Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-06-04 / 12. szám
lépett, — a Gottwald elvtárs által vezetett Csehszlovák Kommunista Párt helyes, marxista-leninista politikájának, a munkásosztály nagyszerű munkájának eredménye A továbbiakban Siroky elvtárs hangsúlyozta, hogy a szlovák nép a szocializmus építése terén felmutatott eredményeit a cseh munkásosztállyal szoros szövetségben érte el, s a Csehszlovák Kommunista Párt politikai és eszmei vezetésével harcol a szocializmus győzelméért. Miként jelentkezett a pártban 9 burzsoá-nacionalizmus? Sirok^ pártelnök beszéde harmadik részében foglalkozott a pártón belül jelentkezett burzso.ínacionalista elhajlás kérdésével. „Pártunkban minként jelentkezik a burzsoánacionalizmus?" — így vetette fel Siroky elvtárs a kérdést és nyomban ezekben adta meg a választ: A burzsoé nacionalizmus abban nyilvánul meg hogy a nemzetiségi kérdést elszigetelten nézik aliiigetelten az osztáiyhare kérdésétől, az imperializmus elleni harctél, elszigetelten a politikai hatalom kérdésétől az államban. A burzsoé nacionalizmus gyökero ott van hogy a régebben elnyomott nomzot nemzetiségi kérdését, mint ömnanv zetl kérdést a sajét burzeoézléiéval összefogva akarja megoíclani, nem pedig o volt uralkodé nemzet preletariétuséval szövet, •égben, valamint elfogadja saját naciona. lista burzsoáziáiénak ideológiai vezetését. Kitért ezután a pártelnök arra, höfcy a bufsiöánacionalizmus ideológiáját dr, Husik a Megbízottak Testületének volt elnöke és Novomt'ky volt iskolaügyí megbízott vitték be a pártba Elhajlásuk okozta, bogy a cseh munkásosztály helyett több ízben közös frontot alkottak a Szlovák Demokrata Párt cagiaival, tehát a pártot nem úgy építették, hogy az lenini-sztálini tipusu párt, a munkásosztály pártja legyen hanem elsősorban a baloldali kispolgárok pártjává tették. Még 1948 februárja után sem sikerült kiküszöbölni a burzsoá-nacionalizmus befolyását a Szlovák Kommunista Pártban A nacionalista elhajlás hordozói a februári eseményekből nem tanultak nem jutottak el a marxista-leninista szemlélethez. Csupán annyi változott, hogy érveiket másként csoportosították, de hamis nézeteik lényegét nem változtatták meg. Ez volt az oka annak, hogy a szlovák nép szocialista fejlődése, életszínvonalának és kulturális színvonalának emelkedése - a marxista-leninista elmélet telje-- győzelme Marx Engels. Lenin és Sztálin tanításéinak a Szlovák Kommunista Pártban való maradéktalan alkalmazása érdekében a párt Központi B’zottságának elnöksége szükségesnek találta hogy szervezeti szempontból is levonja Husák és Novomesky ismételten elkövetett hibáiból a következtetést es ezért javasolta a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének, hogy hívja vissza mindkettőt a Megbízottak Testületében viselt tisztségükből. Siroky pártelnök ugyanakkor hozzáfűzte, hogy mindenkettőjüknek meg van a lehetőségük arra, hogy más területen jóvátegyék hibájukat és bebizonyítsák, hogy megérdemlik a .párt bizalmát. (Itt jegyezzük meg, hogy a kongresszus során sor került dr. Husák és Novomesky önkritikájára.) Kitért Siroky elvtárs Husák és Novomeskf elhalásával kapcsolatban Clementis volt külügyminiszter nacionalizmusára is, és leszögezte, hogy annak gyökerei ugyanazok voltak. Clementis önkritikát gyakorolt, a Csehszlovák Kommunista Párt elnöksége azonban ezt az önkritikát nem fogadta el. Nyilvánvaló lett, hogy Clementis még mindég nem fogja fel tévedésének jelentőségét és az elkövetett hibái súlyosságát. 9,482.738 csehszlovák poigár irta alá a Stockholm1 béketelHjvást Két héttul ezelőtt Indult meg Csehszlovákiában a stockholmi békehatérozat aláírásának akciója, melynek során az egész ország népe spontán lelkesedéssel mutatta meg a világnak, hogy békét akar A békeívek aláírása az elmúlt napokban befejeződött és a Csehszlovák Békebizott. ság tagjai kedden ünnepélyes körülmények köztöít jelentést tettek Gottwald köztársasági elnöknek. A jelentés szerint 9,482.738 állampolgár írta alá a stockholmi felhívást. A fenti számból 6,761 422 aláírás esett Csehországra és 2,721 316 Szlová kiára A köztársasági elnök a Csehszlovák Bé. kebizottságnak adott válaszában kiemelte hogy a több mint 9 millió aláírás olyan eredmény, amely valóban megérdemli a legnagyobb figyelmet, ló bizonyítvány ez az akció szervezettségéről, de jó bizonyítvány népünk érettségéről Is Nem kétséges, hogy az akció ragyogó eredménye valóban népünk hatalmas vágyának, béke akaratának kifejezője, hogy az egész világ békeszerető népeivel együtt szolidárisán fogja kiharcolni a békét. Legfontosabb feladatunk a falain: a föld közös megművelésének szervezése az IFSz-ek keretén bellii Siroky pártelnök hatalmas beszámolójának további résziben a párt célkitűzéseivel foglalkozott, Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a Csehszlovák Kommunista Párt IX. kongresszusa kitűzte a szocializmus építésének vezérvonalát. Gottwald elvtárs to pontja megállapította a feladatokat, melyeket teljesítünk kell a szocializmus felé vezető út további szakaszán. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága kiadta a jelszót.- „Előre bátrabban a szocializmus felé!” E vezérvonal Szlovákiában való végrehajtásival kapcsolatban Siroky pártelnök fontos kérdésekre irányította rá a figyelmet és ezek között a falu szocialista átépítésével kapcsolatban ezeket a feladatokat jelölte ki: A mezőgazdasági termelésben csakis a szocialista szövetkezeti nagytermelés szervezésével lehet a munka termelékenységét alapjában növelni. A szlovákiai mezőgazdaságót a törpegazdaságok nagy tömege jellemzi, amelyben a teljesített nehéz munka egyáltalán nincs arányban az elért eredménnyel. A parcellák és a gazdasági egységek nagy száma lehetetlenné teszi a módern termelési eszközök teljes mértékű kihasználását, Ugyanakkor rohamosan emelkedett a ^mezőgazdasági termékek szükséglete, mind az iparban feldolgozott mezőgazdasági nyersanyagoké, mind az élelmezési cikkeké, Szlovákia iparosításával kapcsolatban. A szocialista szövetkezeti nagytermelés hazái forrásokból növeli a mezőgazdasági termékek mennyiségét, a szocialista szövetkezeti nagytermeié* növeli a munka termelékenységét és nagyszámú munkaerőt szabadít fel, akikre sürgősen szükségünk van az iparban. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a kapitalizmusból a szocializmusba vezető átmenet korszakában a legnehezebb feladat a falu szocialista átépítése és ezt a feladatot csakis a kis- és középparasztok megnyerésével és megggyőztsével lehet elvégezni a falusi gazdagok ellen folyó egyidejű harc közben A falusi gazdagokat el kell szigetelni a kis- és középparasztság zömétől. Slánsky elvtárs a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának februári ülésén mondott beszédében megállapította: „A falunak a szocializmusra való áttérése szempontjából a legfontosabb. hogy a kis- és középparasztok saját tapasztalataik alapján győződjenek meg a közös munka szövetkezeti sikereiről és hasznosságáról a mezőgazdasági termelésben.” Ezért a mi legfontosabb fe'adatunk a falun a föld közös megművelésének szervezése az Egységes Földműves Szövetkezetek keretén belül, annak minden formájában. A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága a Párt szervezeteinek feladatául szabta meg hogy a már megalakított Egységes Földműves Szövetkezetek szervezzék meg a közös tavaszi munkákat, A 9*6 szabályszerűen megalakított Egységes Földműves Szövetkezet közül csak 400 szervezte meg a közös tavaszi munkálatokat. Ez annyit jelent, hogy nem sikerült a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága által számunkra kijelölt feladatot teljesíteni. Nem sikerült annak a feladatnak teljesítése sem, hogy minden járásban legalább egy minta Egységes Földműves Szövetkezetei építsünk ki. Ennek ellenére a közös tavaszi munkák tapasztalatai nagyon jók és meggyőzőek. A költségek sokkál kisebbek voltak és a földművesek szemléltető példákon meggyőződhettek a földek közös szövetkezeti úton történt megművelésének sikereiről. Tűnjenek ei a mesgyék és oarársiák Főfeladatunk marad az Egységes Földműves Szövetkezetek megszilárdítása és annak biztosítása, hogy valamennyi EFSz az őszre megszervezze a közös mezei munkálatok végrehajtását. Emellett szorgalmaznunk kell, hogy a föld közös megművelése a lehetőség szerint az Egyeséges Földműves Szövetkezetek második illetve harmadik típusa szerint történjék, arm a mesgyék és barázdák eltüntetését jelenti az egyes parcellák között. avagy a földek átadását a szövetkezetnek közös megművelés céljaira. Biztosítani kell továbbá a nyári aratási munkáknál a közös munkát. Kihasználatlanok azok a nagy lehetőségek, amelyek itt Szlovákiában adva voltak azáltal, hogy a legelők az Egységes Földműves Szövetkezetek tulajdonába mentek át. A sikerek, amelyeket az Egységes Földműves Szövetkezetek építő munkája során elértünk megmutatják, mily nagy eredményeket tudunk felmutatni szocialista építésünknek e fontos szakaszán, ha kiküszöböljük azokat a nagy fogyatékosságokat, amelyek ma még mutatkoznak munkánkban falvainkon. Megnyerni és meggyőzni a földműveseket az Egységes Földműves Szövetkezetek előnyeiről, nem azt jelenti, hogy tétlenül kell várni, míg a földművesek maguk meggyőződnek ezekről, ha nem szemléltetően kel] őket meggyőzni, miközben nem szabad kitérni azok elől a kérdések elől. amelyek földműveseinket akadályozzák, hogy szí lárdan és elszántan rátérjenek a mezőgazdaság új szocialista útjára és amelyekkel szemben előítéleteket táplálnak. Szükséges továbbá, hogy a Párt járási bizottsá gai állandóan a Párt vezérfonalát kövessék, hogy segítségére legyenek a helyiszervezeteknek az állandó instruktorok hálózatának kiépítésében és hogy vezessék őket a falu magasabbrendű termelési formái érdekében kifejtett harc útján. Nem mutatkozik elégségesen az állami birtokok és az állami gépállomások segítsége. Az állami birtokoknak a szocialista mezőgazdasági üzem mintapéldájául kell szolgálniok, cselekvőleg és hathatósan kell seglteniök az Egységes Földműves Szövetkezeteket, a közös munka megszervezésével kapcsolatos legkülönbözőbb kérdések megoldásában. Ami az állami gépállomásokat illeti, a trakteristák ezreit képezzük ki. A traktoristáknak a falun nemcsak a gépesítés, hanem a szocializmus úttörőinek kell lenniök. Éppen ezért a traktoristák politikai nevelésére rendkívüli figyelmet kell fordítani. Hogy a Párt a falun sikeresen teljesítse feladatait, szükséges: •} Megnyerni valamennyi Egysége»* Föld. A kongresszus második napján Puli elvtiri ismertette az ötéves terv szlovákiai feladatait. Hatalmas beszámolója kiterjedt a gazdasági élet minden ágára. Sorra vette az ipart, az építészetet, a közlekedést, kereskedelmet, pénzügyeket és részletesen foglalkozott a mezőgazdasági terv teljesítésével is. Beszámolójának a mezőgazdaságra vonatkozó részét az alábbiakban idézzük; A mezőgazdasági termelésben 3 terv teljesítésének összeredménye az elmúlt évben kedvező volt. Mezőgazdasági termelésünk értéke az 1948-as esztendővel szemben 14.5 százalékkal emelkedett és pedig 7,5 százalékkal a növénytermelés terén és 30 százalékkal az állattenyésztés terén. A termelés értéke egy mezőgazdasági dolgozóra számítva ry.) százalékkal magasabb volt, mint az előző évben. A termékek nagyrészénél túlteljesítették a háború előtti termelést és a hektárhozamot is. A kenyértermények hozama hektáronként 12 százalékkal volt magasabb, mint a terv előlrányolta. Magasabb volt a hozam az olajosnövényeknél és a zöldségféléknél is. Ezzel szemben a takarmánytermények, a burgonya, a cukorrépa, füvestakarmány és dohány terén nem tartották be a vetési területeket és nem teljesítették a hozamot sem. Az állattenyésztésben sokkal magasabb az állomány, a marha- és sertésállomány, mint ahogy azt a terv feltételezte. Ezzel szemben a tervezett állományt nem értük el a teheneknél, a juhoknál és a tojótyúkoknál. E kedvező fejlődést mezőgazdaságunkban lényegesen elősegíti az a nagy segítség, amelyet mezőgazdaságunk népi demokratikus államunktól kap. A közép- és kisparaszt népi demokráciánkban elérte azt, amit egyetlen kapitalista országban sem ért el, t. 1., hogy ji mezőgazdasági termelés túlhaladta a. háború előtti termelést, hogy parasztjaink sokkal magasabb színvonalon élnek, hogy kisparasztunk nehéz munkáját a népi demokráciában igazságosabban jutalmazzák, mint bármely kapitalista államban. Mezőgazdaságunk nyolcszor, sőt tízszer több gépet kap évenként, mint a háború előtt. Mezőgazdaságunk háromszor, négyszer több műtrágyát kapott, mint a kapitalizmus alatt. A műtrágya fogyasztása évről évre nő. 1950-ben újra lényegesen megnövekedett, Az 1950. év első negyedében 4} százalékkal több műtrágyát vásároltak fel a parasztok, mint ugyanannyi idő alatt az előző évben. A nagyhízlaldák akciója terén egy év alatt sikerült a sertések tenyésztését több mint aoo ezer darabbal növelni és a nagy sertéshizlaldák a közélelmezésnek ezidén több mint 40 százalékát nyújtották az összes sertéshúsbeszolgáltatásnak. Ez a szocialista nagytermelés sikere, amely már egész mezőgazdasági termelésünkre hatással van. E jó eredmények mellett is, amelyek az elmúlt év jó termelésének köszönhetők, rá kell mutatni arra, hogy az ipari termelés gyors fejlődése mezőgazdaságunkat az elé a feladat elé állítja, hogy kellőképpen biztosítsa az élelmezési alapot az egyre növekvő számú iparban alkalmazott személyeknek. A gazdaságunk felépítésében beállt változás következtében, az ipari termelés részesedésének növekedése folytán és Szlovákiának iparimezőgazdasági országgá való átváltozása folytán fejlődésünk alapvető kérdésévé válik egész mezőgazdasági termelésünk rendszeres emelésének feladata Az EFSz-ek a tervgazdálkodás elveinek igazi hordozóivá válnak és a mezőgazdaság és az ipari termelés között a társadalmi nagytermelés magasabb alapján együttműködés jön létre: a fejlett ipar a mezőgazdaságnak egyre több gépel és ipari terméket ad, a gépesített mezőgazdaság az ipar számára fölösleges embereket szabadit fel és több élelmiszert szállít az iparnak. Mezőgazdasági termelésünkben bizonyos hiányok mutatkoznak, éspedig olyan komoly jellegűek, hogy kedvezőtlenül hatnának gazdasági fejlődésünkre, ha fokozatosan nem tudnánk azokat kiküszöbölni. Ez a takarmány nem kielégítő terműves Szövetkezetei a (öld közös meg művelése ügyének vagy a mesgyék eltávolításával vagy pedig a földeknek a szövetkezetek használatába való átadásával, b) Minden járásban legalább egy mintaszövetkezet megszervezése. c) A legközelebbi aratás munkái során ® lehető legnagyobb arányokban biztosítani a közös munkák megszervezését, d) Kötelezni az állami gépállomásokat, hogy egész munkájukat a föld közös meg. művelésének megszervezésére állítsák be a CsKP Központi Bizottságának 1950 feforuá' 26-i határozata szerint, e) Kötelezni a csehszlovák állami birtokokat. hogy az egyes állami birtokegységeken mintaszerű szocialista üzemeket teremtsenek, minden lehető módon segítsék a főid. műveseket az Egységes Földműves Szövet, kezetek kiépítésének munkájában, valamint a közös munka megszervezésében. f) A hazai takarmánytermelés bázisét a szövetkezeti állattenyésztés fejlesztése ér dekében a legnagyobb mértékben növelni. melése, az ipari termékek nem elegendő termelése és a kis hasznot hajtó marhaállomány. A mezőgazdaság egyik főtörekvése az, hogy súlypontját a növénytermelésről az állattenyésztésre helyezze át. Ezen átmenet előfeltétele az elegendő takarmánytermelés biztosítása, ami ma nines meg Vannak ugyan nagy területeink, amelyeken takarmányt termelünk, azonban igen alacsony a hozamuk, úgyhogy nem biztosítják a szükséglet fedezését. A takarmánytermelés terén a vetési és a hozamtervet nem ériük el. A legrosszabb az eredmény i kukoricánál, ahol hektáronként nagyon alacsony a hozam. Ilyen állapot mellett jelentős hiányunk van a takarmánytermékek mérlegelésénél. Biztosítani a takarmánynövények magasabb termését és biztosítani a takarmányalapot minden községben, ez az állattenyésztés emelkedésének előföltétele. A hozam emelésével a termelés néhányszorosát érnénk el. Ehhez egy egész sor intézkedés szükséges a föld jobb megművelésére, a helyes agrotechnika, trágyázás, a föld vízmentesítése, a helyes szárítás, de főleg és mindenekelőtt a vetési nemek váltogatás a füves vetésforgó rendszer elvei alapján. Ezt az egyéni gazdálkodás terén nem érjük el. Az EFSz lehetővé teszi a takarmánytermelés tervszerű és lényeges emelkedését. A takarmányalap kérdésével szorosan összefügg állattenyésztésünk minősége és az illatállomány hasznossága. A vágómarha és a sertés vágósúlya 1® százalékkal a terv alatt van. A tehenek tejelése az első évvel szemben emelkedett és elérte a tervet, azonban még mindig alacsony, még mindig messze a háború előtti átlag mögött van. Mezőgazdasági termelésünktől elvárjuk, hogy segítségére legyen iparunknak abban, hogy hazai nyersanyagalapra állíthassunk át. Ez főleg na&v textiliparunkra vonatkozik, amely a gyapjú, a gyapot, a pamut és más textilnyersanyagok behozatalától függ, gyakran olyan országokból való behozatalától, amelyekben a nyugati imperializmus uralkodik. A len- és kendertermelés terjesztése, a juhtenyésztés emelése, a cukorrépa és a dohánytermés tervszerinti biztosítása az állami birtokok, az EFSz-ek és az egyéni földművesek feladata. A mezőgazdasági termékek felvásárlása javul és a múlt évben jelentősen magasabb volt, mint két évvel ezelőtt. A kenyérgabona felvásárlása kielégítőé--* valósult meg, ezzel szemben a takarmánytermékek felvásárlása nem történt a terv szerint, a kukoricánál csak igen kis százalékban. A burgonyánál sem volt a felvásárlás teljesítve. Meg kell jegyeznünk, hogy a felvásárlási terv nemteljesítése nem annyira a termelési terv nemteljesítésében rejlik, mint inkább a felvásárlás nem kielégítő megszervezésében. A folpamatos felvásárlást akadályozta a raktárhelyiségek hiánya és az állatállománynál a húsfeldogozó üzemek kis befogadóképessége. A sertések, a tojás és a tej felvásárlása terén a terv nemteljesítését a felvásárló szervezetek szervezeti hiányai, azok felkészületlensége és nehézkes volta okozta. Ez például az év első hónapjaiban megmutatkozott, amikor a szabad felvásárlás jelentős mértékben megnövekedett, bár a felvásárlási tervet nem teljesítették. Ez azt jelenti, hogy magas szabad árakon árultak olyan termelők, akik nem teljesítették a kontingenst. Kívánatos tehát a felvásárló szervek munkájának további alapvető megjavítása, hogy biztosítsák a nép ellátásának idei tervét. A felvásárlás feladatat idén jelentősen nagyobbak, mint az elmúlt évben Anti az új termés felvásárlását illeti, gondoskodunk arról, hogy rövid időn belül, azonnal az aratás után megtörténjen, hogy már az ősz folyamán felvásárolt mennyiségek lényeges részét elraktározzák. Fejlődéslink alapvelő kérdése: egész mezőgazdasági termelésünk emelése