Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-06-04 / 12. szám
Közel ezerötszáz községben van már EíSz Csak seégyszáz szövetkezet baftetta végre a közös tavaszi munkát Mögöttünk van az EFSz-ek építésének egy éve. Ezek a falu szocialista átépítésének e:£3eí<éie!eii teremtették meg. Ebbén az évben a szocialista szövetkezeti gondolat gyökeret ver falvainkban kis. és középparasztjaink között. A falu heves osztélyharc színtere, a falusi gazdagok, a kapitalista mezőgazdasági módszer htvel és a haladészelle. mű kis. és középparasztok, a falu szocialista harcosai között, akiket munkásosztályunk rendszeresen támogat és munkásosztályunkkal szövetségben álinak. Ez időszak alatt az EFSz-ekben a szövetkezeti mezőgazdasági termelés száz meg száz öntudatos úttörője, a falu szocializmus felé vezető útjának meggyőződéses védelmezője nőtt fel. Az EFSz munkásai ma a mi harcosaink a szocializmusért a falun, harcosok, akik látják a szocialista termelési for. mák távlatait a mezőgazdaságban és akik minden nehézség ellenére sem fordulnak vissza a megkezdett útról, hanem ellenkezőleg, ei vannak szánva arra, hogy ezen az úton tovább haladnak, el vannak határozva, hogy követik a szovjet kolhozparaszt példáját. Hála az EFSz.eink építő igyekezetének, a reakciónak az EFSz-ek ellen fennállásuk első hónapjaiban intézett támadását visszavertük és az EFSz-ek fokozzák a kapitalizmus elleni támadó hadjáratot a falun. Arról, hogy a mi kis, és középparasztságunk az EFSz-ben jobb jövőnek zálogát látja, tanúskodik az EFSz-ek jelenlegi állapota is Szlovákiában. 1950 április 15-ig Szlovákiában 956 rendesen megalakult Egységes Földműves Szövetkezetünk volt és 528 előkészítő bizottságunk. Tehát 1484 községben van EFSz-ünk, vagy pedig előkészítő bizottságunk, ami azt jelenti, hogy Szlovákia falvainak 44 százalékában. Ezeknek az EFSz-eknek 89.752 tagja van, közöttük 18 százalék nő. Minden szövetkezetre 81 tag esik és egy-egy előkészítő bizottságra 19 tag. Az EFSz-ek össz-számából 456 EFSz kidolgozta a közös tavaszi munkálatok tervét. Ezek közül 1950 április 15-ig a közös munkálatok tervét kb. 400 szövetkezet hajtotta végre. A közös vetési munkálatokat 376 EFSz végezte el 46.148 hektárnyi földterületen és 24.118 földműves vett részt bennük. A földművesek ezrei, akik e tavasszal már szervezett csoportokban, mint öntudatos szövetkezeti tagok, gépekkel mentek ki a földekre és nem mint egyedül dolgozó földművesek tehénkékkel, meggyőződtek arról, mennyivel gyorsabban megy a közös munka, mennyi munkaerőt és igát takarítanák meg és mennyivel kisebbek a költségek A földművesek ezrei saját tapasztalataik alapján győződtek meg a mezőgazdasági nagytermelés előnyeiről, amelyeket a kapitalizmus idejében csak a föWbirtofeosok és a nagybirtokosok ismernek és amelyeket a népi demokratikus állam a kis- és középparasztoknak nyújt. A szocializmus ezer meg ezer új építője a falvakon, — ez az eredménye a közös tavaszi munkálatoknak. Párnái József, a szlaneci minta EFSz képviselője mondotta: a mezei munkák elvégzésére szükséges idő nálunk az eredeti 21 napról 6 napra csökkent. A termelési költségeket 2800 Kcs-ről 1080 Kcs-re csökkentettük hektáronként. A SzKP bratislavai kerületi konferenciján a bozetechovi kiküldött beszámolt arról, hogy azelőtt hektáronként a költség 1260 koronát tett ki, ma a szövetkezeti megművelésnél 700 koronát tesz ki, úgyhogy a tagok közös munkájukkal tavaszszal több mint 14 ezer koronát takarítottak meg. A felsőpatonyi szövetkezeti tagok kiszámították, hogy a múltban egy hektár föld megművelése 1400 koronába került, ma pedig közös megmunkálással 800 koronába. Ilyen csökkentések hatással lesznek a gabona termelési költségére. Sok helyen ki lehetett vonni a munkából a fejősteheneket és a közös munka a tejhozam emelkekedéséhez vezetett. A föld megműveléséhez szükséges idő .jréndenütt megrövidült. Jobban kihasználták a téli csapadékot és a vegetációs idő meghosszabbodott. A közös munkával megművelt földeken sokkal jobb termés mutatkozik, mint az egyéni munkával megművelteken. Ezek az adatok, amelyek a szövetkezeti mozgalom fejlődésének bizonyítékai, egyszersmind feltárják annak fogyatékosságait. E fogyatékosságok abban rejlenek, hogy az EFSz-eknek több, mint fele mellőzte a közös munkákat és így több, mint a fele az EFSz-eknek nem teljesíti a főfeladatot, amelyet Gottwald elvtárs a GsKP Központi Bizottságának februári ülésen kitűzött, azaz a föld közös megművelését. Az EFSz-ek több mint fele csak kezdetleges tevékenységet fejtett ki gépmunka, hizlaldák, baromfifarmok stb. formájában, tehát azokban a formákban, amelyek által a földműves nem ismeri meg a nagytermelés minden előnyét. Szövetkezeti mozgalmunk fogyatékosságai továbbá abban rejlenek, hogy ott is, ahol az EFSz megszervezte a közös földmunkát, gyakran csak a földművesek kisebb része csatlakozott hozzá és ezért csak kis földterületen végezték el. Végül hiányok mutatkoznak abban' is, hogy az EFSzeknek jelentős számú úgynevezett automatikus tagja van, akik nem aktív munkásai az EFSzeknek, hanem csak forma szerinti tagok. Az eddigi közbirtokosságokból és gépszövetkezetekből a tagok a törvény értelmében átkerültek az EFSzekbe és ezeket anélkül, hogy intenzív politikai munkát fejtenénk ki köztük és aktivizálnánk őket, nem tekinthetjük a szocializmus igazi építőinek. Vannak olyan EFSz-eink is, amelyekben a funkcionáriusok többsége és a tagok jelentékeny része különféle állami hivatalnokok, akik nem dolgoznak a földeken. Ilyen EFSz természetesen majdnem semmiféle tevékenységet nem fejthet ki. Ezekkel a fogyatékosságokkal kapcsolatosak feladataink az EFSz építésében. A nyári és őszi mezei munkáiénál minden EFSz térjen ét a fúdd közös miegsnűveiéséire Etoő feladatunk elérni azt, hogy minden EMz, amely fennáll, azok is, amelyek alakúidban vannak, térjenek át a föld közös megmunkáfátára, A tavaszi munkálatoknál ezt sikeriiK elérnünk az EFSz-eknek majdnem fe. lénél, Feladatunk elérni azt, hogy a nyári és őszi mezei munkáknál minden EFSz áttérjen a föld közös megművelésére, hogy a közös munka előnyei lehetővé váljanak a kis- és középparasztok lehető legnagyobb számának, hogy ne csak a község földműveseinek egy. egy csoportja térjen át a föld közös meg. művelésére, hanem a község kis- és középparasztjainak többsége. Közvetlen feladatunk felkészülni az aratási munkálatokra. Ezek sikeres elvégzését legjobban azzal biztosítjuk, hogy megszervezzük a közös mezei munkákat, az aratás közös elvégzését, így biztosítjuk a termést, biztosítjuk a gazdasági gépek legjobb kihasználását és az aratást felhasználjuk előkészületül az őszi közös vetési tervekhez. A közös vetés megszervezésében küiönös jelentősége van annak, hogy milyen nagy földterületen szervezzük meg a közös vetést, A gépeszközöket akkor használjuk ki célszerűen, ha a közös vetést egy egységes, nagy földterületen hajtjuk végre. Ezért súlyt kell fektetni arra, hogy minden kis. és középparasztet meg. nyerjünk az egész községre kiterjedő vetéstervhez, ’ A kis- és középparaszlok nagyrészét i eg kell nyerni a közös kapálásra, kaszálásra és a takarmány gyűjtésére, az aratási munkálatokra, az őszi szántásra és az őszi vetésre. A föld közös megmííveíése — amennyire csak lehet, meg kell nyerni a faluban a kis- és középparasztok többségét, a föld közös megművelésének alacsonyabb vagy maga. sabb formáira — ez a mi főfeladafunk. Azok a szövetkezetek, amelyek közösen művelik meg a földet, nem állnak meg tevékenységükben, hanem elmélyítik és továbbfejlesztik azokat. A mezei munkáknak a mesgyék meghagyása melletti munka megszervezéséről áttérnek a parcellák közti mesgyék felszántására, a hozamnak a végzett munka szerinti elosztásáról a végzett munka szerinti jutalmazásra, ügy, ahogy növekszik a funkcionáriusok és a tagok tapasztalata és öntudatossága, — áttérnek az EFSz magasabb típusaira. Nagy hiányossága szövetkezeti mozgalmunknak az, hogy még csak igen kevés magasabb típusú szövetkezetünk van. Feladatunk az EFSz-ekct az alacsonyabb típusoktól a magasabb típusokhoz vezetni, a közös munka primitív formáitól a tökéletesebb formákig. Ilyen átmenetet nem volna helyes megvalósítani ott, ahol az EFSz tagjainak kisebb csoportja akar áttérni a magasabb típusra, a többség pedig nem. A magasabb típusokra az EFSz tagjai nagy többségének beleegyezése megnyerésével kell áttérni. Ezt a többséget a haladóizellcmű földműveseknek politikai munkával, meggyőzéssel kel! megnyerniök. A Mestisko-i és Tekovské Luzany-i EFSz munkarendet fogadott el, amely megoldja a mesgyék nélküli közös földművelés és a közös gazdálkodás alapvető problémáit és mintául szolgálhat a több! magasabb típusú szövetkezetnek. Figyelmünket a minta EFSz-ek építésére összpontosítjuk, amelyeket minden járásban megalakítunk. A minta EFSz-ek számára biztosítjuk a legjobb munkásokat és politikai és szakoktatókat, a legjobb agronómokat és a legjobb üzemek védnökségét. A minta EFSz-ek az összes többi EFSz-ek iskolájává lesznek, amelyek a munka tökéletesebb megszervezésére vezetnek, iskoláivá lesznek az egyéni földműveseknek is, akiket meggyőznek arról, hogy csak az EFSz-ek útján érik el a magasabb munkatermelékenységet. Külön figyelmet keli szentelni az EFSz-ekben a pénzügyi elszámolásnak és a munkabérezés rendszere kidolgozásának az első két típusnál. Az EFSz minden tagja számára ki kell számítani, mennyibe kerül földjének megművelése és »ennyit kell a szövetkezetnek érte fizéimé, ki kel! számítani, mennyit dolgozott le a szövetkezet számára kézzel és igával és mennyit fizet neki a szövetkezet munkájáért. Igen fontos az, hogy a munka megjutalmazása ne a szerint történjék, ki milyen hosszú ideig dolgozik, hanem a szerint, hogyan dolgozik, hogy ne csak az órák és a napok szerint fizessék, hanem az elvégzett munka mennyisége, a teljesítmény szerint. Különben beleesnénk az egyenlősdibe és lehetetlenné tennők az EFSz egész fejlődését. Ezért olyan jutalmazási módot kell kidolgozni, amelyben a munkát értékeljük mennyisége és minősége szerint; normákat és feladatokat kell kidolgozni. A munkásosztálynak a dolgozó földművesekkel való szövetsége alapján a munkásosztály vezető szerepének biztosításával foly ik ma a harc a szocializmus győzelméért a falun. Ez harci szövetség, amely a kapitalizmus ellen irányul, elsősorban a falusi gazdagok, a kis- és középparaszt ellenségei ellen. Csak ha helyes politikai álláspontra helyezkedünk a parasztság három csoportjával, a kis- és középparaszttal és a falusi gazdaggal szemben, biztosítjuk a baladószellemű erők kedvező fejlő-Az EFSz-ek a föld közös megművelésére térnek át és ebből nagyobb feladatok hárulnak a védnökséget vállalt üzemekre. Az EFSz-ek tevékenysége fejlődésüknek mai korszakában, amikor a főhangsúly a föld közös megművelésén és a magasabb tippspkra való áttérésén van, az üzemek sókkal töBbet segíthetnek az EFSz-ek politikai dését falun és szilárdítjuk meg a mezőgazdaságban a magasabb termelési formákat. A falusi gazdag harcol az EFSz ellen megszólással, hazugsággal, pletykával. Harcol azzal, hogy eltéríti az EFSz-ektől a kis-és középparasztokat és az EFSz ellen uszítja őket. Más fegyverekkel is harcol. Fenyegeti a haladószellemű munkásokat és merényleteket szervez ellenük, megfélemlíti őket. A falusi gazdag azonban jól tudja, hogy az EFSz ellen nemcsak kívülről, hanem belülről is lehet harcolni, hogy a szocializmus ellen nemcsak az EFSz-en kívül lehet harcot folytatni, hanem a EFSz-l^en is. Mutatkozik ez a föld közös megmunkálására való áttérésnél, amely ellen a falusi gazdagok védekeznek, ők ugyanis azért léptek be az EFSz-be, hogy keressenek rajta, hogy kihasználják előnyeit és nem azért, hogy a föld közös megmunkálásának megszervezésével segítsenek a kis- és középparaszton. Ezért kell leálcázni a falusi gazdagokat, a többi parasztság ellőtt, le kell álcázni tevékenységüket, tetteiket és igazi céljaikat. Szem előtt kell tartani a gazdag és középparaszt közti osztálykülönbséget. E különbség eltörlésével lehetővé tesszük a gazdagnak, hogy középparaszt mögé bújjon, hasson rá, a mi érdekünk pedig az, hogy a középparasztot kiragadjuk befolyása alól és megnyerjük a középparasztot a kisparaszttal együtt a föld közös megművelésének. munkájában, a munka megszervezésében és a gépekkel való kisegítésben is, mint azelőtt. Azoknak az üzemeknek tapasztalatait, amelyek minden oldalú segítséget nyújtottak az EFSz-eknek, át kell vinni a többi üzemekre is és ilymódon biztosítani az EFSz-ek fejlődését. Az EFSz-ek munkájának mai stádiuma megköveteli a védnökséget vállalt üzemek tevékenységének jelentős elmélyíBizFesiFfisk szöverficezeFeink fejlődéséi! Az áüitmi gépáiíomáioSi be lógják bizonyítani, hogy géppel műveljük meg legjobban a földei tését a politikai és kultúragitációs munkában és a technikai segítségben. Egy másik eljárás, amellyel elmélyítjük az üzemek és a falu közti szövetséget, lesz a munkások belépése az EFSz-ekbe. A földforgácsokat birtokló munkások belépése a EFSz-ekbe, jelentős megerősítést hoz az EFSz-eknek és jelentősen tehermentesíti a munkásokat, úgyhogy a munkások mintaszerűen munkájuknak szentelhetik magukat az iparban. Mindezen feladatok teljesítése az egész Párt jó munkájától függ, elsősorban a falusi szervezetek jó munkájától. A Pártnak meg kell erősödnie a falvakon, mert rajta áll a szövetkezeti moslom további feljődése Ott, ahol a jólműködő, feladatai magaslatán álló pártszervezetünk van, ott jó az EFSz is. Feladatunk hogy türelme, és rendszeres pártmunkával megnyerjük a kis és középparasztokat a föld közös megművelésének. A szemléltető meggyőzés módszere azt jelenti, hogy igen aktív munkával megmutatjuk a földműveseknek a magasabb munkatermeiében) séghez vezető utat. Elhagyunk minden „éles" módszert kis és középparasztjainkkal szemben abban tudatban, hogy a leggyorsabban akkor vezetjük át a falut a szocializmushoz, ha gyakorlati példák sorával rendelkezünk az EFSz-ek kifejtett tevénységéről, ha magasszínvonalú minta EFSz-eink lesznek és ezeken mutatjuk meg a kis- és középparasztoknak a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit a föld egyéni megművelésével szemben. A vidék, dolgozó parasztságunk zöme nen 'og ösztönösen, önmagától baladni a szociabzmu- felé, hanem Pártunk vezetése alatt Botik Mihály a szentpéteri EFSz elnöke az ógyallai járás képviselője a Párt IX. kongresszusán A falusi pártszervezetek ezt a feladatot csak akkor teljesíthetik, ha a Járási Bizottságok, a Kerületi Bizottságok és a Központi Bizottság hathatos politikai és szervezési vezetést nyújtanak nekik, segítséget és támogatást, hogyha vezetni fogják őket főleg az oktató tevékenység lényeges megjavításával. Féladatunk a falun igen nagy. Szlovákiában kb. 1} millió parcellánk van, amelyek joo ezer parasztgazdasághoz tartoznak. Megszüntetni a mezőgazdasági termelés szétforgácsoltságát és átállítani nagy termelésre, — ez az a nagy cél, amelyhez száz és százezer kis- és középparasztot Partunk elvezet! Az EFSz-ek tevékenységének fejlesztésében külön feladatok hárulnak az áll. gépállomásokra és az áll. birtokokra. Az állami gépállomásoknak be kell bizonyítaniok, hogy a géppel megművelt iöld a legjobban megművelt föld. Az állami géoaPomások munkásainak a gépekkel együtt Pártunk egész programmját el kell vinniök a faluba a kis- és középföldműves a magasabb termelési formákra áttérésének programmját a nagyobb íóiét felé vivő programmot. A traktorok hadoszlopai, amelyeket olyan traktoristák vezetnek, aktivet a szocializmus ügye lelkesít, a szocializmus legjobb élharcosai a falun. Az állami birtokok feladata kiszélesíteni közellátási alapunkat és segítségére lenni a földműves tömegeknek a nagytermelési szövetkezeti formák felé való fordulásban. Az állami gépállomások és állami birtokok ezeket a feladatokat csak akkor teljesítik, ha a Párt és a szakszervezetek aktívakká lesznek és széles tömegpolitikai munkát fejlesztenek ki, amely ezekre a föfeladatokra irányul. Kevés földműves tagja a pártnak A kongresszus a harmadik napon Bast’ovaneky elvtársnak a Szlovák Kommunista Párt főtitkárának beszámolóját hallgatta meg. Készlete® és pontos képet kapott a kongresszus a Szlo. vákiai Kommunista Párt munkájáról, szervezem térő! A felolvasott statisztikai adatok szerint 236.432 tagja van a pántnak Szlovákiában, nem számítva ebbe a hadiseregben és a biztonsági alakulatokban lévő párttagokat Ebből 169.297 a tag és 67.135 a tagjelölte párttagok szociális összetétele a következő: 51.27 o/0 munkás, l i 38 o/0 földműves, 20.54 o/0 dolgozó érelmiség. 4.7 o/0 iparos. A Csehszlovák Kommunista PáTt IX. kongreeszsa — mondotta Bast’ovánsky — lehetővé tette újabb pártjelöltek befogadását és pedig, az élmumkások sorából. Eddig 522 jelentkezés ér. kezett a Szlovák Kommunista Párt központi vezetőségéhez. Ez az erdmény nem kielégítő éa nincsen összhangban az élmiimkásmozgalom nagy fejlődésével. Különösen elégtelenek ezek az eredmények a mezőgazdasági szektorban, a. honnan az állami gépállomásoktól összesen 12 jelentkezés érkezett, aa állami birtotkról pedig csak egy élmunkás jelenkezett. Ugyancsak nem értették meg jelentőségében és nem valósítják meg a Szlovákiai Kommunista Párt központi bizottságának novemberi határozatát a haladó és
