Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-07-16 / 18. szám

Kipusztítsuk a kecskét? Nem!

Válasz az elkosorodott pelsőci kecsketartók levelére

Lapunk egyik júniusi számában dr. ing. Kováé Béla, a Mezőgazdasági Megbízotti Hivatal osztályfőtanácsosa cikket közölt a kecsketartás jelentőségéről. A kecsketenyésztők között a cikk élénk visszhangot keltett. A cikkel kapcsolatban szerkesztőségünkhöz több levél érkezett, ezek közül is a legérdekesebbnek a pelsőci Kecsketartó-gazdák Társulata levelét találtuk. A levél — többek közt — ezeket tartalmazza:

Mi pelsőci kecsketartók — a múlt szomorú tapasztalatait mérlegelve — úgy éreztük, hogy árvagyerekek vagyunk, akikkel senki sem törődik és hogy a kecsketenyésztéshez nem fűződik az államunknak különösebb érdeke. Dr. Kováé mérnök cikke azonban jelentős biztatást adott további munkánkban.

Pelsőcön kb. 80 gazda tagja a Keósketartó-gazdák Társulatának, még pedig abból a rétegből, melyet dr. Kováé mérnök cikke így jellemzett: „a közelii u r i s miniszter a dölgozo földművesek országos konferenciáján kiemelte a nyitrai járást mint olyat, mely áttér a nagyüzemi mezőgazdaságra- Meglátogattuk a járást, hogy ott a járás vezetőivel beszélgetve pontosabb és áttekinthetőbb képet kapjunk erről a járásról, mely nem volt mindig ilyen elöljáró.

Az első ember, akihez a nyitrai városházán benyitunk, Kubicsek János technikai referens elvtárs volt, aki szívesen elbeszélgetett velünk ér kihangsúlyozta, hogy úgy ö maga, mint a többi referenstársa teljesen tudatában vannak a mai idők fontos feladataival és egyáltalán nem tekintik elvégzettnek feladatukat azzal, hogy irodai munkájukat elvégzik, hanem a Párt célkitűzéseit szem előtt tartva mindent elkövetnek, hogy a szocializmus minél gyorsabban s minél tökéletesebben felépüljön a falvakon. Természetesen ezer nehézséggel kell megküzdeniök. E nehézségek között talán első helyen említendő, hogy sokan vannak még, akik — emlékezve az elmúlt időkre — nem tesznek különbséget a mai és az azelőtti kényelmes, korrupt hivatalnoki kar között. Kalap elvtárs, aki résztvett az 1919-es magyar forradalomban, M a t er sky álelnök, akinek édesatyja harcos tagja volt az első köztársaság Kommunista Pártjának, C er eshet elvtárs, aki szintén régi harcosa a pártnak, sorrajárták a községeket, reorganizálták a helyi nemzeti bizottságokat, propagálták az EFSz mozgalmat meggyőzték minden útjukon a dolgozó parasztságot a szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről és szükségszerűségéről. Fálvanként előkészítették a csoportos közös aratási munkákat, segítettek a falvaknak a közös vetési terv előkészítésében, gondoskodtak róla, hogy mérnökök menjenek ki oda, ahol a táblás gazdálkodás azt megkívánta Személyesen járnak el a kontingensek megállapítása és a beszolgáltatás ügyében, Mint régi és meggyőződésre párttagok örömmel mennek a Párt által kijelölt úton. — Amikor a "kséges és sürgős falusi munkákra kell időt találnunk és tálalunk is — mondja Kubicsek élvtárs — ugyanakkor tulajdonképpeni rezortunk is megkívánja a magáét. Jelenleg az én rezortombnn Ifi lakás épül, melyre elkerülhetetlen szüksége van a lebombázott és nagy lakáshiánnyal küzködö városunknak. Táka-Bratislavában ünnepi külsőségek között vette kezdetét a magyar tanítók és tanárok 165 főnyi első csoportjának állampolitikai nevelő tanfolyama. A megnyitáson a Párt Központi Bizottságának képviseletében megjelent Fábry István, Lőrincz Gyula, a CSEMADOK országos elnöke, s az iskolügyi megbízotti hivatal ideológiai képzési szakosztályának képviselője. Az idősebb és fiatalabb nemzedékek soraiból összegyűlt magyar pedagógusok meleg szeretettel üdvözölték körükben Fábry

múltig fejőskecskét csak a lakosságunk legszegényebb része tenyésztett“. Van 160 kecskénk, melyek érdekében évek óta harcolunk, hogy megfelelő legelőt biztosíthassunk a számukra. Tele vagyunk ezekben a mészköves, sziklás oldalakban bőven tarkított határban a legideálisabb kecskelegelőknek alkalmas területekkel, ahol emberemlékezet óta nem nőtt más, mint gaz.

Megjártuk már az illetékes fórumokat, de kérésünkkel elutasítottak. A rozsnyói Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztálya ez év júniusában hozott döntése szerint engedélyt adtak évi 4000 korona bérlet ellenében az ú. n. ,,Haragistá-n való legeltetésre, de csakis a kősziklás oldalon. Ennek az az indoka, hogy a kecskék három év alatt mindent úgy lerágtak, hogy ott bizony már nem nő semmi sem. Az említett hivatal éppen azért hagyta meg a kecskék számára a már hároméves legelőt, mert azt a kecskék szinte tönkretették.

rékoskodni kell az épületanyagokkal és ezért keressük, hogy hová tűntek el egyes készletek Eddig 35 „fekete-építkezést“ tálaltunk. Nem fölöslegesek, de tervszerű gazdálkodásunkban nem engedhetjük meg, hogy anarchia álljon be és akadályozza biztos előrehaladásunkat.

König elvtárs, aki közben bejött a referátusra, azt kívánja főleg kihangsúlyozni, hogy a járás vezetőségének mai hivatalnokai nem ismernek semmi különbséget szlovák vagy magyar nemzetiségű polgárok között; egyformán szolgálatára állnak minden dolgozónak, egyformán intézik el azok kéréseit. A hivatalnokok azonfelül, hogy a IX. pártkongresszusra vállalt feladataikat mindnyájan teljesítették és brigádmunkát végeztek a árvái vizgát építésén, a mezőgazdaságoknak is két kézzel segítettek. Feladatuknak tartják belevinni a köztudatba, hogy ök a hivatali munka új emberei, akik a munkát már nem a régi szemmel nézik. A hivatalnoki kár kívánja a megbecsülést. és elismerést, de ezt. a megbecsülést és elismerést éppen a legudvariasabb és leglelkiismeretesebb munkával akarja kiérdemelni és ha ma még nehéz is az elmúlt rendszer korrupt maradványait a lakossággal elfeledtetnie szívós kitartással, jó pártmunkával ős pártszellemmel ez mégis sikerülni fog.

(Pé~)

Következő fontos teendő a fejadag csökkentése. A hőség foka és a hízó érettsége szerint a napi fejadagot 20— 25, nehéz súlyú, érett hízóknál 30—35 százalékkal is csökkentsük. Hőség idején az emésztés könnyebbé tétele végett, csakis finomra őrölt darát etessünk és az áztatási időt is pontosan tartsuk be. Ügyeljünk arra, hogy a nagy melegben az eleség meg ne poshadjon.

Hőségben adjunk a hízósertésnek

elvtársat, aki bevezető beszédében hangsúlyozta, hogy a Párt gondos figyelemmel kiséri a pedagógusok munkáját és sokat vár a falvainkon és városainkban dolgozó tanítóinktól és tanárainktól. A békeharcban nagy szerep jut pedagógusainknak, akiknek az a hivatásuk, hogy a szocializmusnak odaadó becsületes és derék dolgozókat neveljenek. Hangsúlyozta azt, hogy Lenin szellemében dolgozva kovácsoljuk a lehető legélesebbre a tudás fegyverét, mert ez előrehaladásunknak ás harcunknak legfontosabb kelléke.

Ez utóbbi tényleg így van, de hát akkor mit csináljunk a kecskéinkkel: kipusztitsuk... ?

A pelsőci kecsketenyésztők levelét átadtuk dr. Kovác mérnöknek, aki az alábbiakban válaszol a felvetett kérdésre:

Megértem panaszukat, el tudom képzelni, mennyire elkedvetlenítette a gazdákat a rozsnyói Járási Nemzeti Bizottság határozata, mely szerint kecskéik részére nem engedélyezték azt a legelőt, amelyet kérvényeztek. A végzést nem Bzabad azonban rosszakaratuan felfogni. Bármennyire szeretem a kecskét, és bármennyire igyekszem, — mint a kecsketenyésztés referense — kecskéinket mindennemű előnyben részesíteni, el kell ismernem, hogy a kecske végeredményben erdeinknek óriási pusztítója. Hogy ezt megértsük, elég, ha rámutatok arra, mi tette kopárrá Dalmácia Kras-ját. Tudjuk, hogy Dalmáciában a kecsketenyésztés menynyire el van terjedve. A kecskéket köves, hegyvidéki legelőkön tenyésztik, ahol a kecskék az ottani fás, bokros területeket annyira kirágták, hogy az idővel kopár vidékké változott. Az eső a termőtalajt kimosta és így Dalmácia nagy része teljesen ternjéketlenné vált. Hasonló területeket láttam Romániában is. Hogy ez nálunk be ne következhessél erdészeink mindenütt, ahol csak lehet, távoltartják kecskéinket az erdőtől.

Ezért a kecsketartó gazdáknak azt ajánlom, hogy a kecskéket egyéb háziállataikkal együtt legeltessék, mégpedig ott, ahol a legelőn bokrok vannak. A kecske nagyon jól megszokja a tarlólegelőt és egyéb más szántóföldi legelőt. Ott ahol ilyen legelő nem állna rendelkezésre, ott nem marad más hátra, mintnogy a kecskét árokmenti fűzesekben és hasonló helyeken legeltessük. Ahol erre sincs mód, ott tartsuk a kecskéket kifutókban és etessük zöldtakarmánnyal.

Mindenesetre a gazda és az erdész megegyezése alapján gyakran találunk olyan megoldást, amely a gazdát és az erdészt — és ennélogva a kecskéket magukat is — a legideálisabb módon kielégíti. így pl. ott, ahol a jövő évben fiatal erdőt akarunk kiültetni, ha az ilyen területekre ráengedjük a kecskéket, ezek hálás munkát végeznek azzal, hogy az említett területeken a bozótot és egyéb gazt, amely a kézimunkát megnehezíti, nagyrészben kiirtják. Ennélfogva a kiültetéssel kapcsolatos munkákat meggyorsítják. Az erdészeknek elvben igazuk van, hogy a kecskét nem engedik az erdőbe.

minél több, lehetőleg frissen szedett zöldeleséget (zsenge lucernát, folyó fűvet, salátát, disznóparajt stb.). Túlzásba azonban ne vigyük, mert a sok zöldtől hasmenést kaphatnak a hízók.

Napsütésnek kitett kisebb sertésólaknál forró nyári napokon megfelelő árnyékolásról is kell gondoskodni. Öcska ponyvával, vagy más árnyékolásra alkalmas eszközzel védjük meg a sertésőlat az erős napsütéstől, úgy azonban, hogy a levegő áramlását ne vonjuk el a hízóktól.

Forró napok déli óráiban, amikor a hízók erősen lihegnek és nyugtalankodnak (nyöszörögve „brüköinek“) fürdessük meg a hízókat langyos, tiszta vízben. Fürdetésre alkalmas medence hiányában öntsünk a hízók hátán végig

2—3 liter állott vizet, amit a nyugtalanság jelentkezésekor megismételünk.

Nagyobb sertésólak hőmérsékletének csökkentésére a legalkalmasabb eljárás, ha annak egész belsejét — a faiakat és mennyezetet — hideg vízzel alaposan átpermetezzük.

Az ólhütő permetezés — zajtalan, óvatos munkával, — a hízók kiterelése, sőt a pihenő sertés felkeltése nélkül is elvégezhető. , Sz. I.

tnran ín ~ 3 nYitPfii Zárási hivatalban, ahol U lOCfCí fii 5 g niunka új emberei ülnek

A magyar tanítók és tanárok első áliampoiitíka

tanfolyama

Hogyan gondozzuk sertéseinket

a nagy hőségben?

Az elmúlt napokban olyan kánikula tört ránk, hogy azt nemcsak az ember, de állataink is erősen megsínylették. Nem lesz érdektelen, ha a hízósertések hőség idején való kezeléséről egyet-mást elmondunk.

A forróság beálltakor legelső teendőnk, hogy a hízók alá a hevítő szalma helyett természetes nedvességű, tiszta homokkal almozzunk. A lucskossá vált alom váltását is a korra reggeli órákban végezzük, hogy a hízók alá minél hűvösebb homok kerüljön.

tanácsok

Érik a gyümölcs. A gondos háziasz« szony ilyenkor lát hozzá éléskamrájának feltöltéséhez. Ennek egyik legfontosabb része a befőzés, ahol a következő szempontokat kell szem előő tartanunk. A tökéletes tisztaságot, de nemcsak a gyümölcsnél, hanem az eltevéshez szükséges edényeknél is. Befőzés céljára csak válogatott, friss, egészséges gyümölcsöt használjunk. Az ütodött, állott gyümölcs nem alkalmas befőzésre. Jól mossuk meg a gyümölcsöt és az üvegbe rakásnál ügyeljünk, hogy az egyes szemek, vagy szeletek között ne mapadjon űr. De ne nyomkodjuk kézzel a befőttes üvegbe a gyümölcsöt, inkább ütögessük annak aljőa a tenyerünkhöz, gíy tömitsük a befőttet.

A gőzölésnél vigyázzunk, ne főzzük túl sokáig, mert a gyümölcs összeesik és ameddig a leve elfő, elveszti zamatát. A befőttek romlását megakadályozhatjuk az üvegek gondos elzárásával. Az üvegek lekötéséhez befőzőhártyát alkalmazzunk, de kitünően megfelel a mai’habél is. A befőtteket a gőzölés után csak akkor szedjük ki, ha már kihűlt. Az üvegeket a kamra legsötétebb polcán helyezzük el és időnként vizsgáljuk meg befőttjeinket, ^ hogy egér nem rágta-e meg a lekötőhártyát, vagy egyéb jbibák nem történtek-e.

Körtebefőttek jóizű, keményebb fajtájú körtéből készülnek. A keményebb körtéket kis ideig előfőzhetjük és tálba téve, az időközben kihűlt sziruppal leöntjük, Másnap a besűrített, átszűrt levet ráöntjük és két egymást követő napon 8—10 percig gőzöljük.

Kajszibarackbefötthöz jó, keményhúsú gyümölcsöket válasszunk, melynek héjtá forró vízbe mártva könnyen lehúzhatjuk. Ha a. gyümölcsöket megtisztítottuk, azonnal dobjuk citromsavas vízbe, mert könnyen feketédnek. Előfőzési idő 4—5 perc, ezután kiszedjük a barackot és cseréptálra téve, leöntjük a kihütött sziruppal. Másnap besűrítjük a szirupot — ha szükséges, újabb cukormennyiséget oldunk benne — átszűrjük és a gyümölcsre öntjük. Azonnal gőzölhetjük 6—8 percig.

Szilvaheföttek. A duránci és kékszilvát rendszerint magostul fűzzük be. Hámozott szilvabefőtt készítésekor a gyümölcsöt egy percre forró vízbe dobjuk, így a héja könnyedén leválik. Előfőzés helyett csak leforrázzuk, a darabka vaníliával, szegfűszeggel ízesített sziruppal és egy napig így állni hagyjuk. Másnap a gyümölcsöt üvegbe rakjuk, felfőzzük a szirupot és kihűtve ráöntjük, majd 5—6 percig gőzöljük, egyszer.

Ecetben leginkább a hámozatlan kékszilvát szokták eltenni. Ugyanúgy készítjük, mint a közönséges befőttet, de az előfőzésnek gyengén ecetes szirupban kissé tovább kell tartania, mert az ecet keményíti a gyümölcs húsát. Ezért ajánlatos a szilvát előfőzés előtt gyengén megszurkálni. Az üvegbe tett gyümölcsre is tetszés szerint ecetezett szirupot öntünk kevés fahéjjal és szegfűszeggel ízesítve. Ecetes szilvának különösen a nem túlérett besztercei muskotályszilva alkalmas, 5—8 percnyi gőzölés szükséges, hogy elálljon. Meggyből is kitűnő-Cukornélküli befőzésre bármilyen gyümölcs alkalmas. Ezeket ugyanúgy készítjük elő, mint a rendes befőzést, az előfőzés azonban felesleges. Az üvegekbe rakott gyümölcsre szirup helyett alaposan kiforralt tiszta vizet öntünk és az üvegeket a legnagyobb gonddal zárjuk le. Minden esetben kétszer gőzöljük a készítményeket, két egymást követő napon, de ez néhány perccel hosszabb ideig tartson, mint egyébként. így késztihetünk szőlőbeföttet is.

Saját levében eltett gyümölcs igen alkalmas mártások, tészták gyümölcstöltelékének készítésére. Ezeket rendszerint leveses gyümölcsből készítjük, melyet megtisztítunk, az üvegeket szorosan megtöltjük vele, sem szirupot, sem vizet nem töltünk rá, csak lezárjuk és kétszer gőzöljük. Ezalatt a gyümölcs levet bocsát ki magából, eredeti alakját ugyan elveszti, de íze sokkal kellemesebb, mint a vízzel készült befőtteké. Az édesítést fagyosztás előtt végezzük. Ilyenféle befőzésre különösen alkalmas a kimagozott meggy vagy cseresznye, egres, ribizli, stb.

A cukornélküli befőzés egyik változata, ha semmi mást nem teszünk a szorosan üvegekbe rakott gyümölcsökre, csak néhány kanál erős rumot. Kétszer gőzöljük hosszú ideig és mindig a gőzölő edényben hagyjuk kihűlni az üvegeket.