Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)

1950-06-11 / 13. szám

Tény észbakok és kecskék kerülnek eladásra A kecslceiei nagy szolgálatai lesz a malacok nevelésénél Milyen a felvásárlásra kerülő ienyészanyag legmagasabb ára ? Az elmúlt évekhez hasonlóan ez év júniusában is eladásra kerülnek az ellenőrzött állományokból származó tenyészbakok és kecskék. A vásárokat ily sorrendben tartják meg: június 6-án: Kozárovce; június 7-én: Banská Bystrica; június 9-én: Tűre. Sv. Martin; június 13-án: Hrabusice; június íj-én: Kocovce; június 16-án: Vysoká pri Morave. Az eddigi jelentések szerint ezekre az állatvá­­lárokra felvezetnek: . Kozárovce. 20 bakot íj kecskét B. Bystrica 55 bakot 40 kecskét T. Sv. Martin 15 bakot 10 kecskét j Hrabusice 38 bakot 15 kecskét Kocovce 34 bakot 1.5 kecskét Vysoká pri Mór. 35 bakot 15 kecskét Az állatvásárokat a Mezőgazdasági Terméke­ket Értékesítő Szövetkezet (Druzstvo pre hospo­­dárenie polnohospodárskymi vyrobkami) rendezi a Kerületi Nemzeti Bizottság és az Állami juh­­cs gyapju-kisérleti intézet együttműködésével. A A kecsketenyésztők, községek, EFSz-ek, Állami Birtokok, közhizlaldák és más érdeklődőknek, le­hetőségük lesz ez alkalommal a szükséges tenyész­­anyagot beszerezni Azoknak az EFSz-eknek, amelyek közösen gazdálkodnak, a Földművelés­­ügyi Megbizotti Hivatal a tenyészállatok bevá­sárlásához 25% segélyt nyújt. A felhajtott, ellenőrzött tenyészanyag árait a Földművelésügyi Megbizotti Hivatal állapította meg Az 5 hónapnál fiatalabb, ellenőrzött te­nyésztésből származó és tenyészanyag-minőségben elválasztott kecskét (bakok és jerkekecskék) kg­­kénti élősúlyát így határozták meg: Osztály: Legmagasabb ár: I. Kcs íjo.— II. Kcs 140.— III. Kcs 130.— IV. KCS 120.— A fenti árak általános adó nélkül, az állatvásár helyén értendők. A kecskék osztályozását az állatvásáron bi­zottság hajtja végre. Ennek az osztályozó-bizott­­ságnak tagjai: a Kerületi Nemzeti Bizottság (KNV) képviselője, mint az osztályzó-bizottság elnöke, az Állami juh- és gyapjú kísérleti inté­zet képviselője és a járási agronom, mint tagok. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy a fenti árak maximálisoknak tekintendők. A felhajtott kecskék és bakok a rendelkezésre álló legjobb anyáktól származnak, ezért a jóváhagyott árak megfelelnek az állatok tenyészértékének. A kerületek bakszükségleté A gyakorlati tenyészetekben nagy hiány mutat­kozik tenyészbakokban. Erről a tényről legjobban meggyőződhetünk, ha megfigyeljük, milyen kecs­kéket tenyésztenek a gazdák. Eddig csak nagyon kevés község vezette be a tisztavérű saani kecs­kék tenyésztését. Szlovákiában a kecsketenyész­tésnek mostanáig igen kis figyelmet szenteltek. Ez a tény vissatükröződik a kecskék termelő­­képességén, amely aránylag alacsony. Ha azt akarjuk, hogy a kecskék hozama növekedjék, a tenyésztőknek elsősorban értékesebb tenyészanya­­got kell beszerezniök. Valamennyi kevésbbé pro­duktív kecskét egyszerre kicserélni — technikai okok miatt — nem lehet. Ezért a kecsketenyész­tés nemesítése érdekében legelőször is használjunk értékes, tisztavérű, ellenőrzött tenyésztésből szár­mazó saani bakokat. Ezért kell a kecsketenyész­tőket a fenti állatvásárokra figyelmeztetni, mert itt beszerezhetik a szükséges bakokat. Az emlí­tett felhajtandó mennyiség természetesen nem elég ahhoz, hogy minden község egyszerre kicse­rélje bakjait, ezért ajánlatos, hogy minél előbb biztosítsanak a Kerületi Nemzeti Bizottságuknál megfelelő mennyiségű bakot. Fejőskecskék lény észlése Egészen a közelmúltig fejőskecskét csak 'a­­kosságunk legszegényebb rétege tenyésztett. Az utóbbi időben azonban mindenütt, ahol sertést tenyésztenek, nagyobb érdeklődés mutatkozik a kecsketenyésztés iránt is. Tekintettel arra, hogy sertéseket nagyobb mértékben főleg az Állami (2élek jelenlét Az emberek a lélekjelenlétről beszélget­tek — Az a lélekjelenlét — mondta valaki —, hogy az embernek sose szabad elvesztenie a fejét, ki kell magát vágnia akármilyen ne­héz helyzetből ügyesen, talpraesetten. — No én tudok egy ilyen esetet — mondta Feri bácsi. — Egyszer egy színésznek az volt a szerepe hogy belép a színpadra, előrántja a tőrét és leszúr egy embert, mire az felor­dít; Végem van, a tőr meg volt mérgezve! — és meghal Az ám, de amikor a színész belépett a színpadra, akkor vette csak észre hogy nincs nála a tőr Node nem vesztette el a fejét odarohant az ellenfeléhez és tel­jes erőből fenekénrúgta. Hanem a másik is kivágta magát, mert felordított; Végem vani A csizma meg volt mérgezve! És holtan eset; össze. birtokokon, közhizlaldákon és az EFSz-ek te­nyésztik, ezeknél érthetően nagyobb a fejőskecs­kék iránti érdeklődés. Ezek az említett vásáro­kon bevásárolhatnak jerkekecskéket. A felhajtott kecskék rendeszerint annyira fejlettek, hogy már az ősszel fedeztethetők, úgyhogy tavasszal már az elválasztott malacok részére tejet szolgáltathat­nak, Közismert tény, hogy a kecsketej a sortés­­tenyésztésnél és hizlalásnál nagy előnyt jelent. Fejőskecskék tartása a közhizlaldákon és főleg az EFSz-nél nem okozhat nehézséget. Mindig akad alkalmas hely a kecskék istállózására és al­kalmas takarmány a fejőskecskék részére. Nem ritkaság, hogy egy jó kecske, helyes etetés mellett, naponta 3—4 lit. tejet is ad. Ily mennyiségű tej jelentősen hozzájárul olyan malacok élelmezésé­hez, melyek több ellésből származnak. Ugyan­csak javul az elmaradottabb malacok élelme, kü­lönösen az előhasuaké, elsősorban azokban a hó­napokban, amikor az élelmükből hiányzik a vita­min és az értékes fehérjék. A jól kiválasztott igásló kihasználását megfele­lő ápolással kell biztosítanunk, enélkül a legjobb jó is hamar tönkremegy. Minél több munkát végez aznap a ió, annál erősebb takarmányt kell kapnia, aránylag kisebb adagokban. Nehéz munka idején több fehérjére van a iónak szüksége Ilyen esetekben pl. napra­forgó pogácsa, kukoricadara adagolása célszerű. Nem szabad megfeledkeznünk a kősó és takar­mánymész adagolásról sem, főleg ha gyenge a széna minősége vagy különösen, ha takarmányszal­­ir.ával helyettesítjük azt is. Különösen a munkát végző ló bőrének ápolása igen fontos. Munka közben sok por, piszok rakó­dik a bőrre, ez eltömi a bőr pórusait és akadá­lyozza a bőrön át való lélekzést. Munkavégzés közben a bőrlegzésnek fontos a szerepe, mert sza­bályozza a test hőmérsékletét. A mindennapi bőr­ápolás első reggeli teendője: a ló szőrének meg­­szárítása, ha erre szükség van, mert a ló éjjel megizzad. Ez laza szárító csutakkal történjék. Utána kemény csutakkal vagy kemény cirókke­­fével keféljünk. Csutakolni a szőr ellenében, ke­félni pedig a szőr mentében kell, úgyszintén tö­rölni is szőrmentében kell. A keféből a port a vakarával gyakran ki kell szedni, de ne az istál­lóban verje ki a gazda a kefe porát, hanem kint. Kefélés után zöld csutakkal kifényesíthető a szőr­zet s ha ez nincsen, akkor flaneldarabbal vagy bundás birkabőrdarabbal kell simára törölni az állat szőrét. De necsak a testén lévő szőrt, ha­nem a fejét, lábát is ápolni és tisztítani kell. A ló füléről rendszerint megfeledkeznek A ló farkának kurtítása rossz szokás, a farok arrava­­!ó, hogy elhajtsa vele a legyeket. A patákat minden nap meg kell tisztítani; a legjobb cirokkefével kikefélni s hetenkint egy-A kecsketej etetési szempontból jobb, mint a tejcsarnokokból származó fölözött tej, mert az előbbi etethető nyersen is, anélkül, hogy bármi­lyen betegség terjedésének lehetőségével kellene számcSni, mint az gyakori a tejcsarnokokból szár­mazó fölözött tej etetésénél. Ismeretes, hogy a forralatlan tej értékesebb, könnyebben emészthe­tő; a kecskéinktől származó tej ilyenformán a ma­lacokkal nyersen eteihető. Azonkívül a csarnok­ból hozott tej, különösen a nyári időszakban, gyakran savanykás és ez a malacoknál heves hasmenést okoz, ami jelentősen csökkenti a hí­zást. A fentiekből látható, hogy a kecske igen hasz­nos állat a malacok nevelése körül és ezért az EFSz-eknek melegen ajánljuk, hogy sértésién vesz­tésük könnyítésére vásároljanak megfelelő raeny­­nyiségű kecskét. A fejőkecskéknek nagy jelentő­ségük lesz különösen azokban a tenyészetekben, ahol szocialista verseny folyik. Or, ing. V. Kováé szer vizzel megmosni, (de a nyír repedéseibe ne hatoljon be a víz), azután patazsírral bekenni. Ásványi olaj és zsír tilos, tehát a vazelin is, mert az elpuhítja a szaruréteget. Munka után nedves ronggyal töröljük le a lo­vat. A rongy ne csurogjon a víztől és a víz állott víz legyen, mert a felhevült lovat hideg vízzel nem szabad lemosni, sem füröszteni. Munka után a ló lábait dörzsöljük meg; ez frissítőleg hat az izmokra és inakra. Ha sáros úton járt a ló, a patákat azonnal le kell kefélni, így elejét vehetjük a csődsömörnek, ami igen fáj­dalmas és sántaságot is okozhat. Munka után előbb tegyük rendbe a lovat és csak azután adjunk neki enni, hogy evés közben ne zavarjuk. Itatni legfeljebb 1—2 óra múlva szabad, amikor az állat már jóllakott és meg­nyugodott. De ha piszkos az istálló, akkor hiába volt min­den fáradságunk. Ha piszkos a jászol, a szer­szám, akkor ettől újra piszkos lesz az állat is. Az istálló meszelt legyen, az állás legyen kisö­­pörvc, mert a piszok a baktériumok melegágya. Etetés után a jászolt is. ki kell söpörni, étel ne maradjon benne. Az itatóvedret más célra, mint a ló itatására ne használjuk! Az almot ne sajnál­juk a lótól. A lónak jó helyen kell magát kipi­hennie és az alom a sérülésektől is megvédi a lo­vat. Legyen elegendő helye a lefekvésre. Legyen az istálló szellős, de ne huzatos, mert az megárt a lónak. Használat után a szerszámról se feledkezzünk meg. Puha kefével, vagy ronggyal tisztára dör­zsöljük, a zablát mindig száraz ruhával tisztítsuk meg és a szíjakat hetenkint egyszer pasztával fényesítsük ki, így aztán sakáig tart majd, amit a takarékosság is megkíván. (D) A legeltetés aranyszabályai A legeltetés olcsó takarmányozás. Elesik vele a kaszálás, behordás, adagolás munkája. A le­gelő növényzete sokféle és így nem egyoldalú, mint a vetett takarmány. A legelő fehérje, mész és vitamintartalma miatt főleg a növendékmarha fejlődése szempontjából szükséges. A fehérje az izomzat, a mész és vitamin a csontozat számára szükséges. Ezenkívül a legelőn az állat élvezi a szabad levegőt, a napfényt és a szabad mozgást. Tágul a tüdeje, mellkasa szélesedik, csontozata erősödik. Jó külalaku állatot csak a legelőn ne­velhetünk. Legeltethetünk úgy is, hogy naponta kihajtjuk állatainkat, de kint is hagyhatjuk őket. A nö­vendékállatokat ne hajtsuk ki messze a legelőre, a sok járás felemészti a felvett takarmány rte­két és elfárasztja az állatot. Ha állandóan kint maradnak az állatok, akkor építsünk nekik kará­mot, ahol a szél és eső elől megbújhatnak. Sajnos mostani legelőink a legtöbb helyen még nem fedezik az állatok szükséges takarmányát, ezért esténként (de csak esténként!) adnunk kell száll as takarmányt is, hogy jóllakhassanak Ha reggel etetnénk őket az istállóban, akkor jólla­­kottan mennének és nem válna hasznukra a lege­lő; csak válogatnának és taposnának. Legyen a legelőn bővizű és kifogástalan minő­ségű kút. A tikkasztó nyári melegben erre az állatnak ott a helyszínen van szüksége. A világosszőrű hússertést nagy melegben ne hajtsuk ki, mert lesül a bőre. Bőfüvű legelőn sertést azért sem érdemes legeltetni, mert ha a sertés jóllakott, akkor feltúrja a legelőt s ezzel sok kárt okoz. Mélyenfekvő nedves talajú legelőre se borjut, se bárányt ne hajtsunk ki, meit megfertőződnek májmétellyel Fiatal állatokkal urmatos. nedves vagy kora tavaszon dcrlepte füvet ne legeltes­sünk, mert hasmenést kapnak tőle. A pásztorku­tyákat olykor hajtassuk meg, hogy bélférgeiktől megszabaduljanak s azok petéit ne szórják szét a legelőn, mert ezektől a legelő állatok megfertő­ződnek. Néhány jótanács a pulykaneveléshez Sokan azt hiszik, hogy a pulykanevelés köny­­tiyü feladat. Pedig ennek is megvannak a „fogá­sai". A pulyka igen jó kotló és még jobb neve­lő. Ezért a kis pulykákat a pulykaanyával nevel­tessük fel. így sok munkát takarítunk meg, mert jobban mi sem tudnék őket felnevelni. A pulykapipék ügyetlen és igen kényes állatok s különösen az első időben nagy gondviselést igé­nyelnek, Kikelésük után 24 óráig semmi táplálé­kot nem kapnak. Azután, mint a kis csibéknél, az első etetés faszéndara és homok, azután kü­lönféle dara. Eleinte a kis pulykák semmi haj­landóságot sem mutatnak arra, hogy maguktól egyenek s ajánlatos ilyenkor közéjük telepíteni kis csibéket, melyek már jól esznek, hogy tőlük lassan megtanulják maguk is az evés módját. A túró és tojás apróra vágva jó étel eleinte. Ad­junk nekik zöld eleséget is a dara közé keverve morzsalékosan. A zöld eleségnél előnyben része­sítendő a hagymaszár, persze apróra vágva. Az első két hétben naponta 2—3 óránként etes­sünk. A második héttől kezdve állati eredetű ta­karmányt is kell adnunk nekik. Hal vagy halliszt­tel kevert husliszt, dara, korpa naponta kétszer; a többi etetésnél dara vagy darakása. Növeke­désük arányában mindig nagyobb szemű dara adagolható. A nagyobbszemű dara etetésénél a napi etetést fokozatosan négyszerire csökkenthet­jük. De a legfontosabb a legelő, legelő nélkül puly­ka nem nevelhető. De S—10 hetes korig vigyáz­nunk kell a legelőre való járásnál is. Ebben az időben kihányják ki a vöröset, vagyis a fejükön apró bibircsek nőnek; ez jelenti, hogy mar túl vannak a veszélyen. Addig azoban védeni kell őket a naptól, és esőtől; ezért csak rövid időre engedhetjük ki őket és csakis olyan helyre, ahol megbújhatnak a bokrok alatt. Ólazás tekintetében nem kényes a pulyka, csu­pán esőtől, széltől, védett helyet kiván. A puly­kaólban rudacskákat helyezzünk el„ hogy azokon kényelmesen pihenessenek. fMMMMMMMMMMMNMMI MAGYAR FÖLDMŰVES! / Erfed dolgozik lapunk, neked írja minden sorál. Egy hét minden mezőgazdasággal összefüggő hírét megtalálod lapunkban Kiváló szakemberek adnak mindhn héten aktuális tanácsokat. Évi 100'— koronáért minden héten bekopogtat hozzád a J.&a&ctd fMdmumt Megrendelhető ezen a címen: BRATISLAVA, STÚROVA 6. wmmmmimmmmmm AZ IVÓVÍZ FONTOSSÁGA LEGELTETÉS IDEJÉN Köztudomású, hogy az élő állati szervezet nagyrésze, mintegy 70—80 százaléka víz. A fiatal szervezet több vizet tartalmaz, mint az idősebb, kifejlett állaté,’ Az állati szer. vezet aránylag csekély, mintegy 10 százalékos vízvesztesége már súlyos következmé­nyekkel jár. A víznek komoly szerepe van az emésztésben is. Vízhiány esetében a gyomor mű. ködése csökken, a tápanyag felszívódása hiányos, A vér besűrűsödik, a bomlástermé­kek nem távoznak elég gyorsan a szervezetből, a jószág megbetegszik, A vízhiányt különösen a fiatal állatok sinylik meg, A nyári melegben a vízellátás­ról okvetlenül gondoskodjunk. Jóllehet a legeltetéssel a zöidtakarmányokkal tetemes mennyiségű vízhez jut a szervezet ez a víz azonban semmiképpen sem azonosítható az ivóvízzel. Az ívóviz szerepe ugyanis nem merül ki csupán abban, hogy a táplálék emészthetőségét megkönnyíti, de lényeges tulajdonsága, hogy a melegben eltikkadt ál­latokat felüdíti. Éppen ezért a leggondosabban Ügyeljünk arra, hogy a legelő jószág mindenkor megfelelő mennyiségű és hőfokú vízhez jusson. Ha túlságosan szomjasak, mohón és nagymennyiségű vizet isznak s ez nincsen javukra. A jószágnak tulajdonképpen az emberi ivásra alkalmas és üdítő víz felel meg leg­jobban, A víz akkor a legkellemesebb, ha hőmérséklete 10—15 C fok körül van. Az ilyen víz oltja legjobban a szomjúságot anélkül, hogy egészségüket veszélyeztetné. A melegebb víznek nincsen üdítő hatása és a szomjúságot is kevésbbé oltja. Fokozottan ügyeljen a pásztor, vagy jószággondozó arra, hogy az itatóvályúk és kutak környéke mindenkor tiszta legyen, továbbá távol legyen a trágyagyüjtő helytől. Kutak közelében ne deleltessünk, mert a talajba szivárgó trágyalé fertőzi a vizet. Ugyan­akkor óvjuk a portól és piszoktól is a vizei A régi faváiyúk korhadt fala sok betegség csíráját rejtheti magában, ezért a kor­szeren gondozott legelőről nem hiányozhatnak a könnyen tisztántartható betonvályúk. A kutak környékét töltsük fel, nehogy a mélyedésekben víz gyűljön össze, amely megposhad, a mélybe szivárogva szennyezi a kút vizét. Itatni általában kétszer szoktak, reggel és este. Nyáridőfoen. meleg napokon céisze. rü a háromszori itatás. Ha háromszor itatunk, a jószág nem esik mohón a vályúnak, szomjúságát megfelelő mennyiségű víz felvételével oltja. Fiatal állatoknál és fejőstehe­neknél különösen fontos a többszöri itatás mert a fiatal állat szervezete nagyobb víz­­igényű, a tehén pedig a tejjel ürít ki nagymennyiségű folyadékot, ilymóden szerveze. tűk vízgazdálkodása miatt kívánatos a háromszori- itatás. Teheneknél nagyon jó Szolgá­latot tesz az „önitató”, amelyből a nap min den szakában tetszés szerint olthatják szom­júságukat. Hogyan ápolja egy jó gazda a lovát? A tisztaság a lónál is fél egészség, de a tisztaságot hi hell terjesztenünh az istállóra és a szerszámohra is

Next

/
Oldalképek
Tartalom