Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-05-01 / 7. szám

MÁJUS ELSEJE - FALU ÉS VÁROS ÜNNEPE A világ hatvanadszor ünnepli Május elsejéi mint a munkásmártirok emléknapját A természet hosszú, dermedt téti álma véget ért, a nap éltetadé tavaszi sugarai g| gazdagon ontják áldásukat a virágpompába öltözött mezőkre a főid minden teremt- 1 menye ujjongva üdvözli az új élet kezdetét. A föld különböző részeiben élő népek, ha g különböző keretek között is, de egyforma örömmel és ünnepélyességgé: avatja szentté g azt a napot, amely az új, eredményesebb és szebb mukaéy hitét hirdeti. Május első napja nemcsak az éltetadé nap ünnepe. Nem a vidám majálisok emelték május elsejét g ez ünnepek sorába. Sokkal többet- sokkal mélyebb értelmet tartalmaz ez a nap. A világ y e nsgy napja az éltetadé munkának, annak a munkálkodásnak az ünnepe, amit a dói. g gazé munkás naponta és évente, emberéleten és emberöltőkön ét kifejt annak érdeké. |j ben hogy az egész földkerekség emberiségének örvendetesebb tavaszát előkészítse. g Május elseje a világ minden dolgozójának öntudatos akaratát és erejét hirdeti, a dől. g gettók elhivatottságát, hogy megdöntsék a régi és felépítsék az új világot, amelyben §§ csak rossz álomként fog élni az embernek ember által való elnyomása és kizsákmányo. (áss. amelyben az emberek és népek örökre felszabadulnak a nyomor és megaláztatás fojtogatása alól. Május elseje a dolgozó emberiség harci erejének díszszemléje, leg­nagyobb egyetemes manifesztáciéja mindazoknak az áidozaíul szánt népeknek, amelyek a békét, szabadságot és a szocializmust áhitják, tehát mindazt, amit a kapitalizmus vilá. ga megtagad és nem adhat meg az elnyomott,rabszolgaságban tartott embermilliőknak. Május elsejének, a Munka ünnepének hosszú története van s ez a történet ugyan­olyan dús az eseményekben, mint amilyen színdús pompával ünnepli ezt az ünnepet a falu népe, a tavasz ígéretét legjobban értő és féltve őrző paraszti nép, amilyen tarka mindazon népek és fajok színe, amelyek a világ minden táján bensőséges meggyőző­déssel vallja az új tavasz hitét. Hatvanhat évvel ezelőtt történt, hogy az Egyesült államok és Kanada szakszervezeti szövetsége csikágói kongresszusán elhatá­rozták, hogy a munkások az addigi 16 óra helyett csak napi 8 órát fognak üzemeikben dolgozni. Hosszú és könyörtelen harc tető­foka volt ez. a nyomorúságos helyzetben sínylődő munkások kérlelhetetlen ellenség­gel álltak szemben: a kizsákmányoló tőkés munkaadó minden hatalmat kezében tartott A szakszervezeti szövetség, látva, hogy a munkaidő csökkentésére vonatkozó állam­törvények sem biztosítják a munkások kihar­colt jogait, 1886 május elsejében állapította meg azt a határidőt, amely a csökkentett munkaidő bevezetésének végső határa. Fel­szólította szervezeteit és utasította tagjait, icgy e naptól fogva akadályozzák meg a 10, sőt 16 órás munkanap követelését a mun­kaadók részéről. * A nagy nap elkövetkezett Csikégóban 25.000 munkás volt kénytelen beszüntetni munkáját, hogy a törvényeknek és szerződé­seknek érvényt szerezzen. A munkások kö­rében a hosszú, elkeseredett harc annyira n-zgerősítette mér a közös sors tudatát, hegy három nap múlva már ötvenezerre rú­gott a sztrájkoló munkások száma. A tőkés munkaadó hatalmában levő rend­őrség és ügynökök kérlelhetetlen intézke­déseket tettek. Egy munkást agyonvertek és sortűzet adtak le a sztrájkoló munkásokra. A kijátszott munkások a csikágói Szénatérre tiltakozó népgyűlést hívtak egybe, melynek nyugodt lefolyását egy provokatőr bombája pánikká változtatta, A rendőrség és titkos ügynökök fegyverei működésbe léptek. a tüntető munkások vére patakokban ömlött a kövezetre, — s novemberben kivégezték e népgyűlés vezetőit... Égbekiáltó jogtalanságok történtek az ité- Is meghozatala körül. Évek múlva tűnt csak ki a bírósági iratokból, hogy maga a bíróság is meg volt győződve az elitének ártatlan, «ágáról. A kapitalista világ, a kizsákmányoló munkaadók azonban meg akarták mutatni erejüket és örökre el akarták hallgattatni a munkások öntudatos vezetőit s ezáltal magu­két a munkásokat is. Az elitéltek bátran és öntudatosan, mun­kásvezérekhez méltó halálmegvetéssel lép­tek a bitófa lépcsőire. Spies Ágoston, — megérdemli, hogy nevét itt is felidézzük — amikor a hóhér nyakába vetette kötelét, ezeket a látnoki szavakat kiáltotta a tömeg felé: — Eljön az idő, amikor sír) hallgatásunk beszédesebb lesz. mint szónoklataink! \ , Százötvenezer munkás kisérte utolsó útjá­ra hősiet... » Az amerikai szakszervezetek 1888-ban el­határozták, hogy a csikágói proletárok vezé­reinek emlékére minden év május elsején forradalmi munkásmanifesztációt rendeznek. A Párizsban 1890-ben megtartott és 20 nem­zet képviselőiből álló nemzetközi munkás­kongresszus ezt a határozatot ugyancsak el­fogadta s Így Május elseje a munka nemzet­közi ünnepévé vált. A munkásvér, a gazúl kivégzett hősök éle­te minden május elsején fennen hirdette a munka szentségét és becsületét, a világ munkásainak különválaszthatatlan sorsát, s tovább fejlesztette a világ minden dolgozó, jában azt a meggyőződést, hogy elkövetke­zik majd a munkéseszmék megvalósításának új tavasza ,,. Milyen mérhetetlen és páni félelem töl­tötte el a burzsoázia berkeit a május else­­jei munkásmanifesztéciók döbbenetes ereje miatt! P. Lafargoe az 1890 május 1-én Párizsban megrendezett ünnepségek légköréről rend­kívül érdekes és jellemző sorokat írt: — Az egész francia bérenc-sajtó hóna pokon ét kürtölte, — írja — hogy május elseje az utolsó ítélet napja lesz, nyugodt polgárok életüket és vagyonukat fogják veszteni. Két hónapig Párizs rettentő ka­tasztrófa várásától remegett. A burzsoázia vért izzadott A katonaságot felvegyverez­­ték, bezárták a szeszkiméréseket, az elő. kelő városnegyedek ablakredőnyeit lebo csájtották, a lakók elmenekültek A város Itt kihalt képet nyújtott, a boulevard«: kon azonban óriási tömegekben hullámzottak a dolgozók tízezrei. Párizs valamennyi munkása felkészült, hogy méltó módon emlékezzen meg május elsejének jelentő­ségétől — fejezi be levelét P. Lafargue, Hasonló módon dokumentálta öntudatát és erejét más államok és városok munkássága is. A kizsákmányolók saját szemeikkel, első Ízben látták, érezték és döbbentek rá, hogy itt valami óriási erővel és mozgalommal ál. lanak szemben, amely meg fogja változtatni a viiág acuiatát. «■ Az akkori idők sajtója érdekes képet nyújt arról is, milyen hatalmas megmozdulást vál­tót! ki a pártzsi kongresszus határozata ha­zánk munkásai körében A szlovák munkás­ság ugyancsak megrendezte május elsejei ünnepségét 1890-ben. A rékkövetkező évben Budapesten megjelent az e|ső szlovák nyel­ven megszerkesztett szocialista kiáltvány, míg 1897 május elsejének jelentőségét külön emeli az a tény, hogy e napon jelent meg a „Nová dóba’’ című szocialista lap első szá­ma Budapesten, A további években egyre hatalmasabb méreteket öltött május első till!! 1IM IIHI'll!!!t!t'ttt!!!!M!!l!l!!!l!!H!!!I.M!!!!!!li!l!!!l!!!!!!ll!l!!!H!!!!!l!M!!!!!!Ht!l!! ti ELŐKÉSZÜLETEK MÁJUS ELSEJÉRE Közeledik Május elseje a nemzetközi műn­­j kásság. a világ dolgozóinak nagy ünnepe. Tegyünk meg mindent, hogy a munka a j nagy ünnepén méltón jusson kifejezésre j munkásságunk örömteli munkalendülete, i Emeljük magasra ezen az ünnepen a béke, | a békés szocialista építés, a dolgozók egy j Alábbiakban közöljük május elseje jelsza­­j vait: | Éljen május 1., a világ dolgozói erejének I a világbéke harcosainak seregszemléje! I Éljen május 1., Csehszlovákia népe ötéves | sikeres építő munkájának seregszemléje! | Éljen és hatalmasodjon a Szovjetszövetség. \ fölszabadítónk a béke és szabadság, a nem­­} zetek függetlenségének legfőbb oltalmazó­­\ ja! Üdvözöljük a hős szovjet népet, a kom­­! munizmus építőt! Éljen és erősödjön Cseh. | Szlovákia és a Szovjetúnió szövetsége! } Udv. a világ dolgozói tanítómesterének é3 I népünk legjobb barátjának a nagy Sztálin­­[ nak! I Üdvözöljük a hős kínai népet, amely sza­­| badségát kiharcolva a Szovjetúnió oldalán a I szocializmus útjára lépett! I Erősödjenek és hatalmasodjanak a népi j demokratikus országok! üdvözöljük Lengyel­­| ország. Bulgária, Románia, Magyarország és | Albánia szocializmust építő népeit! | üdvözöljük az összes nemzetek dolgozói' I és demokratikus erőitl Éljen az egész világ I nemzetei egységes harca a tartós békéért* | Éljen a SzKP(b) vezette kommunista és mun­­| káspártok egységes szocialista frontja! | Éljen néphadseregünk! • j Éljen a népmilicia, munkásosztályunk har­! cos osztaga! Munkások, védjétek üzemetei­­j két a kémek és kártevők ellen! ! Iparunk munkásai és dolgozói! Legyetek | üzemeitek legjobb gazdái! Termeljetek job- 1 ban, többet és olcsóbban! A nehézipar I gyors kiépítésére, a munka termelékenysé­ségének jelszavát a nemzetköziség zászlaja f alatt. Az EFSz szervei és tagjai vegyék ki részű. | két az előkészületekben- Segítsenek meg­szervezni a felvonulásokat, díszítsék fel az j utcákat, üzemeket és segítsenek május else, je kultúrfellépései megszervezésében. = gének emelésére, a termékek minőségének f megjavítására fejlesszétek ki a szocialista ] munkaversenyt és az élmunkásmozgalmat! s Munkások, erősítsétek meg a földmüve- | sekkel való szövetségetek! Építsétek ki az j üzemek védnökségét a falvak felett! Nyer- | jétek meg a kis- és középparasztot a szocia- | lizmusnak! Udv. és dicsőség az EFSz-ek tagjainak, a = föld közös megművelőinek! Udv és dicsőség r az új, boldog szocialista falu úttörőinek! Földművesek, a Köztársaság nektek adta a j földet — teljesítsétek becsületesen a Köz- | társaságnak tett felajánlásaitokat! Ne türjé- | tek a falusi kuiákok államelienes tevékeny- j ségét! Használjátok ki a nemzetgazdasági ] tudomány és technika vívmányait? Előre az | ötéves terv teljesítésére a mezőgazdaság- | ban! Tanítók és tanítónők, a közművelődés dől. | gozói! Emeljétek a nevelés és a művelődés | munkájának színvonaléi! Neveljétek a fiatal I nemzedéket a hazaszeretetre! Neveljetek j öntudatos szocialista építőket? j : Szakszervezeti tagok! Harcba a következő I jelszók teljesítésére: Minden munkás legyen \ élmunkás! Minden munkás legyen gazdája | üzemének, minden dolgozó munkahelyének! | Következetesen gondoskodjatok a dolgozók i anyagi és kulturális színvonalénak emelésé- I ről! Éljen a Forradalmi Szakszervezeti Moz- { galom! (ROH). Éljen a Nemzeti Front, a város és vidék 1 dolgozói harca a békéért, a boldog szocia- | lista jövőért! . tmiiiiiittiif mit mii un iiiiiiiiiiiHiiimiiuHifiimiMiiimiiiiiiiitiiiiiiiüHi !i mi mm iiiiüi unni un niniiinminiiiiiiiiiiiiüiiiifiiimir Külön juttatásokban részesülnek az EFSz-ek tagjai A belkereskedelmi minisztérium és a földművelésügyi minisztérium közötti meg­egyezés alapján ezekben a napokban rendezik a földművesek munkaruhával és lábbeli­ve! való ellátását az 1950-es évben. A megegyezés szerint azok a földművesek, akik olyan Egységes Földműves Szövetkezetek tagjai, ahol közös megművelésre adták át földjüket és ahol a munkát úgy jutalmazzák, hogy a nyereséget teljesen, vagy részben a végzett munka szerint osztják e!, részben terület nagysága szerint, amelyet a szövet, kezet rendelkezésére bocsátották: munkaruhát, illetve anyagot és cipőt pontok nélkül a kötött piac normális áraiban kapnak. A szövetkezetnek ebben a harmadik típusában a nevezett előnyben az EFSz.nek átadott földek nagyságára való tekintet nélkül részesül­nek a füldmüvesek. Az olyan EFSz-ek tagjai is, ahol a szövet­kezetbein közös vetési eljárást vezettek be. a mesgyék eltörlésével és ahol a földet kö­zösen művelik meg s a közös termést a ta­gok között földjeik nagyságának megfelelő arányban osztják el: munkacipőt és textil­árut kapnak pontok nélkül a kötött piac nor­mális árain, Azonkívüi azon EFSz-ek földműves tagjai, amelyek a mesgyék meghagyása mellett be. vezették a közös vetési eljárást és közösen szervezik meg a mezei munkákat, közösen használják a szövetkezeti és magángépeket és fogatokat, ahol a termést minden tag egyénenként kapja parcellájáról: munkaru­hát és cipőt kapnak a pontérték feléért. Pontkedvezményben csak azok a földmű­vesek, EFSz tagok részesülnek akik 20 hek­tárig terjedő földet művelnek meg s rende­sen teljesítik termelési és beszolgáltatás! feladataikat. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik a harmadik típusú EFSz-ek tag faira A munkás-textilanyagot és lábbelit pont nélkül esetleg fél pontértékért az ille­tékes EFSz-ek tagjain kívül azon szaládtaa iáik is megkaphatják, akik a mezőgazdaság ban huzamosan dolgoznak ugyanolyan félté telek mellett, mint az EFSz-ek rendes tagjai Az EFSz-ek textillel és munkacipővel való ellátását a mozgó elárusítók látják ei. Minden kerületben egy mozgóelárusító fog működni, amelynek vezetésével a „Ruha­­ipar” nemzeti vállalat kerületi igazgatósága van megbízva Hogy a szövetkezetesok pon tosan tudják mikor érkezik hozzájuk a moz­­géelárusító a Szlovák Földművesek Egysé­ges Szövetségének kerületi hivatala tudatja az egiyes községekbe való érkezés pontos dátumát A mozgóelárusítók a munkás-tex­tilárut és cipőket az EFSz tagjainak az EFSz elnöke jelenlétében fogják eladni, aki köte. les felügyelni, hogy az árut ne kapják ille­téktelen személyek. Az EFSz elnöke jegyzé­ket vezet azokról a személyekről, akik mun­kacipőt és textilt kaptak. Az eladás végez­tével az EFSz elnöke nyugtázza a mozgóéi árusítónak a pont nélkül és félpontértékért eladott textil- és cipőmennyiséget A földművelésügyi minisztérium minden intézkedést megtett, hogy mintaszövetkeze­­eseink még május elseje előtt textilt és ci­pőt kapjanak. Az EFSz-ekben tömörült apró- és középföldművesek így igazságos és meg érdemelt jutalomban részesülnek cseh ér ■izlovák falvainkban végzett szocializmus építő úttörő munkájukért. napjának megünneplése az egyes országok­ba^ bár a kizsákmányolók karmaiban ievő hatóságok minden lehetőt megtettek, hogy a mozgalmat elfojtsák Sokhelyütt véres ősz. szeütkozésekre került a sor s így Budapesten is szlovák munkások vére együtt folyt a ma­gyar dolgozók kiontott vérével az ueák kö. veretére,. * Május elsejének, a Munka ünnepének min­denkor megvoltak az áldozatai is, de ezek az áldozatok nem voltak hiábavalók A dol­gozók szolidaritásét, s jobb jövőjének, a szocializmus bekövetkezésének zálogát mi sem biztosíthatta beszédesebben, mint azok a munkáséletek, melyek a nagy eszme érde­kében és szolgálatában múltak ki Az egész világ dolgozói ráeszméltek igazságos küz­delmükre- amikor minden idők legvéresebb Munkaünnepét 1929-ben a hitlerista fasizmus azzal ülte meg, hogy Berlin uccáin 27 mun­kást orvul meggyilkolt, 150 dolgozót örökre megnyomorított és 2000 jogait védő és kö. vetelő proletárt megsebesített, Üj áldozatok között ott volt a szegénypa­raszt s a munkásokkal vállvetve küzdő kis­­földműves is aki tudva tudta, hogy sorsén csak a munkásokkal való közös harc révén tud változtatni. Munkások és parasztok vére, a május else­jén közösen vallott eszmék kovácsolták eggyé ezt a szövetséget a szocializmus, az új viiág érdekében. Ennek a harci közösség­nek, a munkások és parasztok örök szolida­ritásénak óriási jelentőségét mi sem bizo­nyítja jobban, hogy a május elsejei munka­ünnep keretében Moszkva főtéren százé*, rekre menő paraszti tömegek vallanak hitet Lenin és Sztálin tanai mellett, akik a szocia­lizmus eszméit éppen a falvak és városok dolgozóinak harci szövetsége segítségéve! vezették diadalra. Hogy ez a közösség örökké él s hogy a munkás és földműves együttműködésének mekkora jelentőséget tulajdonít a gyakorla­ti szocializmus, annak fényes bizonyítéka például az a tény. hog” a moszkvai Pravda, a párt hivatalos lapja éppen a szovjetmun­kások legnagyobb ünnepén, 1928 május el­sején idézte V. I, Lenin, Szovjetoroszország megteremtője hatalmas cikkét amelyben a városok és felvak dolgozóinak együttmükö. déséről és a parasztmozgalom fontosságáról tesz örökbecsű megállapításokat. A parasztság és munkásság szilárd kötelé­ke Május elsejének erejét, a Munka ünnepé­nek jelentőségét, ugyanúgy, mint a múltban, emelni és növelni fogja a jövőben is, mind­addig, amíg az egész világ megünnepelheti majd az új élet új tavaszát, a szocializmus éltető melegét és a vilégbéke napsugarait, amelyekért annyi dolgozó szíve hozta meg piros májuselsejei áldozatát. —dm— —o-A nagysallói EFSz májusi ünnepélye Május elsejére a nagysallói EFSz nagy ün­nepséggel készül. Nemcsak zászlódísz, ének, szavalat, felvonulás, hanem a sáliéi SOKOL manifesztációs belépése a szövetkezetbe ez a májusi megünneplés nagy terve. A szövet­kezetnek eddig 242 tagja van, ezekből 60 nő. A tagok száma állandóan szaporodik s most teljes tömegével a Sokol-egylet lép be tagnak De kell is a sok tag, mert 711 ha földön folyik a közös munka. A tavaszi vetés és egyéb munkák összesen 30 napig tartot­tak csak. A tavalyi évhez viszon/ítva ezidén a gépi segítséget 70%-kal jobban kihasznál­ták azonfelül, hogy március és április hónap­ban 30 napos csoportmunkát végeztek a tagok. V a I a c h János szövetkezeti elnök a leg­­nagyobb odaadással végzi vezető munkáját, nyugodt, meggondolt természete biztosítja a tagok közötti egyetértést és reményt nyújt rá, hogy a két nemzetiség közötti még fen­­'álló ellentétet is le fogja fokról fokra szar­­reíni. Hiszen ma már semmi külömbség nin­csen szlovák és magyar dolgozó között mi­után letörtük a reakciósok szétválasztó tö. rekvéseit A IX. pártkongresszus tiszteletére elvállal­ták a sallóiaic, hogy idő előtt készítik el 8 fyúkfarmot, mely valóban még ezen a héten készen is lesz és felépítik a sertéshizlaldát is 1500 tyúk részére épült a farm, a disznó­hizlalda pedig 400 sertés részére. Hordják már az építőanyagot a közös tehénistálló részére is, melyet 100 tehén részére építe­nek fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom