Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-07-23 / 19. szám
Ai Idei békearqtásunk sikerét bixtosította a gép Hol milyen hasznot nyújtott a gép segítségével közösen végzett munka? Az ország déli részében befejeződött a földműve i legörömtelibb munkája: az aratás. Ma már mindenütt cséplik a bő term ;sí és versenyben állnak a beszolgáltatás mielőbbi teljesítésében. Az idei aratás a gép diadalának jegyében folyt '< ?. A földműveseknek valahogy természetükhöz tartozik, hogy mezőgazdaság\ vonalon rendszerint^ csak azt hiszik el, — amit látnak. Nos, a gép, amely gyorsan, olcsón és jól dolgozik; láthatták, hogy milyen fáradságos munkát ÍZ kíméli meg a gép az embert. Sokak azonban már csak jövőre kaphatják neg a segítséget a géptől, mert nem kötöttek idejében szerződést a gépálloi lássál, mely sokszor nem tudott eleget tenni az utólagos kéréseknek. Ezek a f Mművesek most megtanulhatták, hogy a munkát nálunk előre kidolgozott t <rv szerint végezzük és a gépállomásoknak is pontos tervet kell végrehajtaniuk. Jövőre bizonyára nem fog senki sem elkésni a géprendeléssel és így a gépállomásaink még nagyobb teljesítményekre rendezkedhetnek be. Az első összefoglaló jelentés szerint július 5-ig JfS.fySl hektár területén végezték él a munkát a szlovákiai gépállomások, naponta 5000 hektár átlagteljesítménnyel. Ez azonban csak a kezdet volt, július 5-én például már egy nap 10.000 hektár fölé ugrott a gépállomások összteljesítménye. Ha a végleges statisztika elkészülhet, látni fogjuk, hogy mit tett már ebben az évben is a falu szocializálásának utján a gép. Most pedig lássunk néhány jelentést, mélyek mindegyike a gép dicséretét zengik, hiszen idén gyorsabban, jobban, olcsóbban arattunk. mmmm Az idei közös aratás sórán a közös munka eredményeképpen a munka nem volt annyira fáradságos, mint a múltban, az aratást a gépek segítségével rövidebb idő alatt és kevesebb munkaerővel hajtották végre és csak magán az aratáson 380.000 koronát takarítottak meg. A legkiemelkedőbb az idei aratás eredményében az volt, hogy meggyőző módon bebizonyította Lelesz község dolgozó népének, hogy a szövetkezeti úton vezetett közös munka & helyes és célravezető. A leleszi Egységes Földműves Szövetkezet örömmel jelentheti, hogy a viszonylagos száraz időjárás ellenére is, ahol elismert vetőmagot használtak, ott a hektárhozam 30—32 métermázsa, míg a többi szántóföldeken 22—24 métermázsa. A földművesek tudatában vannak annak, hogy terméseredményeik még jobbak, még kiválóbbak lettek volna, ha már tavaly megszüntették volna a rhesgyékeL A lelesziék már több mint 2 vágón gabonát adtak át és hazafias kötelességét a királyhelmeci járásban elsőként ez a község teljesítette. Dicséretet érdemel az EFSz a tekintetben is, hogy az aratási és cséplési munkákkal egyidőben végzik a tarlóhántást is, hogy a földet már most előkészítsék a közös vetési eljárás bevezetésére a mesgyék megszüntetésével. Leleszen eddig 9500 parcella volt, ebben az évben ez megszűnik és összesen 17 tábla lesz. Lelesz népe, mint már annyiszor, most is példát adott minden szlovákiai kis- és középparasztnak arra, miként kell helyesen haladni, hogy mihamarabb elérjék a falun a magasabb életszínvonalat és biztosítsák a falusi dolgozók szebb és örvendetes holnapját. mmm A nagymegyeri járásban levő Tanyon a kis- és középparasztok a közös aratást 163 hektár földön 11 nap helyett 8 nap alatt végeztek el. A gépek jobb felhasználásának köszönhető ez az eredmény. Az aratás közös munkájában 44 munkaerőt kapcsoltak be 4 munkacsoportba. Két önkötözővel dolgoztak és az első négy napon segítségükre volt az Állami Gépállomás két önkötözőgépe is, úgyhogy ezen a négy napon át mindegyik csoport külön önkötözővel dolgozott. Négy nap alatt learatták mindazokat a földeket, amelynek aratási munkálatait géppel tervezték. Az gépeknek azonban a négy napi munka után vissza kellett térniök, mert más községekben volt szükség rájuk. A kis parcellák ellenére is tovább dolgozott a két szövetkezeti önkötöző, mert úgy számították, hogy a kis parcellákon is gyorsabban halad a gépi munka. Tehát a további négy napon — a parcellák körülvágásán kivül — ismét keveset dolgoztak kézi erővel. Ha elegendő önkötözőgép állt volna rendelkezésre, az aratást 6 nap alatt végezték volna el. Ugyanez a munka tavaly 14 napig tartott. A cséplést, melyet 18-án fejezték be, 11 nappal rövidítették meg a tavalyihoz képest. Mindazok, akik nem voltak tagjai az EFSz-nek és a közös aratásba néni kapcsolódtak be, sokkal nehezebben és drágábban végezték munkájukat. 130 hektár földjükön 18 napig tartott az aratás. Körülbelül 140 munkaerő dolgozott minden munkaszervezés nélkül, bár néhol gépet is használtak. Tehát kisebb terület és nagyobb munkaerő mellett az aratás 10 nappal tovább tartott az egyéni gazdálkodóknak, mint s szövetkezeteseknek, akik az aratást közösen szervezték meg. Az időnyerés mellett jelentős különbözet mutatkozik az aratás költségei ben is. A szövetkezeteseknek egy hektár learatása és a kévék összerakása hektáronként 808.75 koronába került, beleszámítva az önkötözőgép spárgáját is. A gabonát rögtön a szekerekről csépelik, amivel ismét sokat takarítanak meg. A beh?rdás és a cséplés így hektáronként 638 Kés-be kerül, tehát egy hektár gab< na learatása és kicséplése közös munl ával csupán 1,416.75 Kés költséggel ; ír. Ezzel sze: aben az egyénien arató és cséplő para íztság költségei sokkal nagyobbak. Úgy pár arató naponta 385 Kcs-t kap és egy hektárt 3 nap alatt arat le, vaj yis 1.155 Késért. A behordás egy pá lóval, egy felrakóval és 3 emberrel, a cik a gabonát asztagokba rakják, hek áronként 520 Kés-be kerül. Egy hektár gabona kicséplése átlagosan két őrá g tart, húsz munkaerő kell a gép melle 12 koronás órabérrel, öszszésen tehái 480 korona a költség. Ehhez számíts ik még hozzá a gépért járó részt. Ha T myon az átlagos terméshozam hektár* nknét 20 mázsa és. a gépért járó rész názsánként 22 korona, a költség hektáronként 440 korona. Aki számolni túl, az könnyen kiszámíthatja, hogy az aratás és cséplés az egyénijtHal m €ÍmIslmm&ÉÉ Tőrén hí fejezték az aratást' és megkezdték a iséplést. A termelőszövetkezetnél az aratást gépekkel végezték el, de gépekké és közös munkával végezte az aratást! az első típus valamennyi földművese is. A helyzet ugyanis az, hogy Tőréi. volt egy negyedik típusú szövetkezet vagyis termelő szövetkezet és egy első típusú földműves szövetkezet. Most a gazdasági év befejeztével ezt az álla >otot megszüntetik és a termelő szövi tkezet, valamint az első típusú szőve kezet harmadik típusú földműves sző' etkezetté olvad össze. A szövetkezet sn kívülálló parasztok tábora szinte t íljesen megszűnik, tekintve, hogy egy-1 ét kulák kivételével a harmadik tipr 3Ú földműves szövetkezetbe az egész fa u lakossága belépett. A közös aratás, de elsősorban is a termelő szövetkezei eddigi munkája és a szövetkezeti § azdálkodás által elért eredmények m ggyőzték a földműveseket nyezni a mesgyék elhagyásával. Ján Lovci kisparaszti, akinek mindössze három hektár földje van, kiszámította, hogy mily jelentős haszongyarapodása van az idei közösen végzett munka következtében. Tavaly, amikor egyedül dolgozott, még nem tudta földjét rendesen megművelni, egy hektáron 9 mázsa gabonája termett. Ma ugyanazon a hektáron 22 métermázsa gabonája termett. rnmmi Amikor Százdon megkezdődött az aratás, a százdi EFSz versenyre hívta a járás összes EFSz-eit. A versenyfelhívás így hangzott: 1. A közös aratási munka legjobb csoportjának megszervezése. 2. Az aratás és cséplés leggyorsabb elvégzése a legnagyobb földterületen. 3. A tarlóhántás gyors elvégzése. 4. Az őszi közös vetés bevezetése minél nagyobb földterületen. 5. Tagtoborzás az EFSz-be. a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről. A termelőszövetkezet négy napig kombájnnal is aratott és csépelt. Hallani már hallottak az emberek a kombájnról, sokan már látták is, de dolgozni még sohasem. Meg is nézte most a munkáját minderiSj- Keresték benne a hibát, de azt bizony nem találtak. A töri szövetkezet a kombájnnal a búzavetésnek egy negyedrészét arattacsépelte és a gabonát mindjárt be is szolgáltatták. 14 vágón búza van beszolgáltatásra előírva, de már a kombájntól bevittek 9 vagonnal. így a tőreiek a beszolgáltatás! kötelezettségüket bizonyára többszörösen túlteljesítik. Igaz, hogy jól is fizetnek a gabonák. A búza eddig általában 27—28 mázsát hozott hektáronként, de volt olyan tábla is, amelyik 30 mázsát adott. A búza fajsűlya is jó, 80 grammon aluli nincs, de 83 gramm fajsúlyú már volt. leg dolgozó mák hektáronként legalább 2.595 Kcs-be került. Azt is könnyen kiszámíthatjuk, hogy a közösen dolgozó szövetkí setesek így hektáronként 1.178.25 k >ronát takarítottak meg, vagyis a 16 1 hektáron összesen 192.055 koronát. IBH3B0B 3G3QI A vezeké íyi aratási és cséplési munkálatokba az összes szövetkezetesek bekapcsolói tak és a munkálatokat az előre kidolgozott tervek szerint hajtották végre. Eleinte 96 szövetkezetes 14 csoportban dolgozott, de későbben, mert a gabona gyorsan megérett, kénytelenek vol ak két újabb munkacsoportot bevetni. A terv szerint tíz nap alatt kellett lear itniok a 393 hektárt kitevő gabonatáb! ,ikat, valóságban hét és fél nap alatt f ijezték be a munkát és így két és fél n ipot megtakarítottak. A közös vetési üjárás előnyét a hektárhozam emelk dése igazolta. A gabonaneműek által mos hozama hektáronként 22 méterm izsa volt, a vezekényiek azonban r lost utólagosan beismerik, hogy ha az ősszel mélyszántást hajtottak volna régre, úgy még ennél is jelentősebb 1 itt volna a hektárhozam. A szerv jzett munkával, a gépek igénybevét« lével az aratás során 191.422 koronát takarítottak meg. Míg a cséplési i mnkálatok során 62.800 koronát, azaz összesen 256.222 koronát. A vezeki nyi kis- és középföldművesek az idei aratási cséplési munkálatok során megj yőződtek arról, hogy a közös munka és a gépek helyes kihasználása mellet . a termelési költségek jelentős csökkentését lehet elérni és ennek tudata 3an még fokozottabb kedvvel indítót ák meg a munkálatokat, amelyek i z egész községre kiterjed' közös vetési eljárást fogják eredmé6. A gabona gyors beszolgáltatása a raktárakba. Százd község EFSz-ének ezideig húsz tagja van, akik közösen végzik az aratási és cséplési munkálatokat 77 hektár területen az előre összeállított munkacsoportok szerint. 0 Az aratást és cséplést 21 nap alatt végzik el, abból kiindulva, hogy a kis- és középparaszt munkájának megkönynyítése és életszínvonalának emelése a falun csakis közös munkával és az EFSz-en belüli versenyzéssel érhető el. A versenyfelhívást a járás minden EFSz-e elfogadta és a versenyt a százdi EFSz nyerte meg. A járás vezetői ünnepélyes keretek közt nyújtották át a verseny-zászlót, a százdi EFSz tagjai, a község szociális érzelmű magyar és szlovák lakói jelenlétében. imm A múlt hét végén es e hét elején Bősön is teljes ütemben megindult a cséplés, úgyhogy a községben most már 8 cséplőgép van állandóan üzemben. A beszolgáltatásra előirt gabonát a földművesek rögtön a cséplőgéptől a földműves raktárszövetkezetbe szállítják. Az alig néhány napos cséplés eredményeképpen már eddig 550 mázsa búzát. 50 mázsa rozsot és 100 mázsa árpát szállítottak be. Megkezdték már a zab aratását -is, úgyhogy ezen a héten már a. zab is cséplésre és beszállításra kerül. A beszállított gabona a legjobb minőségű. A búzának átlagos fajsúlya 81—82 kg., de sokan szállítottak bemar 83 kg. fajsúlyú búzát 1'=!, mint példuál Krupa Juraj, Gróf Móricz és Neőas Pavel földművesek is. Azok a földműve sek, akik eddig gabonát szállítottak be, Tokos István kivételével, mind eieret tettek beszolgáltatás! kötelességüknek, sőt többen tűi is teljesítetnék. Tokos István, azonban a 18 hektár földjére kivetett 30 mázsa búzakontingenst nem teljesítette, mivel csak 10 mázsa 29 kg búzát szállított be. Igaz, hogy míg a fent felsorolt földművesek ebben a gazdasági évben 25—30 mázsa műtrágyát szórtak ki földjükre, addig Tokos István nem vásárolt műtrágyát és a mezőgazdasági munkákat felületesen végezte el. Az aratás munkái alól felszabadult traktorokkal a bősi földműves szövetkezet megkezdte a tarlószántást. A szövetkezet tagjai áttértek a harmadik típusú szövetkezeti formára. Folyamatba tették már a szövetkezeti földek tagosítását is, úgyhogy a bősi szövetkezetnek most már minden előfeltétele meglesz ahhoz, hogy komoly és eredményes munkát végezzen. tmramiDi Alsószelin a Sziget-majorban a termelőszövetkezet múlt pénteken fejezte’ be elsőnek a galántai járásban a cséplést. A cséplés befejeztével kemény és szívós munka áll a szövetkezeti tagok mögött. Az első év gabonabetakarítási munkálatait sikeresen bevégezték, sőt az aratás megkezdése óta a munkaverseny vándorzászlója állandóan náluk van. A vándorzászlót meg is szeretnék tartani és éppen ezért hétfőn már minden erőt a tarlószántási munkálatokba állítottak be. Az alsószeli szövetkezet a beszállításra előirt gabonát rögtön a cséplő* gépről a galántai raktárszövetkezetba szállította. Beszállítottak összesen 593 mázsa búzát, 539 mázsa árpát és 60 mázsa rozsot. A szövetkezeti tagok szinte restelkedve mondják, hogy beszolgáltatási kötelezettségüket csak ilyen kevéssel tudták túlteljesíteni, de hát ez volt az első esztendejük és ugyancsak kizsarolt és elhanyagolt földeket vettek át és hiába volt minden erőfeszítésük, azokból jobb termést az idén kihozni nem tudtak. Búzában 32 mázsa hektáronkénti átlagtermést értek el, de volt olyan búzájuk is, amelyik magyar holdanként 19 mázsát adott. Árpából a hektáronkénti átlagtermésük 24 mázsa, de ebből is volt olyan, amelyik holdanként 13 mázsát adott. A búza átlagfajsúlya 83—84 gramm, az árpáé pedig 76—77 gramm, úgyhogy mind a kétfélét a raktárszövetkezet elsőosztályú vetőmagnak vette át. XXBXBBK Ilyen rövid idő alatt, mint az idén, még sohasem arattak le Jányok községben. Általában az aratás két hétig szokott tartani, de az idén a jó termés ellenére 10 nap alatt az egész falu határában elvégezték az aratást. Hogy ilyen rövid idő alatt befejezhették az aratást, ez a tervszerű és közös munka eredménye. Hat csoportra volt osztva a falu lakossága. Ebből négy csoport kézi kaszával, két csoport pedig önkötözőgéppel aratott. Mindegyik csoport 8 emberből állott. A csoportok úgy voltak beosztva, hogy a kisebb földeken kézi kaszával, a nagyobb táblákon pedig önkötözőgéppel arattak, mert a gépet így lehet gazdaságosabban kihasználni. Az aratás előtt sokan idegenkedtek a géptől és a közös munkától, később aztán, mikor látták, hogy a gép milyen tisztán és gyorsan dolgozik, mindenki géppel akart aratni. Jurányi János kisgazda a kézzel aratók csoportjában dolgozott. Az aratás után kijelentette: — Utoljára arattam kézzel, ősszel már úgy rendezzük a vetésnél, hogy nem lesznek egyholdas kisparcellék, hanem az egyik dűlőbe mindenki rozsot, a másikba búzát fog vetni és így tovább.^ így tudjuk csak gazdaságosan khasználni a gépeket. Bízom benne, hogy jövőre már nem kézzel, de nem is két géppel, hanem az egész határt csak géppel fogjuk aratni.
