Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-06-25 / 15. szám

Üeiratás a magyar ianivsyelvli isk« áiia Tanfolyamok a magyar tannyelvű iskolákban működő tanítók szamara <4 magyar nemzetiségű é«i#i»si<ólí továbbkéfizó tanfolyamai A* iskala-, tudomány, és míívészevügvi megbízotti hivatal hivatalosan jelenti, hsgy magyar taníiásnyelvű nép. és középiskolákba a beijalésokal június SB-tél äö»ig tart­ják. Éjen a jelentésen kívül a nép és kö­zépiskolák igazgatói a 65-1 óé/SQ-<1 számú 1950 június 3.án kiadat! körlevél értelmében kötelesek a szülőket kétnyelvű hodeímé­­nyekfccl, vagy tné® megíeiev, mádén tájé. kcz’atni a beralnsrél, A megyar tannyelvű szakiskolákba a be? íratás július végén és szeptember esején lesz. A magyar tannyelvű szakiskolákba a be­­íratás 1950. jéniu? J8-»6I júnüus i9-ig iesz. Kivételes esetekben később, A magyar tan nyelvű szakiskolák, alepsiakiskoia alap föld­műves sjaklskola, gazdasági (v«i| kersske. delmij iskola, iparjskeía, sgauségiimi, szo­ciális iskola az élelmezőipari és mezőgazda, sági Iskola beiratásai iráni érdeklődő ma­gyar nemzetiségűek tájékozódjanak június 28-tél kezdve abban a legközelebbi iskola, ban, amelyet téfsgstni kívánnak. ^A i'íigyar tannyelvű isketák felállítása ugyanezeken a törvényes rendeleteken és végrehajtási elő írásokén alapszik, amelyek a szlovák iske'ák­­(s érvényesek-Az iskola., tudomány, és művészstügyi megbízotti hivs^sl tanitéi szoigáiattételre felveszi azokat « érettségizetteket is, akik tanulmányai- 1 M.:-giyarorszégoit végezték és csehszlovák aiíasnpsigárok. A nagy Enüő­­h’ány miatt tanítőj szolgálatba felveszi kise­gítő tanerőkul azokat is, akik más iskolát végeztek Magyarországon, ha csehszlovák állampolgárok és ha csztálysismpenfbét megfelelnek-Egyszersmind felhívjuk ez összes magyar namiesiságü tanárokat, azokat is, akik még nem tejjesi eaek szolgálatai, hagy 1^39 jú­nius Sí.’i nyújtsák be kinevezésükre Jeient. késési (vüket sí iskola-, tudomány és mű. vészetügyi megbízotti hivatal 1/5 esztályá. nak, Azon magyar nemzetiségű érettségizettek számára, akiknek nincs meg a tanítói érett­ségijük és kisegítő tanerők számára, akiknek gír.náziumi érettségijük van, ez iskola-, tu­domány’ és müvészetügyi megbízott! hivatal négyhetes tanfolyamét rendez 1550. július i0,tő|, 1fSQ augusztus 5>íg. A kisegítő tanéi ők (érettségizettek) szá­mára Kassán vagy Bratíslavában rendelünk tanfolyamokat, A íenfaiyamckra a jelentke­zést e kisegítő tanerők számára az illetékes Kerületi Nemzeti Bizottság (jskeia.ügyi refe­­retus) inlézi, A többi éreittsigízsü számára, akik még nem voltak iskolaügyi szolgálatban, Lesenecn, vagy Btstiriavéban rendezünk tan folyamokat, A magyarnyelvű küiőnosztályek felállításának felvétele, hogy a ianfoiyamckra elegendő számú érdeklődő jelentkezzék. Az érettségizettek tanfolyamára a jelentkezési íveket 1950 június 50.1g kail beküldeni az iskola., tudomány, és müvészetügyi megbí­zotti hivatal 1/5 osztályának-A tanfolyamok elvégzése után a tanfolya­mon résztvevők leteszik a tanítói érettség! vizsgálatot. Azokat a tanítókat, akik eddig a magyar snnyelvü párhuzamos osztályokban teljes!, -ettek szeigálatot, értesítjük, hogy az isko­la-, tudomány- és müvészetügyi megbízotti hivatal áliampelitikai tanfolyamat rendez számukra Brstieiavában (a Szlovák Nemzeti Felkelés Diákotthonában — Hegyi liget) 1950 július F,1ől 26-ig. Az áHampőIitikai tanfolyam elvégzése után a tanfolyam összes résztve­vői orosz és szlovák nye|yiarsfo|yam*;i vés*, nek részi, amely tevábbi 14 napig fog tar­tani, Az e» sz nyelvtanfolyamot olyan tani. ték számára rendezzük, akjk bírják'a szlovák nyelvet, Az úti kiadásokat, a lakás- és ellátási költ­ségekéi az említett tanfolyam Hallgatói» nak az iskeiaiigyi megbízotti hivatal megté­ríti. 1950 szeptember elsejétől a magyar iske. Iák növendékei számára ifjúsági olyóiret fog megjelenni-A magyar tannyelvű iskolákon működő ta oltókat felhívjuk, jelentkezzenek munkatár­sakul a folyóirat kiadásához. Cikkeiket küld jék az Öj Szó szerkesztőségébe (furi M elv társnő szerkesztőnő kesébe). Az ískeiaügyi megbízotti kivaíal pedagó­giai gimnáziumot állít fel Szlovákiában a tanerők utánpótlására, izékből ez iskolákból a munkásosztály iránt odaadó, haiedészelle­­mjj tanítóknak kei! kikerüiniök, A* adott esetben két magyar tannyelv« pedagógiai gimnázium megnyitásáról yan sző éspedig az egyik óvónők, a másik pedig népiskolai ta­nítók részére. Ha elegendő számú jelentkező lesz, az is­kolaügyi megbízotti hivatni mind ö négy osztályt egyszerre megnyitja. Ízzel lehetővé feszi a magyar nemzetiségű diákoknak akik nem tudták befejezni tanulmányaikat, hogy a tanítói hivatásra elkészüljenek. A jelentkezési íveket 1950 július IS.ig keil beküldeni az iskolaügyi megbízotti hivatal 1/5 osztályának Az érdeklődőket felvételi megbeszélésre 1950. szeptember elseje előtt hívják be Erről külön értesítést fcguak kap­ni, A megbízott helyett: Br Rehák s. k. Miniszteri rendelet a cukorrépa felvásárláséról 100 kg>onként 60 korona a hivatalos felvásárlási ár A cukorrépa idei felvásárlási árát a földműve­lésügyi minisztérium 198/1950 U. 1. I, számú közleményével állapította meg. A cukorrépa felvásárlási ára az 195®. évi ter­mésből 60 Kűs 100 kg tiszta súlyért. Ebből az árból a cukorgyár levon 2 Kcs összeget 100 kg cukorrépa után a cukorrépa-kártevő és a burgo­nyabogát irtásával kapcsolatos kiadások fedezésé­re és azt beküldi az elszámolással együtt a cseh­szlovák cukoripar központi igazgatóságának Prá­gába. A cukorrépamag leadására, a cukorrépa ápolás­ra és annak leadására a földművesügyi miniszté­rium 244/1950 U. t, I. számú rendelete érvé­nyes s ezeket a rendelkezéseket tartalmazza: A cukorgyár köteles a cukortépatermelők szá­mára, akik a répát beszolgáltatják, répamagot beszerezni és idejében szállítani a hivatalosan megállapított áron. A cukorgyár nem köteles át­venni a répát, amely más magból nőtt, mint ame­lyet a gyár adott. Beszántani a répát öcsak a já­rási Nemzeti Bizottság engedélyével szabad. A cukorrépatermelő köteles idejében elvégezni a má­sodik cukorrépavetést. A cukorrépában az 1950. évben nem szabad ta­karmánynövényeket termelni és más vetéseket csak a Helyi Nemzeti Bizottság engedélyével sza­bad termelni. A cukorrépatermelők kötelesek beszolgáltatni azt a mennyiségű répát, amelynek szállítására felvásárlási szerződést kötöttek. Ha nem kötöttek szerződést, akkor a Járási Nemzeti Bizottság ál­tal számukra előírt mennyiséget kötelesek be­szolgáltatni. E mennyiség fölött betakarított répát a termelő köteles felajánlani a cukorgyárnak. A cukorgyár köteles a répatermelőnek beszol­gáltatott cukorrépáról elszámolást vezetni és árát 21 napon belül megfizetni. A répatermelőnek jár a beszolgáltatott réáért a szállítási költségek megtérítése az egyik község területéről a másik község területére, amely ösz­­szeg magasságát a rendelet szabályozza. Ha a közlekedési viszonyok megkövetelik, a répater­melő köteles a répát, amelyet a mezei beszolgál­tató állomáson leadott, saját költségén elvitetni vagy elvinni a cukorgyárba, vagy a vasú:: állo­másra. Ezért fuvardíjat kap a rendeletben meg­állapított összegben. A Járási Nemzeti Bizottság sürgős szükség esetén elrendelheti, hogy a cukor­répatermelők a vasútállomásokon elraktározott tépát a vagonokhoz szállítsák, megfelelő jutal­mazásért. A termelőnek minden lop raéterrpázsa -súlyú beszolgáltatott cukorrépáért 4 kg kristálycukor (úgynevezett répacukor) ingyen jár, amelyet nem adnak ki természetben, hanem a termelőnek fo­gyasztási áron pénzben megtérítenek, valamint a cukorprémiumokat is. E cukorprémium mennyisé­gét, amelyet a termelő a fogyasztási adagba való beszámítás nélkül kap a megállapított alapáron, a rendelet kilogrammokban határozza meg (8—16 kg minden 100 métermázsa tiszta súly után, amelyet a cukorgyárba vagy a szeszfőzdébe szál­lítottak) a répatermelő szántóföldjének összterüle­te szerint és a szerint, hogy EFSz.ről, földmű­ves termelő szövetségről, csehszlovák állami bir­tok nemzeti vállalatról vagy más cukorrépaterme­lőről van szó. A rendelet meghatározza e cukor előlegezett kiadását, a cukormennyiséget, amelyet a répatermelő köteles átengedni a megállapított alapáron, nem számítva be a fogyasztási adag­jába azokat a személyeket, akik a tavaszi répe. termelési munkákat végzik és a maradék cukor arányos elosztását a répatermelő családtagjai Kö­zött és a többi személy között, akik á répa beta­karításánál ténykedtek. A rendelet szerint a répatermelőnek joga van a cukorgyártól a cukorpreminpa mellett a fpgyása­tási adagba v»lú beszámítás nélkül minden 10a métermázsa tiszta súlyú cukorrépa után j kg kristálycukrot vásárolni megállapított alapáron, ebből 3 kg-ot a répabetakarítási munkáknál dol­gozó személyek számára. A beszolgiltatási szer­ződésen felül leadott répa után a répatermelők a fogyasztási adagba való beszámítás nélkül min­den top métermázsa tiszta súlyú beszolgáltatott répa^után 7 kg kristálycukor különjutalmat kap­- jelenti a vágsellyei állami gépállomás Takács Géza levele a Szabad Földműveshez Erik a gabona, aranysárga kaiészerdői Ion. get a szedő ét 9 dolgozó ember szeme elé­gedetten pihen meg a hullámzó búzatáblák •énén. Jóleső érzés fog el bennünket, ha látjuk hogy eddigi munkánk a szocializmus érdekében nem veit hiábavaló. Jó termés Ígérkezik és most várjuk az aratást; várjuk tele reménységgel, mert hisszük, hegy öt­­éevs tervünk második évében még nagyobb eredményt sikerül elérnünk. Elmúltak már azok az idők amikor a sze­gény parasztság egy esztendei keserves munkája jóformán elveszett a szomorú ara. tásban, csüggedten, napszítta tagokkal vág­ta a rendet, mert előre látta, hogy fáradsá­gos munkája gyümölcséből neki jut majd a legkevesebb; hiába vo)t minden erőfeszíté, se, a hasznot más vágta zsebre. Az akkori kapitalista rendszernek nem vélt érdeke, hegy könnyítsen a munkán, nem törődött a mezőgazdaság gépesítésével és így dolgo­zó parasztságunkat a természettel való küz. delmében teljesen magára hagyta. Felszabadításunk és a munkásosztály győ­zelme megnyitotta végre a falu felemelke­désének az útját, megteremtve a jobb és könnyebb munka lehetőségét. A ma földmű­vesét munkájában segíti mái a gépállomás. Ilyen gépállomás a mienk is, a vágsellyei Járási Gépállomás, ahol szorgalmason készü­lünk »x aratásra, sx et&tHlnk álló nagy szo­ciális feladatok megoldására Tudjuk: járá­sunkban ránk hárul az a feladat, hegy a gaz­dasági élet alakulásában is lássuk meg a szocializmus építésének a szükségességét és Iparkodjunk megvalósítani, fejleszteni és minden erőkkel támogatni a mezőgazdaság gépesítésének a feladatát, hegy így dolgozó Earasztságunket rávezessük a helyes útra, az gységes Földműves Szövetkezetek keretein beiül a gépierő segítségével való gazdálko­dásra hogy így gyorsabbá tegyük a munka ütemét és fokozhassuk a termelési Felada­taink elvégzését mgkönnylttl, hogy olyan irányítónk, szervezőnk és poljtjkai vezetőnk yan, mint K e s z e | y Lajos élvtárs, Cseh Szlovákia első traktoristája, aki teljesítmé­nyével egyedül áll az egész országban. Az egész vágsellyei trakloiállomás büszke rá, hogy közénk tartozik és irányítása mellett dolgozhatunk. Bár üzemünk politikai biztosé vá nevezték ki, sokoldalú elfoglaltsága mel­lett mégis mindég talál időt, hogy útmuta­tásával ellásson bennünket. Az ő szellemé, ben dolgozik minden traktoris'.a, ő tanított meg arra, hagy a jó trakterisia nemcsak egyszerű fizikai munkás, hanem egyúttal a szocializmus apostola is a falun. Fiatal trak­toristáink nemsokára kimennek a falvakba, közvetlen kapcsolatba kerülnek a falu do!, gazéival, a kis. és kazéppsrssztsággal. Hisz­­szük, hegy traktoristáink be H-—. nyítani, hogy szükség van mezőgazdaságunk mechanizációjára, szükség van a gépesítés­re, ha többet és jobbat akarunk termelni. A traktorok munkája nyomán látni kelj a fajy dolgozóinak, hegy csakis a munka könnyeb­bé tétele, a fejlődés és haladás révén, a szocializmus célkitűzéseinek megvalósításá­val emelkedhetünk följebb, föl a fizikai erők harmonikus kihasználásának színvonalára. Hegy ezt a szerepünket be tudjuk tölteni, szükséges, hogy minden traktorfstának hi­bátlanul működő, jó gépe legyen, mert az aratás csak így lesz sikeres és a cséplés eredményes- Ezen a téren i* felkészültünk. Gépállomásunkon megfeszített erővel folyik a munka szorgalmas munkáskezek, ólmunké, sok és úttörők vizsgálják a gépeket, javít­ják a hibákat, hegy ha elhangzik a hívó szó, nyugodtan jelenthessük: készen vagyunk! Hogy ez nem csak üresen hangzó szó, ha­nem rsáiís valóság, azt bizonyítja az a sok fraktsr. aratógép, cséplőgép, amelyek mun­kára várva, katonás rendben sorakoznak egymás mellei!. Ha szájjeinszünk a békásukat végző bú­gó cséplőgépek zakatoló traktorok és ara­­tógépek kőzett, szinte mindenütt ott látni Belövi« Lajos technikai vezető és műheiyfs, näk magas alakját, Már eddig is több újí, fást vezetett be, melyek sikeresen alkalmaz­hatók. Mjitó tevékenységéről azonban sxe. $4&m.&icskac$ awj&k (Válasz a hozzánk intézett kérdésekre) A gyümölcs ki nem erjedt levének cukorral való sűrítése folyté» készül a gyüffiülwkocso­­nya. A szép gyümölcskocsonya áttetsző, ízletes színű, e»ai}et azonban föltétlenül koesonyaál­­temáuyü Jegyen, vagyis nem szabad sem lágy­nak, sem paüig keménynek lennie és sem a gyü­mölcs természetes zamatját, sem illatát nem sza­bad elvesztenie, A gyiimelcakjcsonya színéi, és kocsonya irtását a gyümölcstől kapja. A kocso­­nyásodást a gyümölcsben levő Petin okozza, a­­melybpl 3 éretlenebb gyümölcsben több van, mint a« érettbe». A GYÜMöliOSKOOaONYÁK KÉbeiiköE A gyümölcsből megfelelő »oda» kivonjuk a le. eír, A Jényerés módozatait az egyes gyümölcs, kocsonyák készítésének leírásánál ismertetjük. A kapott levet átszűrjük vász»m>, szürőpapiro­­sor vagy e célra sgeri.nztett szűrön. A lé tel­­jesen tiszta legyen, niert ettől függ a kocsonya tisztasága is. A leszyrt levet megmérjük, VvPgzá adjuk a szükséges mennyiségű cukrot és az alább rész­letezett adatok szerint, majd élénk tűznél, lehe­tőleg lapos edényben, fosni kezdjük. Hirtelen főzés azért szükséges, üogy a főzés gyorsan be­­végződjék, mart psak így kapunk szspszín-3 és j»l összeálló kocsonyát; ellenkező esetbe» a készítmény barnás, Sőt fekete is lesz, kocsonyá­sodó tulajdonságát pedig elveszítheti. Főzés köz­­ben a levet állandóan keverni kell, a keletkező habot pedig állandóan le kell szedni A főzés beszüntetendő, ha a kanálról lecsurgó lé Sűrűn elnyúló cseppskben hull alá. (Jó kocsoayabróbá­­nak tekinthető, ha néhány cseppet hideg por­celán tányérrá, vagy hideg máwáuylapra ta. ezünk ég az ott a kihűlés után megkocsonyáaa­­dik.) Ekkor a kocsonyát azonnal forrón óvato­san (keverés nélkül) böszájü üvegbe töltjük. Ifá­­hány óra múlva, vagy m- napra a kocsonyáso­­dás megtörténik, Legfontesabb a kaesonyásodási í6t helyes felismerése, Ka főzés tül bosszú ideig tart, úgy szép kocsonya helyett barnás, tqbbé-kevésbá folyós anyagot kapunk, amely sem színre, sem ízre nem közelíti meg a helyesen készített ko­csonyát; ha pedig a főzést idő előtt hagyjuk abba, úgy kocsonya hely®!* szörpöt kapunk. Az ilyen meg nem kocsonyásodot szqipöt másod­szor főzni nem ajánlatos, mert abból már töb­bé szép és jó készítmény nem nyerhető. 'A ko­­csonyásodási fok biztc3 felismerése csakis gya­korlat útján sajátítható el. ALMAKOOSOiJYA KáSBrfgbE Felhasználható e célra az éretlenebb, legföl­jebb félérett alma, (hullott, férges alma is lehet), valamint a hámozott almaaszalványok készíté­sénél visszamaradó héj és magház. Az almát alaposan meg kell mosni, majd pedig nagyság szerint i-8 részva vágni é~ hideg vizzel telt, tisz­ta edénybe tenni. A férges vagy rodhadt rész természetesen el­­távolítandó, de a héj és magház meghagyandó- Ezután az almát újhói megmossuk, majd annyi vizzel, hogy éppen csak ellepje, főzni kazdjük. A főzés kezdetén fakanállal többször átkever. jük, hogy főzés egyenletes legyen, azután a fő­zést keverés nélkül addig folytatjuk, míg az al­ma héja repedezni kezd, de maga a gyümölcs nem fő szét. Ez azért fontos, mert a szétfölt gyümölcsből készült kocsonya nem lesz átlát­szó. Ezután szitán, esetleg vászondarabon át leszűrjük a levet. Kinyomni Is lehet, de ez-lia csál? lehetséges - kerülendő. A visszamaradó főtt alma további főzéssel íznek dolgozható fel. A lavat azután a fent leírt módon kocsonyává főzzük. Az almából nyert kocsonya szép hal­­ványpiiüs, rózsaszínű, vagy sárgás lesz. Egy li­ter léhez 300-5Q0 gram cukrot adunk. Akik a fűszeres készítményeket kedvelik, a­­zok az almaléhez kevés fahéjat, szegfűszeget és vanilíát is főzhetnek, de az így készített ko­csonya elveszti a természetes gyümölcszamatját. KÖRTEKOÖSONYA KÉSZÍTÉSE Ugyanúgy készíthető, mint az almából- A mézre emlékeztető sajátságos íze lesz, de szem­re nem oly szép, mint az almakocsonya. Külön ritkán szokás készíteni, hanem inkább az almá­val keverve. Akik azonban a méz ízét szeretik ás a külalakra nem adnak sokat, azok főzhet­nek körtekoesonyát is A körte nehezebben ko. I osonyásodik, mint az alma. 3.ra3K0fjS0HYA KfS-'.IfÉSa úgy készítendő, mint gz aimakocsonya. csak a magházat távoUtjuk el, mivel az igen nyálkás és a, kocsonyát zavarossá teheti A birs külső molyhos fejttlete ruhával ledörzsölendő. A visz . szamarad« főtt gyümölcsből birssajtot készíthe­tünk.. A birs minden kilógramjához 600-800 gram cukrot adunk. A birs igen gyorsan kocsonyáso­dik, tehát vigyázni kell,nehogy tulíőzziik. Hir­telen tüzög néhány perc alatt kész. Igen szép sötétpiros színt ad. Buchta Viktor. (Lapunk jövő heti számában folytatjuk a receptek ismertetését.) Tényen hallgat, de helyette bessálr.ek 0* eredmenyekl Emellett irányít, Selvilágasít, magyaráz és kiapadhatatlan hittel dolgozik; iutíja. hcgy szakismereteivel nepmsaka soiái, hanem a mások érdekeit, mások javé), fűlsg a falusi dolgozó parasztságunk jólétét moz­dítja elő. Nem ismer fáradságai, hihetetlen munkabírással dolgozik, lényéből elpusztít­hatatlan erő sugárzik. Ilyen vezetővel, aUl éber figyelemmel őrködik azon, hogy gé­peink állandóan tökéletes rendben működ­jenek biztosra vesszük, hogy az avatási &t cséplési tervünket nemesek teljesítjük, h®. nem azt túl is szárnyaljuk ée a sspclaüst'* versen# élharcoséi leotteic. J* _ . 1 " ''..II__1' __ - " ' »tfcaBÉWWWSr' -" .......• ■......... " --------- ' 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom