Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-05-07 / 8. szám

Az ipari munkásság segít a falunak

Az ÚRO (a Forradalmi Szakszervezetek Központja) össztaggyíílésén a Föld, kertész és erdömurtkások szövetsége elnöke Stupka elvtárs, beszámolót tartott a szakszervezetek feladatairól falun és a mezőgazdasági termelésről általában.

Nem volna helyes — mondotta — ha a vidéken csak az állami birtokok, gépállomások és erdők problémáját akarnánk látni Mi e muhkásosztély képviselői vagyunk és ezért érdeklődéssel kell fordulnunk a falu problémái felé. Gottwald köztársasági elnökünk mondotta, hogy a falu nem tér a szocializmus útjára a munkásosztály és a kis. és középparasztok tömegeinek szövetsége nélkül Ezért, ha közös szövetséget akarunk teremteni a földművesekkel, ismernünk kell egymást. segíteni is kell egymásnak. A falu indulni készül a szocializmus útjára A kis- és középparasztok belátják, hogy az apró gazdaságokon való gazdálkodás részükre és az ország részére nagy veszteséget jelent és ezért megkezdték a nagy egységeken való új gazdasági termelés formáját. Társulnak az EFSz-ekben, ahol megvalósítják földjeik közös megművelését. Apró, bizonytalan lépésekben indultak el az új úton és erkölcsi támogatásra van szükségük Ezt a segítséget egyedül a munkásosztály nyújthatja, amely már maga mögött hagyta ezt a folyamatot.

Az ÜRO elöljárósága elhatározta, hogy a gépállomás nemzeti vállalatai, az Úmez és az EFSz-ek felett védnökséget kell vállalni. Fontos határozat ez és a védnökségek ezen akcióját tömegmozgalommá kell kiszélesíteni. Nemcsak munkasegítség-védnökségről, hanem politikai segítség-védnökségekről van Itt szó. Az EFSz-eknek főleg a tervezésben és a közigazgatásban van szükségük politikai segítségre. Az EFSz-ekben és a falukon általában szükség van a földművesekkel való közös megbeszélések, kultúrelőadások és mulatsággal tarkított vasárnapi találkozók megszervezésére.

A gépállomásokon rendezzünk beszélgetéseket az ipari üzemek munkásai és az állami gazdaságok alkalmazottai között, a szocialista- és élmunka versenyről, a normákról, a szocialista üzemi gazdálkodásról. E« a feladata a védnökségeknek. Ez a mozgalom már sokatigérően bontakozik, de még hiányos. 3200 EFSz közül 800 szövetkezet van védnök nélkül. Ezzel szemben pedig egyes szövetkezeteknek két védnöke is van. Az eddig szerzett értesülések szerint £93 nagyon J6 védnökségünk van, ezek közül a legíényesebb eredményt a ,,Kovona” üzem Mártikén mutatja fel, amely a tupadlói EFSz védnöke. Ennek a védnökségnek köszönhetik. hogy az említett szövetkezet a legjobb. A kielégítő védnökségek száma 584, gyenge 457, ezekben vállalták a védnökséget és úgy hitték, ezzel eleget is tettek kötelességüknek; 170 olyan védnökség van, ahol kötelezték magukat a védnökségre, de ténylegesen nem vették át azt.

Ily módon nem haladhatunk tovább, Úgy vélem, ahogy az ÚRO annak idején megszervezte a brigádokat, szükséges, hogy olyen módon szrvezze meg a védnökséget

ÖtoauCrtfélen halljuk, hogy az EFSz-nek át kell tömtök a kezdetleges fokról egy magasabb formába, mert a gépeket csak ebben a magasabb formában lehet kellőképpen kihasználni, mert a mi szerencsétlen keskeny földszallagjainkon nehezen fordul a gép és kihasználatlan marad a szallagok közötti mesgye, a barázda Ez a magasabb forma megkívánja azt, hogy megszüntessük a barázdákat, őket kihagyjuk, a földeket nagy táblákba egységesítsük és ezáltal sokkal-- jobban meg tudjuk szántani, könnyebb majd az aratás is rajtuk. Ezt kívánja az EFSz. magasabb formája Értjük, hogy a keskeny földek tulajdonosai rémülettel gondolnak qpr& a lépésre, mert szemük nem fogja már KStni a földeknek azt a határvonalát, mely miatt az elmúlt időkben sokszor éles porok zajlottak le és nehány arasz elszántésa miatt veszendőbe menet az egész darab. Ezt a szent vonalat most ő önként adja fel? Ne lássa többé, meddig terjed az ő saját fundusénak éles határa, melyet olyan féltve őrzött évtizedeken át? Tökéletesen értjük, hogy mi megy ilyenkor a földtulajdonosnak lelkében végbe. És mégis ragaszkodnunk kell ezeknek a mesgyéknek eltűnéséhez és a szallagok összeszántásához. Mert! Mert ha elővesszük jobbik eszünket és meggondoljak, hotfjy ezáltal több és jobb lesz a termé- Sttrik. több jövedelemre tehetünk szert ezáltal, ekkor máris muszáj kezdeni belátnunk, hogy van a dologban valami De tovább megyünk Hányszor fordult elő, hogy ezek a barázdák a múltban kétesekké váltak és ki kellett hozatnunk a mérnököt, hogy pontosan kimérje. Ugyan mi szerint mérte ki a mérnök a föld valódi területét, valódi fekvését, honnan meddig terjed, milyen széles és milyen hosszú. Ezt a mérnök a kataszteri térkép szerint mérte ki és bizony sokszor az sült ki, hogy a magam földjéből hosszú éveken keresztül bizony leszántott a szomszéd néhány deciméiért, vagy araszt és igpst a kimérés után vissza kellett az elszántait arais. Ez az ügy részünkre, a munkásosztály részére messzemenő politikai fontossággal bír. Az EFSz-ek kérdésével még egy probléma függ össze, amellyel előbb-utóbb fel kell számolnunk. Több, mint fél millió mezőgazdaságunk van átlag 2 hektár terjedelemben. Ekkora földterület nem képes a családot eltartani és ezért ezek a mezőgazdászok bérmunkára mennek, a termelésben, a szállításban, vagy a különböző hivatalokban dolgoznak és a ,,félföldműves” általános elnevezése alatt ismerjük őket A ROH-nak (Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom) szövetségi és a szakszervezet szervei által hatást kell gyakorolnak ezekre a mezőgazdasági tagokra, hogy legyenek megalapítói az Egységes Földműves Szövetkezeteknek és váljanak a szövetkezet gondolatának úttörőivé.

Az állami birtokok országos versenye három fő pont körül fejlődik ki. Az első pont szerint a verseny folyik az egyének szocialista kötelezettségvállalásainak, valamint a csoportok kötelezettségeinek legnagyobb százalékarányáért, A második pont a növényi termelésben a legnagyobb hektárhozamért és az állattenyésztésben az állatállomány minőségének és használhatóságának emeléséért folyó verseny feltételeit írja körül, míg a harmadik pontban az állattenyésztés és növényi termelés költségcsökkentésről van szó.

Az állami gépállomások országos versenye négy főpontból áll. 1. A traktoristák országos versenye a normák túllépéséért 2, A szocialista szerződések legnagyobb számáért, amelyet a gépállomás a teljesítmény növelésére, a hajtóanyag megtakarítására, a javítási költségek csökkentésére írt alá az egyes alkalmazottakkal. 3. A hajtóanyag megtakarítása, az időveszteség csökkentése 4. A második váltás megszervezése minden gépen.

Az élmunkások a vitában elmondták azt,

szokat adnia, mert a térkép bizony pontosan mutatja a határokat. No most azt kérdezem, hogy majd ebben a szövetkezeti magasabb formában ha keresztbeszántják az én barázdáimat, ezzel meg fog-e szűnni az én földem tulajdona? Nem leszek már földtulajdonos? Ki kell dobnom a határköveket földem széléről, mert megszűntem ott létezni, beolvadtam egy közös tulajdonba? Nem. Nem szűntem meg külön földtulajdonos lenni, az a közös szántóba bevett földdarabon továbbra is az enyém marad és csakis az enyém. Még a karókat a határén is újra beszúrhatom a földbe Továbbra is mondjuk nekem ott egy fél hóid szántóm fog lenni és ezt a magántulajdont és nem adtam oda senkinek és nem veszi el tőlem senki, ez tovább is az én nevemem marad és szabadon rendelkezem vele mint saját tulajdonommal. Csak éppen most beolvadok ezzel a földdel a közös vetési tervbe a közös szántásba és a közös aratásba. Vagyis ezen az én földdarabomon is a többi szövetkezeti taggal együtt fogunk dolgozni minden munkánál És ami munka ott az én földdarabomon lesz, azért nekem meg is kell fizetnem. Sem én, sem más nem fog ott az én darabomon ingyen dolgozni, mindenki és én is meg fogjuk kapni az ott elvégzett munkáért járó fizetséget, Csak ezentúl már nem magam gürcölök rajta a családommal, hanem meg fogjuk a szövetkezeti gyűlésen alkotni az egyes csoportokat, hogy ez a csoport ezt, a másik amaz munkát fogja ezidén elvégezni és valamelyik csoportban magam is benne leszek és benne lesz a feleségem is, ha ő is tagja szövetkezetnek. No és ha majd aratunk a nagy közös táblán, akkor ki fogjuk számítani, hogy mennyi gabona vagy krumpli, vagy répa esik egy fél holdra, mert az én földem éppen egy f*é! hold és akkor az összesen a táblán megtermett gabonából, vagy véleményből azt a rémeső részt meg fogom kapni Ez az én földemre eső rész az enyém és még az enyém mindaz a fizetség, melyet ki-Elöttünk ez a négy alapvető feladat áll.

1. Az üzemi szervezetekben, az állami gépállomásokon rendszeres szervezeti ténykedéssel meg kell teremteni annak előfeltételeit, hogy az állami gépállomások legye- _ nek a falun a mezőgazdászok megbízható | segítői és az új munkaforma megszervezői, {

2 A csehszlovák Állami Birtokokon, a { Csehszlovák Állami Erdők nemzeti vállalat- f ban biztosítani kell a termelés feladatait, a I munka jobb megszervezésével, helyes tér- | vezésével, a munkaverseny, az élmunkás- 1 mozgalom és az észszerűsítök mozgalmának | kiszélesítésével.

3 A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom [ összes szervezetei segítségével meg kell I szervezni a védnökségek tömegmozgalmát f az állami gazdaságok és az EFSz-ek felett. |

4 Az üzemek mindazon alkalmazottait, | akik egyúttal mezőgazdászok, meg kell I nyerni és győzni az EFSz-ek kiépítse körüli | feladataik fontosságáról.

Áz állanti gépállomások, állami birtokok és erdők [ legjobb munkásainak tapasztalatcseréje a prágai ! országos konferencián

Prágában tanácskozásra ültek össze az állami birtokok és gépállomások legkiválóbb [ dolgozói, hogy kicseréljék tapasztalataikat és ezzel újabb lendületet adjanak annak a í munkának, amelyet ma gazdaságainkban folytatnak a munka magasabb termelékenysé. f géért. Tanácskozásaikon résztvett Erban elv társ, munkaügyi miniszter, valamint a földművelésügyi miniszter helyettese is. A vita folyamán sok élmunkás jelentkezett az országos versenybe, amelyet a litoveli állami birtokok munkásai indítottak meg és amelyhei j azután csatlakoztak az óléinál állami gépállomások traktoristái Is.

Beszéljünk a legvilágosabban

hogy hogyan szervezték meg a munkát, ho- [ gyan érték el kiváló teljesítményeiket. A ; galántai állami birtok éímunkásnője, Muri | elvtársnő arról beszélt, hogy náluk hárman i 90 tehenet látnak el és fejnek, amivel újabb j három munkaerőt takarítanak meg A szocia- i lista szerződéseket itt mind aláírták. Vimaslicky elvtárs, a holicsi állami birtok munkása bejelentette, hogy helyes takarmányozással évi 4219 literes átlagos tejhozamot értek el 80 tehénnel. Bilik elvtárs Pilzenből bejelentette. hogy Kranis elvtársnő férjével együtt 300 malacot. 61 anyadisznót lát el és azonkívül fél hektár cukorrépát is megkapál. Markovics Gy., a galántai állami gépállomás dolgozója bejelentette, hogy náluk az egy traktorra eső legalacsonyabb kötelezettségvállalás 410 hektár, de vannak egyének, akik 610 hektárra köteleztél« magukat.

Ezeket az egyéni eredményeket ki, kell terjeszteni úgy, hogy tömegmozgalommá váljon az élmunkásmozgalom és mint ahogyan Veszély elvtárs, a vágsellyei traktorállomás dolgozója, megjegyezte a vitában, ez egyedül attól függ. hogy a Párt üzemi szervezetei és a szakszervezeti csoportok milyen munkát fejtenek ki az állami birtokokon.

dolgoztam az egész gazdasági évben, akár az én parcellámon motoztam munkaközben, akár a más tulajdonán. Ezzel szemben tartozom mindazon munkákért melyek azon a táblán a rámeső részre nagysága szerint esik és tartozom a vetőmagért és trágyáért, melyet egy ilyen darab földbe, mint amekkora az enyém a szövetkezet befektetett, és most jön a meglepetés: Tavaly minden munkanapot nemlátomkor kezdtem és nemlátomig kint voltam a munkában, amikor az esedékessé vált Ezidén dolgoztam n/olc órát naponta és elszámoláskor többem lett ezidén, mint tavaly. Hogyan lett ez? Hogyan? Úgy, hogy mindig csoportban dolgoztunk, vígabb és könnyebb volt a munka. Sok munkát a gépek is elvégeztek, mert ezidén mér bátran belevághatott a traktoros eke és az aratógép is könnyen végigkaszálhatta a nagy táblát, melynek egyik kis része éppen az enyém. Nekem nem volt idén gondom a műtrágyával, a még miegyébb tennivalóval, mert ez már előre meg volt, ki volt tervezve a szövetkezet vezetősége által Nekem tehát a több hasznon felül még volt időm az elvégzett napi nyolcórás munka után ideodajárnom, újságot olvasnom, a házam táját rendben tartanom. Nem mondom, volt úgy, hogy túlóráztunk is, vág/ akkordba vállaltunk valamit a földeken, de ilyen többmunka több fizetést is hozott, s ez egészen jól esett.

Egyszóval a szövetkezeti termelésben át kell térnünk a magasabb formára, mert az határozottan jobb. előnyösebb, kifizetőbb és no valljuk be bizonyos büszkeséggel is jár, azért, mert mondhatom, logy többet adtam azoknak is akik maguk nem gazdálkodnak, s anélkül, hogy erre ráfizettem volna, sőt még magam jártam ezzel jobban. Ez a termelési forma biztosítja a falu jobb és szebb életét.

Van aztán egy még magasabb formája az EFSz-nek, erről majd máskor fogunk beszélgetni.

i

így ünnepelte népünk május elsejét

Bratislava