Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-07-09 / 17. szám

Öt évvel ezelőtt, pontosan 1945 au­gusztus 15-én szabadult fel Korea, amely 36 éven keresztül görnyedt a gyarmati elnyomás alatt. Később azon­ban a 38. földrajzi szélességi foktól északra és délre a koreai nép sorsa kü­lönbözőképpen alakult. Eszak-Kóreában már a felszabadu­lást követő első napokban a nép kezde­ményezésére népi bizottságok és fontos demokratikus átalakulások valósultak meg. Végrehajtották a földreformot, mélynek során 720.000 földnélküli pa­rasztcsalád között több mint egymillió hold földet osztottak szét. A dolgozó parasztok megértették az életükben végbement nagy változást és hatalmas lendülettel láttak munkához. Három év alatt a vetésterület 409.000 holddal megnagyobbodott. Százezer új paraszt­házat építettek és sok községet villa­mosítottak. Az államosítások eredmé­nyeképpen a nép kezébe ment át a leg­fontosabb iparvállalatok 90 százaléka A felszabadult munkásosztály nemcsak újjáépítette mindazt, amit a japán rab­lók elpusztítottak, hanem az új gyá­rak, bányák, üzemek egész sorát épí­tette fel. A japán uralom alatt a lakos-A Koreai Demokratikus Népi Köztár­saság címere ság 70—80 százaléka írástudatlan volt, míg a felszabadulás óta Eszak-Kóreá­ban több mint kétmillió ember tanult meg trni-olvasni. Mindezeket az ered­ményeket a koreai nép felszabadítójá­nak, a nagy Szovjetúniónak köszön­heti. A Jéiáóieai parasztság nyomara Dél-Kóreának, amely az amerikai imperialisták megszállása alá került, egészen más'sors jutott. Dél-Kórea ipa­rát máig sem építették fel a romok­ból. Az amerikai imperialisták kizsák­mányolták Dél-Kórea nyersanyagfor­rásait, „cserébe“ silányminőségű élel­miszert és iparcikkeket adtak a lakos­ságnak. A helyi ipar megbénulása kö­vetkeztében a munkanélküliség állan­dóan emelkedett. A háború kitörése előtt négymillió munkanélküli tengette életét a legnyomoruságosabb körülmé­nyek között. Maga a munkabér is rend­kívül alacsony és a japán uralom alatti munkabérnek alig tette ki az egyötödét. A föld, csakúgy mint az­előtt, a földesuraké és a kulákoké. .4 lerongyolódott szegényparasztság egy­re nagyobb nyomorba süllyedt. Dél-Kórea megszállott terület Területre nézve Eszak-Kórea na­gyobb, ezzel szemben Dél-Kórea a sű­rűbben lakott. Eszak-Kórea területe 125.530 négyzetkilométer, lakosainak száma kb. 8,300.000, míg Dél-Kórea te­rülete 94.470 négyzetkilométer, lako­sainak száma pedig több mint 19 mil­lió. Mindkét állam agrárjellegű, leg­főbb termékei a rizs, szójabab, gabo­nafélék, gyapot és dohány. Eszak-Kóreában 1946 végén általá­nos választásokat tartottak, melyek után kikiáltották a koreai népköztár­saságot. A három nagy párt — köztük a Kommunista Párt — Nemzeti Fron­tot alakított és ezek képviselőiből ala­kult meg a népi kormány. Dél-Kóreában a Kommunista Pártot betiltották. A hatalmat a megszálló amerikaiak gyakorolják, akiknek pa­rancsait egy bábkormány közvetíti. A Szovjetúnió két ízben, 19 Ifi -ben és 19Jf8-ban javasolta, hogy mind Észak-, mind pedig Dél-Kóreából vonják vissza a megszálló - csapatokat. Az USA kor­mánya visszautasította ezeket a javas­latokat. A szovjet csapatok 1948 végén kivonultak Eszak-Kóreából, az USA csapatai viszont továbbra is Dél-Kóreá­ban maradtak. Támadás Eszak-Kórea ellen Ez a merőben ellentétes két koreai rész ma az egész világ figyelmétől ki­sért polgárháborút vív egymással. Jú­nius 25-én a kora reggeli órákban je­lentette be a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaság belügyminisztériumá­nak közleménye, hogy a délkóreai báb­kormány úgynevezett „nemzetvédelmi“ csapatai váratlan támadást intéztek Eszak-Kórea területe ellen a 38, föld­rajzi szélességi kör egész hosszában. Minthogy az ellenség váratlanul táma­dott, egy-két kilométerre sikerült azon­nal előretörnie. A Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság belügyminiszté­riuma parancsot adott a köztársaság védelmi osztogainak, hogy verjék visz­­sza az ellenség támadását. A népi köztársaság védelmi osztagai a népi hadsereg alakulataival együtt­működve gyorsan visszaverték a 38. földrajzi szélességi körtől északra be­hatolt ellenséget és ellentámadásba mentek át. Még a támadás napján sok helyen átlépték a 38. szélességi kört és 5—10 kilométer mélységben előrenyo­multak. Még ugyanazon a napon, amikor az ellenségeskedések megkezdődtek, az USA kérésére összeült az Egyesült- Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a koreai helyzetet. Az USA képviselője azt állí­totta, hogy Eszak-Kórea szárazföldi csapatai támadták meg Dél-Kóreát és ezért határozati javaslatot terjesztett be, melyben indokolatlanul azzal vádol­ta a Koreai Népi Demokratikus Köz­társaságot, hogy fegyveresen rátört Dél-Kóreára. A határozati javaslat, amely ezen beállításon alapult, fel­hívta az északkóreai hatóságokat, hogy szüntessék be hadműveleteiket. A ha­tározati javaslatot elfogadták, a Biz­tonsági Tanács üléséről azonban Irány­zott a Szovjetúnió képviselője és hiányzott Kína törvényes képviselője, a Biztonsági Tanács másik állandó tag­ja is. Minthogy a Biztonsági Tanács­ban minden lényegbeli kérdés eldönté­séhez a Tanács állandó tagjainak (USA, Anglia, Franciaország, Szovjet­únió, Kína) egyhangú határozatára van szükség, világos, hogy a Biztonsági Tanács hozott határozata nem lehet jogerős. Truman beavatkozik A Biztonsági Tanácsnak ez a jogel­lenes határozata adott alapot arra, hogy Truman, az USA elnöke paran­csot adjon a csendesóceáni amerikai flottának arra, hogy „védelmezze Dél- Kóreát és a Kínához tartozó Formosa szigetét“ (Formoza még a fasiszta kí­nai csapatok kezén van). Trumannak ez a parancsa azt jelenti — miként azt a moszkvai Pravda leszögezte —, hogy az Egyesült Államok közvetlen agresz­­sziv lépést hajt végre a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársaság éllen. Trumannak ez a lépése újabb bizonysága annak, hogy az amerikai kormánykörök már nem szorítkoznak az agresszió előkészítésé­re, hanem közvetlen agresszív lépések­re tértek át. A Biztonsági Tanács határozatát a koreai népi kormány jogellenesnek mi­nősítette, mintahogy azt jogellenesnek jelentette ki a Szovjetúnió és az Egye­sült Nemzetek népi kormány igazgatá­sa alatt álló valamennyi tagállama is. A Szovjetúnió egyébként az Egyesült Nemzetek főtitkárának küldött levelé­ben leszögezte álláspontját a Biztonsá­gi Tanács törvénytelen határozatáról. Felszabadul a déli főváros Mialatt ezek a diplomáciai lépések történtek, az észak-kóreai csapatok folytatták előrenyomulásukat és fel­szabadították Szöul-t, Dél-Kórea fővá­rosát. Ugyanakkor a világ tudomást szerzett arról is, hogy miként készítet­ték elő az amerikaiak Eszak-Kórea megtámadását. Az USA-ban megjelent hivatalos nyi­latkozatokból és sajtóközleményekből kitűnt, hogy az az agresszió, amely most kellő visszautasításban részesül, nem volt váratlan. Egy amerikai bri­gádtábornok parancsnoksága alatt több mint ötszáz amerikai katonából álló misszió hosszú hónapokon keresztül foglalkozott Li-Szin-Man délkóreai csa­patainak előkészítésével. Közvetlenül a háború kitörése előtt Szöulban járt John Foster Dulles, Washington kikül­döttje, aki június 19-én a délkóreai „nemzetgyűlésnek“ ezt mondotta: „Az egész szabad világ tekintete Önökre irányul!“ Nyilvánvalóan ez volt a jel Li-Szin-Man kalandja számára. Az amerikai kormány tervei leplezé­seként jegyzéket intézett a Szovjetúnió kormányához, melyben azt kérte, hogy a Szovjetúnió biztosítsa az amerikai kormányt arról, hogy nem vállal fele­lősséget a támadásért és latbaveti be­folyását, hogy az északkóreai csapatok haladéktalanul vonják vissza erőiket. A szovjet válaszjegyzék ezzel kap­csolatban leszögezte, hogy 1. a táma­dást — megbízható adatok szerint — a délkóreai hatalmi szervek provokál­ták és ezért a felelősség őket, illetve azokat illeti, akik a hátuk' mögött álla­nak; 2. a szovjet kormány kivonta már régebben csapatait Koreából és ezzel megerősítette hagyományos elvét, hogy nem avatkozik bele más államok bel­­ügyeibe; 3. a szovjet kormány nem ta­gadta meg részvételét a Biztonsági Ta­nácsban, de lehetetlen volt, hogy részt­­vegyen az üléseken, minthogy az USA álláspontja miatt Kína nem juthatott be a Biztonsági Tanácsba és ez tette lehetetlenné a Biztonsági Tanács szá­mára, hogy érvényes döntéseket hoz­zon. Az újabb diplomáciai lépések ered­ményt tehát nem hoztak. A koreai há­ború folyik tovább. Noha időközben már az amerikai bombavetők is be­avatkoztak a harcokba, a népi hadse­reg tagjai tovább üldözik az ellenséget; felszabadították Nanhen városát, majd partraszállták a Sárga-tengerben fekvő Piakendo szigetén és az első heti har­cok során 70—100 kilométert nyomul­tak előre a különböző frontszakaszo­kon. Megkezdődött az aláírásgyűjtési mozgalom Tyihonov, a Szovjet Békevédelmi Bi­zottság elnöke bejelentette, hogy jú­nius 29-én megkezdődött a Bizottság teljes ülése. Tyihonov utalt arra, hogy a stockholmi békefelhívást már több mint 100 millió ember írta alá és az aláírások száma állandóan növekszik. A szovjet nép, híven a béke és a nem­zetek együttműködése bölcs sztálini politikájának elveihez, tevékeny harco­sa volt és marad a békének és nagy lelkesedéssel fogadta a Legfelső Ta­nács békenyilatkozatát. Minden egyes szovjet ember kész aláírni a békeívet, ezt az igen fontos okmányt. Június 30- tól kezdve az egész Szovjetúnióban ki­bontakozik az aláírásgyűjtési mozga­lom. A Szovjetúnió dolgozói a stock­holmi felhívás egyhangú támogatásá­val kifejezésre juttatják a szovjet nép hatalmas tömörülését a bolsevikok nagy Pártja, Sztálin, valamennyi or­szág dolgozóinak vezére és tanítója, a béke zászlóvivője körül. A szovjet sajtó jelentései közlik, hogy az ország minden részéből lelkes visszhang érkezik a Legfelső Tanács legutóbbi ülésének határozataira. A Pravda megállapítja, hogy a Legfelső Tanács történelmi jelentőségű tettében a szovjet nép hajthatatlan békeakarata testesül meg. Pomónia Megváltozik a Gyilkos-tó vidéke Csik megyében hatalmas munkát vé­geznek a hegyek újraerdősítéséért, hogy helyrehozzák a múlt bűneit. Nyolc év leforgása alatt több mint 15.000 hektár területet erdősítenek és már az idén 42 hektárra növelik a faiskolák területét. Fokozatosan megvalósítják a fiatal erdők védelmét is, amire a múltban egyáltalán nem gondoltak. Az újraer­dősítéssel egyidejűleg megjavítják a legelő-területeket is és egyre több apa-! állatistálló segítségével az állatállo­mányt is tenyésztésre alkalmas álla­tokkal cserélik fel. A Román Népköztársaság most a Szovjetúnió példájára a hal- és vadál­lományt is fejleszti. Tavaly már 150.000 ikrát helyeztek el a Gyilkostóban, 50.000 ivadékot pedig Orsovára küld­tek. Az egyre hatalmasabbá fejlődj halastavat gátakkal védelmezik az el­iszaposodástól. A Román Népköztársaság egyik leg­­festőibb része a Gyilkos-tó és a Békás­szoros. A múltban csak az uralkodó osztály kiváltságosai látogatták ezt a vidéket. A román nép állama a nagy­szabású építkezésekkel lehetővé teszi, hogy a dolgozók széles tömegei mun­kájuk fáradalmait ezen a festői vidé­ken pihenhetik ki. Magyarország Baráti egyezmények a Német Demokratikui Köztársasággal Az elmúlt héten Budapesten tárgyalt a Német Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége és a tárgyalások eredménye képpen kormánynyi­latkozatot, továbbá kulturális, műszaki- tudomá­nyos, áruforgalmi, valamint pénzügyi megálla­podást írtak alá. A Német Demokratikus Köztársaság ugyani­lyen szerződésekkel pecsételte meg már barátsá­­gát a lengyel és a csehszlovák népi demokráci­ával és rövidesen német kormányküldöttség ér. kezik a Kínai Népköztársaságba is. A Magyarországra érkezett demokratikus né­met kormányküldöttséget Walter Ulbricht he­lyettes miniszterelnök vezette. Walter Ulbricht már 15 éves korában tagja volt a német ifjú­munkás szervezetnek, résztvett a Német Kommu­nista Párt megalakításában 1918-ban és 1923 óta tagja a Párt Központi Bizottságának. A budapesti tanácskozások eredményeképpen a két kormány közös nyilatkozatot bocsátott ki. A nyilatkozat megállapítja, hogy ,,mindkét kor­mány legfőbb feladatának tekinti a béke fenn­tartását, a Szovjetunió vezette béketábor meg­erősítését az imperialista agresszorok elleni kiiz. delemben és országaik demokratikus rendszeré­nek további béké* építését..“ Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tapács hetilapja — Szerkesztőség és kiadóhivatal Bratislava, Stúrova <5 — telefon: 274-03, — Felelős szerkesztő Kugler János. — Feladó és irányító postahivatal: Bratislava II, kiadó: „Orác” lap- és könyvkiadó vállalat. — Nyomj'a: Concordia nyomda Bratislava, Nár povstania 41 — Előfizetés egv évre 100.— Kcs, félévre 50.— Kcs — A lap felmondható minden év végén okt. elseiéia Eng. sz. 1750 OPŰ-Ba 2-1950/Sí,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom