Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-07-16 / 18. szám
Az ország déli részében befejeződött az aratás, ma már javában folyik a cséplés iiiiiiliftitiitiiiitiiiitiiiiiHfHiiuiiiuiiiiiiiifiimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiNiiiiiiiiiiiiitnitiinniliiilUIUUiW A nőket várja az ipar örömmel és büszkén kiáltjuk a világba, hogy nálunk egyszer s mindenkorra megszűnt a műn. kanálküliség. Mennyi gondja volt a szülőnek a régi időkben, mikor gyermekei nőttek, bogy melyik lesz az a pálya, melyen a gyermek megtalálja a biztos megélhetést és gondnélküli életet. Ma a bányászat, az építőipar, a vasipar, az üveg és kerámika, a faipar, a vegyiipar, a papíripar hivle ’fiainkat és lányainkat, hogy tanulják meg és érvényesüljenek benne. A rádiómechanika, a finommechanika, a lakatos munka főleg lányainkat hívja, de a kőművesek is szívesen veszik a női segítséget. A textilipar, a ruhakészitőipar és a mezőgazdaságok trakto. rai ugyancsak női munkaerőt keresnek. Az árú elosztóipar szintén sok leánynak ad megélne tést. Ma a bányászat, az építőipar, a var az zott. Ha a fizikai rátermettség és kellő értelem képeséé teszi a nőket a munkára, akkor egyenrangú partnerként vehetik ki részüket a társadalomépítő munkában, nem kell, hogy eltartassák magukat a férjeikkel. Gyermekotthonok és az üzemi konyhák mentesítik a nőket az eddigi nehéz háztartási teendőktől és így valóban e. gyenrangú társaik lehetnek férjeiknek. Munkára jelentkezni a munkaügyi hivataloknál éppen úgy jogosűltak a nők mint a férfiak. Ifjúmunkásaink_akár fiúk, akár lányok— minél korábban kezdik, annál többre vihetik az új pályájukon. Az állami birtokok és az Ef Sz-ek Eddig az állami birtokok 225 alkalmazott ja, 282 Egységes Földműves Szövetkezetét oktat. Az állami birtokok Szlovákiában eddig 115 kölcsönös segélynyújtási szerződést kötöttek az EFSz-ekkel. Ezekben a szerződésekben az állami birtokok kötelezték magukat, hogy az EFSz-eket segítik géni berendezéssel, szak- és politikai oktatással, az EFSz tagjainak meghívásával gazdaságukba, hogy szemléltetően meggyőzzék őket és a magasabb működési formákra való áttérésnek, milyen jelentősége van az EFSz-nek a földművesek számára. Ezzel szemben az EFSz-ek kötelezték magukat, hogy munkaerőkkel kisegítik az állami birtokokat a sürgős mezőgazdasági munkákban. Siroky pártelnök az SzKP IX. kongresszusán mondott beszédében kötelezte az állami birtokokat, hogy egységeikből mintavállalatokat építsenek ki és minden téren segítsék a földműveseket az EFSz-ek építésében és a közös munka szervezésében. Hol másutt, ha nem az állami birtokokban győződhetnek meg szemléltetően és tanulhatnak földműveseink a mezőgazdasági nagytermelés előnyeiről, hol másutt, ha nem éppen az állami birtokokon bebizonyíthatjuk a dolgozó földművesnek, hogy szövetkezeti nagy termeléssel, a föld közös megművelésével biztosíthatja békés és örömteli életének feltételeit. Hogy ezt a feladatot teljesíthessék az állami birtokok, az alkalmazottaknak mindenekelőtt otthon kell rendet tartaniok, mert a földművesek éberen figyelik, hogyan gazdálkodnak az állami birtokokban. Ezenkívül javítani kell az EFSz-oktatók munkáját is az állami birtokok alkalmazottai sorából választott oktatókkal. Az állami birtokoknak, ha példát akarnak szolgáltatni, a Szovjetunió szovhozai felépítésének tapasztalataiból kell meríteniük, a munkát még jobban meg kell szervezniük, a földjeiken és istállóikban nyert tapasztalatokat és ezzel támogatniok kell a földművesek harcát a magasabb termésért. Egy falai, dhai a lakosság 95%-a EFSz-iag Latolgatás Csúzon, ahol a traktorosok »megfeledkeztek« a tarlóhántásról, nem kapták meg időben a gépalkatrészeket és ahová csak télen szállítanak sört Csúz az első köztársaság idejében is sokszor szerepeit az újságban. Három uradalom ült a csúzi dolgozó parasztság nyakán és így nem volt csoda, hogy a dolgozó parasztságból mind ■; tálán kirobbant az elkeseredett bérharc. Már ebben az időben is osztályöntudatos parasztság élt ebben a községben. A felszabadulás után azonnal hozzáláttak Csúz dolgozói, hogy megszervezzék a szövetkezeti mezőgazdasági termelést. Az uradalmak földjei műveletlenül álltak. A parasztság megművelte őket, 1916-ban a kitelepítés megritkította Csúz dolgozóinak sorait, az EFSz további szervezése megszűnt. 1948 februárja után újra erőre kapott a Pártmozgalom az őslakosság között. Tarnovszky elvtárs és a Szovjetunióból hazatért Gürt. ler elvtárs maga köré gyűjtötte az öntudatos parasztokat, gyűlést hirdettek és megalapították a gépszövetkezetet, 28 család részvételével. Ez a Gépszövetkezet alakult át 120 ha területen termelőszövetkezetté és a következő taggyűlés 1949 őszén már csaknem az egész községet egyesítette III. típusú EFSz-ben. Csak egykét kulák maradt kívül, akik mentegetni igye. keztek magukat, de fölöleges volt, mert nem is kiváncsiak rájuk. Alapos meggyőző munkával sikerüt a szervezés, sikerült meggyőzni a kis-és középparasztot arról, hogy az egyéni gazdálkodás korszaka befejeződött, nemcsak meg kell szűnnie a hajnaltól napnyugtáig tartó kínos munkának, de nem is fizetődik az ki. összeszántották földjeiket, az aratási munkák ebben az évben már közösen folytak és ma már közös kazlakban egyenesen a kocsiról csépelik ki gabonájukat. A Helyi Nemzeti Bizottság irodájában dolgozik a kataszteri mérnök, aki az állami agronómussal alaposan megtárgyalta a földek minőségi csoportosítását. Négy vetésforgóra osztották a község 1.600 ha-nyi határát, egyenkint 300 —500 ha kiterjedésű táblákra. Minden egyes tábla 8 parcel' ra oszlik, egyenkint kb. 50 ha területtel. A p&tr.ir mentén maradt még 40 ha terület zöld ségne. és kertészetnek és külön kb, 20 ha terméketlen talaj, melyet erdősíteni fognál; és víztartályt ásnak a közepére. így épül Csúz község EFSz-e és az első helyre törekszik a gombamódon szaporodó EFSz-ek sorában. Egészségesen megalapozott és minden támogatásra érdemes 350 család, tehát a köz. ségnek 95 százaléka tagja az EFSz-nek. A még mutatkozó nehézségek közül fel kell említenünk a közös istálló lúányát. Minden egyes család állatait egyelőre saját házában tartani, ezzel pedig nagyszámú munkaerőt kötnek le, akik egyébként szívesen kapcsolódnának be az iparitennelésbe. Egy másik nehézség, hogy a gépállomás mostohán kezelte a félreeső községeket. Az aratás befejezése után sietve elhagyták a falut a traktorok, anélkül, hogy elvégezték volna a tarlóhántást. Az Érsekújvári Dopravny Kombinát pedig hetek óta hitegette őket, hogy elküldi a szükséges cséplőgépalkatrészeket, fizok hiányában a kisméretű gépek csak lassan 'dizdenek meg a gabonával, bizony még egy darabig eltart a cséplés. Beszélgettünk Szekeres János 38 éves, két gyermekes, 3.5 ha-os szövetkezeti taggal és megkérdeztük tőle mi indította rá, hogy lelkesen támogassa és maga is belépjen a Szövetkezetbe. Azt felelte, nem kell már munka után futkosnia, megtalálja itthon minden nap a tennivalókat és nem kell egyedül kínlódnia hasznot alig hajtó kicsiny földterületén. Csúz község öntudatos magyar parasztsága megértette az idők szavát és harcokban megedzett szívós kitartása a legszebb eredményekkel fogja jutalmazni. Rekkenő hőségben megkívántunk egy pohár sört, sajnos azonban meg kellett állapitanom, hogy csak télen küldtek sört Csúzra, most — a legnagyobb munkák idején és a kánikulai hőségben— egyetlen egy üveg sem jut belőle Csúzra, A korai vetés, a gondos földmunka lehetővé tette a szép vetéseredményeket és ennek következtében remélhetőleg a sok árpáért lega. lább kis mennyiségben Csúz is megkapja a maga aratási sörét. (Pé-) , A sutfogók újabb hazugsága Az utóbbi időkben szándékos felforgató hí reknek lehetünk tanúi, melyek az Egységes Földműves Szövetkezetek ellen irányulnak. Az amerikai imperialisták kísérleteznek a nép között képtelen hírek terjesztésével és államunkat a szocializmushoz vezető ütőn való előrehaladásában gátolni. A földművesek között legutóbb azt a hírt terjesztették el, hogy a most alapított Egységes Földműves Szövetkezetekbe a kis. és középföldmüveseknek az egész vagyonukkal, takarékkönyvecskéikkel, fo. lyószámláikkal és minden hasonlókkal együtt kell belépniők. Nem szükséges az ilyen képtelen és buta rémhíreket cáfolni, mert maguk a földművesek tudják legjobban, ühsy ma», ántit. lajdonuk a szövetkezetbe való belépéssel sec a kárt nem szenved, sőt éppen ellenkezőleg, az Egységes Földműves Szövetkezetben érnél: el nagyobb eredményt ős ezzel nagyobb jövedelmet is. Az ilyen reakciós suttogok ellen azonban har. colni kell és az igazságtalan hírek terjesztőit azonnal jelentsük fel a legközelebbi SNB állomáson. Kulálnak igen, EFSz-nek nem? A zselízi járás egyik községében már június 28-án ünnepélyesen megkezdték a közös aratást, A 145 munkaerőt öt munkacsoportra osztották. A sárovcei Állami Gépállomástól 6 önkötözőt rendeltek meg, de csak hármat kaptak, köztük egy 10 lábnyom nagyságút. Ezt a nagy önkö. tözőt az Állami Gépállomás három nap múlva elvitte és emiatt az aratási munka még jobban húzódott. Az Állami Gépállomás gépeket adott Trhyna községbe Schnierer, Weber és más falusi gazdagoknak, de a szóbanforgó EFSz a megrendelt gépeket sem kapta meg. A kommunista Párt járási tanácsa semmit sem tett a szövetkezetiek ismételt kérelmére seír és így történt meg, hogy a falusi gazdagok a gépek segítségével az aratást már befejezték, amikor a járás egyik EFSz-ébeu még részben T.t a beérett gabona, A köbölkúti gépállomás ia csinált hibát. Megígérte, hogy saját ’ hau való aratás befejezése után kisegít a gépeivel. De a gépek a beígért időre bizony nem jöttek és midőn Furinda EFSz- elnök telefonon megkérte a köbölkúti Állami Gépállomás vezetőjét, hogy küldje már a gépeket, az hallani sem akart a dologról Mikor azután személyesen is megtörtént a kérés, a gépállomás vezetője a hiba jóvátétele helyett elutasította az újabb kérést. Elkészültek a jövő évi vetési tervek A helyes vetési tervek elkészítése és a föld helyes megmunkálása a földműves legfontosabb feladatai. A jól elkészített terv lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés növelését és jövedelmezőségének javítását. Nemcsak a növényi eredetű termékek termelése, hanem a z állattenyésztés is szervesen összefügg ezzel a tervvel. Ezért szükséges, hogy az 1951-ik évre szóló vetési tervet jól készítsük el. A tervezésnél használjuk fel az eddig nyert tanulságokat. Nem kell mindenáron ragaszkodnunk ami az egyes termékek menynyiségét illeti. Fősulyt az ipari növények, mint pl. a cukorrépa, len, kender, dohány és paprika termelésére kell fektetnünk. A közellátáshoz szükséges más termékeket ugyanis mindenütt termelik, vagyis olyan helyeken is, ahol a talaj ipari növények termelésére alkalmatlan. A tervek összeállításánál az egyes növények r V-.ya lehetőleg a következő legyen: a gabonafélék ne haladják meg az összvetésterület 50 szálalékát, kapásnövények 25 százalék takarmánynövények 18—25 százalék. Ez az arány csak nagyon hozzávetőleges és azokon a helyeken, ahol talaj alkalmas valamely ipari növény termelésére, a helyzetnek megfelelően módosítjuk. A Helyi Nemzeti Bizottságok befejezték a vetési tervek szétírását az egyes termelőkre. Ezen a téren a besztercebányai, nyitrai és az eperjesi kerület érte el a legszebb eredményeket. A Helyi Nemzeti Bizottságok a termelendő növények mennyiségét a termelőkkel egyetértésben vetette ki. Ez annyit jelent, hogy a terv magától a termelőtől származik. A Helyi Nemzeti Bizottságok az elkészített tervet előterjesztik a Járási Nemzeti Bizottságnak, amely ellenőrzi, hogy a termelőtalaj helyesen és teljes mértékben ki van-e használva. liga Ibi» niiüiékal Sordít a mraagyar ormány a mezőgazdaság fejlesztésére A Magyar Népköztársaság miniszteri tanácsa 895 és fél millió forinttal felemelte az 1959 évre tervezett beruházások összegét. A felemelt összegből lakásépítésre 235 millió 400 ezer forintot, vasút- é^útépítésre 282 millió -iOOezer forintot, a mezőgazdasági és élelmezési ipar fejlesztésére 171 millió 200 ezer forintot, kulturális és szociális beruházásokra pedig 106 millió 500 ezer forintot fordítanak. A mezőgazdaság fejlesztésére szánt össz-;; jelentős részét az állami gazdaságok megerős. ásé. re, fejlesztésére fordítják, ami közvetve segítiaz egész dolgozó parasztságot, hiszen a termelő, csoportok és az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok is egyre jobban érzik az állami gazdaságok segítségét: minőségi vetőmagvakban, törzsállatokban, hizlalási törzsekben és így tovább. Az istállók építésére — _ felemelt beruházási keretből —az állami gazdaságok 25 miliő forintot fordítanak. Talajjavításra 7 millió 600 ezer forint jut, amiből 337 ezer forint a fejlett agrotechnikai eljárások megvalósítása érdekében történő laboratóriumi vizsgálatok költségeit fedozi. A felhasznált összegből 1300 kát. hold szikes talajt és 8700 hold savanyú talajt javítanak meg. A víz káros, romboló hatásától sáncolással 6.000 kateszteri hold szántóföldet mentenek meg. Egyedül Somogy megye állami gazdaságai 464 ezer forintot kapnak utak megépítésbe. tT- gyan ebben a megyében 692 ezer forintot fordítanak magtárak, 732 ezret lahóházak építésére, Baranya megyében az állami gazdaságok utak építésére 425 ezer forintot kapnak. A komáromnegyei állami gazdaságok számára 648 ezer forintot fordítanak lakásépítésre és 1 millió 290 ezer forintot magtárak megépítésére. Jelentősen megerősödik a felemelt beruházások eredményeként a magyar mezőgazdasági ipar is. Szolnokon hatalmas korszerű tejüzemet építenek, Sárospatakon új tejporgyár épül é» ugyancsak korszerűsítik a gyulai tejporgyárat js.
