Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-10-22 / 32. szám

4 £mÍH*d$&(dMMu>t& 1950. október tí. Ha lemérjük a jelenlegi takarmányo­zási helyzetet, egyes kivételes esetek­től eltekintve az állpítható meg, hogy a szálastakarmánykészlet alig elég a téli szükséglet fedezésére, viszont a késői zöldtakarmányozás helyzete sem kielé­gítő. Ez sok esetben arra vezet, hogy a tejtermelés fenntartása érdekében a té­li szükséglet fedezésére szánt pillangós szénakészlet etetéséhez nyúljanak. Mi­előtt ezt megtennénk, vizsgálat alá kell venni azokat a lehetősér et, amelyek segítségével egyrészt a téli szénakész­letet megóvhatjuk, másrészt a tejter­melést fenntarthatjuk. MENNYI SZÉNAKÉSZLETÜNK VAN? Első teendő ezzel kapcsolatban, hogy a legsürgősebben el kell készíteni, vagy felül kell vizsgálni a téli takar­mányozás tervezetét. Meg kell vizsgálni, vájjon a rendelke­zésre álló szénakészlet mutat-e olyan tartalékot, amely megengedi a szálasta­­karmányetetés megkezdésének előreho­zatalát, vagy legalább azt, hogy az őszi hónapokban az amúgy is ingadozó ta­karmányozás mellett, kisebb adag szé­na is némileg megfeleljen. Ilyen számí­tás nélkül végzetes hibába esnénk. Ha ugyanis készletünk észszerű beosztás­sal megengedi pl. azt, hogy 2—3 kg nillangószénát már most adjunk a te­heneknek, hiba lenne azt ki nem hasz­nálni. De még nagyobb hiba lenne az, ha szám­bavétel hiánya miatt hozzányúlunk a szálastakarmánykészlethez akkor is, ha az a téli szükséglet fedezésére sem elégséges. A téli takarmányozás megtervezésé­nél természetesen döntő, hogy milyen adagokat irányoztunk elő az egyes ál­latágazatok számára. Általában irány­elvek jelölhető meg, hogy szénából te­jelő teheneknél a naponkénti adag alsó határa 4 kg. HOGYAN HIDALHATJUK AT AZ ŐSZI ZÖLDTAKARMÁNYHIÁNYT? Nézzük azonban, hogy milyen módon takarmányozhatjuk teheneinket akkor, ha a szálastakarmányok etetését kész­let hiányában csak a tél bekövetkezté­vel kezdhetjük meg. I Zöldtakarmány csak ritkán áll már rendelkezésre, legfeljebb a lucernások­nak lehet utolsó kaszálás, amig a dér meg nem csípi, vagy ha szerencsés eset­ben a tarlóvetés az eső hatására még megerősödik annyira, hogy kaszálható lesz. Ritkább eset, amikor másodvetésű csalamádét még október hónapban etet­hetünk. Ekkorára a legkésőbben vetett csalamádék is annyira elvénülnek, hogy a jobb tengeriszárnál alig van több táp­értékük. Szerencsésebb a helyzet, ahol édescirkot is termesztenek másodnö­vénynek. Ha a dér nem csípi meg, még novemberben is etethető. Az októberi takarmányozás szem­pontjából legszerencsésebb helyzetben a cukorrépát termesztő üzemek vannak- ....i m^iüTvitinfriíiiii a cukorrépafej és a répaszelet az őszi takarmányozási nehézségeket kikü­szöböli. A répafej etetésével kapcsolatban azon­ban a következőt kell szem előtt tartani: MOSOTT RÉPAFEJET ETESSÜNK! A eukorrépafej igen értékes takar­mány, keményitőértéke friss állapotban 6.9, emészthető fehérjetartalma 1.9%. Ennek ellenére \<zt találjuk, hogy ezt a táphatást, melyet a béltartalmánál fog­va elvárhatunk tőle, nem fejti ki, mert rossz az emésztésre gyakorolt hatása. Nagyobb mennyiségben etetve has­menést okoz és ez a tejtermelésre erősen csökkentőleg hat. A hasmenés okozója a rátapadt föld. Kísérletileg beigazolt tény pl. ha a ré­pafejet megmossuk, akkor hasmenést nem okoz és bátran etethető olyan mennyiségben, mint más zöldtakar­mány. A répafej mosása azonban technikai­lag még nincs megoldva és víz hiányá­ban nem is mindenütt valósítható meg. Száraz időben a répafejet tekintélyes mennyiségű földtől lehet megszabadíta­ni, ha pl. egy burgonyarostán eng djük át. Legtöbbet tehetünk azonban akkor, ha a cukorrépa fejelésénél a répáról le­kerülő földet nem a répafej csomóra húzzuk le. A cukorrépafejet célszerű felaprítani is. A felaprított répafejnél nem fordul elő félrenyelés, azonkívül pelyvával vagy szecskázott szalmával keverhető. Az így kevert répafej előnye az is, hogy az emésztőcsatornán nem halad olyan gyorsan keresztül, jobb a kihasználása, az állatok pedig a répafejjel kevert polyvát vagy szecskát szívesebben fo­gyasztják. A répafejet azonban szecska­­vágógéppel aprítani nem lehet, erre a célra a legjobban megfelelnek a silótöl­tő vagy tengeriszártépő gépek. A répafejet igyekezzünk frissen meg­etetni, mert az elvermelésnél vagy silózás­nál az erjedési veszteség tekintélyes. Legmegfelelőbb adag db-onkint és na­ponkint 30 kg. Pl. 30 kg. friss cukorré­pafej, 4 kg pelyva, 6 kg tavaszi szalma egy 600 kg-os tehénnek 4 liter tej ter­melésére elegendő. Ha a cukorrépafej elfogyott, friss vagy száraz szelet etetésére kell át­térni. Ebben az esetben azonban az alaptakar­mány összeállítását meg kell változtat­ni, mert a cukorgyári szélet összetétele lényegesen eltér a répafejtől. Friss sze­letből pl. a következőképpen lehet ösz­­szeállítani egy 600 kg-os 4 liter tejet adó tehén alaptakarmányát: 40 kg friss szelet, 4 kg búzapolyva, 4 kg borsó­szalma, 4 kg tépett friss októberi ten­geriszár. FRISS KUKORICASZAR A cukorrépatermeléssel nem foglal­kozó üzemekben a takarmányozás már nehezebb. Átmenetileg sokat segíthe­tünk frissen tépett tengeriszár etetésé­vel. Az októberi tengeriszár ugyanis Sorsjegyek a 63. osztály sorsjátékra az Okresná sporitelna a pokladnica -nál Bratislavábangfcaphalók. Ekö húzás 1950 november 15-én. Az oíitálysorsjátéh 55.ooo sorsjegye bősül a fele nyer. Az 1,000.000 Kcs-t bitevő pré­mián hívtii 1 drb 500.000.-, 2 drb 85o.ooo.-, 1 drb 200.000.-, 2 drb 15o.ooo.-,l drb 120.000., 5 drb loo.ooo.-, stb., összesen 58,S2o.ooo.­­Kcs nyereményt sorsolnab bi. A nyereményeket készpénzben, minden levonás nélkül fizetik ki. Az osztálysorsjátéb 5 osztályra van beosztva. A sorsjegyeb ára ósztályonbént: l/s sorsjegy 42.- Kcs, */4 sorsjegy 84.— Kcs, sorsjegy 168.-Kcs és 1 egész sorsjegy 336.- Kés. itt tesséb levágni és borítébban elbűtdeni. A 63. és. osztálysorsjátéb I. osztályú húzásra rendelek.........drb nyolcad,...........drb negyed, ..........drb fél,..........drb egész sorsjegyet, Olvasható név;............................................... Pontos cím; m I felér gyesige minőségű szénával, ízle­tességben azonban felülmúlja azt. A a tengeriszárban ilyenkor még van any­­nyi nedvesség is, hogy az alaptakar­mányban polyvával keverhető. Fontos azonban, hogy a szárat egy-két napon­ként tépjük és lehetőleg ne szecskázzuk, hanem siló­töltővel vagy szártépőgéppel dolgoz­zuk fel. Az alaptakarmányt friss tengeriszárral aze ban már abrak nélkül csak úgy tudjuk összeállítani, ha hüvelyes szal­mával vagy polyvával rendelkezünk. Pl. 8 kg kg tépett tengeriszár, 4 kg borsó­­polyva, 4 kg borsószalma. Hüvelyes szalma és polyva nélkül azonban mái abrak etetésére van szükség a fehérje biztosításához. A JÖ TEJELŐ TEHENEKRE FORDÍTSUNK NAGYOBB GONDOT A takarmány összeállításánál abból kell kiindulni, hogy egy 600 kg-os te­hénnek a napi szükséglete 4 liter tejre 13—15 kg szárazanyagban 4 kg ke­ményítőérték és 480 gramm emészthe­tő fehérje. Ezt kell fe-1 'zni az alapta­karmányban és ezen felül legcélszerűbb minden 2 liter többlet ulán pótabrakot adni, amely pl. 0.6 kg tengeridarából, 0-1 kg. korpából és 0.1 kg olajpogácsá­ból állhat. A tejtermelés színvonalának fenntar­tása érdekében nagy gondot kell fordí­tani a friss fejős és általában a jól teje­lő tehenek (12 literen felül) takarmá­­nyozásáre. A 4 liter tejre abrak nélkül összeállított alaptakarmányok ízletes­ség, természetszerűség és ballaszt tar­talom tekintetében a jobb tejelő tehe­nek igényét nem elégítik ki. A nagy ballaszt tartalmú takarmányok mellett pl. egy 16 literes tehénnek kb. 4.8 kg pótabrakot is kell adni. Az ilyen takar­mányozás nagyobb kalóriafogyasztást jelent, az adag egyhangú és ezért ha­marabb leejti a tejet. Ezért és különösen takarmányszüké­­ben ajánlatos a jobb tejelő teheneket külön kötni és azok részére ízletesebb takarmányt összeállítani és szénát is beiktatni. A jó tejelő tehenek részére tehát már most irányozhatunk elő fő-' ként pillangósszéna etettést, amelyet a tél folyamán a gyengébb tejelőknél megtakarítunk. Ez a módszer a jelenle­gi szűkös takarmányhelyzet mellett eredményes lehet, mert ezzel a most nagyon is indokolt egyedi etetést a szá­lastakarmányozásnál is megközelíthet­jük, a nagyabb tejhozamú tehenek ki­elégítésével (ideértendők az előkészítés alatt álló vemhes tehenek is) a tejelés szintjének tartását biztosíthatjuk ég a takarmányozást gazdaságosabbá is tesz­­szük. N. L. Amit küldöttségünk Moszkvában megcsodált Naponta két millió utast szállit a világ legszebb földalatti vasútja, a Metro Ha madártávlatból nézzük Moszkvát, azt látjuk, hogy a központból: a Kremlből sugaras irányban ágaznak szét az utcák, melyek a főváros hatá­rain túl országutakká vagy füves térségekké szélesednek. A sugárutakat kö­rök szelik át. Ilyen a Szadovája széles aszfaltozott gyűrűje. Ez alatt a kör­út alatt húzódik a moszkvai Metro 20 kilométeres vonala, melyet „Nagy­­gyűrű“-nek neveznek. A Moszkvai Metro első körét 1935 májusában, a másodikat 1936 decem­berében, a harmadikat 1938 őszén adták át a forgalomnak. A földalatti építése a háború nehéz éveiben sem szünetelt. Moszkva legfontosabb pont­jain 29 földalatti állomást és 31 gyönyörű előcsarnokot építettek. Az építés folyamán igen sok műszaki nehézséggel kellet megküzködni az építőknek. Négy helyen kellet áthaladni a Moszkva-folyó és a csatorna­­hálózatok alatt. Nagy gondot okozott az építőknek az iszapos talaj és a ta­lajvíz is. Az építkezést a legteljesebb mértékben gépesítették. A robbantási mukálatok is gyorsították az alagút fúrását. A kőzet kiemelésénél nagy szerepet játszottak az elektromos szállító csillék. Ugyancsak gépek végezték a csillék ki- és berakását. Géppel végezték az alapozási munkálatokat is. A teljes gépesítésnek volt köszönhető» hogy a rakodási sebesség a tárnanyitá­soknál tízszeresére emelkedett. Az építkezésen dolgozó munkások és mérnökök újabb és újabb észszerüsi­­tésekkel gyorsították a munkafolyamatokat, így 1947—48-ban több mint 1000 észszerűsítési javaslat futott be a dolgozók részéről. Ez több mint ötmillió rubel megtakarítást eredményezett. A moszkvai Metrót joggal nevezik a világ legjobb és legszebb földalatti vasútvonalának. Az állomások és előcsarnokok építészeti szépsége technikai tökéletességgel párosul. A forgalom szempontjából sem akad pár­ja: naponta közel kétmillió utast szállít. A moszkvai Metro állandó bővítése ma is folyamatban van. A Metro új gyűrűje hét pályaudvart és számos fontos utcát, teret köt össze. Útvona­lán 12 állomást építenek. Az első szakasz hat állomásának színes gránit- és márványburkolata már elkészült. A hat állomás tervét a legkiválóbb szov­jet építőművészek alkották meg. A díszítő munkálatók nagvszerű szovjet képzőművészek alkotásai. A Dzerzsinszkája-állomás bejáratánál lévő szobor­­csoportozat a földalatti vasút építőinek hősi munkáját örökíti meg. niiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiHiiiiiiiMiiiHiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiifiimiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiMiiiimiiiiiiiiiiiiiii Minden hónap első vasárnapján a Szabad Földműves melléklete-' FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETI SZEMLE hiiiiiiiiiiiiHiiiyiiitíjfjiiÁljijjUijjiiiyiiyiiiHj.iiiHiiiiiiiiiiiM1'' «iiiiiiiiinii|iiiilMUiiiiiHiMmiHiiiuniiiiiim iiiiiiiiiimiimH«mMHttwmHiimn»mnHiMmiiiiniiiM»nntM*4mm4Mi»inii A Szabad Földműves tanácsot ad Ellensúlyozzuk az őszi tejtermelési nehézségeket! Hogyan takarmányozzuk teheneinket, ha a szálastakarmányok etetését — készlet hiányában — csak a tél beálltával kezdhetjük meg? a tejiermeies színvonalat íegnezeob az őszi nonapoKban ten tartam, nn­­! nek egyik oka az, hogy ősszel sok esetben megszakad a zöldtakarmányozás g folyamata. Ez magával hozza aztán, hogy a zöldtakarmányozás közé száraz g takarmányokat kell beiktatni. A takarmányozás változásaival szemben a fejőstehén a legérzékenyebb. 1 Ha pedig egyszer a tejét leejti, akkor még jobb takarmányozással is nehéz, g de leginkább lehetetlen újból az előző tejhozamra feletetni. Az őszi takarmányozás hatásfokát az időjárás gyakori változása Is gyen­­p gíti, mivel a tetelő tehén érzékeny szervezete az időjárás változást előre érzi M és ez a tejtermelést hátrányosan érinti.Összel ezenkívül az állati szervezet a 1 téli időszakkal szemben védelemre készül fel, vastagabb szőrzetet növel, tarta­­|§ lékot igyekszik gyűjteni, ami a tápanyagigényt növeli. Mindezek a körülmények érthetővé teszik, hogy ősszel miért nehezebb a 1 tejtermelés színvonalát megtartani, miért van az, hogy a tehenek tejtermelé- H se az őszi hónapokban viszonylag a leggyengébb. Ezek a nehézségek természetesen nem azt jelentik, hogy azokkal szem- 1 ben a megnyugvás álláspontjára helyezkedjünk, hanem fel kell vennünk a jg küzdelmet és a takarmánytermesztés okszerű megszervezésével és a takar- Q mányozás technikájának megjavításával ellensúlyozni kell az őszi tejtermelési nehézségeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom