Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-06-04 / 12. szám

lépett, — a Gottwald elvtárs által vezetett Cseh­szlovák Kommunista Párt helyes, marxista-lenin­ista politikájának, a munkásosztály nagyszerű munkájának eredménye A továbbiakban Siroky elvtárs hangsúlyozta, hogy a szlovák nép a szocializmus építése terén felmutatott eredményeit a cseh munkásosztállyal szoros szövetségben érte el, s a Csehszlovák Kom­munista Párt politikai és eszmei vezetésével har­col a szocializmus győzelméért. Miként jelentkezett a pártban 9 burzsoá-nacionalizmus? Sirok^ pártelnök beszéde harmadik részében foglalkozott a pártón belül jelentkezett burzso.í­nacionalista elhajlás kérdésével. „Pártunkban minként jelentkezik a burzsoá­­nacionalizmus?" — így vetette fel Siroky elvtárs a kérdést és nyomban ezekben adta meg a vá­laszt: A burzsoé nacionalizmus abban nyilvánul meg hogy a nemzetiségi kérdést elszigetel­ten nézik aliiigetelten az osztáiyhare kér­désétől, az imperializmus elleni harctél, el­szigetelten a politikai hatalom kérdésétől az államban. A burzsoé nacionalizmus gyö­­kero ott van hogy a régebben elnyomott nomzot nemzetiségi kérdését, mint ömnanv zetl kérdést a sajét burzeoézléiéval össze­fogva akarja megoíclani, nem pedig o volt uralkodé nemzet preletariétuséval szövet, •égben, valamint elfogadja saját naciona. lista burzsoáziáiénak ideológiai vezetését. Kitért ezután a pártelnök arra, höfcy a bufsiöá­­nacionalizmus ideológiáját dr, Husik a Meg­bízottak Testületének volt elnöke és Novomt'ky volt iskolaügyí megbízott vitték be a pártba El­hajlásuk okozta, bogy a cseh munkásosztály he­lyett több ízben közös frontot alkottak a Szlovák Demokrata Párt cagiaival, tehát a pártot nem úgy építették, hogy az lenini-sztálini tipusu párt, a munkásosztály pártja legyen hanem elsősorban a baloldali kispolgárok pártjává tették. Még 1948 februárja után sem sikerült kiküszöbölni a bur­­zsoá-nacionalizmus befolyását a Szlovák Kom­munista Pártban A nacionalista elhajlás hordozói a februári eseményekből nem tanultak nem jutot­tak el a marxista-leninista szemlélethez. Csupán annyi változott, hogy érveiket másként csoporto­sították, de hamis nézeteik lényegét nem változ­tatták meg. Ez volt az oka annak, hogy a szlo­vák nép szocialista fejlődése, életszínvonalának és kulturális színvonalának emelkedése - a marxi­sta-leninista elmélet telje-- győzelme Marx En­gels. Lenin és Sztálin tanításéinak a Szlovák Kommunista Pártban való maradéktalan alkalma­zása érdekében a párt Központi B’zottságának el­nöksége szükségesnek találta hogy szervezeti szempontból is levonja Husák és Novomesky ismételten elkövetett hibáiból a következtetést es ezért javasolta a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökségének, hogy hívja vissza mindkettőt a Megbízottak Testületében vi­selt tisztségükből. Siroky pártelnök ugyanakkor hozzáfűzte, hogy mindenkettőjüknek meg van a lehetőségük arra, hogy más területen jóvátegyék hibájukat és bebizonyítsák, hogy megérdemlik a .párt bizalmát. (Itt jegyezzük meg, hogy a kon­gresszus során sor került dr. Husák és Novo­mesky önkritikájára.) Kitért Siroky elvtárs Husák és Novomeskf el­halásával kapcsolatban Clementis volt külügy­miniszter nacionalizmusára is, és leszögezte, hogy annak gyökerei ugyanazok voltak. Clementis ön­kritikát gyakorolt, a Csehszlovák Kommunista Párt elnöksége azonban ezt az önkritikát nem fogadta el. Nyilvánvaló lett, hogy Clementis még mindég nem fogja fel tévedésének jelentő­ségét és az elkövetett hibái súlyosságát. 9,482.738 csehszlovák poigár irta alá a Stockholm1 béketelHjvást Két héttul ezelőtt Indult meg Csehszlo­vákiában a stockholmi békehatérozat alá­írásának akciója, melynek során az egész ország népe spontán lelkesedéssel mutat­ta meg a világnak, hogy békét akar A békeívek aláírása az elmúlt napokban befejeződött és a Csehszlovák Békebizott. ság tagjai kedden ünnepélyes körülmé­nyek köztöít jelentést tettek Gottwald köztársasági elnöknek. A jelentés szerint 9,482.738 állampolgár írta alá a stockholmi felhívást. A fenti számból 6,761 422 aláírás esett Csehországra és 2,721 316 Szlová kiára A köztársasági elnök a Csehszlovák Bé. kebizottságnak adott válaszában kiemelte hogy a több mint 9 millió aláírás olyan eredmény, amely valóban megérdemli a legnagyobb figyelmet, ló bizonyítvány ez az akció szervezettségéről, de jó bizonyít­vány népünk érettségéről Is Nem kétsé­ges, hogy az akció ragyogó eredménye valóban népünk hatalmas vágyának, béke akaratának kifejezője, hogy az egész vi­lág békeszerető népeivel együtt szolidá­risán fogja kiharcolni a békét. Legfontosabb feladatunk a falain: a föld közös megművelésének szervezése az IFSz-ek keretén bellii Siroky pártelnök hatalmas beszámolójának to­vábbi résziben a párt célkitűzéseivel foglalko­zott, Ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy a Cseh­szlovák Kommunista Párt IX. kongresszusa ki­tűzte a szocializmus építésének vezérvonalát. Gottwald elvtárs to pontja megállapította a fe­ladatokat, melyeket teljesítünk kell a szocializmus felé vezető út további szakaszán. A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága kiadta a jelszót.- „Előre bátrabban a szocializmus felé!” E vezérvonal Szlovákiában való végrehajtási­val kapcsolatban Siroky pártelnök fontos kérdé­sekre irányította rá a figyelmet és ezek között a falu szocialista átépítésével kapcsolatban ezeket a feladatokat jelölte ki: A mezőgazdasági termelésben csakis a szocialis­ta szövetkezeti nagytermelés szervezésével lehet a munka termelékenységét alapjában növelni. A szlovákiai mezőgazdaságót a törpegazdaságok nagy tömege jellemzi, amelyben a teljesített nehéz munka egyáltalán nincs arányban az elért ered­ménnyel. A parcellák és a gazdasági egységek nagy száma lehetetlenné teszi a módern terme­lési eszközök teljes mértékű kihasználását, Ugyan­akkor rohamosan emelkedett a ^mezőgazdasági termékek szükséglete, mind az iparban feldolgo­zott mezőgazdasági nyersanyagoké, mind az élel­mezési cikkeké, Szlovákia iparosításával kapcso­latban. A szocialista szövetkezeti nagytermelés hazái forrásokból növeli a mezőgazdasági termé­kek mennyiségét, a szocialista szövetkezeti nagy­termeié* növeli a munka termelékenységét és nagyszámú munkaerőt szabadít fel, akikre sür­gősen szükségünk van az iparban. Sztálin elvtárs arra tanít, hogy a kapitaliz­musból a szocializmusba vezető átmenet korsza­kában a legnehezebb feladat a falu szocialista átépítése és ezt a feladatot csakis a kis- és kö­zépparasztok megnyerésével és megggyőztsével lehet elvégezni a falusi gazdagok ellen folyó egyidejű harc közben A falusi gazdagokat el kell szigetelni a kis- és középparasztság zömétől. Slán­­sky elvtárs a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának februári ülésén mondott beszédében megállapította: „A falunak a szocia­lizmusra való áttérése szempontjából a legfonto­sabb. hogy a kis- és középparasztok saját tapasz­talataik alapján győződjenek meg a közös mun­ka szövetkezeti sikereiről és hasznosságáról a me­zőgazdasági termelésben.” Ezért a mi legfontosabb fe'adatunk a falun a föld közös megművelésé­nek szervezése az Egységes Földműves Szövetke­zetek keretén belül, annak minden formájában. A Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága a Párt szervezeteinek feladatául szabta meg hogy a már megalakított Egységes Földmű­ves Szövetkezetek szervezzék meg a közös tava­szi munkákat, A 9*6 szabályszerűen megalakított Egységes Földműves Szövetkezet közül csak 400 szervezte meg a közös tavaszi munkálatokat. Ez annyit jelent, hogy nem sikerült a Csehszlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottsága által szá­munkra kijelölt feladatot teljesíteni. Nem sike­rült annak a feladatnak teljesítése sem, hogy min­den járásban legalább egy minta Egységes Föld­műves Szövetkezetei építsünk ki. Ennek ellenére a közös tavaszi munkák tapasztalatai nagyon jók és meggyőzőek. A költségek sokkál kisebbek vol­tak és a földművesek szemléltető példákon meg­győződhettek a földek közös szövetkezeti úton történt megművelésének sikereiről. Tűnjenek ei a mesgyék és oarársiák Főfeladatunk marad az Egységes Földműves Szövetkezetek megszilárdítása és annak biztosítá­sa, hogy valamennyi EFSz az őszre megszervez­ze a közös mezei munkálatok végrehajtását. Emel­lett szorgalmaznunk kell, hogy a föld közös meg­művelése a lehetőség szerint az Egyeséges Föld­műves Szövetkezetek második illetve harmadik típusa szerint történjék, arm a mesgyék és ba­rázdák eltüntetését jelenti az egyes parcellák kö­zött. avagy a földek átadását a szövetkezetnek közös megművelés céljaira. Biztosítani kell továbbá a nyári aratási mun­káknál a közös munkát. Kihasználatlanok azok a nagy lehetőségek, ame­lyek itt Szlovákiában adva voltak azáltal, hogy a legelők az Egységes Földműves Szövetkezetek tulajdonába mentek át. A sikerek, amelyeket az Egységes Földműves Szövetkezetek építő munkája során elértünk meg­mutatják, mily nagy eredményeket tudunk felmu­tatni szocialista építésünknek e fontos szakaszán, ha kiküszöböljük azokat a nagy fogyatékosságo­kat, amelyek ma még mutatkoznak munkánkban falvainkon. Megnyerni és meggyőzni a földműveseket az Egységes Földműves Szövetkezetek előnyeiről, nem azt jelenti, hogy tétlenül kell várni, míg a földművesek maguk meggyőződnek ezekről, ha nem szemléltetően kel] őket meggyőzni, miközben nem szabad kitérni azok elől a kérdések elől. amelyek földműveseinket akadályozzák, hogy szí lárdan és elszántan rátérjenek a mezőgazdaság új szocialista útjára és amelyekkel szemben előítéle­teket táplálnak. Szükséges továbbá, hogy a Párt járási bizottsá gai állandóan a Párt vezérfonalát kövessék, hogy segítségére legyenek a helyiszervezeteknek az állandó instruktorok hálózatának kiépítésében és hogy vezessék őket a falu magasabbrendű terme­lési formái érdekében kifejtett harc útján. Nem mutatkozik elégségesen az állami birto­kok és az állami gépállomások segítsége. Az álla­mi birtokoknak a szocialista mezőgazdasági üzem mintapéldájául kell szolgálniok, cselekvőleg és hathatósan kell seglteniök az Egységes Földműves Szövetkezeteket, a közös munka megszervezésével kapcsolatos legkülönbözőbb kérdések megoldásá­ban. Ami az állami gépállomásokat illeti, a trak­­teristák ezreit képezzük ki. A traktoristáknak a falun nemcsak a gépesítés, hanem a szocializmus úttörőinek kell lenniök. Éppen ezért a trakto­risták politikai nevelésére rendkívüli figyelmet kell fordítani. Hogy a Párt a falun sikeresen teljesítse fela­datait, szükséges: •} Megnyerni valamennyi Egysége»* Föld. A kongresszus második napján Puli elvtiri ismertette az ötéves terv szlovákiai feladatait. Hatalmas beszámolója kiterjedt a gazdasági élet minden ágára. Sorra vette az ipart, az építészetet, a közlekedést, kereskedelmet, pénzügyeket és rész­letesen foglalkozott a mezőgazdasági terv telje­sítésével is. Beszámolójának a mezőgazdaságra vonatkozó részét az alábbiakban idézzük; A mezőgazdasági termelésben 3 terv teljesítésé­nek összeredménye az elmúlt évben kedvező volt. Mezőgazdasági termelésünk értéke az 1948-as esztendővel szemben 14.5 százalékkal emelkedett és pedig 7,5 százalékkal a növénytermelés terén és 30 százalékkal az állattenyésztés terén. A ter­melés értéke egy mezőgazdasági dolgozóra szá­mítva ry.) százalékkal magasabb volt, mint az előző évben. A termékek nagyrészénél túlteljesítették a há­ború előtti termelést és a hektárhozamot is. A kenyértermények hozama hektáronként 12 száza­lékkal volt magasabb, mint a terv előlrányolta. Magasabb volt a hozam az olajosnövényeknél és a zöldségféléknél is. Ezzel szemben a takarmány­termények, a burgonya, a cukorrépa, füvestakar­mány és dohány terén nem tartották be a vetési területeket és nem teljesítették a hozamot sem. Az állattenyésztésben sokkal magasabb az állo­mány, a marha- és sertésállomány, mint ahogy azt a terv feltételezte. Ezzel szemben a tervezett állományt nem értük el a teheneknél, a juhoknál és a tojótyúkoknál. E kedvező fejlődést mezőgazdaságunkban lé­nyegesen elősegíti az a nagy segítség, amelyet mezőgazdaságunk népi demokratikus államunktól kap. A közép- és kisparaszt népi demokráciánk­ban elérte azt, amit egyetlen kapitalista ország­ban sem ért el, t. 1., hogy ji mezőgazdasági ter­melés túlhaladta a. háború előtti termelést, hogy parasztjaink sokkal magasabb színvonalon élnek, hogy kisparasztunk nehéz munkáját a népi demo­kráciában igazságosabban jutalmazzák, mint bár­mely kapitalista államban. Mezőgazdaságunk nyolcszor, sőt tízszer több gépet kap évenként, mint a háború előtt. Mező­­gazdaságunk háromszor, négyszer több műtrágyát kapott, mint a kapitalizmus alatt. A műtrágya fogyasztása évről évre nő. 1950-ben újra lénye­gesen megnövekedett, Az 1950. év első negyedé­ben 4} százalékkal több műtrágyát vásároltak fel a parasztok, mint ugyanannyi idő alatt az előző évben. A nagyhízlaldák akciója terén egy év alatt sikerült a sertések tenyésztését több mint aoo ezer darabbal növelni és a nagy sertéshizlaldák a közélelmezésnek ezidén több mint 40 százalékát nyújtották az összes sertéshúsbeszolgáltatásnak. Ez a szocialista nagytermelés sikere, amely már egész mezőgazdasági termelésünkre hatással van. E jó eredmények mellett is, amelyek az elmúlt év jó termelésének köszönhetők, rá kell mutatni arra, hogy az ipari termelés gyors fejlődése me­zőgazdaságunkat az elé a feladat elé állítja, hogy kellőképpen biztosítsa az élelmezési alapot az egyre növekvő számú iparban alkalmazott sze­mélyeknek. A gazdaságunk felépítésében beállt változás következtében, az ipari termelés részese­désének növekedése folytán és Szlovákiának ipari­­mezőgazdasági országgá való átváltozása folytán fejlődésünk alapvető kérdésévé válik egész mező­gazdasági termelésünk rendszeres emelésének fe­ladata Az EFSz-ek a tervgazdálkodás elveinek igazi hordozóivá válnak és a mezőgazdaság és az ipari termelés között a társadalmi nagy­termelés magasabb alapján együttműködés jön létre: a fejlett ipar a mezőgazdaságnak egyre több gépel és ipari terméket ad, a gépesített me­zőgazdaság az ipar számára fölösleges embereket szabadit fel és több élelmiszert szállít az iparnak. Mezőgazdasági termelésünkben bizonyos hiá­nyok mutatkoznak, éspedig olyan komoly jelle­gűek, hogy kedvezőtlenül hatnának gazdasági fej­lődésünkre, ha fokozatosan nem tudnánk azokat kiküszöbölni. Ez a takarmány nem kielégítő ter­műves Szövetkezetei a (öld közös meg mű­velése ügyének vagy a mesgyék eltávolítá­sával vagy pedig a földeknek a szövetkeze­tek használatába való átadásával, b) Minden járásban legalább egy minta­­szövetkezet megszervezése. c) A legközelebbi aratás munkái során ® lehető legnagyobb arányokban biztosítani a közös munkák megszervezését, d) Kötelezni az állami gépállomásokat, hogy egész munkájukat a föld közös meg. művelésének megszervezésére állítsák be a CsKP Központi Bizottságának 1950 feforuá' 26-i határozata szerint, e) Kötelezni a csehszlovák állami birtoko­kat. hogy az egyes állami birtokegységeken mintaszerű szocialista üzemeket teremtse­nek, minden lehető módon segítsék a főid. műveseket az Egységes Földműves Szövet, kezetek kiépítésének munkájában, valamint a közös munka megszervezésében. f) A hazai takarmánytermelés bázisét a szövetkezeti állattenyésztés fejlesztése ér dekében a legnagyobb mértékben növelni. melése, az ipari termékek nem elegendő terme­lése és a kis hasznot hajtó marhaállomány. A mezőgazdaság egyik főtörekvése az, hogy súlypontját a növénytermelésről az állattenyész­tésre helyezze át. Ezen átmenet előfeltétele az elegendő takarmánytermelés biztosítása, ami ma nines meg Vannak ugyan nagy területeink, ame­lyeken takarmányt termelünk, azonban igen ala­csony a hozamuk, úgyhogy nem biztosítják a szükséglet fedezését. A takarmánytermelés terén a vetési és a ho­zamtervet nem ériük el. A legrosszabb az ered­mény i kukoricánál, ahol hektáronként nagyon alacsony a hozam. Ilyen állapot mellett jelentős hiányunk van a takarmánytermékek mérlegelésé­nél. Biztosítani a takarmánynövények magasabb termését és biztosítani a takarmányalapot minden községben, ez az állattenyésztés emelkedésének előföltétele. A hozam emelésével a termelés néhányszorosát érnénk el. Ehhez egy egész sor intézkedés szüksé­ges a föld jobb megművelésére, a helyes agro­technika, trágyázás, a föld vízmentesítése, a helyes szárítás, de főleg és mindenekelőtt a vetési nemek váltogatás a füves vetésforgó rendszer elvei alapján. Ezt az egyéni gazdálkodás terén nem érjük el. Az EFSz lehetővé teszi a takar­mánytermelés tervszerű és lényeges emelkedését. A takarmányalap kérdésével szorosan összefügg állattenyésztésünk minősége és az illatállomány hasznossága. A vágómarha és a sertés vágósúlya 1® százalékkal a terv alatt van. A tehenek tejelése az első évvel szemben emel­kedett és elérte a tervet, azonban még mindig alacsony, még mindig messze a háború előtti át­lag mögött van. Mezőgazdasági termelésünktől elvárjuk, hogy segítségére legyen iparunknak abban, hogy hazai nyersanyagalapra állíthassunk át. Ez főleg na&v textiliparunkra vonatkozik, amely a gyapjú, a gyapot, a pamut és más textilnyersanyagok be­hozatalától függ, gyakran olyan országokból való behozatalától, amelyekben a nyugati imperializ­mus uralkodik. A len- és kendertermelés terjeszté­se, a juhtenyésztés emelése, a cukorrépa és a do­hánytermés tervszerinti biztosítása az állami bir­tokok, az EFSz-ek és az egyéni földművesek fe­ladata. A mezőgazdasági termékek felvásárlása javul és a múlt évben jelentősen magasabb volt, mint két évvel ezelőtt. A kenyérgabona felvásárlása kielégítőé--* valósult meg, ezzel szemben a takarmánytermé­kek felvásárlása nem történt a terv szerint, a ku­koricánál csak igen kis százalékban. A burgonyánál sem volt a felvásárlás teljesítve. Meg kell jegyeznünk, hogy a felvásárlási terv nemteljesítése nem annyira a termelési terv nem­­teljesítésében rejlik, mint inkább a felvásárlás nem kielégítő megszervezésében. A folpamatos felvásárlást akadályozta a rak­tárhelyiségek hiánya és az állatállománynál a húsfeldogozó üzemek kis befogadóképessége. A sertések, a tojás és a tej felvásárlása terén a terv nemteljesítését a felvásárló szervezetek szervezeti hiányai, azok felkészületlensége és nehézkes volta okozta. Ez például az év első hónapjaiban megmutatkozott, amikor a szabad felvásárlás jelentős mértékben megnövekedett, bár a felvásárlási tervet nem teljesítették. Ez azt je­lenti, hogy magas szabad árakon árultak olyan termelők, akik nem teljesítették a kontingenst. Kívánatos tehát a felvásárló szervek munká­jának további alapvető megjavítása, hogy bizto­sítsák a nép ellátásának idei tervét. A felvásárlás feladatat idén jelentősen nagyobbak, mint az el­múlt évben Anti az új termés felvásárlását illeti, gondosko­dunk arról, hogy rövid időn belül, azonnal az aratás után megtörténjen, hogy már az ősz folya­mán felvásárolt mennyiségek lényeges részét el­raktározzák. Fejlődéslink alapvelő kérdése: egész mezőgazdasági termelésünk emelése

Next

/
Oldalképek
Tartalom