Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-07-09 / 17. szám
13»ay; juims üt. fűiért leéli azonnal elvégezni a tarlohántásl? Az idejében és jói végrehajtott tarlóhántássai biztosítjuk a jó terméshez sztuséges teltételeket A talajművelés agrotechnikájának egyik súlyponti feladata a tarlóhántásnak időben és jól történő elvégzése. A tarlóhántás aratás utáni azonnali gyors elvégzését több ok sürgeti' 1. Meggátoljuk a talajnedvesség elpárolgását és alkalmassá tesszük a talajt az esővíz befogadására és megtartására. 2. Megmentjük a talajéletet az elpusztulástól, sőt azoknak az aprcíényeknek elszaporodásához teremtjük meg a kedvező feltételeket, amelyek a leghasznosabb munkát végzik a talajban. 3. Küzdünk a gyomok és az állati kártevők ellen. 4. A talaj aratás idejében fennálló szerkezeti állapotát megőrizzük, azt megjavítjuk és így a későbbi megmunkálást megkönnyitjük. Meggáís^ul a fa ajnedvesiégi elpáislgásáf Száraz éghajlatunk alatt egyike a legfontosabb termelési tényezőknek a víz, a talajnedvesség. A legtöbb esetben ez határozza meg a termés nagyságát. Nyilvánvaló, hogy mindent el kell követnünk, hogy ebből a rendelkezésre álló nedvességből minél kevesebb menjen kárba. Növényeink, különösen a kalászosok, takarmány, hüvelyesek learatásánál a talaj felső rétege beárnyékolás következtében mindig tartalmaz nedvességet. Meggyőződhetünk róla, hogy rövid idő múlva, már egy— nem túl mélyen — bekeveri a földbe és a megőrzött nedvesség egységével ezek a gyommagvak kikelnek. Egy későbbi művelésnél, szántásnál elpusztíthatjuk azokat. Az esetben, ha a gyommagvaka’t ilyen formán nem takarjuk le, azok a nyár folyamán nem csíráznak ki, hanem a következő, sőt ha a gabona után kapás került, a harmadik évben kelnek ki és csökkentik terméseredményeinket. Nem beszélve arról, hogy a gyomnövények — amelyek úgyszólván egy tálból esznek a kultúrnövénnyel, azokat megkárosítva, —• a terméseredménye-5 két mennyire csökkentik és nagymértékben hozzájárulnak az állati és gombakártevők további szaporodásához is. Az esetben, ha a gyomokat életben hagyjuk, nem szántjuk le őket, a különféle bogarak, legyek petéjüket a gyomokba rakják és így mesterségesen gondoskodunk a kártevők elszaporodásáról. Az idejében és helyesen végzett tarlóhántással egyidejűleg küzdünk a gyomok és az állati kártevők ellen is. A már felsoroltakon kívül is, ez egymagában véve elég ok lenbe a tarlóhántás fontosságának alátámasztására. Megjavítjuk a talaj szerkezeti állapotát A tarlóhántással egypár centiméter vastag laza réteget teremtünk meg, amely a már felsorolt módokon megjavítja a talaj vízgazdálkodási viszonyait, megóvja azt a kiszáradástól és lehetővé teszi a morzsalékos talajszerkezet kialakulását. Ez a kedvező hatás nemcsak a meglazított rétegben mutatkozik, hanem az alatta lévőben is. Tapasztalati tény, hogy az őszi vetéshez szükséges magágyat egy meg nem bántott gabona-, vagy hüvelyestarlón el sem lehet jól készíteni, mert a szántásnál olyan rögöket fordít ki az eke, hogy azok eldolgozása sokszor megoldhatatlan feladat elé állítja az üzem vezetőjét. Ezzel ellentétben azon a területen, ahol a tarlót sekélyen megbántottuk, annál a megművelésnél mélyebben is kifogástalan munkát tudunk végezni. A tarlómaradványok lefordításával növeljük a talaj humusztartalmát is. V i 1 j a m s z. a Szovjetunió nagy tudósa megállapította, hogy az időben végzett tarlóhántás 68 százalék mun-A csapadék t>í-SHiwg»sa a héntolatlan (A) és a hántolt (B) tartóba. két-három nap alatt — a learatott növény tarlója kiszárad. A talaj felső rétege kiszárad, összetömődik, azon repedések keletkeznek. A megbántott porhanyó talajréteg azonban azonkívül, hogy a meglévő víz elpárolgását megszünteti, illetve a minimumra szorítja, alkalmas arra is, hogy a leesett csapadékot magábaszívja és a mélyebb rétegekben tartalékolja. A nedvesség jelenlétéhez hasonlóan fontos a levegő jelenléte, amely szükséges a tápanyagok feltárásához. Megmentjük a taiajéleteí az elpusztulástól A szervesanaygok felbontása azoknak olyan szervetlen vegyületekke való átalakítása, amely a növény által felvehető, a talajban élő, láthatatlan szervezetek segítségével történhet meg. Ezek aratás idején a beárnyékold?, okozta viszonylagosan jó szerkezetben, megfelelő.nagy számban vannak jelen A talaj hirtelen kiszáradása megrontja életfeltételeiket és nagy százalékban megsemmisülnek. Mint láttuk, a tarlóhántással a talaj levegő- ís vízviszonyait javítjuk és egyidejűleg az anrólénvek életfeltételeit, is inhbá tesz-Most se hanyagoljuk el a növényápolást! Az aratás mellett ne feledkezzünk meg a növények ápolási munkájáról sem. A cukorrépa, kukorica, burgonya csak akkor ad jó termést, ha nyáron is elvégezzük a talaj porhanyítását és gyomtalanítását. A kukorica nyári kapálása 3-—5 mázsa csöves terménytöbbletet hoz, A cukorrépa júlusi kapálásának elmaradása pedig 20—30 q gyökértermés kiesé sét is jelenti. Nem szabad tehát elhanyagolnunk kapásnövényeink ápolását, mert különben csak félmunkát végzünk. Hiába ápoltuk jól növényeinket tavasszal, ha a nyári ápolást elmulasztjuk. A késői érési fajtájú burgonya töltögetése még hátra van. Ezúttal a második töltögetést kell elvégeznünk, mert a burgonyából csak akor várhatunk nagy termést, ha legalább kétszer feltöltögettük. Az aratás után soronkövetkező munka a tarlóhántás. Amint a keresztsorokat összeraktuk, máris jöhet a gép, hogy tárcsával porhanyó talajréteget készítsen. A tarlóhántást úgy tekintsük, mint a jövő esztendei jó termésünk első munkáját. Az idejében elvégzett és állandóan gondozott tarlóhántás 3 mázsa búzaértéktöbbletet jelent a jövő évi termésnél, A „KETTŐS TERMESZTÉS" A tarlóba vetett takarmánynövényekkel biztosíthatjuk a takarmányszükséglet nagy részét Az ötéves terv mezőgazdaságunk egyik legfőbb feladatául az állattenyésztés fokozását tűzte ki. Természetes viszont, hogy az állatállomány szaporítását csak a szükséges takarmánymennyiség biztosításával érhetjük el. Fokozottabb figyelmet kell tehát a takarmány-termesztésre fordítani és minden lehetőséget ki kell használni, amivel takarmánytermesztésünk s így állattenyésztésünk fokozását előmozdíthatjuk. Hogy az állatállomány részére a takarmányszükségletet biztosítsuk, ez nemcsak államérdek. Minden földművesnek, minden állattenyésztőnek érdekei is azt kívánják és arra kell törekednie, hogy a szükséges takarmány-mennyiségét biztosítsa. A kedvező tavaszi időjárás hatására a rétek és lucernák első kaszálása várakozáson felül jobb volt. A száraz nyár következtében viszont a lucernák második kaszálása gyengének mutatkozik és ennek következtében több földműves már most takarmányhiánynyal küzd. A takarmány-szükséglet nagy részét a tarlóba vetett takarmánynövényekkel biztosíthatjuk. Az idei esztendő erre különösen alkalmas. Az aratást a szokottnál korábban kezdtük meg, úgyhogy ennek következtében a tarlóba vetett takarmánynövényeknek még elég idejük lesz ahhoz, hogy rendesen kifejlődjenek. Ki kell, hogy használjuk ezt a lehetőséget és az eddiginél is nagyobb súlyt kell helyezni a tarlóba vetett takarmánynövények termesztésére. Az aratást követően a soron következő legsürgősebb és legfontosabb feladat, tehát az legyen, hogy minden arra alkalmas tarlóba takarmányt vessünk. Az idei aratásnál a megszervezett munkabeosztással, hogy a kaszát rögtön az eke követi, megteremtettük az alapfeltételét nemcsak annak, hogy a tarlószántást idejében elvégezzük, hanem hogy a tarlóba kerülő takarmánynövényeket is késedelem nélkül elvethessük. Azokat a tarlókat, amelyekbe takarmányt vagy zöldtrágyát akarunk vetni, a szokásos tarlószántásuál mélyebben, középmélyen szántsuk meg. A szántást azonnal munkáljuk el, boronáljuk és ha szükséges, hehgeyezzük is, hogy a. szükséges aprómorzsás talajszínt előállíthassuk s így a talajt a kiszáradástól megóvjuk és a mag kikeléséhez szükséges nedvességet biztosítsuk. A vetést sokáig ne halogassuk- Hacsak egy lehetőség is van rá, akkor a tarlót rögtön vessük be, de legkésőbben az aratás befejezte után a legsürgősebb munka a tarlóba kerülő takarmány elvetése legyen. A tarlószántást már az aratás alatt, de közvetlenül az aratást követően be kell fejezni. Szükséges azonban, hogy már a tarlószántást is előzetes tervek szerint hajtsuk végre. Tudnunk kell, hogy melyik tarlóba vetünk takarmány trmelyikbe zöld trágyát, melyik tarlónak adunk csak sekély tarlószántást, sőt azt is tudni kell már, hogy melyik földbe mit vetünk jövőre, mert a tarlóba vetett takarmány vagv zöld trágya vetését is ezek szerint osztjuk be. Takarmányt főleg azokba a tarlókba vessünk, amelyekbe majd tavaszi vetésű növények kerülnek, vagy olyan földbe, amelyikbe ugyan őszit van szándékunk vetni, de azt a földet még az ősszel meg is trágyázzuk Jobb azonban, ha azokat a tarlókat, amelyekbe az ősziek kerülnek, inkább zöld trágyával vetjük be. Ez különösen azokban a gazdaságokban bír nagy jelentőséggel, ahol kevés istállótrágya áll rendelkezésre. Viszont a legtöbb zöldtrágya lekaszálva takarmánynak is felhasználható, de a talajt még így is nitrogénnal és a zöldtrágya tarlómaradványaival humuszban gazdagítjuk. Az elkövetkezendő munkák során egyik legsürgősebb és legfontosabb feladatunk tehát az legyen, hogy minden arra megfelelő tarlót takarmánynövényekkel és zöldtrágyával bevessünk, hogy ezzel egyrészt az ilatáhomány takarmányszükséglete biztosítva legyen, másrészt a zöldtrágyázással a földek termőerejét fokozzuk és biztosítsuk kamegtakaritást és ennek követkéitében az őszi szántáshoz szükséges jzernanyagmegtukarítást jelent. Megállapította Viljamsz azt is, hogy a tarlóhántásnak időben történő elvégzése azzal a nagy előnnyel is jár, hogy lehetőséget nyújt az őszi szántás idejének egészen késő őszig való késleltetésére. Az időben elvégzett tarlóháHtás lehetőséget ad arra, hogy az őszi szántás idejét úgy állapítsuk meg, ahogy azt az összes többi mezőgazdasági munkák tervszerű, időben történő elvégzése megkívánja. Tanuljunk tehát a SZovjetúhió élenjáró, a világón legfejlettebb mezőgazdaságának példájából és használjuk fel a szovjet tudomány, valamint a gyakorlat tapasztalatait. A legtökéletesebb eszköz: a tárcsás borona A tarlóhántás legtökéletesebb eszköze a tárcsás borona, mert a talajt sekélyen és rögmentesen műveli meg, a kiszáradt talajban is könnyen behatol és olcsó a munkája; mintegy harmadába kerül a szántásnak. A tarlóhántás csak akkor lesz eredményes, ha utána nyomban boronálunk és hengerezünk. A hengerezés munkáját szükség esetén meg kell ismételni. Gépállomásaink tökéletesen fel vannak szerelve a tarlóhántás jó elvégzését biztositó gépekkel és eszközökkel, ezért vegyük igénybe azt a lehetőséget, amit a gépállomásokkal köthető szerződések nyújtanak. Ebben az esetben észre sem vesszük, hogy a szükséges talajművelési eljárások egyik legfontosabbikát már elvégeztük, mert ugyanakkor fogatunkkal a gabonák behordását, cséplését stb. végezhetjük el. Kössünk tehát sürgősen talajművelési szerződést a gépállomással. A tarlóhántást azonnal kezdjük meg, amint a gabonát keresztekbe raktuk. Ilyenkor még nedves a talaj felső rétege és könnyű munkával porhanyó» talajréteget tudunk előállítani. Nem elég azonban csupán tárcsázni, vagy sekélyen szántani, hanem a megtárcsázott, vagy méginkább a megszántott földet boronával el kell munkálni és hengerrel meg kell járatni. Ezért, jelent óriási előnyt a géppel végzett tarlóhántás, mert itt a munkagépeket egy traktor után tudjuk kapcsolni. A tarlóhántással elérendő célok megvalósítása érdekében feltétlenül ezzel a ^ haladott módszerrel végezzük a munkát. A tarló a legdrágább legelő, mert az emiatti késedelem miatt elveszítjük azt az előnyt, amit a korán, jól megmunkált talaj a későbbiekben, de legfőképpen a jövő évi nagyobb termésben jelent. A jól elvégzett tarlóhántás után a búza 2—3 q-val is többet terem, mint a hántatlanul maradt, kiszáradt, ősszel csak rögösen szántható földben. A megtárcsázott tarlót nem szabad magára hagyni. 5—6 hét után, amikor a gyomok kikeltek, újabb tárcsázással, vagy boronálással a gyomot el kell pusztítani, hogy meggátoljuk azoknak tápanyag és nedvességpazarló tevékenységét. Azért is boronálnunk kell, hogy a nyáron át összetömődött, megcserepesedett felső talajréteget fellazítsuk. Az így művelt éB gondozott tarló őszi szántása most könnyű és bármilyen növény alá a legkitűnőbb magágyat tudjuk készíteni. Inkább géppel, mini tehénnel Kísérleti adatok blzo.iv;Uv-!-4H< * t'®» jőstehén ahány órát dolgozik- annyiszor 6 dl-rel kevesebb tejet ad. Ha tehát egy napi tarlóhánt&si munkát számolunk, arai 8 órai munkaidő alatt fél hold teljesítményt jelent, tehenenként, naponta 4—5 liter tej a veszteség, 2 tehénnel fél holdat lehet egy nap alatt megszántani, egy holdra tehát 20 liter tejveszteség jelentkezik, ami alig kevesebb, mint egy hold tárcsázásának a munkadíja. Ha azonban hozzávesszük azt, hogy a tehénnel lassan halad a munka és a tarlóhántást csak napok alatt tudjuk elvégezni, amikorra a föld egyrésze már kiszáradt — a munka minősége sem megfelelő- mig a géppel azonnal az aratás után elvégeztethetjük a tarlóhántást. A tehén számára a szántás túlzott igénybevételt jelent, s ne csodálkozzunk, ha 10— 12 literes tehenünk az igázás idején alig 5—6 liter tejet ad naponta, A: hántatlan tarló, B; tárcsáeott, C: tárcsások és hengeregett tarló. szűk. azok nemcsak megmaradnak, hanem az aratás utáni meleg időjárásban hatalmasan elszaporodnak. Ezek a láthatatlan élőlények — baktériumok és gombák — nemcsak a tápanyagok feltárásával tesznek kiváló szolgálatot, hanem a talaj átkelesztésével, átgyúrásával, annak morzsalékos szerkezetét megteremtik, sőt elhalásuk után maguk is, mint salétrom, a növények tápanyagául szolgálnak. A jól végzett tarlóhántás felér egy gyenge istállótrágyázással. A gyoünok és az állató kártevőid ellen Sok olyan gyom él gabonáink között, amelyek aratás idejére beérnek és kaszálás előtt, de legkésőbb kaszáláskor kiperegnek. A helyes időben végaatt tarlóhántás ezeket a magvakat
