Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-06-11 / 13. szám
évfolyam W. szám. Jllezőgazdasági szak- és szövetkezett ketilaw* Bratislava június 11. FaKan földművelésügyi megbízott leleplezte a kulákok mesterkedését Hogyan akarták megakadályozni a falusi gazdagok az EFSz-ek megalakulását A Szlovákiai Kommunista Párt IX. Kongresszusán az Egységes Földműves Szövetkezetek építéséről és problémáiról szóló vita során felszólalt dr. Faitan, a mezőgazdaságügyi megbízott is. Beszéde bevezető részében szólott az EFSz.ek építésének egyéves eredményeiről, rámutatva azonban azokra a hibákra is, amelyek a további fejlődés 'ltjában állanak. Kiemelte azt a felelősségteljes ét sürgős feladatot, amely a közös vetési terv aratás előtti, vagy az aratás alatti kidolgozására vonatkozik, mert az év folyamán nehezebben tudnának földműveseink áttérni a talaj közös megművelésére, majd áttért a falusi osztályharc kiéleződésének problé. májára. Ennek során lerántotta a leplet a falusi kulákok mesterkedéseiről, az Egységes Földműves Szövetkezetek ellen végzett aknamunkáról. Dr. Falfan mezőgazdasági megbízott a kulákság szerepéről ezeket mondotta a pártkongresszus előtt: gyűlésre eljöttek a falusi gazdagok is — nemtagjai az EFSz-nek. — akik tagjainkat fel akarták lázítani közbeszólésaikkal: Nincs szükség a gépekre! A gépeket a Dunébal Úgy fogunk dolgozni, mint apáink, nincsen szükségünk tervekre" Ezzel azonban csak nevetségessé tették magukat. Szövetkezete. seinket meggyőzték, hogy nekik csak saját gazdagságuk fontos és nem szívesen látják, hogy hogyan szabadulnak ki a kis földművesek a falusi gazdagoktól való függőségből. NÉGY PÁNCÉLÓKÖL A SZALMAKAZALBAN A falusi gazdag gyakran igyekszik a földműveseket lebeszélni az EFSz-be való belé pésről olyan módon is, hogy elkezdi egyszerre alacsony illetékekért vagy átmeneti, leg ingyen, mint ahogy az Bozetchovban tör. tént, gépeit kölcsön adni a kis. és közép földművesnek. A falusi gazdag nem lép fel mindig maga hanem megnyeri a kis- és középföldműveseket és mögéjük bújik Történtek olyan ese tek hogy a falusi gazdag a szövetkezetesek életét és vagyonát fenyegette. Gbeicében példáiul megkísérelték az előkészületek Hogyan dolgozik majd 61 munkaerő 393 hektáron a közös aratási és cséplési munkánál? „M eg «agyunk győződve, hogy kis- és középparasztfságunk számára a szövetkezeti együttműködés az egyetlen helyes út A vezekényi Egységes Földműves Szövetkezet nagyjelentőségű taggyűlést tartott a múlt héten, melyen elhatározta, hogy (elhívással fordul valamennyi EFSz.hez és azok tagjaihoz, hogy hasonlítsák össze az apró telkeken való gazdálkodást azokkal az ered. ményekkel, melyeket a szövetkezeti együttmunkálkodással érünk el nagy területen és okulva ebből azonnal kezdjék meg a közös aratási munkák előkészítését, a közös vetésiterv kidolgozását és készüljenek fel a föld közös őszi megművelésére „Meg vagyunk győződve arról — mondja a felhívás — hogy kis- és középparasztságunk számára ez az egyetlen út ahhoz, hogy földjeinken többet, jobbat és olcsóbban termelhessünk és így biztosíthassuk egész dolgozó népünk életszínvonalának emelését!” Maguk a vezekényi EFSz-tagok mindjárt jó példával járultak elő. A taggyűlésen elkészítették az aratás és cséplés ezidej tervét. Példás munkatervet állítottak össze az aratási, cséplési, tarlótörési és a tarlónövényvetési munkálatokra. Kidolgoztak új munkanormákat is. A taggyűlés úgy határozott, hogy az EFSz vezetősége az aratás ideje alatt kisérje állandóan figyelemmel a munkálatok lefolyását. A vezetőség minden este tartson ülést, amelyen vegyenek részt a szövetkezeti gazdák és az egyes csopor. tok vezetői. Ezeken az üléseken értékelni fogják a munkák eredményeit és megállapítják a további napokon elvégzendő munka menetét. A gyűlésen megállapították az önkötőzőgéppel dolgozó csoportok legmagasabb jutalmát, ami egy hektárra 225. Kcs-t tesz ki. Az a csoport, amely kézzel dolgozik, egy hektár kaszálásáért és a gabona keresztekbe rakásáért 1.100.— koronát kap Ai a csoport, amely a cséplőgép mellett fog dolgozni, egy mázsáért 15—18 koronát kap a gabona minősége szerint. Az akkordmunkák bérét úgy állapították meg, hogy a dolgozók legkevesebb 12 és legfeljebb 255 koronát kereshessenek óránként. Lovak kölcsönzéséért kocsis nélkül ezeket a jutalmakat állapították meg: egy kereszt (17 kéve) beszállításáért 2 km távolságról 5.— korona jár, 2—4 km távolságból 5.50 korona és 4—6 távolságból 4.50 korona. Ugyanígy dolgozták ki a közös vetéstervet, amelyet az aratás befezése után kezdenek megvalósítani, Hogy olvasóink tisztában legyenek a vezekényi földművesek példás cselekedetével, íme közöljük hogyan festenek közelről a vezekényi EFSz tervei. Hogy a falusi gazdagok miért akarták megakadályozni az EFSz megalakításéi Veze kényben, azt a szövetkezetesek így magyarázzák: A kis földművesek, akiknek nem volt fogatuk és a tavaszi munkák során hét napot dolgoztak a munkacsoportban, egy hektár földet műveltek meg. Az elszámolás után 12C koronát fizettünk ki nekik. Az előző években a kis földművesnek egy hektár megművelésért 12—14 napot kellett ledolgoznia Ez a világos oka a falusi gazdagok ellenszenvé nek az EFSz-szel szemben meghiúsítását azzal, hogy a szövetkezete seknek földet ajánlottak azzal a feltétellel hogy a szövetkezet vezetését átadják a falusi gazdagoknak. Amidőn ez nem sikerült nekik, szaímakazalba négy páncélöklöt- helyeztek, meggyujtották azt és így akarták elpusztítani a gépeket A tüzet azonban el fojtották, a gépeket megmentették a páncélöklök sem robbantak fel és senkit sem öltek meg Nem ritka eset, hogy a falusi gazdag bekerül a szövetkezetbe és azt belülről bontja meg vagy különböző előnyökben részesül, mint ahogy az Bytcán történt, ahol a falusi Gyakran találkoztunk és találkozunk azzal a felfogással, hogy Szlovákia nagy osztálykülönbségek nélküli ország és különösen a vidék — a nagybirtokos osztály felszámolása után — kapitalista elemek nélküli, hogy falusi gazdag csak ritkán akad falvainkban, egyszóval falvainkban nincsenek rendkívül kirívó osztálykülönbségek. Falvaink szociális különbözőségének felnemismerésébő! a gyakorlatban nagy veszélyek származnak Azok a nézetek, hogy falvaink tőkés elem nélküliek osztálykülönbség nélküliek épp olyan veszélyesek, mint a jó kulákokré! való nézet, amelyet oly élesen elitéit nemrégen Rákosi elvtárs a magyar szövetkezetekhez intézett beszédében. MIK A KULAK ISMERTETÖJELEI? A földreform megvalósítása és a nagybirtokos osztály likvidálása után is nagyszám ban maradtak falvainkban falusi gazdagok, akik megszokták, hogy a falusi dolgozó nép munkáján élősködjenek. Ismertetöjeiük mindig a nsgykiterjedésű föld, főismertető jelük a falusi nép kizsákmányolásának különböző módja s a munkájukon való élősködés Még ma is vannak gyakran olyan esetek, hegy a falusi gazdagok drága pénzért földet adnak bérbe a földnélküü vagy kisparasztoknak, a földet gyakran „felesben”, „harmadban’ adják bérbe a kisföldművest tehát félfeudális módszerrel, úgynevezett ledolgozás': módszerrel zsákmányolják ki. Gyakori eset hogy a falusi gazdagok drága pénzért vagy sok munkáért a kisföldművesnek lovasfogatot bocsátanak rendelkezésére, pénzt kölcsönöznek vagy gazdasági szükségleti cikkeket (vetőmag, palánta) magas kamatokra. Elég gyakori eset, hogy a falusi gazdagok állandó munkaerőket fogadnak (szolgálat), esetleg időszaki munkaerőket (aratók) és ktzsák. ményolják őket. A falusi gazdag ismertetőjele gyakran az is, hogy területileg ugyan nem nagy gazdasága mellett üzlete, vendéglője vagy más ipara van. A falu kapitalista elemei közé tartoznak a szőlőművesek és zöldségesek is, ugyan kis kiterjedésű földdel, de bérért dolgozó munkaerők használatával és magas piaci kapacitással. A falusi gazdag ismertető jele a termelés és a közellátási beszolgáltatások szabotálása is. További ismertető jele a feketekereskedelem. Nehéz statisztikailag kimutatni a falusi gazdagok számát, mert a falusi gazdagot mindezen és még más ismertető jelek szerint kell megítélni. Kizsákmányoló hajlamaival összefügg a szabadkereskedelem és az árspeku-lációk utáni vágya is A falusi gazdagok nagyon gyakran elárulják magukat azzal, hogy azt a nézetet vallják, hogy a falu útja a jóléthez nem a termelés fokozásán, a földek hozamának emelésén és az állatállomány hasznosságának és a munkatermelékenység fokozásán át vezet, hanem a szabad kereskedelmen, a konjunkturálisán magas árakon és az egyéni vállalkozáson át ■ Ml VAN NEKEM ABBÓL, HA NEMCSAK NEKEM ESIK AZ ESŐ” A falusi gazdag erkölcsi felfogása is jellemző. Gyakran kalkulál a kis- vagy középföldműves szükségével vagy szerencsétlen, ségével Erre nézve jellemző ez az eset: Slezák nagyszombati birtokost megszólította Slovan földműves: ,,A termés jó lesz ugye? Eleget esik”. Erre ő azt felelte neki: „Lesz-lesz, de mi van nekem abból, ha nemcsak nekem esik, hanem a többi földművesnek is”. Nem csoda, hogy a falusi gazdag hova tovább, mindinkább harcba kerül az EFSzszel, amely meggátolja a kis. és középföldművesek kizsákmányolását Ma jobban, mint bármikor szükséges naponta tudatosítanunk hogy a falusi gazdag a kisföldműves legnagyobb kártevője és az EFSz ellensége A falus: gazdag elleni harc ma nemcsak elvi kérdés, hanem a mindennapi gyakorlat kérdése. Emlékezni kell arra, milyen módon harcolt a falusi gazdag az EFSz ellen. Leggyakrabban rágalmazza az EFSz funkcionáriusait és pletykakampányt folytat az EFSz ellen. Eljön a taggyűlésekre és Itt harcol az EFSz ellen. A vezekényi szövetkezetesek írják: A tag-A NYÁRI MUNKÁK TERVE 1 Le kell kaszálni és ki kell csépelni 205 hektár búzát, 34 hektár rozsot, 148 hektár árpát és 6 hektár zabot. 2. A tarlótörést 300 hektár területen kell elvégezni. 3. 200 hektáron kell boronálni. 4 20 hektárra tarlónövényeket kell vetni. 5. Ugyancsak 20 hektáron műtrágyát kell szétszórni A kaszálás és behordás munkáját 10 nap alatt kell elvégezni. KEK HAJTJÁK VÉGRE A MUNKÁT 1. Sidó Gyula munkacsoportja 2 önkötőző. vei, 8 munkaerővel, 110 hektáron. 66.000.— Kés költséggel 2. Uhrabek János munkacsoportja 2 önkötőzővel, 8 munkaerővel, 110 hektáron 66.000 Kcs költséggel. 3. Poska Márton munkacsoportja 2 önkötőzővel, 8 munkaerővel, 110 héktáron, 66.000.— Kis költséggel 4. Bobora János munkacsoportja 1 pár Iga, 4 munkaerővel, 30 hektáron, 19.500.— Kcs költséggel. 5 Munkacsoport kézierővel. 33 munkaerővel, 33 hektáron, 36.300.— Kcs költséggel. Összesen 61 munkaerő, 393 hektáron, 253.800.— Kis költséggel. A számsor végén feltüntetett hektármenynyiség a learatandó területet és a pénzöszszeg a költségeket jelenti. BEHORDÁ^, CSÉPLÉS, SZALMA ÉS GABONA ELSZÁLLÍTÁSA Ezek a munkák az aratás kezdetétől számítottt ötödik nép on indulnak meg és 15 napig tartanak. A munkát a következők végzik el: 1 Miklós Ferenc csoportjában 1 traktorvontató 9 iga, 13 munkaerő. 90 ha. 48 000.— Kis. 2. Jurái Gyula csoportjában 1 traktorvontató, 9 iga, 13 munkaerő, 90 ha, 48.000.— Kcs. 3. Seszták János csoportja 1 traktorvontató. 9 iga, 13 munkaerő 90 ha, 48.000— Kcs. 4 Paksi János csoportja 1 traktorvontató. 9 iga, 13 munkaerő, 90 ha, 48.000,— Kcs. 5. Dudás Vendel csoportja 4 pár ló. 6 munkaerő, 33 ha, 17.589— Kcs. Ezenkívül szükséges még 4 munkacsoport cséplőgépek mellett, amely csoportokat Hoj. ko Mihály, Rusznyák János, Gál János Somogyi Ferenc vezetik és a csoportokban egyenként van 12 munkaerő, összesen tehát 48 A költségek 230.298.— Kcs-t tesznek ki. A tarlótörést 100 hektáron traktor végzi el két váltásban, tárcsás boronával, ami hektáronként 140,— korona költséget vagyis öszszesen 14.000.— koronát jelent, további 100 hektáron szintén traktor hajtja végre, azonban ekével, ami 27.000,— korona községet jelent s végül az utolsó 100 hektáron 30 iga 42.500.— korona költséggel A boronálást 20 hektáron 5 iga végzi 1^500.— korona költséggel, a hengerlést 200 hektáron traktor 15.200.— korona költséggel rögtön a tárcsás borona után TARLÓNÖVÉNYEK VETÉSE Az összes munkákat három igásveíőgép. 2 műtrágya szóró gép végzi el 10 emberrel Termelési költségek 4.000.— Kcs. Vetőmag hektáronként 200 kg 500 koronájával 20.000.— Kcs. gazdag családjával együtt magas díjazást fizettetett funkciójáért. Ha a falusi gazdag a vezetőségbe kerül, vagy legalább a tagok közé, ahogy az sok esetben megtörtörtént, akadályozza az EFSz-t a munkák közös megszervezéséhez való áttérésben, akadályozza a közös vetésben, vagy a föld közös megművelésében, ahogy az például az ocovai EFSz-ben történt. A milhoáti és a trst'cei EFSz-ek gazdagjai jelentkeztek közös vetési eljárásra, amelyet azonban megzavartak, mert a földbe más növényeket vetettek mint amit a szövetkezet tervezett Azt gondolták, hogy mások is fogják őket <övetni és a népi szervek figyelmét elkerülik. Számításuk nem sikerült. A szövetkezetesek betartották a közös vetési eljárást és a falusi gazdagok kénytelenek voltak a véleményt kiszántani Hasonló az eset r orezovics (Sa. binov járás) EFSz-ben is. amelynek vezetését magához ragadta a jegyző, a pap és tanító Ezek olyan diktatúrát kezdtek ^ogy a kis. és középföldművesek kiléptek e szövetkezetből. Most, hogy a kis és -ózépföldművesek kezébe került a vezetés csakúgy özönlenek oda a földművesek akik a föld közös megművelését akarják bevezetni. A falusi gazdag ellen nem lehet csak adminisztratív eszközökkel harcolni például úgy, hogy alaki ismertető jelek alapjér elrendeljük a falusi gazdagok kizárását a szövetkezetből A falusi gazdag ellen nem harcolhatunk rendőrségi módszerekkel, büntetésekkel, becsukással. A főmódszer az marad, hogy az egész falu előtt leleplezzük ellenséges viszonyát a kis- és középföldmüvessel szemben Emellett vigyázni kell arra, hogy a középföldműveseket ne vegyük egy kalap alá a falusi gazdagokkal Ellenkezőleg, akkor harcolunk helyesen a falusi gazdagok ellen, hogyha e harcnak az az eredménye, hogy a középföldművest megnyerjük az EFSz-nek Figyelemmel kell lenni arra, hogy a középföldművesek megnyerése nélkül nem lehet a szocializmust kiépíteni falun -o-Műtrágyaköltségek hektáronként 120 kg á 300 — Kcs. 6 000 — Kés. Az összes költségek 30 000.— Kés-t tesz. nek ki. TELJESÍTMÉNY-TÁBLÁZAT ,10 MUNKAÓRÁRA ÉS 1 HEKTÁR JUTALMAZÁSA Kaszálás traktoros önkötözővel, teljesítmény 5 ha, költség hektáronként 380. Kcs, Kaszálás traktoros önkötőzővel, teljesítmény 4 ha, 4 oldalú kaszálásnál és 2 oldalú kaszálásnál 500.— Kcs, Kaszálás fogatos önkötőzővel teljesítmény 2.5 ha, sásspárgával 550.— Kcs. Kézikaszálás teljesítmény 0.5 ha, egy hektárra eső költség 500.— Kcs, Kézikaszálás után kötőteregető egy hektárra 150.— Kés. Kézikaszálás után marokszedő 0.5 hektár teljesítmény 1 hektárra 300.— Kés Kézikaszálás után kévekötő, egy munkaerő, egy ha teljesítménnyel 200.— Kés Összehordás és keresztberakás, egy munkaerő, teljesítmény 2 ha egy hektárra a költség 100.— Kés. Kévehányás kocsira, 1 munkaerő !eljesítménye 1.500 kéve egy hektárra 120.— Kis. Hordás 2 km-röl fogattal 1300 kéve, egy hektárról a költség 350.— Kés. Hordás 2—4 km-ig fogattal 1000 kéve, egy hektár költsége 47Q — Kcs. Csoportos cséplés 12 munkaerő, 6 hektár teljesítmény, 1 ha költsége 6Í5.— Kis. Kézikaszálás csoportban, 33 munkaerő kötözésre és behordásra teljesítmény 6 hat 1 hektárra eső költség 1,100— Kis, Hárítás lovasgereblyével, 1 munkaerő, í ló, 5 hektár, teljesítmény 1 ha-ra 50.— Kéé. A veieléwyi EfSz elkésaidetáe aratási és cséplési tervéi
