Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-05-07 / 8. szám

Uj füzet jelent meg ... EFSz szerkezetéről A napokban hagyta el a sajtót a földművelésügyi megbízotti hivatal II. útmutatója (II. Pokyny pre jednotné rolniiké druzstvá o erganizovaní spolocnych jarnych práe pri okepaninách, kosbe sena a pernych krmovín). mely utasításokat tartalmaz az egységes földműves szövetkezetek részére, miként kell megszervezniük a tavaszi munkálatokat a kapásnövények szénakaszálás és a szántóföldi takarmányok esetében, A fűzet rövidesen magyar nyelven is megjelenik, minthogy azonban az idő sürget, úgy véljük kötelessé günk, hogy olvasóinkat annak tartalmával már most megismertessük. Mint azt a bevezetés megjegyzi, az I. út­mutató februárban jelent meg (magyar nyel­ven is) s ez a tavaszi gabonaneműek közös vetési tervét és munka közös megszervezé­sét ismertette. A II. számú útmutató viszon' a kapások és egyébb növények tavaszi mun kamegszervezését ismerteti. A könyv gya­korlati példák alapján készült és ismerteti a már idén, tavasszal elért közös munka eredményeket. Az idei tavaszi munkálatok sorén mér teljes határozottsággal vázolódik fel az előny — amelyet földműveseinknek a közös munka biztosít A fűzet mindjárt az elején ép két magyar vonatkozású EFSz ta­vaszi munkaeredményeit ismerteti: Szaláncét és Muzsléét. Szaléncon a munkacsoportok két traktor és 42 fogat közösen megszelve zett munkája segítségével 92 ha árpát és zabot vetettek be Ezen a területen 7 napig tartott a munka, tavaly ugyanez a munka ugyanezen a területen 21 napig tartott Az idén egy hektár közös munkabefektetése 1080 Kcs-t tett ki tavaly, amikor a falusi gazdagok is segítettek” 3800 Kcs-t Az idei tavaszi munkáknál minden egyes család még egy munkaerőt tudott juttatni, az iparnak is anélkül, hogy ezt a közös munka megérezte volna. Muzslán viszont nagy táblákon 52 ha árpát vetettek el. A szövetkezeti tagok cso­portokban dolgoztak és ezzel a munkával 4 nap alatt készen voltak Ennél az árpánál bevallásuk szerint 100.000 Kcs-t takarítottak meg. Mint hogy közösen dolgoztak, hama­rább végezték el a munkát s így 30%-al gazdagabb terméshozammal számolnak Ta­valy 12—12 q volt az árpa átlagtermése, az idén hektáronként 17 q terméssel számol­nak. A közös munkák eme általános előnyei után a fűzet rátér arra, milyen előnyöket biztosít a közös munkaeljárás a kapások ese. tében is és kiemeli azokat a munkanemeket, amelyek különösen alkalmasak arra, hogy azokat közösen végezzük el. Ezek: az istálló­trágya kihordása és szétteregetése, a bur­gonya ültetés, a répa és kukorica vetése a répa és kukorica gyomlálása, a répa és ku­korica egyelés és kapálás, a cukorrépa trá­gyázása, és a takarmánygyűjtés. Az istálló­­trágya kihordásánál ajánlatos a csoportokat úgy megszervezni, hogy a traktor két pót­kocsival és 4—6 emberrel dolgozzék A trak­tor az egyik pótkocsival a földekre szállítja a trágyát, ugyan ezen idő alatt a munkacso­port a másik pótkocsit megrakja. Ha csak fogat áll rendelkezésünkre úgy félkilométe. rés távolságban ajánlatos 4 fogat mellé 2-3-as embercsoportokat megszervezni Burgonya­ültetésnél 1—3 soros fogasolót használunk, s ott, ahol 3 sorosat használunk és eg/ pár ló húzza, 10—12-es munkacsoportokat kell megszerveznünk. Ami a répát illeti, néhány földművesünk még nem vetett répát, vagy pedig a károkozók folytán a vetést ismétel­nie kell. A talajetőkészítésbe traktorcsopor tokát illeszthetünk be. mégpedig egy trak­tort egyenítővel. kettőt kultivátorral és bo­ronával. A kukoricavetést is ajánlatos trak­torcsoportokkal végezni. A fogatok megszer­vezésénél 7—10 fogatot kell megszervezni, hogy egy fogatot teljesen fel tudjon hasz nálni a borona és a vetőgép. A gyomlélás­­nál is ajánlatos közös gépi munkát szervez ni. A répa és kukorica egyelésénél és ka­­pálásánál szintén kitűnő alkalom nyílik a kö­zös munkára Ajánlatos a földeket sávokba osztani és minden sávra kijelölni egy-egy 10 tagú munkacsoportot, amelyek azután egymással versenyezhetnek. Hasonlókép nagyszerű csoportmunka alkalom nyűik a ta karmánykaszálásnál. Ajánlatos traktoros vagy fogattal vont kaszálógépet használni, ha pe dig ez nem volna lehetséges, úgy a kézi kaszásokat 5—10-es csoportokba szervezzük és ezeknek ismét módjuk lesz a szocialista munkaversenyre. A következő fejezetekben a könyv arról beszél, hogy e munkák elvég zésére előre munkatervet kell felállítani megfelelően kell összeállítani a munkacso portokat ós meg kell állapítani a jutalmakat (díjazást). Ezeket legjobb a végzett munka szerint megszabni, mondjuk egy hektár ku koríca bevetéséért 110 Kcs-t A munkaerő díjazása naponta 100—120 Kcs lehet, külö­nösen nehéz vagy speciális munka esetében (traktorista) 150 Kcs. A fogat napi díjazása kocsis nélkül nem lehet magasabb, mint 200 Kcs. Az EFSz vezetőségének különleges gon­dot kell fordítania a közös munkák elszámo­lására. Az első és másodfokú szövetkezetek esetében minden résztvevő személyi kontót kap, amelyen feltüntetjük azt a munkát, me­lyet a résztvevő nyújtott és az összeget ame­lyet a résztvevő szövetkezeti tag kapott. A munkálatok befejezése után a személyi kon­tót egyszerűen lezárjuk és vagy a résztvevő fizet a szövetkezetnek, vagy a szövetkezei a résztvevőnek. Az EFSz azonban ügyelni fog arra, hog/ az egyes résztvevőknek ne kell­jen túlsókat ráfizetniük, azaz, hogy a számla egyensúlyban maradjon Ha például vala­mely résztvevőnek két hektárét dolgozta meg a szövetkezet és ezért 1000 Kcs-t kel­lene megfizetnie,, úgy kell a dolgokat el rendezni, hogy ez a résztvevő a munkát le­dolgozhassa. Viszont azoktól a földművesek, tői akik egyúttal ipari, építkezési vagy egyéb munkások is. készpénzfizetést kell kérni, mert hiszen ezek a munkások nem ma­radhatnak ki munkahelyükről. Ha a szövetke­zet falusi gazdag számára végzett munkát — úgy 60%-os felárat kell beszedni tőle, ha pedig nemtagok részére végzett munkát, úgy 30%-os felárat, A harmadtípusu szövet kezet tagjainak előleget nyújt, — pénzben vagy természetbeli juttatásban. Minthogy az elszámolási rész három típusi szövetkezetei említ, nem fog ártani, ha rö videsen összegezzük az EFSz-ek három típu­sának alapvető vonáséit. Az első típusú (fokú) szövetkezetek azok, amelyek közös vetési eljárást vezettek be, közösen végzik a munkákat — de a mesg/éket meghagyják és minden tagnak az a termés jár, mely sa­ját parcelláján megtermett. A második típu­sú (fokú) szövetkezetek is közös vetési el­járást és közös munkákat vezetnek be, de a barázdákat széjjelszántják A termés' azután a föld kiterjedtsége szerint egymás között felosztják. Ha a közös dűlőben az egyik tag nak 2 ha földje van míg a másiknak csak egy, kétszeres termést kap a ráeső rezsirésí levonása után. A harmadik tipus (fok) a leg­fejlettebb. Itt közös a növénytermesztés és állattenyésztés, a termés is a szövetkezeté mely a termést nagyobbrészt a teljesített munka, és csak kisebbrészt a földek terje­delme szerint ontja fel. Ez már a szocialista nagytermelés. Részletesen ismertettük a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal legújabb füzetét, abban a reményben, hogy EFSz-eink azt megismer­hessék és így a gyakorlati életbe is átvihes­­sék Mihelyt felüti a fejét - irtsuk ki az arankát Legfontosabb takarmánynövényeink a lu­cerna és herefélék legveszedelmesebb el­lensége az élősdi aranka. Az aranka vékony hai'ásaival az élő növén/ekre csavarodik és elszívja tőlük a táplálékot. A megtámadott lucerna vagy lóhere táplálék hiányában el­­pusztúl Az aranka a szántóföldön kipergett., vagy a vetőmag közé került arankamagból hajt ki. Az aranka magja rendkívül ellenálló. A fagyot és a hőséget egyaránt kibírja, több évig is csíraképes marad Ugyanolyan apró, mint a lucerna magja, ezért csak különleges tisztítógépekkel lehet a vetőmag közül el­távolítani. Ezért fontos, hogy kizárólag tiszte, aran­kamentes vetőmagot vessünk. Ne használ­junk könnyelműen sajátgyűjtésű, vagy kétes tisztaságú magot vetésre. Ha lucernásunkban, lóherésünkben régeb­ben kipergett magból az aranka mégis fel­üti fejét, azonnal ki kell pusztítanunk Nyom­ban, mihelyt a legkisebb arankafolt fellép, az arankaírtást el kell végezni Minél koráb­ban fogunk az irtáshoz annál b'ztosabb az eredmény. Ezekben a napokban már gondosan vizs­gáljuk meg lucernásunkat és lóherésünket, nem ütötte-e fel fejét az aranka Az aranka irtásét többféle módon végez­hetjük el: Ha az aranka még nem hozott magot, ak­kor az arankás foltot kaszáljuk le. A !eka szélt növényt ponyván vág/ zsákon hordjuk ki a tábláról. Erre azért van szükség, mert az aranka egy-egy elhullajtott, hajtása újra megfogan és tovább pusztít. A zöld arankás takarmányt megetethetjük az állatokkal. Ha az aranka már magot hozott, akkor nem szabad megetetni mert magját az állatok nem emésztik meg. az a trágyával ismét ki­kerülne a szántóföldre és tovább fertőzne A magvas arankát égetéssel pusztítsuk él. Az arankás foltokat előbb kaszáljuk le, a zöld növényt zsákokban hordjuk le a táb­láról Ezután hordjunk az arankás foltra vagy tőreket, öntözzük meg petróleummal és gyújtsuk fel. Ha az égetés után a lucerna nem hajt ki, akkor ássuk fel a földjét és a nyár végén vagy a következő tavasszal eran­­kamentes, tiszta maggal vessük be, hogy biztosítsuk a növényzet egyenletességét és megakadályozzuk az elgyomosodást. Az arankát 15—16 százalékos vasgáücos vagy kénsavas permetléve! is kiirthatjuk, A permetezés azonban csak a magot még nem érlelt aranka ellen hatásos. A felmagzott arankát már csak égetéssel pusztíthatjuk el. Bevált irtási mód a lángszóróval való ége­tés. Ehhez a répabogár irtásénál alkalmazott lángszórót használjuk Láthatjuk tehát, hogy minél később fogunk az aranka irtásához, annál körülményesebb a munka. Védekezzünk a répabarkó és a fö’dibolha ellen A répabarkó a répa legveszedelmesebb kártevője. A bogár a répanövény földfeletti, zöld részeit pusztítja, a talajban fejlődő lár va a gyökerét rágja meg. A répabogarak az előző évi rópatáblák földjében telelnek át. Koratavasszal bújnak elő a földből és rámásznak az új répavetés­re Ilyenkor még nem tudnak repülni. Szét. szélesedésüket érkolással is megakadályoz­hatjuk ezért írja elő nyomatékosan a nö vénytermesztésünk fejlesztéséről szóló mi niszteríanécsi határozat, hogy vetés után a éblát azonnal körül kell árkolni Az árok 30 cm mély, ugyanolyan széles, meredek és simafalú legyen Az árokból a belehulloti bogarakat naponta szedjük ki és pusztítsuk el-Később, melegebb, napsütéses időben a répabogarak már szárnyra kapnak. Ilyenkor a bogárfogó árok nem nyújt védelmet Ek­kor a szükséghez képest többízben poroz­zuk be idegméreggel a répatáblát, A cukorrépa másik veszedelmes kártevője a földibolha A korán vetett répa azonban a f öl di bői ha megjelenési idtejére már annyira megerősödik hogy még tömeges bolhájára; sem *ehet benne végzetes kért Ezért is fon os, hogy korán vessük a cukorrépái A földibolha a fiatal répán kívül nagy kár esz a len- és repcevetésekben is, de a ké oosztaféléke* mustárt, tormát muhart is megtámadja. A bolha már a magból kikéin cslranövényt is meglepi — ezért gondosan vizsgáljuk végig kelő növényeinket — hogy a földibolhát rögtön megjelenése után el­pusztíthassuk. Kéz erő munkaképessége a szőlőművelésnél Egy munkás egy nap alatt középkötött talajon a következő szőlőművelési munkákat végezhet: fedést — — — — zoo □ területen nyitást — — — — zoo □ „ kapálást — — — — ' 200 □ „ metszést a művelési tnód szerint — — — — 100—400 □ „ karóhordást — — — 500 □ „ karóverést — — — 400 □ „ válogatást — — — Too-r-150 □ „ kötözést — — — — 300—500 □ „ trágyázást — — — 50 □ „ gyökérhasíték oltást — — 20—40 tőkén döntést — — — — — 15—2 5 „ venyigeoltást (amerikai alany­ra) — — — — — 120—200 „ zöld oltást — — — — 200—300 „ bujtást — — — — — 30—50 „ — B. A vetések szárbamMúlása előtt irtsuk ki a gyomokat A gabonafélék legveszedelmesebb gyom­növényei: az acél, a konkoly, a vadborsó s a tavasziaknál a vadrepce. Ezek a g/omok elszívják a talaj nedvességét és tápanyagait a hasznos növények elől. Ezenkívül az acat és a vadrepce szélesen elterülő leveleikkel elnyomják a kalászosokat, megakadályozzák a kalászolásáí. Az acatot legeredményesebben a bot vé­gére erősített acatolóval irthatjuk ki. Fon­tos hogy az acatoló acélból készült, jó éles, villásvégű szerszám legyen. Azért kell vii. lásvégűre készíteni, hogy ne csússzon le az acat erős szárától Az acatot nem elég a föld szinén elvágni mert akkor hamarosan 3—4 új szár hajt ki a levágott helyén. Akkor végzünk jó munkát, ha az acatot minél mé­lyebben a föld alatt vágjuk el, mert az így elvágott acat aratásig már nem tűd szárat hajtani. Ha jól végezzük az acatírtást s az Felkérjük főleg a szövetkezeti irányító szerveket és a gépállomások vezetőit, hogy tudósítsanak minkéi minden közlésre alkalmas eseményről, az elvégzett munkák eredményeiről, versenyekről, kiváló teljesít­ményekről - Lapunk elsősorban az övék, írjanak bele! aratás utáni tarlóhántást — egy, két év alatt végkép megszabadíthatjuk földünket az "acattól. A többi gyomot is részben az acatolóval szúrjuk ki, részben kézzel gyomláljuk ki. Minden gyomot, amit a vetésben találunk, ki kell irtani, A gabonaféléken kívül a len is feltétlenül megkívánja a gyomlálást, A lenmagot és a lenszalmát ipari feldolgozásra csak úgy lehet jó! felhasználni, ha az gyommentes A len gyomlálásénál nagyon ügyeljünk arra, hogy minél kevesebb növényt tapossunk le, meri a len nagyon nehezen heveri ki a taposást. Akkor gyomláljunk, amikor a növény még nem magasabb 1—12 centiméternél. Később mér sok kárt okozna a lenben a letaposás, A gyomok fő tenyészhelyei a parcellák közti mezsgyék és az útmenti árkok. Ezért ne csak a szántóföldön, hanem a mezsgyé­ken, árakparton, utak szélein is rendszeresen irtsuk a gyomokat, A mezsgyecsík, a „szőrös mezsegye”, a szántóföldi gyomok és szántó földi rovarok főfészke. A szétaprózott kis­­parcellákon való egyéni gazdálkodás emiatt is hátráltatója mezőgazdaságunk korszerű fejlődésének A szőrösmezsgyék” is okai hogy az egyéni termelők terméseredményei épp a gyomosodés miatt, messzi elmaradnak az összefüggő nagy táblákon gazdálkodó termelőszövetkezeti csoportok és állami gaz daságok terméseredményei mellett Ha a mezsgyékről, árakpartról, utak szélé­ről rendszeresen kiírtjuk a gyomokat, akkoi a szántóföldeket is könnyebben tisztén tart­hatjuk az élősködő gyomnövényektől. Si ré,k'al E9Vse9®* Földműves Szövetség és a Szlovákiái Szövetkezeti Tanács hetilapja. - Szerkesztőség és kiadóhivatal Bratislava, Stúrmn Fe!ÖS sz®rlcesztrf Ku9ler lénos- - Feladó és irányító postahivatal: Bratislava II, kiadó: „Orác” lap- és könyvkiadó vállalat - Nyomja: Concordia nyomda Bratislava, Nár povstanla 41 _ Előfizetés egy évre 100- Kis félévre 50- Kcs A lap felmondható minden év végén okt elsejéig Eng sz 1750 OPŰ-Ba 2 1950/«í

Next

/
Oldalképek
Tartalom