Szabad Földműves, 1950. július-december (1. évfolyam, 16-41. szám)
1950-10-01 / 29. szám
Hogyan növelhetjük a búza terméshozamát ? Helyes vetésforgó, jó elovetemóny, ideiében végzett jó talaj munka, csávázott minőségi vetőmag — ezek a foteltételek A Szovjetúnió terméseredményeihez viszonyítva a mi búzaterméseink átlaga igen alacsony. Az alacsony termésátlagok okát minálunk igen sokan a szárazság rovására írnák. Ez persze helytelen, h’szen elég spk olyan gazdaságunk van, ahol kataszteri holdanként elérték a 18 mázsás búzatermést. És ezekben a gazdaságokban sem esett több es3, mint azokon a helyeken, ahol csak kilencmássás volt a holdankénti termés. Termésátlagaink emelésére kell törekednünk, amit elsősorban a helyes vetésforgó beállításával, a jó elővetemény megválasztásával, az idejében elvégzett jó talajmunkával, a helyesen csávázott minőségi vetőmaggal érhetünk el. Nálunk a búza, kukorica vetésforgója — lassan a talajerő kimerítéséhez és a A vetőmaggal terjedő gombabetegségek fertőzési módja háromféle: 1. A spóra a mag felületén van (csira ’ertőzés). 2. A spóra a mag belsejében van (virá" fertőzés). 3. A spóra a maghéjban vagy közvetlen alatta van. A háromféle fertőzési mód szabja meg a védekezés módját. A vetőmaggal terjedő gombabetegségek ellen csávázással védekezünk. A csávázási eljárások közül legalkalmasabb a nedves csávázás. Legelterjedtebb nedvescsávázás a Linhardt-féle A csávázó oldatról állandóan lemerjük a léha és az üszkös gabonaszemeket kosaras, vagy folytatólagos csávázás. Ennek a csávázásnak a lényege, hogy a vetőmagot kétfülű fűzvesszőkosárba öntjük és a kosarat belem éri tjük a megfelelő higítású csávázóoldatba. A csávázóoldat elkészítésére olyan faedényt használunk, melybe a kosár könnyen belefér. Búza csávázását 1%-os rézgálicoldatban végezzük. Erősebb oldat használata káros hatású. Ügyelni kell arra, hogy az oldat a magot legalább egy tenyérnyire ellepje. A vetőmagot többször felkavarjuk, hogy az üszögös és léha szemek a felszínre kerüljenek. Az üszögös és léha szemeket szűrőkanállal, szitával lemerjük. A kosarat rézgálicos csávázásnál 15 percig tartjuk a csávázólében. Az előírásnál hosszabb ideig csávázni felesleges és káros is. Csávázás közben a keverést és az üszögös léha szemek lemerését sűrűn meg kell ismételni. A csávázási idő elteltével a kosarat kiemeljük, a csávázólevet visszacsorgatjuk. A felszívott csávázóleyet pótolni kell, minden 25 kg vetőmag után 4 literrel. Rézgálieból ugyanolyan erősségű oldatot használunk, mint eredetileg. 100 liter csávázóoldatban 300 kg-nál több vetőmag csávázható. Árpa csávázására a rézgálic nem alkalmas. A rézgáliccal csávázott búzát 2 héten belül el kell vetni. A búza és árpa csupasz, vagy repülő porüszög je ellen a rézgáliccal való nedvescsávázás nem vezet eredményre. Egyedüli módszer a vetőmagvaknak meleg vízzel, vagy meleg levegővel való kezelése. A csávázáshoz szükséges nagymennyiségű meleg víz nem mindig áll rendelkezésre, valamint a meleg víznek kellő hőmérsékleten való tartása egyszerű kádakban nagy nehézségekbe ütközik, ezért a búza és árpa porüszögje elleni védekezés gyakorlati megoldása ma is komoly probléma. A zab csávázását említett szerekkel és csávázási módszerekkel nem végezhetjük eredményesen. A zab csávázására a formalin alkalmas. 40%-os fortermés csökkenéséhez vezet. Minél előbb meg kell találni az utat, hogy a tervszerű vetésforgó beállításával, a gépállomások munkájának fokozott igénybevételével, a helyes trágyázással, a tudományosan megalapozott agrotechnika alkalmazásával a szovjet példák nyomán megteremtsük az előfeltételeket búzatermésátlagaink emeléséhez. A búza ideális előveteményei a pillangósok. Lehetőleg here, lucerna, baltacím után vessünk búzát. A búza alá úgy készítsük elő a talajt, hogy az morzsáiékor legyen, amibe egyszerre jelen van a víz is, meg a levegő is. Az ilyen talajban indul meg gyorsan a talajbaktériumok munkája, mely a növény fejlődését nagymértékben elősegíti. A talajt úgy kell megmunkálni a tarlóhántástól egészen a ve• maiinból V\ liter szükséges 100 liter vízhez. Csávázási idő 15 perc. A nedves csávázott vetőmagot kétháromujjnyi vastag rétegben száraz, szellős helyen szétteregetve szárítsuk. A magot szárítás alatt át kell lapátolni, gereblyézni, mert a nyirkos, nedves mag a vetőgép kanalaihoz tapad. A vetőmag szárítására kijelölt helyet a csávázóoldattal mossuk fel, a zsákokat pedig, amelybe a megcsávázott mag kerül, a csávázóoldatban vagy forró vízben jól mossuk ki, nehogy a megcsávázott mag újból fertőződjék. M. J. HOGYAN FOKOZZUK A SZARVASMARHA HASZNOSSÁGÁT E brosúra megismerteti a földműveseket a szarvasmarhatenyésztés legfontosabb feltételeivel, foglalkozik a legelők és rétek észszerű kihasználásával, a talaj termőképességének és a sarjúnak feljavításával, a takarmánytermesztési vetésforgó bevezetésével, helyes takarmányozással, az állatok rendes gondozásával, párosításával és a tejgazdálkodással. 56 oldal. Ára 10.— Kcs. HOGYAN ÉLNEK A SZOVJET FÖLDMŰVESEK A szerző népszerű módon fogja fel mindazokat az élményeket, amelyeket a 300-tagú csehszlovák földműves delegáció a Szovjetunióba tett látogatása alkalmával tapasztalt. A mű a szovjet falvak életének hű keresztmetszete. 40 oldal. Ara 8.— Kés. tőszántásig, hogy rögök ne keletkezzenek. A rögmentes talaj ad jó vetőágyat, ahol gyorsan, egyenletesen kel a mag és. jól fejlődik a növény. A biizatermesztés eredményeit azonban nemcsak jő talajelőkészítéssel javíthatjuk, hanem a jó vetőmaggal is. Nálunk az olyan búzafajta díszük a legjobban, amit szinte nem fog a rozsda, viszont termésátlaguk messze alatta marad a szovjet búzafajták termésátlagának. A Szovjetúnió példája nyomán kell tovább folytatni a búza nemesítését és létre kell hozni olyan búzafajtákat, amelyekkel húsz mázsára növelhetjük kataszteri holdanként a terméshozamot és emellett azt is el kell érnünk, hogy az új búzafajta alkalmas legyen a kombájnnal való aratásra is. A jó vetőmag biztosítása mellett ne feledkezzünk meg a csávázásról sem. A kőüszög ellen kitünően védekezhetünk rézgálicos csávázással. A üszög ellen azonban a rézgálicos csávázás hatástalan. A porüszög ellen melegvizes pácolással lehet védekezni, ami viszont rendkívül bonyolult feladat és csak ott végezhető el, abol melegvizes csávázásra alkalmas berendezés és szakember áll rendelkezésre. A búza kártevőiről is kell szólni néhány szót. Az egerek sok kárt tesznek vetéseinkben. Ajánljuk, hogy úgy védekezzünk az egerek ellen, hogy végigjárjuk a búzatáblákat és az egérlyukakat betapossuk, majd megjelöljük. A következő nap foszforos mérgeket tegyünk a kikapart lyukakba és azokat újra tapossuk be. így az egerek elpusztulnak. A NAGYSARLÓI EFSz GAZDÄLKODÄSI SZABÁLYZATA A füzet ismerteti az EFSz-ek II. és III. típusának gazdálkodási szabályzatait a föld közös munkákkal való megművelésére. 30 oldal. Ára 6.— Kés. A GYÜMÖLCSFÁK ATOLTÁSA Ebben a kis füzetben a szerző összefoglalóan ír a fajták szerepéről az oltásnál, a beporzás fontosságáról, az oltóvesszőkről, az átoltott fák nyári ápolásáról és téli gondozásáról. HOGYAN VESZI BIRTOKÁBA AZ EFSz AZ ÚRBÉRI LEGELŐKET A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal irányelvei az EFSz-ek megalakikításáról, tekintettel az úrbéri legelővagyonok átvételére. 30 oldal. Ara 6.— Kés. A fenti müvek megrendelhetők lapunk kiadóhivatalábantmmm Kigyulladt a villany IUésházán Múlt szombaton ünnepélyes keretei: kösdfct kapcsolták be az Ipart munkások Elésházán a villanyáramot. üjra megmutatkozott a szolidaritás a falu és a város dolgozói között. A falu lakossága nagy lelkesedéssel fogadfca a villanyfényt. Félretették az ósdi lámpákat és mécseseket, amik telefüstölték a lakásokat, helyette a technika modem vívmánya, a villany került. Hlésházán a kis- és középparasztok meg vannak győződve róla hogy nem élhetnek a régi módon, megértették Zápotookf miniszterelnök szavait, nagyon Jól tudják, hogyha emelni akarják a kútárát és az életszínvonalat akkor az Egységes Földműves Szövetkezőt, ben a helyük. Elésházán harmadik típusú szövetkezet van, ami Jól halad előre. Eléaháza kis. és középparaiztjal nagyon júl emlékesnek arra az Jelőre, amikor késő ősiig dolgoztak megfeszített erővel és sokszor még a betevő falat sem volt meg, mert a kis darabka földön nem tudtak annyit termelni, hogy megéljen belőle a család. A földnélküli parasztok pedig a kulákok kA nyének.kedvének voltak kitéve. Sokszor egy tá. nyár ételért dolgoztak egész nap. Est a világot nem sírják vissza az illésbásd kis. ás középparasztok, mert tudják jól, hogy ez a világ csak a falusi gazdagokul: volt nagyon Jó. Tudják nagyon Jól hogy ma villanyt, holn-ip pedig a mozit, vagy más szociális dolgot fog eredményezni a közös munka az Egységes Földműves Szövetkezetekben. Kovács Mihály, Somorja Népi orosz-nyelvtanfolyamok kezdődnek A Csehszlovák-Szovjet Bart,ti Szövetség ke«, demőnyezéséro , ezekben a napokban a* egész Köztársaság területén mer' oadődnek a népi orosz nyelvtanfolyamok. Az orosz nyelv a felszabadító szovjet szövet» ség. a világbéke első harcosának és hazánk legjobb barátjának a nyelve. Az orosz nyelv a nagy Lenin és Sztálin nyelve. Oroszul TjcwsöL ték és írták Puskin, Gorkij. Micsurin, Pavlov és Majakovszkij. Az orosz nyelv a Komsaomol hősök anyanyelve, akik az egész emberiség erabadságáért harcoltak. Az orosz nyelv a Wre a szabadság és a haladás nyelve. A dsISz júniusi kongresszusa az egész fiatalságunkat figyelmeztető, hogy legfontosabb föladata tanulni. Az oro3z nyelv ismerete fiatalságunknak lehetővé teszi, hogy még jobbon megismerje a Szvjetuniót, berendezkedését, né. pét, tudományát, művészetét és segítsége lesz abban hogy még többet merítsen és tanuljon az első szocialista állam tapasztalataiból, amely ma már mérföldes lépésekkel halad a kommunizmus felé. A Központi Bizottság elnöksége ezért fel. hívja a szövetség összes tagjait és Csehszlovákia egész ifjúságát, hogy jelenkezzék a tanfolyamokra ás sajátítsa el az orosz nyelvet. CsISz funkcionárusok szenteljenek minél nagyobb figyelmet az ifjúság részvételének a néni orosz nyelvtanfolyamokon! Dolgozzatok előkészítésén és győzétek meg az ifjúságot arról, hogy a tanfolyamokon résztvegyen! Legyetek a. zon, hogy az orosz nyelvet ismertető szövetségi tagok váljanak a népi orosz nyelvtanfolyam ta. nitóivá és támogatóivá! Ifjúsági Szövetség tagjai, jelentkezzetek mi. női nagyobb számban a népi orosz nyelvtanfolyamokra és tanuljátok szorgalmasan legnagyobb barátunk és szövetségesünk nyelvét! A CsTSz Központi Bizottságának Megnyílt a háromhónapos gazdaság-politikai iskola A Galánta melletti Hody község régi kastélyában szeptember 25-án a délutáni órákban tinre. pélyes keretek között megnyílt a háromhó^tpos gazdaság-politikai iskola. Az első háromhóna;' a tanfolyamra 30.au jelentkeztek. Az ünnepségen megjelent Culen, az Egységes Szlovákiai Föld. műves Sző -ctség elnöke. Capártk és Ba’ázs tóelnökök kísérletében. Az ünnepséget Hronek iskolavezető nyitotta meg, aki üdvözölte a megjelent vendégeket. TJtána felszólalt öulen, az JÖSSB. elnöke, aki nagyvonalakban irányt mutatott a hallgatóknak és felsorolta a gazdaság-politikai iskola célkitűzéseit. Záró szavaiban sok sikert kívánt a hallgatóknak ős felkérte őket, hogy’- majd visszatérnek a falvakba, az EFSz.ekhe, akkor az iskolában szerzett tapasztalatokat széles körbou érvényesítsék, A felzúgot taps jelentette a hall. gatók egyhangú Ígéretét. Az ünnepség után a látogatók megtekintették a hallgatók lakhelyét, ahol mindent a legnagyobb rendben és tisztaságban találtak. Az Iskola kitünően felszerelt konyhával is rendelkezik. Hronek iskolavezető a tanítás menetére vo. natkozóan kijelentette, hogy teoretikus előadásokon kívül a hallgatók minden héten meglátó, gatják a környéken lévő EFSz-eket és előkései, tő bizottságokat, hogy az ott előA’ó kérdéseket és problémákat a helyszínen oldják meg. Az ilyen kirándulásokról visszatérve vitaest keretében értékelik ki a tapasztalatokat. (Egy a&üga,tóhj| A gondos, szakszere vetémagtiivízás a dolgozó nép érdekeit szolgálja Milyen a jó talajmunka? Járassuk hosszában és keresztben a tárcsát? — Ne szántsunk rögösen, mert a rögös föld nem veszi be a magot A növénytermelés sikerének alapja a jó talajmunka. Hiába szórunk műtrágyát, hiába vetünk nemesített magot, ha az rosszul munkált talajba kerül. Jó talajmunka alatt a kellő mélységig felporhanyított, apróra elmunkált földet értjük, amiben a mag könnyen és egyenletesen kel. A vetés előtti talajmunka mélység ét nem lehet centiméterekben meghatározni, az elsősorban az előző talajmunkától függ. Ott, ahol tarlóhántást és keverőszántást is kapott a föld. vetés alá sokkal mélyebben lehet porhanyítani. Ezzel szemben kukorica ’ gyakran meg kell elégednünk sekélyebb porhanyítással, mert ha az ei a száraz földnek nekimegyünk és azt mélyen szántjuk, olyan rögös lesz a föld, hogy abban nem tudunk jó vetőágyat készíteni a magnak. A tarlóhántást és keverőszántást kapott földön a legjobb magágyat tárcsával készíthetjük. A fogatos tárcsa igen jó szerszám, de még jobb munkát végez a duplasoros tárcsa, különösen a nagyobb földtáblákon, ahol hosszában és keresztben lehet járatni a tárcsát. A hosszában és keresztben végzett kétszeres tárcsázás tökéletes talajmunkát ad, s ha a tárcsa után símitót akasztunk, az tökéletesen elrónázza a földet, utána jöhet a vetőgép. Ha őszi betakarítása termény után vetünk őszi gabonát, akkor igen sok esetben nem tudunk tárcsával megfelelő magágyat készíteni. Ilyenkor szántani kell a földet. De akkor is szántunk, ha a föld erősen elgyomosodott állapotban van, mert a tárcsa ne mforgatja le a gyomokat, s ha azok a föld felszínén maradnak, akadályozzák a vetőgép munkáját. Rögösen sohasem szántsunk. Inkább szántsunk sekélyebben ha száraz a föld, mert az őszi betakarítású termény után a száraz talajon végzett mélyszántás olyan rögössé változtatja a tala jt, amiben a legnehezebb munkával sem tudunk jó vetőágyat készíteni. A rögös föld nem veszi be a magot, s ami mag a földbe kerül, annak kelését erősen hátráltatják a kemény göröngyök. Az eke után sohasem kapunk olyan finoman elmunkált földet, mint a tárcsa után. Eke után használ junk gyűrűs hengert, ha ez nincs, akkor nehéz simahengerrel kell a földet megmunkálni. A hengerrel és nehéz fogassal felváltva végzett, kétszer-háromszor ismételt talajmunka bőségesen megtérül a következő évi termésben. A vetőgép előtt járassunk nehézhengert, utána pedig fogasoljuk a földet és úgy jöjjön a vetőgép. A jó talajmunkának azonban csak akkor látjuk igazán hasznát, ha a vetésnél betartjuk a helyes mélységet. A rozsot ne vessük mélyebbre 1—2 cm-nél. A búza vetésmélysége pedig 2—3 cm legyen. A túlmélyre vetett mag nehezen kel ki, a felszínen maradó magot pedig feleszik a férgek. Ezért kell a vetésnél betartani az előírt mélységet. Magyar könyvújdonságok
