Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-05-07 / 8. szám

Statisztikailag ki van mutatva, hogy Juh állományunk mennyiségben túlhaladta a tér. vetezett állományt Ez a tény világosan tanúsítja, hogy a juhtenyésztés iránt növekvő érdeklődés mutatkozik. Pontos kalkulációink alapján elvárhatjuk, hogy a meglevő juhál. (ományból jelentősen nagyobb számú bárányt választhatunk el, mint eredetetiieg gon. dőltük, úgyhogy minden vaiőszinüség szerint az Egységes földművesszövetkezeteknek megfejelő számú bárány fog rendelkezésre álini ahhoz, hogy tervezett juhállományukat kellően fedezzék Ezáltal juhaink termelékenysége fe emejkedik, aminek ismét messzire­­menő nemzetgazdasági jelentősége lesz, azonkívül ez a körülmény is hozzájárul dolgo. zéink életszínvonalának emeléséhez. Dr, Ing. Vojtech Kováé: A juhtenyésztés és az Egységes Földműves Szövetkezetek kát télen át szerényebben is etethetünk, mivel részben az össze! felgyülemlett fagy. gyútartalékbói élnek. A bárányok részére elválasztásuk után kb. 25 kg szemestakarmányt számítsunk. Ha a bárányoknak kedvezni fogunk és ren-Juhtenyésxtés az EFSZ keretein beiül Azoknak az EFSz-eknek. amelyek a juhte­nyésztés iránt érdeklődnek, azt ajánlom, hogy a fentemlített problémákkal komolyan foglalkozzanak Amennyiben valamely EFSz 2000 bárányt vesz, helyes ellátás mellett azzal számíthat, hogy 1952 tavaszán leellik kb 150 db, ami mér nagyon szép fejőállományt képvisel. 06 feltételek mellett, mint már említettük, a bárányok korábban Is fedeztethetek, Ott azonban, ahol ezek a jó feltételek nincsenek meg és a bárányokat szerényebben etetik, nem szabad őket már az idén ősszel párosí­tani, csak a jövő évben Ebben az esetben az EFSz-eknek minden, amire szükségük van, rendelkezésükre áll. Csak könnyű, védett félszereket kel felállítani é$ főleg tarlónö-A juhtenyésztés jelentősége az EFSZ részére összevonva a következő : des legelőről és takarmánypótlásról gondos­kodunk, a merino és hampshirejuhok elérik őszig a 35—40 kg-ot. Ebben a súlyban már párosíthatok is, feltéve, ha igen jó takar­mánypótlékról gondoskodunk a téli időszak­ra A racka-bárányok, amennyiben elérik a 30 kg-os élősúlyt és ha kellően gondoskod­va van bőséges téli takarmányozásukról, ké. ső őszi hónapokban szintén fedeztethetők. Ez azonban természetesen megfelelő istálló­zást igényel, ami az idén valószínűleg nem lesz mindenütt lehetséges, mivel kész épü­letekben hiány van és nehezebb épületek, melyekhez bárminemű épületanyag szüksé­ges, nem építhetők fel, mivel nem voltak tervbevéve. vényeket kell silózni, továbbá egyéb takar­mányról gondoskodni, a téli időszakra. Ezek­nek a bárányoknak gondozásához szükséges személyzet könnyen akad, hiszen nem kívá­nunk tőle mást, minthogy a bárányokat ren­desen legeltesse és időnként levágja a pa­táikat. Kis jóakarat mellett bizonyára talál­hatók ilyen juhpásztorok, mert mindenütt akad idősebb, lelkiismeretes ember, aki szí­vesen gondoskodik a bárányokról. Nemzetgazdasági szempontból is nagy je­lentősége van a juhállomány emelkedésé­nek. Növekszik ezáltal elsősorban a gyapju- és sajttermelés, amelyben nagy a hiány, azonkívül a bortermelés is jelentős tétel. Ezek mind a dolgozók életszínvonalának emelkedését segítik elő Az a kérdés most mér. hogyan lehet a Juhállományt számbelileg növelni az erede­tileg tervbevett állomány fölé. Elsősorban meg kell állapítani, mily irányban ütközünk akadályba. Vegyük figyelembe azoknak a bárányok­nak istállózását, amelyeket a tavaszi ellés­­ből akarunk a tenyésztésbe sorozni. Hogy ezzel a problémával lobban megismerked­jünk, tekintetbe kell venni, nogy egy bizo­nyos mennyiségű nyájról, amely mindegyik kb. 200 bárányból tevődik össze, van szó. Normális körülmények között minden 300 ha.on felüli, jobban vezetett gazdaság 200 bárányt aránylag könnyen elhelyezhet, a nyár folyamén legeltethet és gondoskodni tud részükre megfelelő telelésről is Hogyan gondoskodhatunk ennek a 200 jer­­kebárénynak istállózásáról? Tegyük fel, hogy a bárányokat legkésőbb júniusban nyírják. Ha ősszel nem lesznek megnyírva, ami ter­mészetes, bundájuk télen ét eléggé védi őket, még akkor is, ha a bárányok csak könnyű félszerekben lesznek elhelyezve A félszereket úgy építhetjüh, hogy néhány osz­lopra szalmatetőt szerelünk. Ennek a primi­tív alkotmánynak oldalait körül rakjuk pré­selt szalmakötegekkel. vagypedig oszlopváz közé vastagabb réteg szalmát szorítunk. Ilyen félszer bárányok részére teljesen megfelelő Ezekután már csak a jerkék rendes etetéséről, illetve legeltetéséről kell gondoskodni. Beszéljünk most már a bárányok táplálásáról a nyár folyamén Ha a gazdaságnak, illetve az EFSz-nek meg­felelő legelője van a bárányok részére, ezek legeltetése nem okoz különösebb gondot. Ha ellenben a gazdaságnak nincs megfelelő legelője, akkor is könnyen takarmányozható 200 bárány, akár gabona, répa, burgonya, vagy takarmánytermő vidékről van szó. Ve­gyük azt a szélsőséges esetet, hogy a gaz­daság egyáltalán nem rendelkezik legelő­vel. a bárányokat pl. májusban veszik meg. Ilyenkor az utak, kertek, mesgyék és termé­ketlen területek már zöldek és ezek legalább is mint jobb kifutók használhatók. Ebben az időben már a téli keveréket is kaszálják, ennek tarlóját a bárányok jól kihasználhat­ják Más híjján lekaszálható a bárányok ré­szére e keverék egy része is és közvetlenül a szántóföldön etethető. Ugyanezt tehetjük később a tavaszi keverékkel is. Ezután a lu­cernát kaszálják, melynek tarlóját mindjárt behordés után a Juhok megtisztítják a gyom­tól és összeszedik a lucernamaradványokat, amelyeket a gereblye nem vont össze és ezáltal kérbavesznének. Idővel megérik az őszi repce, őszi árpa, borsó gabona, stb. Mindezek tarlója tervszerű szervezés mellett Juhokkal jól hasznosítható, még a ,,kasza után eke” elv érvényesítése mellett is. Ha a juhok szántás előtt akár csak egy fél napra a tarlóra kerülhetnek, nagy jótétemény ez nekik, mert összeszedik a kihullott gabonát, gyomot és szántás után a csirát Azok a ju­hok, amelyek kapás növények földjein fel­váltva, tehát hol burgonyaföldeken, hol meg takarmány és cukorrépaföldeken legelnek, igen jó kondícióba kerülnek, úgyhogy kisebb takarmányozással is kitelelh’etők. Ilyen juho. EFSz-induló Az EFSz-nek tagja vagyok A nyári Nap nekem ragyog Géppel szántok, géppel vetek És kombájnnál aratok. Könnyű munka, többtermelés, A munkában a versengés Ez az élet tetszik nékem, Ebből a sok is kevés Te is Jancsi közénk állj be Hozd az Esztert magaddal, Játszva győzzük meg a munkát Ajkunkról szól vidám dal. A zsírosnak füttyét hányunk Szántson, vessen most maga S ha nem győzi marhájával, Bújjon ő az igába! Ezer évig nyögtünk benne. Próbálja meg mostan ő, Nemlétemtől nemlátomig Milyen finom s kitűnő! Irta: János bécsi unokája 1. Magángazdasági szempontból az EFSz jövedelme a fentemlített termények értéke, sítésével növekszik. 2. A juhtenyésztés által csökkennek a gaz­­irtással, némely növényi betegségek és kár­tevők Irtásával kapcsolatos költségek 3. Kosározással, juhtrágyával való trágyá­zás által a növények természetbeni hozama növekszik. Ismeretes, hogy a vágvölgyi gaz­dák még a gyapjú, sajt és birkahús minimá­lis árai mellett is rendszeresen foglalkoztak juhtenyésztéssel annak dacára, hogy legelő­jük a juhok részére vagy egyáltalán nem volt, vagy csak nagyon kevés. Ezt csak azért tették, hogy kihasználják a juhok áldásos hatását a földeken. Országos viszonylatban a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal a következőket közli a sajtóval: A tavasz ezidén kb. 14 nappal korábban köszöntött be és ennek következtében a tavaszi munkák is hamarabb kezdődtek el. A vetési munkák rendben folytak és az idő­járás sokkal jobb, mint amilyen eddig volt, hűvös és esős. Az egész országban átlagban számítva 75%-ban be van vetve minden. Hátra vannak az északi tájak és dél felé még némi kukorica és néhány ipari növény A vetések állása nagyon szép, az egerek és férgek sehol sem okoztak kért. Az egyetlen vetemény, mely kért szenvedett, a vörös here. Itt egyébéként is meg kell állapíta­nunk, hogy vörösheréből nálunk igen kevés van. Hiányzik a kifogástalan vetőmag A gazdák saját termésű tisztítatlan vetőmagot használnak az utóbbi években és ez az oka annak, hogy nincsen elég here. Valamikor Csehszlovákia kivitt külföldre vöröshereve­­tőmagot; a száraz évek alatt kiszáradt a he­re és ma kénytelenek vagyunk behozni ma­got, mert a hazai mag termése nem bír el­­lentállni a pondrőknak. A cukorrépa-szerződések száma ezidén 100.8%. ez szintén igen szép kilátásokra jo­gosít, csak el is legyen vetve legalább a 100% Egyes vidékeken már egyelik a répát és a hűvös esős idő nem engedi elszaporod­ni a bogarakat a répa fejlődésének ebben a korszakéban. Később már nem tehetnek ben­ne nagy kárt Kevés fűmagtelepünk van, pedig fontos volna vetni fűmagot a legelők feljavítása végett. Ezidén a műtrégya-feihasználás tavalyhoz képest megkétszereződött sőt majdnem meg­háromszorozódott s ez is megengedi, hogy jó reményt tápláljunk a terméshozamban. A legtöbb műtrágyát a pozsonyi és nyitrai ke­rület használta fel, 93 és 82%-ot. Vetőmag volt elegendő mindenhol A leg­jobb magot az EFSz.ek kapták. Burgónyama­­got kénytelenek voltunk Csehországból és az eperjesi kerületből lehozni a déli kerü­letekbe. Szép eredménnyel járt a kosárak­ció a nyitrai kerületben Zöldségfélében 100%-ig megkötődtek a szerződések. Jó kilátás van a paprika tér-A mezőgazdasági terményeket értékesítő szövetkezet meg van bízva az EFSz és az állami birtokok részére való juhvásárlés meg­szervezésével. De kisgazdák, esetleg más érdeklődők is szerezhetnek a tavasszal hi­vatalos áron ürübárányokat, A jelentkezése­ket egymás után intézik el, ezért az EFSz vezetőjének érdeke, hogy mielőbb jelent­kezzen megfelelő számú bárányért. Azok a juhtenyésztők, akik a gyapjút leadják a Me­zőgazdasági terményeket értékesítő szövet­kezetnek, illetve a Földműves raktárszövet­kezetnek, továbbra is kapják az u. n, ,,V” pon­tokat, amelyekért olcsón vásárolhatnak szö­veteket és más anyagot. mésre is. Nem elegendő még a cikória és dohány. Takarmányban szépek kilátásaink. Szől'őmunkáink is befejezésükhöz közeled­nek. Ha meggondoljuk, hogy egy fél kilogramm zöldség felnövekedéséhez 500 liter víz kell, akkor tudjuk csak Igazában felmérni a mos­tani eső értékét További feladatunk marad, hogy a kapott vízmennyiséget a földben minél tovább megőrizzük, A mai agrobioló­­gia és agrotechnika új szemszögből nézi a növények fejlődését és egy ilyen szempont az is, hogy a növénynek igen fontos, hogy állandóan, vagy legalább is a leghosszabb ideig eleven talajban gyökerezzen és élő kapcsolatban legyen vele, ez csakis a ned­ves talajban lehetséges. A föld gondos megművelése a vetéshez való leggondosabb előkészítése és később hőfoka és nedvtartalma adja a legjobb ter­mést. A mostani esős idő akért olyan áldá­sos a vetésekre A gépállomások az egész Szlovenszkón 606,000 hektárt kell, hogy megműveljenek. Leginkább a pozsonyi és a nyitrai kerület mezőgazdái vették eddig igénybe az állami gépállomások segítségét. Ezekben a kerületekben egészévi szerződé­seket kötöttek a gépállomásokkal. Várható hogy még folytatólag lesz ezekben a kerü­letekben is munkájuk a gépeknek. Tekintette! arra, hogy 1948—lg jóformán semmi sem történt a mezőgazdaság rnecha­­nizáeiójának területén és csak 1948 februárja után indult meg az nálunk, igen szépnek mondhatjuk az eddigi eredményeket. A mostani év aratására is felkészültek mér a gépállomások Minden kerületben tanfo­lyam nyílik főleg szövetkezeti ifjak részére, ak'k aztán belépnek az állami gépállomások­ra. Nő eddig összesen 8 működik országunk­ban mint traktorvezető, Selyén 5, Eperjesen 2 és Tőketérebesen 1 nő. Lesz elegendő ké­vekötőnk is az aratásra. Azok az egyénileg gazdálkodók, akik ed­dig egyenesen a gépállomásokkal kötöttek szerződést, akár egyes munkákra. akár egészévi munkára ezentúl az EFSz-eken ke­resztül köthetnek majd csak gépeket bizto­sító szerződéseket. Levél a cukorrépa vetésápolásáról Kedves Miska báyém! Levelének különös figyelmet szenteltem, főleg azért, mert megfogadta tanácsomat a cukorrépa vetését illetőleg és azért, hogy határukban kiválik azoknak a répája, akik a . Magának adott utasítás szerint jártak el a vetésénél A megkezdett utón azonban to­vább kell haladni és fontosnak tartom, hogy a cukorrépa vetésápolásáról is néhány szót váltsunk. Amint a répa sorai látszanak, kapálni kell. Az első kapálást rendszerint kézzel végzik, ha azonban a föld nem rögös, akkor már ezt is fogatos kapával foganatosíthatja. Mindkét esetben a kapa csak sekélyen járja a talajt, inkább csak sarabolja. A későbbi kapáláso­kat, amikor a répa már megerősödött, mé­lyebben, 6—8 crn-re kell végeznie és ezt annyiszor megismételni, ahányszor az esőzé. sek a talajt összetömítették és amíg a répa levelei a földet nem fedik. Erősen gyomoso. dó szántón a nyári kézikapálás, vagy gyom­­láiés is szükséges Nagy átlagban azonban 3—4 kapálás elegendő, de ezt alaposan és lelkiismeretesen kell végezni Miska bátyám. Az egyezés a cukorrépának egyik legfon­tosabb munkája. Ezt akkor kell végeznie, ha a répának — a szíkleveleket nem számítva: 3—4 levele van és az egész növény gyöke­rével együtt 8—10 cm. hosszú. Az ennél ko­rábbi egyezés, vagyis amikor a répának csak 2—3 levele van, előnyösebb lenne ugyan, mert a korén kiegyezett répa gyorsabban fejlődik. II/énkor azonban a rovarkártevők könnyen tönkretehetik. Ezért nem lehet az egyezésével sietnünk, de ha 3—4 levele van, már egyezni kell, mert a későbben egyezett répa gyengébben fejlődik és keveset terem. Tekintve, hogy az eddigi időjárás a réipa fejlődésének igen kedvezett és rovarkárok­tól nem kell tartani, ne várjon a répa egye­zésével Miska bátyám, hanem tüstént fogjon hozzá Jómagam már a múlt héten elkészül­tem vele és öröm nézni hogyan nekilendült a növésnek Az egyezésnek igen gondosan kell meg­történnie, Fontos, hogy a növénytávolság pontosan be legyen tartva, az egyezésnél ne támadjanak hézagok és a fészkekben ne maradjon kettő, vagy több répa, mert ez il/en kettősrépák egymást a fejlődésben akadályozzák és csenevészek maradnak. A fészek helyén mindig a legerősebb növé­nyeket kell meghagyni. A kiegyezett növényeket ne hagyja cso­mókban a földön, mert azok a későbbi kapá­lás munkáját hátráltatják. Az sem jó, ha a kiszedett névényeket sorközökbe rakja ab­ból a célból, hogy a gyomok fejlődését el­nyomja, mert ott is kapálni kell és fontos, hogy a répa gyökerei a sorokban is levegő­höz jussanak A legcélszerűbb a kiszedett növényeket a vetésről lehordani és kom­­poszttrágya készítésére felhasználni. Fn íg/ csináloml Egyezés után, az összetiport vetést, amint a sorok ismét látszanak, mielőbb kapálni kell vigyázva arra, hogy a fiatal növényeket föld ne temesse be. Ezután a cukorrépa rendszeres kapálása a legfontosabb feladat Miska bátyám, mert azzal óvja a talajt a ki­száradástól és a répa fejlődését a leghaté. konyábban elősegíti. Az ezidei esős és aránylag hűvös tavasz kö­vetkeztében eddig nem kellett sok gondot fordítani a cukorrépa betegségeinek és kár­tevőinek a leküzdésére. Elbizakodnunk azon­ban nem szabad. Főleg a répabarkó — a cukorrépa legveszedelmesebb ellensége — még mindig kisértet. Ez ellen leginkább 3—6 %-os klórbárium (barkósó) oldat permetezé. sével védekezünk vagy pedig az uiabban forgalomba hozott „Gesarolt’M használom a répabarkó irtására Mindenképpen ajánlom, Miska bátyám, ha akármilyen cukorrépakér­­tevő felütné a fejét a határukban, jelentsék ezt azonnal a járási agronómnak A szüksé­ges védőszereket azonnal rendelkezésükre bocsájtják. Ezek minden Földműves Szövet­kezetben raktáron vannak és a járási agro­­nóm utalványára kiadják Ezzel mára be is fejezném, csak arra aka­rok még ráutalni Miska bátyám hogy ne hanyagolja el a cukorrépa vetését. Érdemes vele foglalkozni, már csak azért is, hogy dol­gozóink karácsonyra jegy nélkül édesítsék meg mákos kalácsukat, no meg, hogy Terije és Misije hozzájusson ahhoz a nagy darab cukorhoz, amit tavasszal ígértünk nekik. Az időjárás kedvez, kifogásuk nem lehet az Ígé­ret betartásához. Családjával együtt szívélyesen üdvözli öccse Miklós. A Földművelésügyi Megbízotti Hivatal a tavaszi munkákról

Next

/
Oldalképek
Tartalom