Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-10-22 / 32. szám
1950. október 22. Közös munkával gyorsan folyik a cukorrépa betakarítása és a cukorgyárakba való szállítása 68 éves öregember vezette a szimöi EFSz-et a magasabbfokú gazdálkodáshoz Á.z esti órákban futottunk be Szimő községbe. A községházán éppen értekezlet volt és így együtt találtuk mindazokat, akikkel beszélgetni akartunk. Elsőnek a 68 éves Frankó Mihályt szólaltattuk meg. Az öreg Mihály bácsi irányította a szimöi Előkészítő Bizottságot, az ő veztésével alakult meg az EFSz, melyet ő vezetett el a III. típusig. — Kolhozkirálynak nevztek el a faluban — mondja Frankó Mihály, — de már egyre kevesebb a gúnyolódok száma, látva azokat az eredményeket, amiket a szövetkezeti szervezet és közös gazdálkodás kis és középparasztságunknak jelent. Öreg ember vagyok már, de büszke vagyok rá, hogy hamarább ráléptem, a falu előrehaladásához vezető helyes útra, mint sok fiatal. Remeg már kezemben a földműves szerszáma, de még mindég ott akarok lenni a többiek között. A vezetést azonban átadtam már a fiataloknak... A III. fokú szimöi EFSz jelenlegi elnöke Varga József. Most ő hozzá fordulunk és megkérdezzük, hogy mit jelent Szimő község szempontjából a szövetkezeti gazdálkodás. Az elnök az alábbi érdekes felvilágosítással szolgál: — A község körülbelül 1300 munkaerőt jelent. Ha az egész község áttérne a szövetkezeti gazdálkodásra, ha az egész község földjét gépek segítségével művelhetnék meg, 850 állandó munkást adhatna a.falu az iparnak és lf50 ember elvégezhetné az összes mezögazgasági munkát, sőt az állattenyésztést is. ” Tudni kell, hogy Szimő lakosságának elég nagy része amolyan „kétlaki“ életet él, mert több száz ember jár ipari munkára, de végez mezőgazdasági munkára, de végez mezőgazdasági munkát is. Még az EFSz-nek is van 40 olyan tagja, aki földművesnek is és ipari mukásnak is számít. Ilyenekre persze nem lehet egész éven át számítani és komoly segítséget csak is akkor nyújtanak, amikor nyári szabadságuk aiatt „bevonulnak“ az aratási munkákhoz. A beszélgetés a községházán lévő EFSz-irodahelyiségben folyik, ahol koránk seregük több szövetkezeti tag, a falu néhény vezetője, de ott van Czudzor Pál katolikus plébános, a Szovjetbarátok Szövetsége helyi csoportjának elnöke is. Érdeklődünk az őszi munkák állásáról és a kapott felvilágosításokból ez a kép rájzolódik elénk: A község 1150 ha megművelhető földdel rendelkezik, melyből 390 ha tartozik a szövetkezethez. Az EFSz-nek 96 tagja van jelnleg és ezek földjén j,integy 27 ezer parcellát tüntettek el a mesgyék felszántásával.' Büszkén mondják, hogy a búzájukat idejében elvetették, sőt már ki is zöldült a határ. Százegy hektáron vetetek őszibúzát. Két állandó munkacsoportjuk dolgozik; az egyik Rombitz József, a másik Wallner György vezetése mellett. A mezőgazdaság mellet komoly terveik vannak az állattenyésztés fokozására is. Van már a s;'.' vetkezetnek szépen kiépített tyúkfar ’. 832 csibével, elkészültek a közös istálló tervei, ahol a ló- és szarvasmarhaállomány kerül elhelyezésre, sőt tervbevették a sertéshizlalda megépítését is. A szövetkezet traktora már megtette a szolgálatát a szövetkezeti földeken, a szövetkezet most a szomszédos állami birtok segítségére sietett vele. A segítségnyújtás azonban kölcsönös, mert az állami birtok is kézséggel segíti munkájában a szövetkezetei. Varga József EFSz elnök, Hlavaty László, a Helyi Nemzeti Bizottság elnöke és Matusovicz Görgy, a helyi pártszervezet elnöke egyöntetű véleményt mondtak a szímőiek jelenlegi komoly problémáiról. Arról van ugyanis sző, hogy az egykori Troján-bírtokhoz tartozó kisebb földsáv benyúlik a szövetkezet földjei közé. A föld technikai rendezésénél ezt a földsávot is az EFSz .által megművelndő területhez csatoltak. A földsáv kihasználása azonban — legalább is az EFSz szempontjából — egyelőre lehetetlen. A volt Trojánbirtok kezelése a nyitrai Kerületi Nemzeti Bizottság hatáskörébe tartozik és a kerület egyelőre nem változtatott a mai helyzeten. A szóbanforgó földsávon a volt Trojánbirtok régi erdőőre cirkot termel, hogy az erdőben lévő fácánok téli „elemózsiáját^ biztosítsák. Ahogy hallottaktól megállapítottuk, lenne rá mód, hogy a fácánok éléskamrája továbbra is megoldódjék,, de ehhez a ciroktermssztésére szánt földet máshol kellene kijelölni. Ehhez azonban a Kerületi Nemzeti Bizottság jóváhagyása szükséges, amit a szímői szövetkezetesek gyorsan szeretnének megkapni. A kerület gyors intézkedésére azért lenne feltétlenül szükség, hogy a fokhagyma ültetésének ne legyen akadálya. A vetési terv szerint ugyanis a cirokkal borított területre, épúgy mint a vele szomszédos földre, fokhagyma ültetvény kerül. Ezt a munkát már kezdeni kellene, nem beszélve arról, hogy a terv szerint már az ültetést be is lehetett volna fejezni. S. N. A kamocsai Nemzeti Bizottság alelnöke rosszul értelmezett „egyéni érdekből" szembefordult az EFSz-szel Körülbelül 1400 falu az érsekújvári járásban Kamocsa. A községhez 1107 ha megművelhető föld tartozik és ebből 252 ha az Egységes Földműves Szövetkezet földje. A kamocsaiak az óv elején még a II. típus szerint gazdálkodtak, ez év májusában azonban elhatározták a III. típusra való áttérést, Ez az áttérés azonban nem ment valami simán és kellemetlen utókövetkezményei is lettek. A II. fokú szövetkezetnek 82 tagja volt. Ez év májusában a taggyűlés — Kölnit 5. ha-os gazda javaslatára — kimondotta a III. típusra való áttérést, de ehhez a taggyűlésen csak 67 tag járult hozzá. A többi 15 kifejezetten nem nyilvánította még ellenzési szándékát, hanem követte Szlávik Mihály példáját, aki gondolkozási időt kért. Kamocsán Szlávik magatartása már akkor feltűnt, tekintve, hogy a község vezetésében is komoly szerepet játszott, lévén alelnöke a Helyi Nemzeti Bizottságnak. A harmadik típust alá nem írt 15 tag tulajdonképpen 6 családhoz tartozik. Ez a 6 család — Szlávik Mihály, Krihár János, Habovszky János, Recai György, Csalkó János és Beke Dezső családja — összesen 37 ha-t *boesájtott annak idején a II. fokú szövetkezet rendelkezésére. A hat család, illetve a 15 szövetkezeti tag — úgy látszik — nem tudta eldönteni követendő álláspontját, mert amikor a vetési terv kidolgozására sor került, azt úgy készítették el, hogy számbavették az általuk beadott földeket is. Amikor Kamocsán megindultak az őszi munkálatok (természetesen a III. fokú gazdálkodás szerint, kirobbantak azok az ellentétek, melyeket a 6 család magatartása idézett elő. Ahogy senki sem kényszeríti az egyénileg gazdálkodó földművest a szövetkezetbe való belépésre, ugyanúgy senki sem követeli meg a szövetkezeti tagoktól, hogy magasabb gazdálkodási módra térjenek át. Megvolt annak is a lehetősége, hogy III. fokú szövetkezeti gazdálkodás ellenzői (tehát az említett 6 család) továbbra is II. fokú típus szerint gazdálkodjanak. Ennek az lett volna a a megoldási lehetősége, hogy a szövetkezeti földet két részre osztják és az egyik részén 67 tag III. fokon, 15 tag pedig Ií. fokon gazdálkodik. Természetes azonban, hogy a III. fokú szövetkezetnek összefüggő vetésterülettel kellett rendelkeznie, hogy a gépi segítséget a lehető legjobban kihasználhassa. Ebből következik az is, hogy a II. fokon megmaradó szövetkezeti tagok földje is öszszefüggő vetésterületet alkotott volna, függetlenül attól, hogy ezeknek a szövetkezeti tagoknak hol volt a földjük, amikor magángazdálkodás folyt. A föld ilyen technikai átrendezése tehát akkor is bekövetkezett volna, ha az említett — III. típusra áttérni nemakaró — szövetkezeti tagok egyáltalán nem is léptek volna be a szövetkezetbe, hanem egyénileg gazdálkodtak volna. Ügy látszik, Szlávik Mihály — noha községben tisztségeket töltött be — nem értette meg az új idők szavát és nem volt igazi harcosa a szövetkezeti mozgalomnak. « Csakis így magyarázható, hogy szövetkezeti tag létére köpenyeget fordított és nyílt támadást kezdett a szövetkezet ellen. Társai mögötte álltak, hiszen benne a Helyi Nemzeti Bizottság egyik vezető tagját látták ellenállásuk élén. Nem volt elég azonban a saját ellenállásuk, hanem szövetkezetellenes akciójukhoz igyekeztek megmozgatni a falu egyénileg gazdálkodó parasztságának egy részét is, így próbálva erősíteni a szövetkezet ellen indított akciójukat. Szlávik Mihály és társainak akciója azonban hamar hajótörést szenvedett. A helyi hatóság és a pártszervezet ébersége meggátolta a szövetkezeti mozgalom ellenségeinek további mesterkedéseit. A fenti esethez elég annyit hozzáfűzni, hogy Kamocsán már elvégezte az EFSz az őszi gabonavetést és az elvetett mag már ki is kelt. Kikelt az elvetett mag Szlávik Mihály és társainak a szövetkezetbe beadott földjén is. Ekkor léptek fel, hogy „visszaköveteljék“ azt a földet, amit amúgy sem művelhettek volna meg, mert ha idejében meghozzák a végleges és becsületes elhatározásukat, akkor is más helyen jelölnek ki részükre földet, melyet a falu egységes vetési terve alapján kötelesek lettek volna megművelni. Szlávik Mihálvék meggondolatlansága annál kevésbbé érthető, mert a kamocsai EFSz komoly munkát végez és a szövetkezeti tagoknak minden reményük meg van arra, hogy közös munkájuknak meg lesz a gyümölcse. Az EFSz igen figyelemreméltó eredményeket ért el a beszolgáltatás terén is. Időben és előíráson felül teljesítette a gabonabeszolgáltatását, 104%-os kukoricabeszolgáltatásával első helyen áll az egész járásban, túlteljesítette már a burgonyabeadását is, de nem maradt el a hús és tojás beszolgáltatásánál sem. Komoly jőve Rolnii forrást jelent majd az EFSz-nek a foghagyma termesztése, melyből 16 ha-t vetnek be e hó végén. (Sztriha) 3_ IIIJJIIIItlIOnMIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllllllllllllllllllllllllllimMMIIIIIIIIIIlmillill........... Őszi ízlés alá zllragénatl, s?i Flisslíilal és héllséoal irággázzih!
