Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-06-04 / 12. szám
A kukorica — cső- és szártermésével — aránylag nagy szárazanyagtömeget állít elő, eközben sok vizet használ, párologtat el, ezért fejlődéséhez, növekedéséhez különösen nagy vízmennyiséget igényel. Megközelítőleg annyit, amennyi 400 mm csapadékkal kerül a talajba. Ha tudjuk, hogy szárazságra hajló éghajlatunk alatt nagy átlagban évi 600 mm csapadékot kapunk és ennek egy része elfolyik, vagy szabadon elpárolog: nyilvánvaló, hogy a kukorica részére szükséges — 400 mm csapadéknak megfelelő — vízmennyiséget csak a leggondosabb talajműveléssel, ápolással lehet megőrizni termesztett növényeink számára. A sokat vitatott kérdést, hogy a kukoricát hányszor kell kapálni, mereven eldönteni nem lehet. Amikor a talaj ülepedés, záporeső, vagy bármilyen okból kifolyólag összetömődött, felülete nem porhanyó, amikor az elgyomosodás veszélye fenyeget: kapálni kell, hogy állandóan gyommentes, porhanyított talajfelületet biztosítsunk. Ne töltögessünk! Minden kapálást úgy kell végezni, hogy a talaj felülete laza és simán elművelt legyen, lehetőség szerint még lábnyomok se maradjanak rajta. Simán műveljük, mert a kukorica töltögetése súlyos károkat okoz, anélkül, hogy valami előnye lenne. A töltögetésnek egyedüli, hangoztatott célja a megdőlés elleni védelem, ezt azonban a tövek erős járulékos gyökerei sokkal célszerűbben elvégzik. Ha nagy viharban a gyökerek nem képesek megakadályozni a kukorica megdőlését, az aránylag alacsony, laza töltés a közel kétméteres, súlyos növénytömeget sem tudja állva tartani. Vízveszteség ezzel szemben biztosan bekövetkezik. Töltögetésnél a talaj porhanyó felső rétege kerül a tövek mellé. Kiszárad a tövek körüli laza töltés, ezenkívül a visszahagyott alsóbb talajréteg is szábadon párologtat, nedvességet veszít. Töltögetéssel a talaj párolgási felülete csaknem másfélszeresre nagyobbodik, a felső gyökerek nem tudnak vízszintesen terjeszkedni. A síma művelést fogasolással kezdjük. Kikelés utáni jó fogasolás porhanyítja a talaj felszínéi és gyomot irt, mert a kikelőfélben levő gyompalántákat kitépi, elpusztítja. A kukoricában nem ;esz kárt, annak gyökerei már elég mélvre hatoltak, ha a fogas egy-egy levélrészt le is tép a növénykéről, az. hamar kiheveri a sérülést Nyolc-tíz nap múlva simán kapálunk. Lapos élű kapával, sarabolóval, célszerűbben tolókapával, de legolcsóbban, leggyorsabban fogatos kapával A kukorica sortávolsága ezt megengedi. Ha négyzetes kötésben vetettük kereszt ben-hosszában lehet járatni és ez a legtökéletesebb művelési mód A géppel sorbavetett kukorica egvelésénél is törekedjünk a négyzetes vetés kialakítására, hagyjuk meg A kukorica gyökérzete. A szaggatott vonal jelzi, hogy a kukorica töltögetésével a gyökérzetet is megsértjük egyenlő távolságban a megfelelő töveket, hogy ezzel a keresztbenhosszában való kapálást lehetővé tegyük- Ebben az esetben csak a tövek körül kell kézikapával végezni a lazító, gyomirtó munkálatokat, ami lényegesen könnyített eljárás. Egyelésnél csak egy tövet hagyjunk meg A következő kapálást már egyeléssel kapcsoljuk össze. Nagyon fontos munka ez, szakszerű elvégzése lényegesen befolyásolja a terméseredményt. Téves az a felfogás, hogy több szár többet terem. Ha a kukoricának nincs megfelelő tenyészterűlete, csak szrat, levéltömeget hoz, csövet nem fejleszt. A nagyobb testű, lófogú kukoricafajták 70X70 cm, a simaszemű középérésűek 60X60, a kistestű koraiak 50 X 50 cm sor- és növénytávolságot igényelnek. Ha ilyen távolságban több szálat hagyunk meg, csak csalamádét termesztünk. Egyelésnél tehát csak egy-egy szálat szabad meghagyni. Kivételt csak -akkor teszünk, ha nagymértékű drótféreg, vagy pajorkár veszélye fenyeget, de a későbbi kapálások alkalmával, ha a kukorica már megerősödött, eltávolítjuk a felesleges töveket, hogy ne legyen akadálya az egyenletes fejlődésnek. Több szálat csak nagyobb, 100X100 cm kötésben vetett kukoricánál engedhetünk meg, de ez csak bőséges csapadék esetén lesz eredményes, száraz éghajlatunk alatt az egyszálas művelés biztosabb termést ad. Ugyanígy fontos művelet a fattyazás is. Egyes fajták erősen hajlamosak a fattyúhajtás nevelésére, ezeket idejében távolítsuk el, mert a csőképzést nagyon akadályozzák, a tövek fejlődését gyengítik. Kapáljunk minél többször A kukorica ápolásának egy nagyon fontos munkameneté van, ami a gyakorlatban többnyire elmarad. Ez a kifejlett, cső- és szemképzés előtt álló növények kapálása, ami rendes körülmények között a gabonaneműek aratási idején, vagy közvetlen utána esedékes. Ha ezt nem végezzük el, a sorközökben kikelt és megerősödött: gyomnövények sok tápanyagot, talajnedvességet elszívnak, a talaj megkeményedve túlzottan kiszárad és ezek a körülmények megakadályozzák a cső- és szemképzés idején hatványozottan megkívánt, bőségés tápanyagforgalmat A termelőszövetkezeti csoportok, állami gazdaságok munkacso portjai fentiek alapján határozhatják meg versenyfeltételeiket. Sima művelés, gyakori kapálás, porhanyó, gyommentes talaj, cső- és szemképzés idején tiszta, lazított sorközök, meddő tövektől mentes erőteljes növényállomány: ezek a bő termés feltételei. P. Z. * 6 | JC&Ltéó&k&dők, Spátgafelep 1 A spárgatelep létesítéséhez csak-1 is egyéves növényt, nem pedig két| vagy háromévest használunk. Ré-2 gebben az volt a vélemény és né. § mely helyen most Is az, hogy az 2 idősebb spárganövény, pl. a 3. | éves, korábbi és erősebb bajtáso- I kát hoz, mint az ifjabb és valamivel | gyöngébb, pl. az egyéves *8, Es ® 1 vélemény azonban teljesen téves | volt. Az a spárgatő ugyanis, amely | három éven át ugyanazon a helyen I állt, még hozzá talán kizsarolt föfd! ben, már nem olyan erőteljes és I tenyészetre képes, mint az egy! éves, mely megfelelő ápolásban ré. | szesült. Az előbbi ugyan nagy és | sok gyökeret hoz, de hogy ezért | megfelelőbb lenne ilyennek iiltete. I tése, az nagyon is kérdéses. Hosszú i tapasztalat alapján nemmel felelhe- I tünk e kérdésre. A kísérleteknél | ugyanis kétféle (S és 1-éves) nö-1 vényt teljesen egyenlő bánásmód. | ban részesítettünk. Mikor a harma! dik évben a spárgát szedni kezd-2 tűk, azt láttuk, hogy az egyéves | korukban kiültetett növények nem- 2 csak hogy nem maradtak el fejlő! désükben a 5-ik évükben kiültettek. I hez képest, hanem nagyon is kitün! lek amazok mellett erőteljes növe! kedésükkel, I 4 Ifáoosifák gombásodása | Közismert betegsége a káposzta§ gyökereknek a gciyvásodás, a me. I lyet egy élősködő nyálkagombafaj 1 (Plasmodiophora brassicae) szokott | előidézni. Újabb kisérietek bizony!. | tolták, hegy a talajban előforduló | gembaspórák alkalmas ferfőtlenítós| sei elpusztíthatok és így az újabb 2 fertőzések elkerülhetők. A különfé- I le anyagok között legjobbnak bizo- I nyúlt a formalin, amelynek 10 száza. | lékcs vízbeli oldalával négyzetmé- I terenkint a szóbanforgó gombának | a speriát sikerült tökéletesen meg. | ölni. Különösen ajánlatos ez a vé! dekezésméd kisebb területeken va- 1 ló tenyészetekben, elsősorban pe. | dig hajtstó.szekrényekben, ame! lyeknek, a talaja már fertőzöttnek | tekinthető. Kísérletek révén befei| zenyosedott továbbá az is, hogy a | PSasmediephcra brassicae gombá- 1 nak a spórái a kecskék béiesafor. 1 rsáján végig mehetnek anélkül, hogy 2 azok elpusztulnának és hogy a | geiyvásgyökerű káposzták föleteté! se után keletkező trágyával a be| tegség tovább terjedhet.Tudni kell | azt is, hogy a keresztesvirágú gye! mókát irtani kell a káposzták körül, | mert ezek több faján szintén élő*! ködik ez a kártevő gomba. A gyümölcsfák permetezése I A fiatal, még nem termő gyű- 1 mölcsfákat rügyfakadás előtt csak 1 akkor kell gyümölcsfakarbolineum-2 mai vagy olajemulzióvai permetez. | ni, ha azokon pajzstetvek vannak, 1 vagy igen sok telelő levéltetű tojás § látható az ágakon. A 2%-os bordói-2 lével való rügyfakadás előtti per. § metezést okvetlenül el keli végezni | mert a gombabetegségek a fiatal I fának szinte többet ártanak, mint az I idősebbeknek, A lombfakadás utá! ni permetezések közül az 1%-®s I bordóileves, vagy a mészkénlé nyá. | rihigítású oldatával való permelezé! seket e| kell végezni, hogy a gom. § babetegségek ellen a fiatal fák I védve legyenek. Védeni keli a fia-1 tál fákat a hernyók ellen is, azért 2 ha azokon apró hernyókat látunk, | nikotinnal, ha már erősebb lombot | rágó kártevőkkel van dolgunk, ak. | kor 1%-os arzén oldattal permetez- I zünk. A levéltetvek ellen nikotinol. | dattal permetezzünk, A fiatal őszl-1 barackosban különös figyelemmel 2 legyünk a levéitetvekre, mert ezek 2 elszaporodva eltorzítják a fiatal fák 2 ágait. Őszibarackosban csak mész- 2 kénlé és nikotin használható, meri | úgy a bordóifé, mint az arzén perli zselí a lombot és annak lehullását idézi elő. 1 IBUROONYA Melyik a helyes és a helytelen töltögetés Folytaitólagosan löbbszär töltögessünk Míg a kukoricánál a még mindig eléggé elterjedt töltögetése* § művelés felesleges, sőt egyenesen hátrányos, addig a burgonvater! mesztésnek nagyon fontos ápolási munkája a töltögetés. A burga! nyanövény fejlődésének rövid ismertetése teszi érthetővé, hogy miért | kell a burgonyát töltögetni, egyúttal pedig azt is, hogy miképpen | kell jól végezni ezt a fontos munkát. Hogyan fejlődik a gumó? Téves az az általános felfogás, hogy a burgonya gumói a gyökér* 2 zeten fejlődnek. A gyökérzeten gumók nincsenek, ellenben a búr* | gonyagumó nem más, mint megvastagodott földalatti szárrész. A bur! gonyanövény a gyökérzet fölött lévő szárnak földalatti részén rövi! debb-hoszabb oldalhajtásokat nevel, ezek vége azután megvastagszik | és gumóvá fejlődik. A gumókat fejlesztő oldalhajtásokat stólóknak 2 nevezzük. Az erősebb stólóknak ného még oldalhajtásai is vannak, 1 amelyek vége szintén gumóvá vastagodik. Mivel a stólók csakis a nyirkos földdel körülvett szárrészen | fejlődnek, emberi beavatkozással serkenteni tudjuk a burgonyanö-1 vényt minél több stóló fejlesztésére azáltal, hogy a növény szárál a 2 levélzet alatt lehető magasan földdel vesszük körül. Ezt érjük el a | töltögetéssel, amely munka tehát az előadottakból láthatóan elen- 2 gedhetetlen feltétele a minél nagyobb termés elérésének. A töltögetésnél arra kell törekednünk, hogy a növény szárát 2 minél korábban serkentsük stólók képzésére,tehát minél előbb töltö! gessünk. E mellett azonban az is a célunk, hogy minél több stóló ez. | Fokozatos töltöget.;, 1. Első töltögetés. 2. Második töltögetés, a pontoaot 2 vonallal jelölt első töltögetés alatt már megindult a stólók képződése. 3. A 1 harmadik töltögetéssel a szárat még további stóló-képződésre serbentiük. A pontozott vonal a második töltögetés szintjét jelzi. | képződjék, vagyis minél nagyobb szárrész legyen földdel körülvéve. 2 Ezt úgy biztosíthatjuk, hogy a töltögetéssel követjük a növény fejlő! dését, vagyis, mihelyt az első töltögetéssel beborított szárrész megint 2 kinő a földből, újabb töltögetéssel azt is földdel vesszük körül. Többször kell töltögetni Ahhoz tehát, hogy a töltögetés voltaképpeni célját elérjük, nerij | egyszer, hanem többször, fokozatosan kell töltögetni, legalább kéí- 2 szer, de inkább háromszor. Hozzávetőleg a következőképpen osztjuk 2 be a háromszori töltögetést: Első töltögetés 10—15 cm. magas növénynél, második töltögetés | 20—30 cm. magas növénynél, vagyis ha a növény az első töltögetés 2 szintjét 10—15 cm-el túlnőtte, harmadik töltögetés közvetlen virág! zás előtt. Ezután a töltögetést már nem szabad folytani. Ügyelni 2 kell arra, hogy töltögetésnél csak a szárrészt vegyük körül földdel | a legalsó levelek tövéig, de a leveleket ne borítsuk be, nert akkor 2 megakasztjuk a levelek fontos életműködését, az asszimilációt. Folytatólagosan, nem pedig fészkesen töltögessünk A töltögetés kézi erővel végezve fáradságos és hosszadalmas mun- 2 ka, ezért azt lehetőleg fogatosan, a már eléggé elterjedt töltögető | ekével végezzük. Csak ezzel a gyors fogatos munkával lesz időnk 1 a kívánatos háromszori töltögetésre. Ha netán mégis kézi erővel | történne a töltögetés, ügyeljünk arra, hog ne minden egyes növényt 2 külön, fészkesen, körös-körül töltögessünk, hanem a sorokat folyta- 2 tólagosan, hogy a barázda orma végig haladjon a soron és ne sza- 1 kadjon meg. A töltögetéssel amúgyis erősen növeljük a talaj felszí- 1 nét és így a vízpárologtató felületei. Fészkes töltögetésnél ez a felü! let még nagyobb lenne, tehát víz '/arlást jelentene. 1 Helytelen és helyes töltögetés. 1. Helytelen töltögetés, a feltöltött föld és a burgonya 2 szára között tölcséres üreg marad. 2. Helyes töltögetés nedves viszonyok 2 között, kúpos orommal. 3. Helyes töltögetés száraz viszonyok között, vályús orommal. Éppen azért, mert a töltögetett burgonyatábla vízpárologtató íe-1 lülete megnagyobbodott, fokozottabban kell gondoskodni a talajfel! szín időközbeni lazitásáról, amivel csökkentjük a talajvíz elpárolgá| sának á lehetőségét. Különösen a barázdafenék szokott erősebben 2 összetömödni s ezért ennek lazítására lesz elsősorban szükség. Ezt ! különben magával a fogatos töltögető ekével is elérhetjük, ha a kö! zépső kapatestet kissé mélyebben állítjuk, mint a kormánylemezeket. Kézi töltögetésnél kevésbbé, inkább csak a fogatosnál szokott | előfordulni, — ha az ültetés nem történt egyenesen, vagy a töltö- 2 gető eke nem jár pontosan a sorok között — hogy a feltöltött föld | nem ér a burgonyaszárig. Ezzel a munkával nem érünk célt, mert 2 a földnek teljesen körül kell vennie a szárat. Ha ilyen hibát észlel- 2 nénk, a hibás helyeken a földet kézikapával pótlólag rá kell húzni 2 a burgonyaszárra, annál is inkább, mert ez a szárkörüli üreg gom-1 babetegségek fészke és a tő rothadásának kiindulópontja lehet. Helyes a töltögetés akkor, ha a két oldalról feltöltött föld a 2 burgonya levélzete alatt összeér és megszakítás nélküli ormot alkot. | Nedves viszonyok között ez az orom legyen kúpos, hegyes, száraz 2 jellegű talajon pedig teteje kissé ellaposodó legyen, vagy sekély I vályút is képezhet, hogy jobban gyűjtse a csapadékot közvetlenül § a burgonyatő körül, ami elősegíti a stólók és azokon a gumók fejlődését. ' ‘ H. Szabad Földműves a Szlovákiai Egységes Földműves Szövetség és a Szlovákiai Szövetkezeti Tanács hetilapj'a. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Bratislava, Stúrova 6 — telefon: 274-03 — Felelős szerkesztő Kugler Tános. — Feladó és irányító postahivatal: Bratislava II, kiadó: „Oráö” lap- és könyvkiadó vállalat — Nyomja: Concordja nyomda Bratislava Nái oovstania 41 — Előfizetés egy évre 100.— Kis, félévre 50.— Kis. — A lap felmondható mincfen év végén okt. elsejéig Eng sz. 1750 OPÚ-Ba 2-1950/Sí. KUKORICA Biztosítsunk porhanyított talajfelületet Ne töltögessünk, de gyakran kapáljunk
