Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-07-09 / 17. szám

Vasárnap az egész bratislavai kerületben rendkívüli burgonyabogárkereső nap lesz Az utóbbi időben nagyon elszaporodott a búr. gcnyabogár különösen egyes csehországi körze­tekben, ahol a községek túlnyomó részében a kár­­tevg megtámadta a hurgonyatiltetvényeket. A mezőgazdasággal foglalkozók jól ismerik e ve. szedelmes kártevő pusztítását, amely nálunk az utóbbi években néhány szórványos esetben fel­tűnt, azonban a lakóság a népi szervek részvé­telével és a Szovjetunió segítségéve] fokozato­san elnyomta a kártevő tűzfészkeit és az elmúlt évben úgyszólván teljesen kipusztitottuk. Ezért a burgonyabogár ez évi elterjedése nem természetes utón történt, melyről egész sereg példa tanúskodik, mert hasonlóképpen, mint a Német Demokratikus Köztársaságban, burgonya, bogarakat találtak a házak tetőin éa a városok utcáin, Csehország nyugati és délnyugati határ rainak teljes hosszában. Számos járásban túl­nyomórészt az utak és országutak körül jelent­keznek. Találtak burgonyabogaraka! megtöltött dobozokat és üvegeket. Világos, hogy a nyugati imperialisták a népi­den: kráciák elleni gyűlöletükben nem rettenek vissza a burgonyabogár repülőgépekről való tér. Jesztésétől sem, hogy akadályozzák népünknek a szocializmus építésében elért mind nagyobb si­kereit. Minden feltételünk meg van ahhoz, hogy a Köztársaságunk gazdasága ellen irányuló aljas támadást visszaverjük, népeink élelmezését biz­tosítsuk és sikerrel elpusztítsuk a burgonyabo garak fészkeit. A burgonyabogár ellen sikerrel harcolhatunk a múlt évi tapasztalatok alapján a következő bevált módszerekkel; a) Tömeges kereső napok megszervezésével bogy egy burgonyabogárí'észek sem maradjon meg. b) Gyűjtés megszervezésével azokon a helye­ken. ahol a burgonyabogár feltűnt. c) Az ültetvények azonnali vegyszerekkel va ló bepermetezésével és a talaj fertőtlenítésévé a fészkek helyén a földben lévő lárvák ellen. Hogy az intézkedések sikerrel járjanak, szükséges, hogy a lakosság minden rétege bekap csolódjék ebbe a harcba. A kormán; ' íölmüvelésügyi miniszter javas­latára a következő intékedéseket rendelte el-1. A kormány felhívja az összes kerületi, já­rási és helyi Nemzeti Bizottságot, hogy kerü­letükben a földműves szövetségek, a CsISz, az állami gépállomások, a Nemzeti Front akció­bizottsága, az iskolás ifjúság részvételével, fő­leg azonban valamennyi földműves és az állami birtokok dolgozóinak bekapcsolásával, főleg a plzeni, karlovévaryi, ceskébudejovicei kerületek­ben és azokon a vidékeken, amelyeken a burgo­nyabogár terjed és általában a burgonya terme­lő vidékeken, ahol még a burgonyabogát nem tűnt fel, tömeges kutató akciókat szervezzenek az illetékes Nemzeti Bizottság egész működé­­si kerületében, hogy a burgonyabogár feltűné­sének egy esete sem maradjon titokban. Felhív­ja a figyelmet arra, hogy minden elhanyagolt eset az egész akció sikerét veszélyeztetheti és ezért nagy figyelmet és gondosságot kell, a ku­tatásnak szentelni. Ilyen tömeges kutató napo­kat rövid időközökben kell tartani, különösen a déli határokról fújó heves szelek után. A burgonyabogár feltűnését rögtön jelenteni kell a Helyi Nemzeti Bizottságnak a kereső napo­kon kívül is. 2. Abban a községben, ahol burgonyabogarat találtak, haladéktalanul gyűjtőakciót szervez­nek és vegyszerekét használnak. 3. A Kerületi Nemzeti Bizottságok és a Já, rási Nemzeti Bizottságok megjutalmazhatják a burgonyabogár keresésében és leküzdésében ki­fejtett különös szorgalmat.-f. A burgonyabogár elleni összpontosított harc központi vezetésével dr. Jozef Macháceket. a földművelésügyi miniszter helyettesét bízták meg. 5. A földművelésügyi minisztert meghatal­mazza, hogy a öeskébudejovicei, plzeni, karlo. vyvaxyi, ústinadlahei, libereci, pardubicei, bmoi, I jíhlavai, bratislavai és a szükség szerint más | kerületekben is kerületi meghatalmazottat ne- | vezzen ki a burgonyabogár elleni harcra, akinek § vezetése alatt megszervezik a burgonyabogár § elleni bizottságokat. 6. A Helyi Nemzeti Bizottságok az említett | kerületekben naponként hírt adnak a Járási | Nemzeti Bizottság intézkedéseiről 7. A Kerületi Nemzeti Bizottságok ezeken a | vidékeken állandó szolgálatot létesítenek, a | szükséges beavatkozások megszervezésére és a f hírek felvételére. 8. A Kerületi Nemzeti Bizottságok és a Járási | Nemzeti Bizottságok minden kerületben és já- | rásban haladéktalanul növénygyógyászati elő- 1 adókat jelölnek ki és biztósítanak számukra e- | legendő közlekedési eszközt. A kormány elvárja, hogy ahogy tavaly sike | rillt megszüntetnünk a burgonyabogár veszedel- | met, az egész lakosság, a Nemzeti Bizottságok | és a kormány közös erőfeszítésével sikerül eb- | ben az évben is elhárítani a burgonyabogár ve- f szeleimét, a nyugati imperialisták aljas tárna- | dásai ellenére és így biztosítani Köztársasá- | gunk további békés felépítését. Hogyan keletkezik a jégeső A felszálló légáramlásból lesz a felhő és az eső — Ha nagyon erős a felszálló légáramlás, abhor záporeső vagy jégeső keletkezik A mostani forró koranyári napokon, amikor apró ártatlan kis gomolyfelhők jelennek meg az égen, senki sem gon­dol arra, hogy ezekből néhány óra múl­va hatalmas pusztítást okozó jégsze­mek hullhatnak. A jelentéktelen go­­raolyfelhők megnövekedve összetömö­rülnek és egyre hatalmasabb felhőtor­nyokká nőnek meg. A napot lassan el­takarják, aljuk egyre sötétebb lesz, te­tejük azonban vakítóan fehér. Ezeknek , jesöt kísérő felhők formaid a felhőknek az alja 800—-1000 m körül van, tetejük azonban 5000—6000 méter magasan. Ezek a felhőtömegek apró kis vjzeseppek miliárdjaibó! állanak- Nem vízpárából van a felhő- mint azt sokán hiszik, hanem apró vízeseppek tömegéből. Ha vízpára volna, nem lát­hatnánk a felhőt. Ezekből a hatalmas felhőtornyoKból villámlás és mennydörgés közepette hullik a jég. A jégesőt mindenki Isme­ri, de sok ember van, aki nem látott pusztító jégverést. Ez azért van, mert szerencsére a jég kis területen szokott pusztítani. A jégeső keletkezéséhez rendkívül erős felszálló légáramlás szükséges. A felszálló légáramlásból először felhő lesz, ha ez tov'bb erősö­dik, eső keletkezik belőle, ha nagyon erős a felszálló áramlás, akkor az eső záporszerű lesz, villámlás és menny­dörgés kiséri. Ha még fokozódik, akkor megindul a jégeső. A zivatar és a jégeső összetartozó két jelenség. A felszálló légáramlás a zivatart és jégesőt okozó felhőkben rendkívül erős és meghaladja a gyors­vonat! sebességet is. Bármilyen meleg van idelenn, a felszálló légáramlással a magasba jutó apró kicsiny 'zcseppek milliárdjai rendkívül lehűlt környezet­be kerülnek. , Nagy magasságokban ugyanis, ahol a jégszemek keletkeznek, mindig fagypont alatti a hőmérséklet. A szabad légkörben a vízeseppek nem 0 fokon fagynak meg, hanem jóval 0 fok alatt, úgynevezett túlhülés íövet­­kezik be. A jéggé fagyott vízcsepp, a kis jég­szem útja rendkívül kalandos a felhő­ben, amíg lejut a földre, Mint a gumi­labdával játszó kisgyerek, labdázik a jégszemmel a felszálló légáramlás. Ez­alatt egyre hízik, amíg súlya olyan nem lesz, hogy végleg is tud esni. A megnövekedett jégszemekre há­romféle sors várhat; vagy elolvadnak a felhő alsó melegebb szakaszán, eb­ben az esetben csupán nagycseppű eső keletkezik belőle, vagy jégdara kelet­kezik belőle, vagy a daraszem.ek meg­növekedésével jégeső lesz A jégeső legtöbbször esővel vegyesen hullik és így nem okoz olyan súlyos pusztítást. A száraz jégeső okoz csak komoly ká­rokat. A jégszemek különben is vala­mivel lassabban esnek le, mint az ugyanakkora vízeseppek, mert a jég könnyebb a víznél. Ha kettévágunk egy ilyen jégszemecskét, az fényesen el­árulja kalandos útját, mert mint a fá­nak évgyűrűi veszik körül a jégrétegek az első jégkristályt. A jégszemek nagysága igen külön­böző. Esett már 1 kg-os jégdarab is. A tyúktojás nagyságú nem tartozik a rit­kaságok közé, de szerencsére a legtöbb esetben csak borsó- és mogyorónagy­­ságúak a jégszemek. A komoly jégve­rés súlyos csapást jelent mezőgazdasá­gunknak. A magasból lehulló jégsze­mek sebessége a puskagolyó sebessé- I gével vetekedik. Az erős jégeső lekop- | pasztja a fákat, szétzúzza a gabonaka- | lászokat, beverheti az ablakokat, szét- f törheti a cserepeket a háztetőn és | agyonverhet apró állatokat, sőt embe- | rí életben is kárt tehet. A jégeső ke- | mény tárgyakon és üvegen, sőt a jég- ! darabok egymáshoz ütközése a levegő- | ben félelmetes zajt okozhat. A jégeső | tavaszi és koranyári jelenség, amikor | a felsőbb légrétegek még hidegek és | nincsenek átmelegedve. A jégeső keletkezésének magyarázata. I A felszálló légáramlás 5—6000 m. ma- j gasra viszi fel a levegőt, ahol a jég- f képződés megindul A jégeső elleni védekezés ma még j lehetetlen dolog. Valamikor, nem is [ olyan régen, a tudatlan emberek között j viharágyúzással próbáltak védekezni. 1 Ezt megelőzően zivatar érkezésekor a f a falu apraja és nagyja egetverő ordi- f tozással rohant ki a falu határába, j hogy ezzel a hangzavarral a jégesőt | elűzze. Nevetséges dolgok ezek, hiszen f a mellékelt ábrán láthatjuk, hogy mi- | lyen hatalmas magasságban keletkezik } a jégeső. Hazánkban legkorábban február kö- 1 -zepén lehet jéges", legkésőbben decern- | bér elején. Leggyakrabban május és | június hónapokban szokott előfordulni. I Z. A. 1 Több mint kétmillió rovartaita él a földön Tudósok megállapítása szerint több mint kétmillió rovarfajta él a földön« Ez a szám szinte eltörpül azok mellett az adatok mellett, melyeket a :ovarvi­­tág kutatói egyes rovarfajok szaporo­dása mutattak ki. Egyetlen házilégy petéiből és a lera­kott peték szaporulatából áprilistól ok­tóberig, vagyis egy nyári időszak alatt, 720 millió légy származhatik. Túlszár­nyalják a legyeket szaporaságban a levéltetvek. Egy levéltetű, melynek sú­lya alig ezredgrammnyi, nyár végéig annyi utódot hagy maga után, hogy azt számokban már alig lehet kifejez­ni. Szerencsénkre ezek a rovarok rövid életűek. Nagyrészük azonban rendkí­vül falánk. Vannak rovarok, melyek lárvakorukban naponta több táplálékot falnak fel, mint saját testsúlyuk. Ezek aztán hihetetlen gyorsan fejlődnek és ugyanolyan gyorsan pusztítják él a nö­vényeket, illetve egyéb táplálékokat. A rovarok elleni küzdelmet nehezíti az, hogy egyes rovarfajok tökéletesen alkalmazkodnak a környezet színéhez. A legtöbb szöcske és sáska nyár elején zöld mint a fű, nyár végére pedig meg­bámul, mint a száradó levelek. A her­nyók is megtévesztően hasonlítanak az általuk pusztított növények színéhez és a virágról virágra szálló színes lepkék teljesen beleolvadnak a virágok szí­neibe. De nemcsak színükben, hanem alakjukban is hasonlítanak egyes rova­rok valamely növényi részre, vagy ná­­luknál veszedelmesebb rovarra. Ilye­nek a száraz gallyat utánzó hernyók, a méhekre és darazsakra hasonlító le­gyek, a faleveleket utánzó sáskák, amelyek nemcsak az embert tévesztik) meg, hanem a többi rovarokat is. A rovarok egy része rendkívül erős és rugalmas páncéllal védi magát. Kü­lönösen bogaraknak erős a börpáncél­­juk. A gabonafutrinka, vagy pattanó­­bogár meg sem érzi, ha puha földön rálép az ember. A mezőgazdaságban évről-évre nagy gondot okoz a rovarkártevők elleni küzdelem. A szőlőmoly, kukoricamoly, a levéltetvek, a különféle pajorok sole kárt okoznak a növénytermelésben. De sok kellemetlenséget és bosszúságot je­lentenek embernek és állatnak egy­­arányt a vérszívók is. Szúnyogok, le­gyek, bögölyök százmilliói támadnak ránk és háziállatainkra, ha belzöszön­­tenek a melegebb idők. Ezek a rovarok nemcsak szívószervükket, de lábaikkal is fertőznek és betegséget terjesztenek. A tüdővész, a tífusz, a malária, a sár­galáz legveszedelmesebb terjesztői a legyek és szúnyogok. Legjobb segítőink a rovarok elleni küzdelemben az éneklő madarak. De nemcsak az éneklő madarak, hanem a veréb és a varjú is sok rovart elpusz­tít, Sőt a rovarok között is akadnak barátaink. A katicabogár a levéltetvek ádáz ellensége, az ájtatos manó nevű sáska a tücsköket és a szöcskéket pusztítja. A pók szúnyogok és legyek tömegét fogja meg hálójával. A für­­késsdarázs hosszú, hegyes tojócsövével más rovar lárvájába tojja petéit és a fejlődő darázspeték felemésztik a lár­vát. Persze nem elégedhetünk meg aszal, hogy a természetre és a rovarokat pusztító állatokra bízzuk a rovarkár­tevők elleni küzdelmet. Nekünk is fo­koznunk kell a harcot, hogy magunkat, növényeinket és állatainkat megvédjük ellenségeinktől, a káros rovaroktól. IMIIMÉ MAGYAR FÖLDMIIYES! / Érted dolgozik lapunk, neked Írja minden sorát. Egy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod tájunkban Kiváló szakemberek adnak minden héten aktuális tanácsokat. Évi 100'— koronáért minden héten bekopogtat hozzád a Megrendelhető ezen a címem BRATISLAVA, STUROVA 6. Iiniiireililet i líriiiialiilr elírni liliiilíilelíselril

Next

/
Oldalképek
Tartalom