Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)

1950-10-01 / 29. szám

Sikeres változás a gépállomások munkájában Brigádokban ét két ve fiáitól kidvk mag e munka — A brigádvezetók felelősek a végzett munkáért A i»tos&5wi mén&z'imé a trakaorUtaic agyán! érdekévé váll A* állami gépállomásokról igen alap « kritikát mondott a közelmúltban Ihmé földművelésügyi miniszter. Noha a gépállomások komoly fejlődésen mentek át, az eredmények még sem kielégítők. A gépállomásokra pedig egyre több és felelősségteljesebb munka hárul, hiszen szövetkezeti mozgal­munk napról-napra erősödik és a gépek segítségét egyre több helyen veszik igénybe. A gépállomások gépállománya állandóan növekszik, a szövetkezetek is át­adták a tulajdonukban volt nehezebb gépeket a gépállomásoknak, ezzel azonban egész évre szóló szerződésekkel biztosították az összes mezei munkák gépi elvégzését. A szövetkezetek így biztosítottál!, hogy az egész év során min­den soronlevő munkára időben rendelkezésre áll majd a gép. A gépállomások munkájában gyöke­res változás következik be. Hirt adtunk már több szövetkezet és gépállomás között kötött szerződésről, amelyek sze­rint a szövetkezet az egész évi mező­gazdasági munkák elvégzésére a gépál-' lomással olyan szerződést kötött, hogy a gépállomás munkájáért a szövetkezet csak a termés betakarítása után — az elért terméseredmény alapján — fizet. Pl. a búzánál a helyi viszonyoknak megfelelően megállapítanak húszmé­­zsás hektáronkénti átlagtermést. A szerződés értelmében a gépállomásnak az összes munkálatokért ebből 20% jár. Ha a termés ennél jobb lesz, akkor a gépállomás munkájának a jutalmazása is megfelelő arányban emelkedik a ter­méstöbblethez arányítva. Ez természe­tes is, mert a jó termés azt bizonyítja, hogy a gépállomás jó talajmunkát vég­zett. Viszont, ha a termés megállapított átlagnál kevesebb. — ha csak ez nem valami rendkívüli elemi csapás követ­keztében állott elő, — akkor az meg azt bizonyítja, hogy a gépállomás mun­kája rossz volt. Ennek viszont ugyan­csak természetes következménye az, hogy a szövetkezet most is csak az elért termés arányában fizet a gépállo­más munkájáért, tehát annyival keve­sebbet, mint amennyivel a szerződés­ben megállapított termésátlag kevesebb lett. Sőt az ilyen esetekben a gépállo­más az általa okozott rossz termésért kártérítéssel tartozik a szövetkezetnek. légy a gépállomások eme megnöve­kedett feladataiknak minél jobban meg tudjanak felelni, a munkaterv elkészí­tésénél a traktoristákat brigádokra osztották fel és a brigádokat az egész évi munkák elvégzésére egyes szövet­kezetekhez osztották be. így lesz elér­hető, hogy ezek a brigádok alaposan megismerik a szövetkezet körülmé­nyeit, megismerik és előre látják az összes reájuk háruló feladatokat s nem utolsó sorban nagy előnye ennek az, hogy ezek a brigádok ismerni fogják a földek minden tulajdonságát s tudni fogják azt, hogy melyik földön mikor és hogyan lehet a legmegfelelőbb mun­kát végezni, hogy így a jó talajmunká­val minden lehetőt megtegyenek a jó termés biztosítására. A traktoristáknak ez nemcsak nemzetgazdasági, hanem egyéni érdeke is lesz, mert hiszen a traktoristákat is nemcsak a végzett munka, hanem az elért terméseredmé­nyek alapján fogják jutalmazni. Most pedig adjunk hírt néhány gép­állomásunkról és nézzük meg, hogyan készülnek a reá váró komoly ée nagy feladatokra. Golánta: nem lesz többé lemaradás! A galántai gépállomás több mint 1000 hektáron nem tudta teljesíteni az ara­tási tervét. A hibák elemezése során megállapították, hogy a munkatervet a gépállomás vezetője egyedül állította össze és azt az alkalmazottak elé is ter­jesztették, de mégse dolgoztak a terv szerint. A gépeket aszerint küldték ki munkára, hogy hol követelték azokat er-lvesebbenO). A második súlyos hiba az volt, hogy az állami gépállomás — számos utasí­tás ellenére — nem foglalkozott az EFSz tagjainak soraiból kikerült új traktoristák nevelésével, hogy bevezet­hesse a két váltásos munkát. Az aratási munkák tapasztalatai megmutatták, ho;fy kétváltásos munkával az állomás teli esithette volna az összes megkötött szerződéseit. A harmadik súlyos hiba az volt, hogy az állomás vezetősége hivatásának tel­jesítésében nem támaszkodott az üzemi pártszervezetre, sem az üzemi tanácsra. Az üzemi szervezet nem tartott önálló gyűléseket, amelyeken az állomás prob­lémái megoldásra kerültek volna. Ha­sonlóképpen a szakszervezet is csak papiroson létezett. E hibák kiküszöbölésére megtették a szükséges lépéseket. A gépállomás al­kalmazottai mindenekelőtt meglátogat­ták a járás 23 EFSz-ét, megtárgyalták a munkatervek előkészítését és meg­egyeztek a munkatervek keretében nyújtandó gépi segítséget illetően. Ezek után került sor a szerződések kötésére, amelyek szerint a termésho­zam képezi majd a jutalmazás arányát. E szerződések alapján készül a gépállo­más munkaterve. Ezt a tervet az állo­más agronomjával és a járási agronom­­mal a járás egyes részei szerint időbe­­lileg felosztják az időjárási viszonyok szerint A munkatervet szétbontják he­tekre és napokra illetve egyes brigá­dokra és gépekre. Állandó traktorista brigádokat állítanak össze, amelyeket bizonyos körzetekbe hosszabb időre osztanak be. Minden brigádnak vezető­je lesz, aki felel az egész brigád mun­kájáért és azt vezeti. Ezeket a brlgádo Még tavasszal, a modori politikai is­kolában találkoztam a tőrei Kotrusz Jolánnal. Az ő elbeszélései nyomán is­mertem meg a tőrei EFSz-t és annak keletkezését. Kotrusz Jolán közvetlen munkatársa volt Furán da Rezsőnek. El­beszéléséből megismertem azokat a ne­hézségeket, melyekkel az indulásnál kellett megküzdeniök. A 48-as év csupa küzdelem volt és csak „Rudi bácsi“ törhetetlen akaratereje és harcos kom­munista szelleme tudta legyőzni a ne­hézségeket. „Rudi bácsi“-t nagyon sze­retik nálunk az emberek, már hogyne, hiszen mindég becsületes munkás em­ber volt“ — így beszélt’nekem lelkesen Kotrusz Jolán. De beszélt Dudás bácsi­ról is. aki szintén az élharcosok között volt. Elmondta, hogy miként csúfolták ki őt a falusiak, mikor Dudás bácsi még maga húzta a trágyával megrakott ta­licskát, mert lovaik még nem voltak, hiszen csupa régi cselédember volt a megalakított szövetkezetben. „Jövőre már lesznek lovaink is“ — mondta ak­kor Dudás bácsi, a csúfolkodóknak, de azok kinevették. J^esz, ha fogtok a ré­ten — mondták és a nagyTéti szöcskék­re gondoltak. De nem a csúfolkodók­nak lett igazuk. A 49-es év óriási sike­reket hozott. Voltak, akik 48—50 ezer koronát kerestek. Engem valósággal ámulatba ejtett Kotrusz Jolán elbeszélése és elhatároz­tam, hogy amint módomban lesz, meg­látogatom a tőreieket. Furinda Rezsőt, Dudás bácsit és az egész termelőcsopor­tot. E napokban került sor erre a régen várt látogatásra, amikor — mint a Sza­bad Földműves munkatársa — jártam a délszlovákiai falvakat. A nagy trak­torforgalom is tanúskodott róla, hogy a falu, ahol járok a IV. típusban dolgo­zók. Három traktor szántott a határban a búza alá, két traktor takarmányt hor­dott, egy meg szecskát vágott a nagy közös tehénistállónál. Itt kérdeztem meg, hol van az EFSz irodája, azután egyenesen oda mentem. A könyvelőnő­höz toppantam be. Igazoltam magam és beírtam a nevem a látogatók köny­vébe. Már itt igyekeztem adatokat sze­rezni a tőrei riporthoz. Amig a könyve­lőnő beszélt, egyre csak azt figyeltem, hogy micsoda elragadtatással szól a szövetkezetükről. Kérésemre, hogy so­rolja fel, kik a legjobb és a leggyen­gébb munkások, így válaszolt. — Itt ninsr nek rossz munkások, mindenki jól dolgozik! Természetesen azonban, hogv vannak kiváló dolgozóink. Aztán megmutatta az elszámolási naplót, amelyben fel van tüntetve, ki mennyit keres havonta. Egy 10.000 ko­ronán felüli ö«sz°g megragadta a figyel­memet. Kié ez? — Dudás bácsié, aki 183 sertést gondoz. Augusztusban 9.034 kát úgy állítják össze, hogy lehetőség szerint olyan traktoristákból álljanak, akiket azokból az EFSz-ekből vettek át, amelyekhez most beosztják őket. A galántai gépállomás további gépe­ket, és traktoristákat vesz át az EFSz­­től és ezáltal lehetővé teszi a munká­nak két váltásban való elvégzését. A két váltás bevezetésével lényegesen emelni lehet a teljesítményeket és ki­mélyítik a szocialista munkaversenyt. A kétváltású munka bevezetése után szakiskolázást rendeznek a traktoristák számára a minőségi munka érdekében. Nemesőcsa: 28 szerződés A nemesócsai állami gépállomással 28 szövetkezet kötött szerződést, köztük több magastipusú szövetkezettel, még­pedig a csicsói, tanyi, padányi, a ko­­lozsnémai, szapi, stb. szövetkezetekkel. A csicsói EFSz 1027 hektár föld meg­művelésére kötött szerződést az állami gépállomással. Ezen a területen a gép­állomás a középszántást 330 hektáron, a mélyszántást 630 hektáron, a vetést és az aratási munkálatokat 542 hektá­ron végzi el. A csicsói szövetkezeti ta­gok a simítást, a boronálást és a mű­trágya vetést is belefoglalták a szerző­désbe. A nemesócsai állami gépállomás vál­tásban fog dolgozni és állandó trakto­koronát kapott kézhez. Van egy lánya és egy fia, ezek a termelőcsoport leg­fiatalabb munkásai. Ezek is 3.000 koro­nán felül keresnek. A fiatal Dudás Lenke a csoport legügyesebb női mun­kaereje és már élmunkásnak nevezik őt maguk között. Idei legmagasabb ha­vi fizetése 3.560 korona volt. Tehát egy hónap alatt a Dudás család házához 16.000 korona kerül. Gyönyörű ...! Dudás József 48 éves. A múltban ura­dalmi cseléd volt. Nyomorgott, sőt éhe­zett is, Most azonban jut mindenre, még szórakozásra is. Boldogan mondja el, hogy már puskát is vásárolt, sőt már vadászni is volt. „Miénk most a vadász­­terület, nem a jegyző meg a szolgabíró úré“. Sok és felelősségteljes munkát végez, de nagyon meg van elégedve. Azt mondja, még kívánni sem tudna jobbat. Nézzünk a többiek után is. Hrasko András 11 drb. tehenet gondoz, a fele­sége is eljár segíteni. Két gyermekük van. Az augusztusi fizetése tisztán 6 986 korona volt. Nagyon meg van elégedve. Benyó József traktorista — egy gyer­meke van — augusztusban 5.535 koro­nát kapott kézhez. Füri István mezei munkát végzett, fiával. Gyulával együtt. Augusztusban 4.352 koronát, fia 3.565 koronát kapott. Azután megnéztem az építkezéseket. A sertéshizlalda már készep van. Most építenek egy istállót 150 szarvasmarha részére. Furinda 100 millió koronára becsüli az ezévi építkezési költségeket. Ebben benne van a tyúkfarm felépíté­se, a régi kastély rendbehozatala, mely­ből kultúrházat csinálnak és 10 mun­káslakás építése is. Egy-egy munkásla­kásban lesz két szoba, fürdőszoba, kony­ha, éléskamra és külső kamra. Mindez 90%-os állami kedvezménnyel épül, te­hát a 300.000 koronás munkáslakás csak 30.000 koronába fog kerülni. És ezt 30 -—40 év alatt lehet részletben kifizetni Még a mesében sem lehet szebbet hal­lani, pedg ez a valóság. Elbeszélgettünk Furinda elvtárssal. Beszélt nekünk azokról a nehézségek­ről, amelyekkel a múltban — de sok­szor még most is — meg kellett küzde­niük. Beszélt, azokról is, hogy meny­nyien keresik fel, akik szívesen ott­hagynák otthonukat, ha befogadnák őket a tőrei termelőcsoportba. Elmon­dotta, hogy szeretné a szomszédos fal­vakat is megszervezni és egyesíteni azokat a szovjet kolhozok egyesülésé­nek mintájára egy hatalmas kolektív­­ban. Nem panaszként említette meg. hogy valósággal, nem győzi a sok sza­­ladválárt, Mindenüvé hívják, sok helyen őt szeretnék elnöknek. És ő úgv szeret­ne mindenütt segíteni. . (Simon) rista brigádokat szervez, amelyek *1 egész év folyamán egy és ugyanabban a szövetkezetben egy és ugyanazon • táblán fognak dolgozni. Két váltáson 26 traktor fogja végezni a munkát. Az őszi munkák elvégzésére 50 kifogásta­lan állapotban lévő traktor áll készen­létben. Hétfőn kezdték meg a trakto­risták állandó brigádjai az EFSz-ekben a munkát. A brigádok élén a legjobb és legmegbízhatóbb traktoristák állnak. Ezek személyesen felelősek az elvégzett munkáért. Minden brigád két EFSz földjét műveli meg. A feladatok szét­osztásánál ügyeltek arra, hogy a bri­gádvezető állandó lakóhelye közelében működhessen. A brigádok élén a kö­vetkező traktoristák állnak: Méri De­zső, Vass József, Ábrahám Miklós. Pá­los Rudolf, Vanke Jenő, Vízvári Jenő, Szabó Kálmán, Dóka Ferenc, Krascse­­nics Lajos, Szentes András, Szentes La­jos, Nagy Imre és Novelinka József. A nemesócsai állami gépállomás a különféle versenyekben már több szép eredményt ért el. Lelkiismeretes mun­kájukért az állomás alkalmazottait Duriá földművelésügyi miniszter rádió­­készülékkel és könyvtárral ajándékozta meg. A könyvtárban sok értékes szak- és politikai könyv van, amelyekkel az állomás alkalmazottai elmélyíthetik szak- és politikai ismereteiket. Az állo­máson a szocialista munkaverseny szé­les méreteket ölt. A tavaszi versenyt Szentes András traktorista nyerte meg, aki szlovákiai viszonylatban második lett! Az aratási munkálatokban a leg­szebb eredményt Vass József, a csép­­lési munkálatokban Marva Vince érte el a legszebb eredményt. Ésekujvár: új vezetővel az új feladatok felé Az érsekujvári gépállomásnak Gyúr rai Mihály személyében új vezetője van. Gyurai a nagyszombati gépállo­más traktoristái a volt és a traktoristák részére rendezett szaktanfolyam elvég­zése után került az érsekujvári gépállo­más élére. Az új vezető a garázsok építésének sürgős befejezését szorgalmazta, majd értekezletre hívta össze a járás EFSz­­einek vezetőit, hogy a munkatervek ki­dolgozása előtt megbeszéljék a jövő évi munkálatokat. Ezt az értekezletet Kö­vette a gépállomás alkalmazottjainak munkaértekezlete, majd az EFSz-ekkel kötött szerződések megkötése. Az őszi munkákat az állomás alkal­mazottai két váltásban fogják végezni, mégpedig reggel 5 órától este 21 óráig. A váltást azért vezették be, hogy így a gépeket jobban ki tudják használni s hogy ilymedon az őszi munkákat ide­jében el tudják végezni. A terv részle­teiről össz-üzemi értekezleten számol­tak be, hogy igy idejében eltávolítsák az esetleges hibákat. Az új munkamód­szer hozzájárul a szocialista munkaver­seny és az élmunkásmozgalom további kiszélesítéséhez. Már a „Koreáig érő barázda“ akció során szép eredmények­re vezetett a verseny. Az érsekujvári állami gépállomás traktoristái összesen 280 hektárt szántottak fel. Ezzel a ter­vezett normát 40 hektárral túlhaladták. Az aratási munkálatokat az állomás 135 százalékra teljesítette. A tarlóhántást kb. 3500 hektáron végezte el. Dunaszerdahely: 42 traktorista élmunkás A dunaszerdahelyi állami gépállomás traktoristái az aratási munkálatokban a tervet 100.2 százalékra teljesítették. A traktoristák munkáját megnehezítet­te, hogy a vetési területek szét voltak parcellázva és nem lehetett teljes mér­tékben kihasználni a gépeket. A csép­­lésben már sokkal szebb eredmények mutatkoztak. Itt a tervet 350 százalékra teljesítették. A traktoristák a tarlóhán­tást a meghatározott időpontra 185 6 százalékra végezték el. A ..Kóreáig érő barázda“ akciót 382.5 hektáron hajtot­ták végre, a mesgyéket pedig 4000 hek­táron szántották fel. Idáig a traktoristák csak arra töre­kedtek, hogy minél több hektár földet szántsanak fel és hogy ezáltal minél több keresetet érjenek el. A dunaszer­dahelyi gépállomás dolgozói azonban megértették a rájuk váró új és nagy feladatokat, Ezért lakóhelyeiken a trak­toristák a szövetkezetek tagjaivá vál­tak E traktoristák feladata, hogy szo­rosan együttműködjenek a szövetkezet tagjaival és hogy rendszeres politikai meggyőző munkával a község összes földművesét megnyerjék az EFSz szá­mára. A dunaszerdahelyi állami gépállomá­son eddig 4? traktoristát tüntettek ki élmunkássá. Ezek közül 25-en felvéte­lüket kérték a Pártba. I FURINDA REZSŐ UJ TERVE: a szomszédot falvak szövetkezeteinek egyesítése lapozgatás a nagytőrei szövetkezet elszámolási könyvében, ahol havi 10.000 koronás kifizetés Is van

Next

/
Oldalképek
Tartalom