlást tettek a IX. kongresszus alkalmából, de ezt 46%-ra emelték. A versenyben a kassai kerületben csak a kézsmárki gépállomás áll előttük, de a kézsmár­­kiak a királyhelmeci 30%-os felajánlá­sával szemben csak 10%-os túltel jesít­­ményt vállaltak. A királyhelmeci gép­állomás traktoristái közül már csak nyolcán voltak a múlt héten olyanok, akik a vállalt kötelezettség 100%-át még érték el. (Drp.) Gyönyörű a rizstermés a zalabai határban Ezelőtt három esztendővel 900 négy­­szögölön kezdték a rizs termesztést Za­­labán (zselízi járás). Amikor két év előtt megalakult az Állami Birtok, már 10 ha-nyi területet vetettek be rizssel. Ma 15 ha rizsföldje van az Állami Bir­toknak, ahol messziről észrevehető élénk zöld színével pompázik a rizs. Ha az ember a rizsföld közelébe érkezik, ott szabályos gátak között kb. 25—30 cm magasságban víztükröt lát, amely­ből a vékonylevelü kákához hasonlóan hullámzik a rizs, amely most kezd ka­lászosodul. A gátak között hatalmas halastó terpeszkedik, amely mellé to­vábbi halastavakat terveznek. A halak rendkívül hasznosak a rizsföld vizében is, mert pusztítják a különféle ártal­mas rovarokat. Szlovákiában tehát szintén lehet ri­zsát termelni megfelelő talajon és meg­felelő éghajlatú vidéken. Ha figyelem­be vesszük, hogy a rizs métermázsája 3.000 Kcs és hogy egy ha-on 2If sőt több q terem, akkor világos, hogy ille­tékes körök — főleg az Állami Birto­kokon — komolyan foglalkoznak a rizsföldek további szaporításával. 3 szlovákiai járásban találtak burgonyabogár­­íészket A burgonyabogár elleni küzdelem nemcsak Csehországban, hanem Szlo­vákiában is teljes erővel folyik. A bra­­tislavai kerületben három járás tíz községében találtak eddig burgonyabo­garakat. Összesen 16 nagyobb fészket találtak, melyeket azonnal elpusztítot­tak és a lelőhelyet dezinficiálták. A legnagyobb mértékben a malackái já­rásban ütötte fel fejét a pusztító bur­gonyabogár, Jelentkezett azonban a skalícai és a senicei járásokban is. A burgonyabogár leküzdésére ala­kult bizottság egyébként a következő intézkedéseket rendeli el: a) A burgonyabogár feltűnésének övezetében a rendes vizsgálatokon kí­vül naponta át kell vizsgálni a burgo­nyaültetvényeket és azon növényeket, amelyek a kártevők fészkeit őrizhetik. b) Ahol a burgonyabogár feltűnik, ott naponta kétszer, sőt háromszor Ge­­sarolos permetezést kell végezni, vagy pedig meszes arzénoldattal kell perme­tezni. c) Ahol burgonyabogár-lárvákat ta­lálnak, a talajt fertőtleníteni kell kén­savval. A burgonyabogár leküzdésére ala­kult bizottság felhívja a lakosságot, rogy teljesen kapcsolódjék be ebbe az akcióba falvaink és városaink egész dolgozó népének érdekében Mein fiözséée& mteriéffo már el « wándor%ás£Mót9 3 Az egyéni és társas gazdálkodás között a különbség az, hogy amíg az\ | egyén nehéz munkával kevés anyagi előnyhöz jut, addig a szövetkezeti gaz-\ 1 dálkodásban lényegesen kevesebb munkával jóval nagyobb anyagi eredmé-1 | nyékét lehet elérni. A szövetkezeti gazdálkodásban verseny folyik. Versenyezi | egymással jó formán mindenki: egyén és csoport; mindenki töri a fejét, milyeni 1 módon, milyen új eszközökkel tudná a másikat legyőzni és felverekedni ma-1 I gát az első helyre. Ez az állandó versengés egyén és egyén között, szövet-l I kezet és szövetkezet között, község és község között, járás és járás között\ | és végül kerület és kerület között vándorzászlók kiadásában nyert formát ésl } ezen felül teheneket ■ és rádiókészülékeket osztanak ki a győztesek között. A[ I nyertesek a dicsőségen felül az évvégi elszámoláskor örömmel tapasztalják,\ I majd, hogy szorgalmas munkájukat az elért magasabb eredmények még kü- \ | lön is megjutalmazzák. Hiszen pl. ha kiszámítjuk, hogy az idejében és jól el- j I végzett talajmunka (jelenleg a tarlóhántás) a hektárhozamot kb. 2 q-vél sza-1 | pontja, már előre ki tudja számítani minden szövetkezeti tag, hogy ha jóll 1 és idejében elvégzi a tarlóhántást, mennyi gabonája lesz a következő észtén-1 I döben. Ahhoz meg már külön számolás nem szükséges, hogy több gabonái I több jövedelmet is jelent. f Utolsó értesüléseink szerint verseny vándor zászlót eddig a következő köz- \ I ségek nyertek: V rb o v c e (rimaszombati járás), V eV ká Vés (losonci já-i i rás), D o rn a s a (zselízi járás), C súz (érsekújvári járás), Suchobro dl I (bratislavai járás), Vel’ké Blahovo (Dunaszerdahelyi járás). C sic só (csalovoi járás) a vándorzászlót kénytelen volt átadni Tanyl } község EFSz-ének. I Ezek a községek a jól végzett munka következtében dicsőséget és jelentős] í anyagi hasznot értek el, míg azok a községek és EFSz-ek, amelyek a ver-l I senyben lemaradtak, vizsgálják meg gazdasági vezetésüket, mert valahol hibái | van, vagy a falusi dolgozók nem versenyeztek egymás között eléggé és nem\ I érték el azt a minőségi és mennyiségi munkát, amelyet a győzelem megköve-\ I telt volna. . | <lllllllllllllllltllMllltlllllll>ltlllllllllllllllllllllllIllllllllllllllllllllllI1|||||lt||||l||it|i|||)<|f|M||(|||||||||t|||||||||||t|M||||||t|||||||||||l|||||||||l|||||l||||i||,|,||t|l||||(||||||,,|||||l|,||||||(||||||||,||||,|,||,|,,|||,|||t AZ OSI KRASZNAHORKA VIDÉKÉN egy világtól elzárt faluban is utat tör a szocializmus

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom