Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-05-07 / 8. szám
Szerkesztői üzenelek Szlovenszkói gyógynövények Pillantás a jövőbe Bognár Sándor Csillzradvány Bő tudósításodat a már elvégzett kultúrtevékenységtekről és a még tervbevettrő! megkaptuk. Szívesen leközöljük, hogy mér tavai/ ősz óta szinte szünet nélkül jétsztok Előadtátok a ,Ludas Matyit, özv. Varga Ábrisnét” odahaza, Izsapon, Bögeilőn. Őrülünk annak, hogy mindenütt sikert értetetek el és szívesen fogadtak. Hogy a nagy sikerben a következő műkedvelők osztoznak: Gál Piri, Takács Gizus, Peöcz Imre, Ládi lii, f«' Iboíy, Száméi Irén, Burján Béla, Bőgi Móric, Király István, Burján Ernő, és Te magad A legnagyobb dicséret illeti vezetőtöket Rácz Mfhályt és Moód Tózsefet, Újra mondjuk, hogy nagyon örülünk mindennek. De, hogy elmarasztaltak Titeket 400 koronával, ennek már nem örülünk, mert tudnotok kellett volna, hogy minden nyilvános mulatságot és rendezést be kell jelenteni és engedélyt kérni hozzá pontosan meghatározott időpontig. Ez szabály és ehhez tartanotok kellett volna magatokat, A jövőben ügyesebbek lesztek és akkor hamarosan megbékültök ezzel a tandíjjal. További jó munkát kívánunk! N. N Két vers, címre üzenjük, hogy sajnos a beküldött két vers még nem üti meg azt a mértéket, mely lehetővé tenné, hogy országos lap leközölhesse. Ez azonban nem jelenti azt, hogy további próbálkozással nem lehetne elérni a mértéket; még többet kell olvasni, hogy a szókincs megszaporodjék és akkor jobban összecsengő sorok fognak megszületni. Vigyázni kell a zenei ritmusra is mert minden versnek, mint a táncnak, lengeni kell akár a szavak folyamatában, akár a gondolatok sorjában. Inkább írjunk eleinte rövidebb dolgot és gyaluljuk addig, amíg minden tekintetben tetszetős és verstanilag Is kifogástalan. Petőfi verseit ajánljuk olvasmányként. Miskolci Viktor Vicsépapáti és Abonyi Ferenc Nagysalió A beígért tudósításokat várjuk Fecske Antal Nagyfedémes Elhisszük, hogy nagy esemény volt a korpaosztás a faluban. De ne haragudjék, mi helyénvalónak tartjuk, hogy akitől elviszik összes kukoricáját, az legalább korpát kapjon érte. Legjobbnak mondanék azonban, ha mindannyian belépnének az EFSz-be, akkor megszabadulnának a kontingensek gondja alól, mert azokat a kontingenseket maga a szövetkezet intézné el egységesen és sokkalta könnyebben, mert a szövetkezeti nagyüzemi termelés sokkal többet tud -ermelni, mint az egyedül gazdálkodó s így aztán könnyebben kontingenst is tudna adni. Pl. a vicsépapáti termelő szövetkezet beadott minden kontingenst és még van elegendő árpája, kukoricája s ha kell a tagoknak, ők elsősorban kaphatnak belőle. Gondozzuk rétjeinket és legelőin Két A legelő és rét karbantartása aránylag könnyű és hálás munka. Legtöbb a tennie valónk koratavasszal, amikor a gyep még nem indult erőteljes fejlődésnek s az állatokat sem hajtották még ki legelni. Legelső feladatunk a gyepen szerteszéjje! szóródott kövek cserepek, üve4- vasdarabok eltávolítása. Ezek megsérthetik a legelő állatok lábát, száját. Kaszáláskor is sok bajt okozhatnak. Ezután lássunk neki a dombosabb részeken kihajtott tüskébokkrok, különösen a tövises iglice irtásának. Ilyenkor elegendő, ha csak lekaszáljuk az iglicét s ezzel állandó sarjadzásra késztetjük, de nem engedjük elfásodni. Az iglice zsenge hajtásait ugyanis a juh szívesen legeli. Ezzel segít a gaznövény irtásában. A talajegyenetlenségeket: a vakondtúrásokat, begyepesedett hangyabolyokat, gyalogcsapásokat rétgyalúval vagy megfordított láncboronával simítsuk el. A zsombé kokat kapával húzzuk széjjel. A tömödött talajú vagy az állatoktól össze tiprott legelőket fogasoljuk meg, éles fogassal. A réten csak azokat a részeket fogasoljuk, ahol a talaj annyira összeiszapolodott, hogy a levegő már nem tudja átjárni. A laza lapályréteken és a televénynyes vagy tözeges réteken ne fogassoljunk, mert csak fölöslegesen megbolygatnánk a füvek gyökérzetét s hátráltatnánk a fű fejlődését. A trágyázás is nagyban fokozza a lege lő, rét termőerejét. A trágyát azonban még ősszel kell kihordani. Ilyenkor tavasszal a trágya szalmásán maradt részeit boronáljuk össze és hordjuk el. A szalmás trágyrészek ugvanis csökkentenék a széna takarmány értékét. A vízlevezető, védő és öntöző árkokat is ilyenkor tisztogassuk ki, hozzuk rendbe. Ezzel egyenletesen osztjuk meg a legelő, rét nedvességét s gyorsan levezetjük a fölösleges tavaszi csapadékot. He rétjeinket és legelőinket/jól trágyázzuk. megfelelően gondozzunk, a rájuk fordított munkának a gazdagabb szállást *ka nmén v~t érmés bért látjuk hasznát, Gyógynövénygyűjtők figyelmébe Aki a gyógynövények iránt érdeklődik, az^' at többé kevésbbé ismeri, annak bizonyára alkalma volt megfigyelni a szlovenszkói gyógynövény gyűjtés időnkénti fejlődését és ismételt visszaesését. Szakértők tapasztalatai és számos statisztikai adat igazolják, hogy a gazdag természeti kincs, mely Szlovenszkó vadon termő gyógynövényeiben fekszik még mindig nin. csen szervezett módon kiaknázva, annyira, hogy komoly munka és kereseti lehetőséget jelentsen nagyobb néprétegek száméra A gyógynövények gyűjtése igen hasznos foglalkozás. Ma a világ minden tájén a növényekben rejlő gyógyító őserő felé fordul nemcsak a nép, hanem a tudományos körök is egyre jobban hajlanak a gyógynövényeket felölelő természetes gyógymód felé. A vegyi ipar hatalmas fejlődés következtében szintén egyre több gyógynövényt használ fel Is azért a gyógynövénykereskedelem az utóbbi években nagy mértékben fellendült Már évtizedek óta többször megállapított tény, hogy Csehszlovákia Középeurópának gyógynövényekben egyik leggazdagabb országa, Különösen Szlovenszkó az, ahol a gyógy növény gyűjtés kiapadhatatlan munka, lehetőséget és kereseti forrást jelenthet kellő megszervezés mellett. Ha gyógynövény-gyűjtésről beszélünk, általában a vadőr, termő gyógynövények gyűjtését értjük ez alatt, nem a kerti vág/ mezőgazdasági módon termelt gyógynövényeket. Ezekkel más alkalommal fogunk bővében foglalkozni Mik a fontos tudnivalók a gyógynövények gySjtésénéf? Aki gyógynövényeket akar gyűjteni, annak elsősorban ismernie keli azokat, nehogy az előirt növények helyett hasonló, vagy velük rokon- de értéktelen növényeket szedjen, Sok egy családba tartozó növény anynyír« hasonlít egymáshoz, hogy csak bizonyos gyakorlat után tudjuk megkülömböztetni a hasznosat az értéktelentől. A gyűjtőnek tudnia kell, hogy lakhelye környékén, a község határéban, mezőkön, vagy a közeli erdőben milyen gyógynövény fajták teremnek s vájjon olyan mennyiségen találhatók e a környéken, hogy gyűjtésükkel érdemes foglalkozni. Tudnia kell minden gyűjtőnek, hogy egyes növények a kereskedelemben nagy keresletnek örvendenek, mások nehezebben értékesíthetők, sőt vannak olyanok, melyeket csak megrendelésre gyűjtünk. Természetes hogy a gyűjtő figyelme első sorban azok felé a növények felé terelődik, amelyek minden kockáztatás nélkül korlátlan mennyiségben gyűjthetők és mindig jól értékesíthetők. Szlovenszkónak sok ilyen speciális gyógynövénye van, amelyeket különösen a külföld keres állandóan. Ilyenek a kutyabenge kéreg, tarackbuza gyökere, hársfavirág. ökörfarkkóró virága, ezerjófű, pipacsvirég, erdeimályva virága és sok más gyógynövény Tanácsaink a Jövendő gyűjtők részére A gyűjtők rendszerint néhány gyógynövény gyűjtésére rendezkednek be, ezeknek szedését, szárítását, raktározását és egyébb kezelését jól elsajátítják s így néhány fajtára specializálják magokat. Kezdők mindig csak olyan gyógynövényeket gyűjtsenek, melyekből a környéken nagyobb mennyiségek gyűjthetők s ne rendszertelenül gyűjtsenek mindent ami útjukba kerül, mert' így elfecsérelik idejöket s egyik fajtából sem tudnak nagyobb mennyiségeket produkálni. A gyógynövény kereskedelem előírja, hogy a növények mely része gyűjtendő. A kész száraz növényrészeket droguának nevezzük, Gyűjtjük a növények leveleit, zsenge hajtásait, virágát, gyökerét, gumóját, gyöktörzsét, gyümölcsét, fák és bokrok kérgét. Egyes növényeket szárastól szedünk, virágzás előtt, vagy utána, némelyeket a teljes virágzás idejében. Mint látjuk a gyógynövény gyűjtéshez bizonyos előismeretek szükségesek, melyeket a gyűjtők valamely szakkönyvből később pedig a gyakorlatból elsajátíthatnak A gyógynövények gyűjtésénél nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy nemcsak egy évben gyűjtünk ugyanazon a helyen, hanem a jövő évben ugyancsak ott ugyanazon növényt akarjuk gyűjteni. Azért ha levelet vagy virágot gyűjtünk, ne tépjük ki a növényt tővésttól, fák vagy cserjék virágának gyűjtésénél ne tördeljünk le egész ágakat, mert így elpusztítjuk a növényeket s a következő évben nem lesz mit gyűjtenünk. Számos gyógynövényt kellett újabban véde lem alá helyezni, mert a régi kapitalista rendszer zabolátlan profit éhsége ezeket úgyszólván teljesen kipusztította A szle venszkói gyóg/növénygyűjtők egyesülete már annakidején is szembe szállt a lelkiismeretlen magánvállalatokkal és igyekezett ezekkel szemben a kis gyűjtők és termelők érdekeit védelmezni s nem kis sikerrel. Most a helyzet itt is gyökeresen megváltozott s a gyűjtőknek nem kell attól tartaniok, hogy munkájuk gyümölcsét mint a múltban néhány szemfüles pénzember fogja lefölözni. A gyógynövénygyűjtők megszervezése folyamatban van. A gyűjtés és termelés propagálására is megtörténtek hivatalos körökben a kellő lépések s reméljük, hogy a nemzetgazdasági szempontból is fontos gyógynövény ügy, mely most már érthetetlen okokból három éve teljesen pangott, befut a megfelelő vágányra Hangoztatnom kell újból és újból, hogy a vadontermő gyógynövények exportja révén sok fontos nyersanyagot kaphatunk a külföldről s miután most már nem vagyunk kiszolgáltatva sem belföldi sem idegen kapzsi gazdálkodásnak, gyógynövény-flóránk gazdagsága mellett egyenesen hivatva vagyunk arra, hogy a gyógynövények értékesítése terén irányító szerepünk legyen a világpiacon! ,,Herbarista” Nincsen mindenütt rend Nagy örömmel közöltünk eddig minden értesítést, mely az EFSz-ekben elvégzett Jó munka eredményeiről számolt be. De hiba volna elhallgatni a még fennálló hibákat. Vannak még EFSz-ink, melyek nem értik meg az idők intő szavát, megalakultak és most állnak egy helyben, s ha mozdulnak, nem mennek a helyes úton. Egyik levelezőnk panaszos levelét közöljük az alábbi sorokban: Akinek nem inge, ne vegye magéra, de aki észreveszi a saját hibáját bennük, kapjon észbe és igyekezzék még idejében kijavítani a hibákat, amíg n©m lesz mér késő. A levél a következő: Vannak még szövetkezeteink, melyek csak papíron hajtották végre terveiket, a valóságban nem. Minden Ilyen esetben politikai gyengeséget voltunk kénytelenek megállapítani Sok helyen csak azért csinálták meg a munkatervat, mert erre utasítást kaptak, de nem gondolták meg a dolgot, hogy úgy a kormány, mint a Párt azért támogatja az EFSz-eket, hogy általuk a földművesek életét könnyebbé, jobbá és hasznosabbá tegye, Ezért ismertette meg a parasztsággal a szövetkezeti termelés formáit, a nagyüzemi gazdálkodást a földeken- a közös vetési tervet a gépi munka nagy előnyeit, a közös megmunkálását a földeknek, a táblás gazdálkodást. Parasztságunk nagy része mér kezdi érteni, hogy a muít gazdálkodási módszereit nem szabad már folytatnia, új formákra kel! rátérnie s ezekhez hozzászoknia. A paraszt ne legyen földjének láncravert rabja, hanem uralkodója. Ahol erre még nem eszméltek rá, ott a háttérben a falusi zsíros paraszt rontó kezét kell keresnünk A gazdag paraszt beférkőzött ez EFSz.be és ott bomlasz- tó munkát folytat Még nagyobb bajt tud csinálni, amikor bekerült a szövetkezet vezetőségébe, Van olyan esetünk, ahol olyan egyén ül a szövetkezetben, aki öt gazdától bérelt földet, ezt az öt gazdától bérelt földet a kontlngenskiszatoásába nem jelentette be. Nagy hangon handabandáz a szövetkezeti gondolat mellett, hogy annak gépeit saját hasznára minél jobban igénybevehesse és titokban a szövetkezet ellen agitál. Az ilyen embert észre kell venni, le kell leplezni és legalább is kizárni az EFSzből, de máris! Hát hol vannak a mi szövetkezeti nőtagjaink, akik ilyen esetben kevésbbé szégyenlősek és bátrabbak a szőklmondásban? Bajck vannak egyes EFSz-nél az úrbére. sekkel is. Ezek nem akarják belátni, hogy csak nyertek vele, hogy földjeikkel együtt ők is beolvadtak a szövetkezetbe és ezzel csak nyertek. Az addig elhanyagolt legelőkéi az EFSz feljavítja s akkor az több hasznot fog hozni, mint amennyit eddig hozott. Ki keli keresnünk a becsúszott hibákat és bolsevik bátorsággal ki kell küszöbölni azokat Nem kell félnünk ettől, példát kell vennünk azoktól az EFSz-ektől, ahol bátran fogtak bele nemcsak a munkába, hanem a nehézségek és akadályok eltávolításába is s Így aztán elérték azokat az eredményeket, melyekről oly szívesen beszámoltunk lapunk, ban. (T.) A „Tartós békéért népi demokráciáért“ A TE LAPODI Olvasd és terjeszd ■ Ha felnézünk az égre és vastag felhőket látunk ott tornyosulni, számolnunk kail, azzal, hogy rövid időn beiül megered az eső. Ha végigutazzuk Sziovenszkót és mindenfelé épülni látjuk a gyárakat, el lehetünk rá készülve, hogy egy-két éven belül ott minden gyárban száz és újra száz ember fog dolgozni Azért fog dolgozni, mert az ipari munka összetettségénél fogva több jövedelmet biztosít a dolgozónak, m:nt az egyszerűbb mezőgazdasági munka, vagy az unalmas irodai munka De ha ma körülnézünk, azt is látnunk kell, hogy most sincsen sehol elegendő munkaerő. Hát akkor honnan kerülnek majd azokba az új gyárakba a munkások? Hogy erre a kérdésre pontos választ adhassunk, meg kell néznünk mi is szükséges ahhoz, hogy valaki gyári munkás lehessen? Elsősorban rátermettség, mely abból áll, hogy jó szeme legyen az illetőnek, finom érző idegei a kezekben, amelyekkel dolgozik és a munka alapismereteinek elsajátításéhoz elegendő esze. Ez a rátermettség. Ha ezzel valaki ren. deíkezik, akkor lehet gyári munkás, ipari munkás. Természetesen kell még bizonyos mennyiségben testi erő is a gyári munkához. Azok a hivatalnokok, akik elegendő testi erővel rendelkeznek és azok a mezőgazdák, földművesek akik elegendő szellemi készséggel bírnak azok átállíthatok lesznek az épülő gyárakba A hivatalokban ezek helyébe bemehetnek a gyengébb testi erővel rendelkező nők meg az öregek és a mezőgazdasági munkákhoz az elmenő férfiak helyére újabb és újabb gépeket beállítani. Kell ezzel számolnunk, mert természeténél fogva a gyári munka jobban fog jövedelmezni mint akár a hivatali munka, akár a földművelő munka, A legnagyobb munkaerőveszteség a földművelést fogja érni, innen már ma is mind többen átpártolnak a gyáriparhoz. S itt most vigyáznunk kell! Lakosságunk nagy része jobb keresethez fog jtuni a gyárakban és ennek folytén igényei is meg fognak nőni. Dobban kíván majd étkezni ruházkodní, lakni meg szórakozni. Mindehhez ioga 'esz, mert aki dolgozik, annak mindenhez ;oga is van, amit keresetével meg bír fizetni Beszéljünk először a jobb étkezésről, a több élelmiszerről, melyet mezőgazdaságunknak kel! előállítania Ahhoz szó nem fér, hogy szívesen fogja előállítani, mert hiszen ha többet kell termelnie, akkor többet is fog termelni és ezért több jövedelemhez is jut. De kérdés az, hogy a tőle elpártolt munkaerők hiányával képes lesz-e többet termelni? Számíthat-e a többtermelés lehetőségére munkaerők hijján? Említettük már előbb, hogy már most is sokan otthagyják a falusi munkát és a gyárakba vándorolnak a jobb kereset'^űtán, és ha felépül a sok új gyár, akkor ott mindenhol, és közelebb, mint eddig, még sokkal több mezőgazdaság! dolgozó fog jobb keresetet találni. Hát akkor hogyan fog tudni a falu a mainál még többet termelhetni? Lehetetlen volna ezt a kérdést megválaszolnunk, ha nem lépkednénk a szocializmus útján, ha nem tervszerűen gazdálkodnánk az egész országban, az összes népi demokratikus államban együtt, A szocializmus útján ilyen kérdés megválaszolása a legkönnyebb dolog: A falvakban a többtermeiét be van biztosítva az EFSz-ekben a gépekkel nagy táblákon végzett közös munkálkodássá! Az EFSz.ek áttérnek a nagyüzemi gazdálkodásra és abban szakszerű megművelésével a földnek, elegendő géppel és elegendő odavaló műtrágyával és brigádmunkával olyan sokat fognak termelni, hogy nemcsak, hogy nélkülözni fogják tudni a gyárakba pártolt munkaerőket, hanem még azok gyártmányait is meg fogják tudni venni így függ össze a sok gyár építése, a mezőgazdaság gépesítése, nagyüzemisítése, a mezőgazdasági dolgozók áttelepüiése a gyárak városaiba a falu dolgozóinak több keresete kevesebb emberrel kévésébb munkával és igényeinek megnövekedésével vásárló erejüknek megerősödésével, a falu életszínvonalának emelkedésével anyagi és szellemi téren, a falu villanyosítása, kultúrház és mozi építés a falvakon, több pihenő idő, művelődés. Ezt látjuk, amikor a jövőbe nézünk Es ezért igyekszünk mér most rábírni földműveseinket hogy tépjenek át a nagytáblás szövetkezeti közös gazdálkodásra, mert csak ez lesz képes annyit termelni, amennyire szükség lesz Viszont az egyénenktnti gazdálkodásnak nincsen mér jövője Az esős, meleg időjárás rendkívül kedvező a vetésekre A legutóbbi napok csapadékos meleg időjárása rendkívül kedvező hatással volt mind a vetések fejlődésére, mind a soron következő munkák elvégzésére. Az esőzések haására meggyorsult a őszi kalászosok fejlődése és az eredetileg ritka vetések is szóoen sűrűsödnek. A tavasziak vetését néhány bőigényes növény kivételével, befejezték Az esők hatására a koratavaszi növények mindenütt szépen kelnek, A rügyfakadás már a szőlővesszőkön is megindult a termőrügyek dúsak és egészségesek Gyümölcsben is bő termés Ígérkezik. Bő termésre számíthatunk a konyhakerti növényekben is.
