Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-04-23 / 6. szám

ll^Jit látta m a J^zovjeiuPtió

FURINDA REZSŐ BESZÁMOLOM

A Szovjetúnió minden új népidemokraíiku® államnak példaképe A Szovjetuniónak volt először Leninje, ma már az egész világ öszszes dolgozójáé, de mégis a Szovjetúnióé volt először, Megdöntötte azt szocialistatudcményos tételt, hogy a szocializmusnak egyszerre az egész világon lehet csak meg. valósulnia, vilégforradalom tudja csak megcsinálni. Lenin elvtárs hitt a szocializmus regionális megvalósulásában és bátran vezette népét az októberi nagy forradalomba és me. részen rálépett a szocializmus építő útjára is Művét Stalin folytatta és Lenin megállapítása igaznak bizonyult, a Szovjetúnióban megvalósult a szocializmus

Ma a népidemokráciák a Szovjetunióba Járnak tanulni és lépésről lépésre követik a Szovjetúnió példaadó útját. Minden országból időnkint küldöttségek mennek a Szovjetúnióba és időnkint onnan is jönnek élmunkésok, stahanovisték és tanítanak itten.

Furinda elvtérs, a töreki EFSz elnöke tavly ősszel járt kint a Szovjetúnióban és azóta nem győz mesélni a látottakról Az ottani szövetkezetek, állami birtokok munkájáról, eredményeiről, melyek sokszor a csodával határosak Lassan ki is fogy mér an/agából Furinda, de Ízért néha mégis még megered nyelve, új dolgok jutnak eszébe, azokat mondja el.

Útitársai szószerint igazolják elbeszéléseit, hiszen ők is vele voltak. Elbeszéléseinek egyik képét hozzuk itt a következő sorokban olvasóinknak. Tiflisbe vezet utunk, Tiflisre mutat az elbeszélő, a Kaukázus egyetlen nagy városára, melynek gyönyörű fekvése régtől fogva nevezetes. Nagy volt Tiflis már a régi időkben, ma még sokkal nagyobb, hatalmas gyárak szegélyezik Környékének nyersanyagközpontja Romantikus vidékének lejtői nyaralókkal vannak megrakva, Ol/an a Szovjetúnióban a Kaukázus, mint nálunk a Tátra és vidéke. Ide járnak pihenni, nyaralni a fáradt emberek Valósággal erre célra látszik teremtve ez a vidék.

Tiflisbe érkeztünk. A Szovjetúnió e gyönyörű kaukázusi városába A városból magáról majd máskor szólok, most csak egy kis sétáról akarnék beszámolni fel a Tiflis mögötti körülbelül 700 méter magas hegyre.

Kígyózó úton haladtunk felfelé gyönyörű díszkertek között. Vájjon hová megyünk? Mindig magasabbra értünk, a kilátás mindig elragadóbb lett lefelé Fürge patakocskák csörgedeztek az utak mentén és nemcsak, hogy hangulatot varázsoltak körénk hanem állandóan meg is áztatták a talajt a fák és bokrok között. Kanyar, kanyar után következett Felfelé néztünk, kerestük célunkat Fejünk fölött még elég magasan hatalmas új falak bontakoztak ki a lombok közül. Ott valami vagy mégcsak épül, vagy már talán készen is van. Mindig jobban közeledtünk az épülő házhoz. Hatalmas kastély kezdett feltünedezni. Méretei szinte óriásiak Csaknem egészen kész már. De amikor egészen közel érkeztünk hozzá, akkor láttuk, hogy mégsem kész még, még dolgoznak rajta és dolgoznak még belül is, Egyes részei már annyira elkészültek, hogy már be is vannak bútorozva. De még ezekben a termekben is még hiányoznak az utolsó simítások. Éppen ezeket végezték bennük

Vájjon kinek készült el ez a csodálatos kastély itt hegyen? Kinek épít itt a szovjethatalom ekkora kastélyt. Éppen itt a Kaukázus mesébeillő hegyoldalán s ekkora méretben és ilyen gondos kidolgozásban Nincsen ugyan sem kívül, sem belül semmi kihívó, hencegő pompa, hanem annál szembetűnőbb a pedáns munka i kivitel és a szinte a végső határig felfejlesztett ragyogó tisztaság az utolsó sarokig, a padlótól a plafonig minden olyan meseszerűen tiszta és csinos, hogy még ilyet talán nem is láttam.

Odafordulok tolmácsunkhoz, kérdezze meg kié lesz ez a hatalmas kastély, kinek csinálják Tolmácsom már tudta és máris kapom a

Rohamos építkezés a Szovjetem Sói»®*»

Prekopjevszk bányaváros a Kuznyeck-ir.edeneében, Ezt a várost — amely egyébként a sztálini ötéves tervek bölcsője —, a Kuz. nyeckmedence igazgyöngyének hívják. Itt dolgoznak a legkorszerűbb technikai gépe. letekkel felszerelt tárnák.

A város évről.évre nő és fejlődik. A városi határoló pusztaság eltűnt, helyén virágzó lakótelepek terülnek el. Prokopjevszk város lakóházai százötvenezer négyzetméterrel bővültek csak az elmúlt két év alatt.

Gyorsan növekszik a város kultúrszinvonalát emelő intézmények hálózata Is. Az elmúlt rövid idő alatt tíz kultúrház és klub, 90 könyvtár épült.

A lakóházak rohamos építkezése mellett ebben az évben is továbbfejlődik a társa.

dalmi kultúrintézmények épületeinek a bő vüfése. Megkezdték a 300 személy befoga dására épülő városi nagyszínház felszerelését. Épül a testnevelők palotája, a mérnöktechnikai dolgozók klubja, hat kórház és rendelőintézet, három új középiskola.

A városi költségvetésben erre az évre tíz. millió rútoelt szavaztak meg építkezésre.

feleletet: Maguknak építik, maguknak, a

munkások. Üdülő lesz szanatórium, a rászorultak részére

Hát ez igen, ez aztán mér igazán a valami. Nálunk még a régi időkben a grófoknak, de még a hercegeknek sem volt ilyen kastélyuk. A Szovjetúnióban munkásoknak építenek ilyet, hogy elfáradva a munkától ide jöhessenek pihenni. Hát ez igen.

Teremről teremre jártuk a szanatóriumot. Ki-kinéztünk ablakaiból a mélybe, a városra, a távoli vidékre, a narancsligetekre, a még zöld citromokra, a barackokra, az ezer díszfára, a lugasokon csüngő hatalmas szőlőfürtőkre és itt körülöttünk a dolgozó iparosok boldog, nyugott megelégedett és büszke ar. cára.

— Mondd meg nekik, hogy erre aztán iga. zán büszkék lehetnek, ez még szovjetmére. tekben is csodálatos!

Megnéztük — Megnéztünk mindent belül

és kívül, de nem bírtunk tőle elvállni, olyan szép volt ez a hely. És amikor aztán mégis újra lefelé haladtunk, vissza.visszánéztUnk.

Az igazi jóléthez, az igazán boldog élethez csakis a szocializmus útján jutunk el. Itt végleg bebizonyosodott mindenki előtt. Világosan, érthetően és megdöntheteí lenül.

évi bevétele kisebb lenne 3—8 millió

rubelnél.

így a kolchozparasztok keresetével növekedik a vásárló erejük is, még pedig nagyon gyorsan.

Üj épületek sora nőtt ki a sivatag homokjából, klubhelyiségek, rádióállomások, parkok és ligetek tarkítják az egykori sivatagot.

Amikor megjöttek az első traktorok ...

És az utolsó három évtizedben a középázsiiai sivár és kopár sivatagok teljesen megváltoztak. Az emberek, életmódjuk, a falvak és a természet — ez mind megváltozott. Az öregedő kolchozparasztok még emlékeznek arra z időre, amikor ezeken a helyeken megjelent az első traktor. A lakosság úgy bámult rá, mint valami • csodára. Ma a traktorok már hozátartoznak a mindennapos élethez és nehezen tudják elképzelni az életüket gépek nélkül. Azóta nagyon sok új és modern gép érkezett ide, mint a kombájnok és más gépek

Újabb és újabb textiletek, sivatagok változnak termőfölddé. Vizet vezetnek a csatornákban az ültetvényekre és a hatalmas öntöző berendezések lehetővé teszik a további termésjavítást. Különösen a gyapottermesztés terén érnek el a tadzsiki kolchozparasztok további jelentős sikereket és csak növelik gazdagságukat és jólétüket.

Két világ határán.

Tanulsádos megjegyezni, hogy a „Kolchozmilliomosok völgye“ _ 400 kilométerre van Indiától, ahol még mindig milliók halnak éhen évente, ahol milliók nyomorognak és ezreket gyilkolnak meg forrongásokban, sztrájkokban és tüntetések alkalmával.

A vén alattomos róka, Churchill, egyik nemrégiben elhangzott beszédeben kijelentette, hogy Kínában a kommunizmus győzelme 800—900 millió ember számára jelent nyomort és vérontást. Milyen ez a.nyomor és vérontás, azt legjobban mutatja a tadzsiki kolchozmiiliomosok példája.

lilén 35 százalékkal efineikedrk

az áruSorgai®*** a

és a lésmef Senreekzaríik«?.

köztársaság között

Április 12-én írták alá Moszkvában a Szovjetúnió és a Német Demokratikus Köztársaság között megkötött új áruforgalmi és fizetési egyezményt. A két ország kölcsönös áruforgalma 1950-ben több mint 35 százalékkal emelkedik az 1949. évhez viszonyítva. A A Szovjetúnió az új szerződés keretén beiül élelmiszereket, főleg gabonát és zsírt, ezenkívül elsőrendű fontosságú nyersanyagokat: vasat, színesfémeket, mangánérce!, kokszot és gyapotot, továbbá tehergépkocsikat szál. lit, elősegítve ezzel a Német Demokratikus Köztársaság népgazdaságának fejlesztését.

A seovieí átlaííeirayé* íé$ íxsvább

8ejj<ő«f§k

A közösségi állattenyésztés fejlesztési tervének 1949 évi eredményei azt bizonyítják, hogy a kolhozok társadalmi állattenyésztése az állami gazdaságok társadalmi állattenyésztésével együit úgy az állatállomány összmennyiségének fajsúiya szerint, mint az állattenyésztés magasszínvonalú termékeinek fokozott termelékenysége szerint is túlnyomórészt tért hódított az országban. A Párt és a kormány által a kolhozok és az állami gazdaságok eié állított feladatot a Szovjetúnió állattenyésztéssel foglalkozó dolgozói az 1949-es év folyamán jól megoldották. Az állatállomány 1949-bon óriási méretekben nőtt, főleg a szarvasmarha, fejőstehén, a hizódisznó és a baromfiállomány. A kolhozok ban és az állami gazdaságokban az állatié nyésztő farmok tízezreit hozták létre.

Az 1949-es évben az újonnan épűit farmé keretében modern, a higiénia és a tudom, nyos állattenyésztés követelményeinek mi denben megfelelő istállók és ólak százezre építették fei és kifejlődött az állattenyész farmok gépesítése .

„Paiakszesái épitfke-zés“

Lengyelországban

Ünnepélyes keretek között indult meg Varsó legnagyobb lakótelepén, Mutanov az első pstakszeríí” építkezés.

,,Ezt az élenjáró ,,patakszéli!” ápítke módszert a szovjet építészet vívmányé köszönhetjük” — hirdeti az építkezés hí magasén elhelyezet! hatalmas transzp©

Az alapítási okmányt Ignacy Jatviak k vés falazta be, mert az ő együttese meg az első ^patskeendszerű’’ épít munkálatait.

Janisk brigádja, a vele állandóén @

működő ács és bet »»készítő együtt© együtt Ambróziák építőmester feliig alatt működik. Ennek a három sz&kesoj álló brigádnak az idényépítkezések (• tejt tervei szerint ez év november 1 nyers állapotban — hét közepes na épületet, úgynevezett pontházsi keH tanra, A 9. sz. tömbnek április 27-re szén lemsie.

Délszaki gyümölcsfajok északra vándorolnak

A Szovjetunióban ebben az évben egy millió új citroro- és narancsfacsemetét ültetnek

Valamikor a cári Oroszországban a citromot és a narancsot tengerentúli gyümölcs nek nevezték. Külföldről szállították Oroszországba. A szélesebb népréteg ebben az időben nem is jutott ahhoz, hogy maguknak déli gyümölcsöt vásároljanak.

A Szovjetúnióban a dél! gyümölcs a dolgozók étlapjának mindennapos fogásai közé tartozik. A moszkvai, leningrádi, kijevi, charkovi, szverdlovszki, cseljabinszki vagy viadivosztoki és más ipari területek dolgozóink 1948-ban több mint 700 millió darab cáéli gyümölcsöt szállítottak, és ez az óriási déli gyümölcsmennyiség mind a szovjet szoveho. zok és kolchozok terméséből került ki,

A sztálini ötéves időszakok során a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaságiban a Kaukázus Fekete tengerparti területeken óriási kiterjedésű déligyümölcs ültetvényeket létesítettek, melyek az ottani kolchozoknak milliós bevételeket biztosítanak. A régebbi mezőgazdasági szakértőknél szinte meggyekeresedett az a gondolat, hogy a Fekete tenger partvidékén nem lehet déligyümölcsöt termeszteni nagyban, mert az nem fagyálló.

Sztálin a tudománynak ebben a szűk körében is úttörő munkát végeztetett. Elutasította a régi szakértők előítéleteit. Esztendőkön keresztül foglalkoztatta a tudósokat a déligyümölcsök termesztésével akik gyakorlatilag megmutatták, hogy lehetséges olyan déligyümölcsfajokat kitenyészteni, melyek a feketetengeri partvidék éghajlatához alkalmazkodnak.

Ezeket a fajokat nemcsak a tengerparti vidékeken, hanem Szocsban és még északabbra is meg lehet honosítani. A déligyümölcs termesztése a Fekete tenger partvidékén annyira elterjedi, ezeken a területeken több száz millió darab déligyümölcsöt termesztenek. A citrom, narancs és mandarin ültetvények évről évre nagyobb területet foglalnak el és 1950-ben már 30,000 hektárt tesznek ki,

Sztálin indítványára a szovjet kormány 1948-ban külön rendeieiet adott ki, melynek értelmében a déligyümölcsöt más vidékeken, így a Krím félszigeten, Krasznodarban, Azerbejdzsánban, Dagesztánban és Ukrajina déli vidékein is termeszteni kell, továbbá Moldvában, az Uzbég, Ta-dzsik és Turkmen Szovjet Szocialista Köztársaságokban, tehát olyan területeken, ahol azelőtt déligyümölcsöt nem termesztettek,

A világon egyetlen államban sem fektették a gyümölcstermesztést olyan tudományos alapokra, mint a Szovjetúnióban. Több mint 20 kutató intézet, 12 kísérleti állomás és több mint 50 kísérleti gazdaság foglalkozik a déligyümölcsfajok kiválasztásával. A világ legjobb déligyümölcsfajait gyűjtötték össze és olyan új déligyümölcsfajokat tenyésztenek ki belőlük, melyek fagyállóak. Micsurin és tanítványa, Liszenko kutatásainak és elért eredményeinek alapján egészen új alapokra fektették a déligyümölcsökről szóló tant és egészen szokatlan, eddig dél így ürr-öl csők nem látta vidékeken termelik azokat.

Olyan vidékeken, ahol a talaj télen megfagy, árkokban növesztik a déligyümölcs fiát Ezek az árkok „mél /ebbek, vagy sekélyebbek, a követelményeknek megfelelően. Ezekben az árkokban a gyümölcsfák meg vannak óva a fagy elől, természetes meleg veszi körül őkét a talaj mélyebben fekvő részeiben.

A szovjet kormány ilyen gondosságéért szovjet kolchozparasztok úgy fejezik ki háiá• jukat, hogy kiváló munkateljesítményeket adnak. Az elmúlt évben, tehát 1949-ben a déligyümölcstermesztést 102.9%-ban teljesítették

Azokban a körzetekben, ahol déligyümöicsöt termesztenek, a kokhoz és szovehozparasztok 1950-ben újabb ültetvények alapítására törekszenek. Míg 1949-ben több mint 400.000 dél Ígyümölcsfacsemetét ültettek ki, ebben az évben egy millió csemetét akarnak kiültetni. A mezőgazdaság történetében még nem volt arra péida, hogy nővén/eket ilyen hatalmas méretekben honosítottak volna meg teljesen új vidékeken.

A KOLCHOZ MILLIOMOSOK VÖLGYE

Az Amu-Darja és Szir-Darja közötti kolchozok évi j'övedelme

öt-hat millió rubel

Nehezen hihető, hogy még harminc évvel ezelőtt a Tadzsiki Szovjet Szocialista Köztársaság területén az Amu-Darja és a Szir-Darja folyók között kopár homoksivatag terült el, amelyen növényvilágnak híre-hamva sem volt. Ezen a vidéken nem volt mit elrabolni és a cári Oroszország középázsiai gyarmati területin az ipar teljesen ismeretlen fogalom volt. Nagyon könnyen elképzelhetjük tehát, milyen keserves és nyomorúságos viszonyok között élt az itteni lakosság. A létfenntartási minimumot az állattenyésztés jelentette, de ez nagyon kismértékű volt és csupán a kis oázisokon és még kisebb legelőkön jött számításba. Ezt, a valamikor olyan sivár és kietlen területét a „kolchozmilliomosok völgyéhek“ nevezik. Az egész völgy virágzó oázishoz hasonló, hatalmas gyapotültetvények terülnek el rajta, gazdag gyümölcsösök húzódnak végig, szép kolchozfalvak terjeszkednek és a házakban boldog lakosság él.

Ugyanazok az emberek ezek, akik a szovjet hatalom kihirdetése után nekifogtak az új élet építésének és orosz tudósok és mérnökök segítségével évről évre megváltoztatták a sivatag képét. Hatalmas víztartályokat építettek, csatornákat és gátakat létesítettek. És óriási kitartásukkal virágzó kertet hoztak létre ebben a sivatagbőm. A sivatag — valaha legnagyobb ellenségük — ma iólétük forrása.

A Szir-Darja balpartján a nagy Ferghana csatornáig óriási gyapotföldek terülnek el. Az amerikai gyapottermelc farmerek legnagyobb hozamát (24—25 mázsa hektáronkint) itt már régen túszámyalták, sőt sikerült már 30 métermázsát is kitermelniük. Nos a szovjet kolchozparasztok ezzel nem elé gedtek meg. Jobb gyapotfajtákat termesztettek, megjavították a trágyázást ami^ befolyással van a terméshozamra A siker nem is maradt el. A terméshozamok számadatai növekedtek. A Sztalin-kolchozon 49 métermázsát termel tek és több kolchozpanaszt elérte a 60 —65 métermá-zsát, sőt 70 métermázsn

nyers gyapotot is arattak már egy hektáron.

Csakhogy nemcsak ezeket az eredményeket érték el a kolchozparasztok. Az állattenyésztésben sem maradtak alul. Tádzsikisztán hegyi legelőin ma hatalmas juh-, tehén-, ló- és kecskecsordák legelésznek. Az irodalomban találunk olyan leírásokat, hogy az utasok eltévedtek a sivatagban és a szomjúságtól haldokoltak. Ekkor hirtelen zamatos gyümölcsökkel telistele rakott gyümölcsfákat láttak maguk előtt. Ez azonban délibáb volt. A Szir-Darja és Amudarja völgyében az ilyen délibáb valósággá vált. Száz és száz gyümölcsöskert terjeszkedik szerte és mindenütt a legnagyszerűbb alma-, körte- és barackfajok meg dinnyék teremnek.

A leninabadi vidék már messze föl lön híres mesés gazdagságáról. A Szovetú”>ióban „kolchoz-milliomos“ elnevezéssel azokat a kolchozokat illetik, ame’ eknek évi jövedelme túlszárnyalja az ’gy millió rubel bevételt.

Az Amu- és Szir-Darja között ma alig találunk olyan kolchozt, melynek