Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-05-01 / 7. szám

Mit írnak paraszt l&velezőink a faluról? Mi a falunak írunk a faluról. Hegy ezt minél jobban meglehessük, keli hogy maga a falu adjon nekünk anyagot az íráshoz, A falu megérlelt minket és az alábbi levelek iga­zolják, hogy szívesen kíván munkánkba bekapcsolódni maga a falu. íme, a levelek: húzódozó gazdákat magunknak megnyerjék főleg azzal, hogy kevesebb munkával több es jobb hozamot igyekeznek kihozni a talajból. ZÖLD-4X1,ÁS 1 ógyallához tartozik ez a település. Az EFSz-nck 42 tagja van. A ta­gok földje 173 hektár, ami az öszterület kb. 43%-a. Igen nagy gépparkkal rendelkezik és en­nek részére garázs építését vette tervbe. A.R HO& I jt(. e]5]j£S2I't5 bizottság dolgozik 28 taggal. Rövid időn belül átveszi az úrbéres legelőt és egyébb ingatlant s ekkor az egész község áttér a szövetkezeti gazdálkodásra. Az eddigi tagok összes saját földje 147 hektár, ezzel mennek a szövetkezetbe. Az egész járás EFSz-einek taglétszáma össze­sen 4264. A csécsénypatonyi szövetkezet versenyfelhívását elfogadta Ferbete, Szent Péter, Nasvad, Hetény és Marcelháza. A IX. pártkongresszusra valamennyi szövetke­zet vállalt kötelezettséget, melyet ragyrészben már be váltott. A Szabad Földműves-kampány február havá­ban volt, melybe bekapcsolódott a Csemadok, a JSSR, KSC, az eddigi előfizetők száma a já­rásban kb. 300. Valahány gyűlés van a járásban, propagáljuk a magyar újságokat és megvan rá minden reményünk, hogy a megrendelők számát még fokozni fogjuk. Elvtársi üdvözlettel: Szabadság! Koczkás s. k. járási oktató. Kedves Elvtársak! Földműveseinknek ebben az évben a Husvét utáni eső hozta meg a legnagyobb örömöt. Ho­gyisne, amikor minden tavaszi vetés a legna gyobb sikerrel megtörtént, csak a kukorica maradt hátra, de kikelni nem bírt, mert a föld már szá­raz volt, Most aztán kizöldült a határ és országunknak a legszebb termésre van kilátása. Kis- és közép­­gazdáink a legnagyobb erőfeszítéssel dolgoztak Sajnos sokszor éppen a technikai segédeszközök kihagyásával. Ez alapvető hiba. Mennyivel szejsb lehetne még vetésünk, ha gépekkel és elege idő műtrágyával végezték volna el munkájukat. De ezt még lehet pótolni. Es mennyivel szebb lehetne a vetés, ha dűlögaz­­dálkodás lett volna, nem is említve a szövetke­zeti gazdálkodást. Igaz, hogy sok községben emle­getik a szövetkezeti termelést, sok helyen már versenyeznek is egymás között. De beszélni erről nem elég. Az elért tények beszéljenek ma a meg­lepő eredményekről, mi meg fogjunk neki. Farkasa, Köbölkút, Muzsla, Zselíz, Hetény, Pa­­tony stb. a múltban még az első CSR alatt sok-Kockás elvtárs üzeni a Szabad Földműves szerkesztőségének Kedves. Elvtársak! Az alábbiakban beszámolok a járásunkban lévő községek munkájáról: PERBETE I EFSz_ g7J taggal Sa_ ját földje 176 hektár, melyen 27 tag dolgozik. A tavaszi munkákat a tervbevett időpontnál négy nappal előbb végezték be. Van tyúkfarmjuk, ser­téshizlaldájuk, garázsuk a szövetkezeti gépek szá­mára, mosodájuk, négy traktoruk, három csép­lőgarnitúrájuk. A szövetkezet legfőbb célja a kö­zöl munka megszervezése. j IIETÉXV \ Az EFSz. a falu la_ kosságának számához képest a legtöbb taggal ren­delkezik. A falu 80%-a az EFSz. tagja. 860 tag­ból a nők száma 169 A szövetkezet átvette a 290 hektáros úrbéres legelőt, Saját szántója 65 hektár, ezt a tagok közösen művelik. Van sertés­­hizlaldájuk, tyúkfarmjuk. A tagok hús és to­jáskontingensét a szövetkezet adta be már a múlt évben. Ebben a2 évben a szövetkezet ga­rázst épít, tervbevett 600 sertés részére új hizlal­dát és 3000 tyúk részére farmot A iövő gazda­sági évtől kezdve bevezetik a közös vetést az egész területén és a közös munkálkodást. !IIARCElillAgA| Három nappa, dőbb végezték be a tavaszi munkákat a szövetkezeti földeken. Az EFSz, tagjainak száma 686, ebből nő 1 50. 1ZSA 5 Az EFSz. előkészítő bizottsága január 6-án alakult meg 67 taggal. Március 19-éig a tagok száma 202 lett, majd az ünnepélyes megalakuláskor 607-re növekedett meg a tagok száma. 1344 hektár saját földterületük van a tagoknak. Szövetkezeti földjük 95 hektár szántó és t s hektár szakaszos legelő, melyet fel­javítás végett zabbal vetettek be. Tervbevett teendőik: 1500 sertés részére hizlalda és 5000 tyúk részére farm 'sztTpíter] Apnhs ,.én a tagok száma 759, ebből 217 nő, A tagok földje 1580 hektár, a szövetkezet saját földje no hektár szántó és 20 hold szőlő. A tavaszi munkát a szövetkezeti szántón 18 tag végezte cl négy nap­pal hamarabb a kitűzött határnap előtt. A legelő feljavítása céljából 220 mázsa műtrágyát vetettek el a tagok brigádmunkával. Építési terveik: ser­téshizlalda és baromfifarm még ebben az évben. Az EFSz. védnöke az ógyallai gépállomás. Ez javitia meg a szövetkezet gépeit, karbantartja azokat és egy napi ingyenmunkát végzett a szö­vetkezeti földeken. j fti A-SJü V A8i> j Az EFSz-nck 549 tag­ja van A község egész határának területe kitesz 450c hektárt, mely terület 32.000 parcellára van elosztva. Ez az osztottság megakadályoza a gé­pek rendes munkáját. Táblás gazdálkodásra kelle­ne áttérni. A szövetkezet legnagyobb problémája a legelő, mellyel sem a község, sem szövetkezet nem rendelkezik, nincs. De ezt a nehézséget is leküzdötték már. Az EFSz. patrónusa az anya­­lai állami birtok, ezzel a birtokkal megegyeztek úgy. hogy az állami birtok kölcsönzi a legelőjét, a szövetkezeti tagok viszont elvállalták, hogy május havában too négyszögöl cukorrépát ki­­egvelnek és júniusban bekapálnak. I WEIA I g£r csak 70 Ugja van itt az FFSz nek de példás munkát fejt ki A szövetkezetnek 68 hektárnyi saját földje van, melyet a legnagyobb nehézségek dacára igen jó! megmunkáltak és a későbbi vetemények alá is alaposan előkészítettek. Mindenképpen azon igye­keznek. hogy a szövetkezeti gazdálkodástól még Konc János elvtárs üzeni Jelsőcről Tisztelt Szerkesztőség! Községünk helyi pártszervezete munkások­ból kis- és középparasztokból épült fel. Ez a pártszervezet határozta el, hogy május el­sejei megajánlásképpen meg alakítják az EFSz.t. Március elején meg is alakult az EFSz Most feladatainkról kell beszélnem. Tudjuk, hogy a közellátással szemben vannak köte­lezettségeink, az 1949 kontingenseket nem tudtuk teljesíteni. Ebből az következik, hogy eddigi gazdálkodásunk nem megfelelő és egy magasabbfokú gazdálkodási formára kell áttérnünk. Ezt a falutól a mai idő meg­követeli, hogy minden becsületes dolgozó­nak az asztalán ott legyen, amit saját mun­kájával megérdemel, még pedig bőségesen. Ezt el kell érnünk és ezt csakis jól megszer­vezett szövetkezeti munkával tudjuk meg­csinálni Ezzel kapcsolatban kénytelen va­gyok a falu parasztságához egy kérdéssel fordulni, kinek a barátja az, az ellenségé, vagy gyönyörű célkitűzéseinknek? Akarják-e a parasztok a dolgozók szabadságát és bol­dogságát? Ha akarják, akkor keresi-e a iehe. tőségét a teljesülésnek, a cél szolgálatának? Az 1949. év nem szabad, hogy megismétlőd­jék! Az EFSz nem akar csak papíron létezni de tegye meg az első lépésepet a közös vetési tervvel. S meg is lett a megegyezés hosszú vita után a szövetkezeten kívül álló gazdákkal 20 hektár árpa és zab vetését il­letőleg Ezen munkákra leszerződtünk a gép­állomással szántásra és vetésre, két traktor végezte ezt a munkát Műtrágyát is szórat­­tunk. Akinek nincsen fogatja, ott a boroná­­lást is a gépek végezték Így indultunk el a szocialista építés utján De jöttek még ne­hézségek. A korán érkezett tavasz sürgetett. A megalakulás után azonnal meg kellett in­dulnia a munkának, de nem volt még vető- | mag A RSD.vel huzavonánk volt. nem volt | berajzolt tervünk és ehhez hasonló más ki- | fogás is felmerült. Le kellett győznünk a régi | bürokratizmust. Ezalatt az idő alatt meg- | kezdte munkáját a reakció, olyan híreket | terjesztett, hogy az egységesen vetett terű- | létről senki sem kap termést. Két gazda be | is vetette maga parcelláját. El voltunk elé- | lére készülve és nem csináltunk magunknak | ebből különös gondot. Keményebb osztály- | harcra is elkészültünk. Az új szocialista falu- | nak az osztályharc hevében kell megszület- | nie Kérdezzük azokat, akik a rémhíreket tér. | jesztették, hogy nem nyíltan jelentettük-e | ki: gépi erővel többet és jobbat akarunk | termelni a közösség jólétének érdekében és | nem tűrjük, hogy egyesek gazdagodjanak | mások bőrén. Együtt akarunk haladni az ipa. I ri munkássággal, kéz a kézbe együtt akarjuk | biztosítani a békét és építeni a szocialista i hazát úgy, hogy itt minden becsületes dől- | gozó jól érezze magát benne Aki ezt akar- | ja, az velünk jön, velünk tart nagy népi kö- ; zösségben, aki ezt, nem akarja, az kívül ma- [ rád. A szövetkezet azért élni fog, mert csak 1 a szövetkezeti gazdálkodás bír lépést tarta- \ ni az idő követeléseivel. A szövetkezet nem | lehet egyes emberek meggazdagodásának | fészke, hanem a kis- és középparasztok élet. | színvonalának az a helye, ahol számára a § jobblét, a kultúra terem és meg vannak ben. | ne védve az adósság gondjától, a zsíros pa- \ rasztok kiszipolyozásától. Merre akarsz tehát | menni? A múltban nem maradhatsz, úgy-e? | A jövőt akarod, a békét, a jobblétet? Akkor 1 csak velünk jöhetsz az EFSz most már kioró- | bált útján. • f Koncz Dános, Jelsőcz | Pál Lajosné, nagyterei elvtársnő felszólalása a nyitrai kerületi pártkonferencián Kedves dolgozó testvéreim! Szeretettel köszöntőm Öurié elvtársat és a konferencia minden tagját a tőrei nőszövet­ség nevében. Úgyszintén az Egységes Földműves Szö­vetkezet tagjainak harcos üdvözltét hoztuk ide. Mindnyájan, akik ma itten egybegyűl­tünk először is fejezzük ki hálánkat és sze­­retetünket a mi hatalmas felszabadítónknak, a Szovjetuniónak, amely dicső hadserege ál­tal lehetővé tette nekünk, hogy nem a föld alatt bujdosva mint az a múltban volt, ha­nem bátran, szembenézve az egész világgal, szembenézve ellenségeinkkel tarthatjuk meg konferenciánkat Hálával és köszönettel gon­doljunk mindig a magya, és szlovák nép és az egész haladó emberiség nagy barátjára a szocialista társadalom megalkotójára Sztá. lin generalisszimusra. Mi, Csehszlovákiában élő magyarok, mély tisztelettel és soha el rsem múló hálával tar­tozunk még a mi szeretett elnökünknek KI. Gottwaldnak, aki a februári nagy államfor­dulat által lehetővé tette nékünk, hogy most itt és másutt is saját anyanyelvűnkön felszó laihatunk. Egységesen és növekvő bizalom­mal, tisztelettel, szeretettel köszöntjük sike­reink motorját, kormányunk biztoskezű veze­­:őjét a dolgozók pártját a nagy kommunista pártot Történelmünk folyamán először áll olyan párt a dolgozó nép élén, amelynek minden tettét egy gondolat vezérli: Nemze­tünk üdve és népünk boldogulása. Most is­meri csak fel most érti csak meg és mostan értékeli csak a nemzet, hogy milyen felbe­csülhetetlen szolgálatot tesz népünknek az | a párt, amely nagy tanítóink Lenin és Sztálin I iskoláját járta. Amely mély, kitépheíetlen 1 gyökereket eresztett a dolgozók tömegé- | ben. Mi Csehszlovákiában élő magyarok I végre megvalósulva látjuk azt a vágyunkat, | hogy Szlovák és Magyar kéz a kézben ha- \ ladtunk a békés munka és szocializmus út- í ján. Mi magyar asszonyok az Eg/séges föld- ! műves szövetkezet dolgozóinak feleségei I Ígérjük és fogadjuk, hogy minden erőnkkel | támogatjuk férjeink munkáját Mert nekünk | asszonyoknak, anyáknak akiknek gyerme- | keink sorsa szívünkön fekszik, azt akarjuk, I hogy gyermekeink, unokáink békében, bol- | dogságban örömben és jólétben nöjjenek | fel. Asszony testvéreim! Tanuljunk meg oko- I san gazdálkodni, ez ne csak magunk, hanem i az állam háztartásában is Hiszen az állam = a mi államunk. Munkésnők. földművesnők, I dolgozó asszonyok és anyák bátran határo- I zottan a munkába. Fogjunk össze a nagy I Csehszlovák nőszövetség keretében. Halad- I junk bátran a boldog szocialista holnap a 1 tartós béke felé. Nekünk asszonyoknak össze I kell tartanunk, ha erősíteni akarjuk a béke I táborát ígérjük- Sztálin és Gottwald elvtár- { saknak, hogy mi Csehszlovákiában élő ma- I gyár asszonyok dolgozni fogunk a világbéke | megvalósításáért. Éljen a Csehszlovák nő- I szövetség! Éljen a mi szeretett elnökünk KI. | Gottwald! Éljen a hires harcokban edzet | Kommunista párt. Éljen a Nag/tőrei földmű­ves szövetkezet elnöke Furinda Rezső! Élje- | nek a dolgozó szövetkezeti tagok! = '■áL&V.ÚJL Cl cLo&ány, t£hm,&S'ztéséh,ű£ Kedves Miska bátyám! Csodálkozásának ad kifejezést levelében, bogy a dohánytermesztési engedély kiadásánál arra fi­­gyelmeztették, hogy az ezidei dohánynak minő­­ségesebbnek kell lennie a tavalyinál, mert külön­ben az ára körül nehézségek lesznek. így kell annak lenni Miska bátyám, mert minél tovább, annal inkább kell rátérnünk a minőségtermesz­tésre minden növénynél, ezalól pedig a dohány sem képezhet kivételt. A dohányzó drágán fizeti meg élvezetéi, jó pénzéért jó , árút kíván és nekünk termelőknek ezt figyelembe kell . vennünk már azért is, mert a dohányzók tömege nem urakból kerül ki, ha­nem magunk fajta dolgozó emberek tömik meg csibukjukat hazai dohánnyal. Hogy nem áll módjában a dohány minőségén változtatni? Dehogy is nem Miska bátyám! Sőt, csakis a termelőtől függ, milyen minőségben ke­rül a dohány a beváltába. Nincsen még egy olyan növényünk, melynek 'minőségét a termelő annyira befolyásolhatja mint a dohányét. Ezért fogadja meg tanácsomat, tudom nem vallja kárát! Már a dohánypalánták nevelésére használt me­legágyak készítésénél a legnagyobb gondosságot kell érvényre juttatni, mert a megkésve és rosz­­szul készített melegágyakban nem lehet korán kiültethető erőteljes dohánypalántákat nevelni. A későn kiültetett gyenge, sőt felnyurgult palánták után pedig sem mennyiségre, sem minőségre nem lehet jó dohánytermést aratni. Sajnálom, hogy a palánták nevelését nem beszélhettük meg koráb­ban. Ezzel már elkéstünk ebben az évben Miska bátyám. A Maga hibája, érdeklődött volna ko­rábban! Erről most csak annyit, hogy óvakodjon felnyurgult palántákat kiültetni. További fontos tényezők a dohány minöséges termesztésénél a talaj helyes megmívelését és an­nak a trágyázása, A dohány erőteljes és kifo­gástalan fejlődéséhez porhanyóvá megmunkált ta­lajt igényel. Tekintve, hogy az egek is kedvtelé­süket lelték a szocialista fejlődésben és bő csapa­dékkal áldottak meg bennünket e tavasszal, ne sajnálja többször is megjáratni a szántót lazító­­val és fogassal, nehogy tömített és gyomos talaj­ba ültesse a dohánypalántákat. Remélem, hogy istállótrágyával trágyázott ta­lajba dohányt már nem ültet és az őszi mélyszán­tást sem mulasztotta el! Ebből a szempontból ki­indulva, a műtrágyázást is megfontoltan kell vé­geznie, nehogy a kilátásban levő jó dohánytermést minőségileg lerontsa. Különösen fontos, hogy a nitrogén a többi tápanyagokkal szemben megfele­lő arányban legyen, és nem túlsúlyban. A túlerős nitrogéntrágyázás a dohány érését erősen késlelte­ti és a levelei olyan szerves nitrogén vegyüietek­­kel telíti, amelyek rontják a dohány égőképessé­gét és rósz szaguvá változtatják füstjét. Mi már pedig ilyen dohányt nem akarunk, ugye Miska bátyám?! Ezért a nitrogéntartalmú műtrágyák kö­zül mésznitrogént alkalmazunk, csak körülbelül 30—40 kg mennyiségben kát. holdanként. A fosz­­foriavtrágyák közül a szuperfoszfát jön számí­tásba dohány alá. Ezzel már nem szabad úgy ta­karékoskodnia, mint a mésznitrogénnal, annak el­lenére hogy maga a dohánylevél a foszforsavat nem igen igényli, de okvetlenül szükséges a nö­vény erőteljes növéséhez. Kát. holdanként kb. 130 kg szükséges belőle. A dohány legfontosabb tápanyaga a kálium. Egyrészt azért, mert a do­hány mint olyan igen káliigényes növény más­részt pedig azért, mert a termés fokozásával kap­csolatosan javítja a dohány égőképességét és mi­nőségét. Tekintve azonban, hogy a leghasználato­sabb kálitartalmu műtrágyák aránylag sok klórt tartalmaznak, amely rontja a dohánylevél égőké­­pcsségét, a dohány kálligényének kielégítésére klórmentes kálitrágyákat kell alkalmaznia. Ilyen pl. a nálunk kapható kénsavas kálimagnezia, amelyből kát. holdanként kb. 300—330 kg. szük­séges. A műtrágyákat most szórja ki, mégpedig foga­solás. vagy szántósimítás előtt. Először a kénsa­vas kálimagnézia mésznitrogénnel keverve kerül a talajba; a szuperfoszfátot közvetlenül a do­hány kiültetése előtt adja. Remélem, hogy utasításaimnak foganatja is lesz, nem csak Magánál Miska bátyám, hanem a gaz­datársai körében is, hogy aztán dohányzóink elis­meréssel adózzanak mindazon termelőknek, akik hozzájárultak a dohány minőségének a feljavítá­sához. Szívélyesen üdvözlöm úgy Magát, mint k. csa­ládját öccse Miklós. Ing, Vinár Emanuel. Bratislava, 1950 IV. 23. iiiiitiiiiiiiiiíiiiiiiiiNiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiininiiii Hájusi jelszavaink Csehszlovákia asszonyai és anyái! Harcol­jatok a békéért, gyermekeitek boldog jövő­jéért, legyetek üzemeitek élmunkásai, épít­sétek az Egységes Földműves Szövetkeze­tét Éljen a Csehszlovákiai Nőszövetség Üdvözöljük a KSS IX. kongresszusát, Szlo­vákiai szocialista iparosításának kezdemé­nyezőit! Udv és dicsőség mindazoknak, akik teljesítik a KSS IX. kongresszusára tett fel­ajánlásokat Éjen Csehszlovákia egyenjogú nemzeteinek testvéri szövetségei kai gyöngébbek voltak, mint pl. Tornóc vagy Sók-Szelőcc Az előbb említtekben ma termelő szövetkezetek vannak az utóbbiak megmaradtak a beszédnél. Mi az oka ennek? Hol van itt a hiba? Tornácnak, Sók-Szelőcének nincsenek talán kis és középgazdáik? Hiányzik ott a földterület? Nem, mindenből van bőven. Hiányzik a komoly kezdeményezés. Még mindig csak az előkészítő bi­zottságnál tartanak. Ebbe a Nemzeti Front alap­ján választották be a tagokat és ezek között vannak olyanok, a kik nem veszik komolyan az EFSz-et, Akik szeretnék megalakítani, azok bár alkalmasak de nem merik a kezükbe venni a dolgot. Félnek az adminisztrációtól, azt mond­ják, nem tudnak elegendőképpen szlovákul. Tudom, hogyha elolvassa Furinda elvtárs eze­ket a sorokat, mosolyogni fog, mert ő sem tud egy szót sem szlovákul s mégis már harmadik éve a legszebb eredménnyel vezeti a tőrei EFS-et. És ha megkérdeznétek őt, hogyan indult el, mi szükséges az elinduláshoz, azt mondaná: Bátor vállalkozás, semmi több. Elvtársi üdvözlettel: Práci cest! Mandák s. k. járási titkár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom