Szabad Földműves, 1950. március-június (1. évfolyam, 1-15. szám)
1950-06-11 / 13. szám
J9J9 „HA SZÁZEZER TRAKTORT TUDNÁNK ADNI A PARASZTOKNAK., “ | 1930: Fiinál is li Irahlir in a síiét ni ifit A szovjet állam 850 millió katasztrális hold földet adott ingyenes és örökös használatra a kolhozoknak A többtermelés a Jobb élet alapja. De több ét jobb termést csak a föld gondosabb megmunkálása ad. Ezt pedig gépek segít- I gégével lehet elérni. A gép amellett hogy biztosítja a jó és eredményes talajművelés:, megszabadítja a parasztembert a nehéz | testi munkák nagy részétől és könnyebbé teszi az életét, A régi kizsákmányoló »endszerben, a feudallsta korban a tőkések és I nagybirtokosok használtak csak gépeket, de ezek a gépek elvették a dolgozó ember kenyerét. Az uradalomban, ahol aralógép kaszálta a búzát, nem vállalhatott részt a föidnélküli nincstelen kiszorult a munkából és nyomorba került. A traktorok bevezetése a | kapitalista mezőgazdaságban millió kisparaszj tönkremenetelét, a földesurtól, a kuláktói való függőségének fokozását, kizsákmányo. | fásának egyre súlyosabbá válását eredményezi. Más a helyzet a szocialista gazdálkodásban, ahol a gép nem ellensége a dotgezó parasztnak, hanem barátja és legfőbb segítőtársa a természet erőivel szemben vívóit küzdelemben. A főid közös megmunkálása, a társas gazdálkodási rendszer lehetővé 1 I teszi, hogy igénybe vegye és nagyban alkalmazza a legkorszerűbb, nagyteljesítményű gépek minden fajtáját. | .............................................................................................................................................................................................................................. A Szovjetúnióban a gép a kolhozparasztnak nemcsak megkíméli a munkáját, hanem fel is szabadítja. Lehetővé teszi számára, hogy a nehezebb mezei munkák alól felszabadult munkaerejét a kolhozgazdaság más termelési ágában hasznosítsa, így például az állattenyésztés fellendítésére fordítsa A gépállomások segítségével a kolhozgezdaságok igen nagy munkamennyiséget takarj, tanak meg. A mezőgazdaság magasfokú gé. pesítése el sem képzelhető a földművelés társas rendszere nélkül. Ennek előnyét kihasználva, a korszerű tudomány és technika segítségével a kolhozparasztok a szovjet mezőgazdaságot rövid két évtized leforgása alatt a világ legfejlettebb mezőgazdaságé vé fejlesztették ki, A szovjet hatalom nemcsak a földesúri kizsákmányolást szüntette meg, hanem véget vetett mindenfajta kizsákmányolásnak (gy megsemmisítette a kulákok, spekulánsok kupecek és uzsorások hatalmát is a mező gazdaságban, SZÁMŰZIK AZ ELMARADOTTSÁGOT dübörögve, harsogva vonult véig a határban, ötös ekét húzott maga után. Megalakult a kolhoz, a parasztok gépeket kaptak, hatalmas segítséget. El sem tudták képzelni, hogy így is lehetséges dolgozni. Az állam 2387 hold földet osztott ki közöttük. Az egykori nyomorúságos falu gazdag és kultúrált szovjet faluvá fejlődött. Ma mér öt állattenyésztő telepe van, tejfeldolgozó --üzeme dolgozik, van középiskolája, kórháza, gyönyörű parkja A közös vagyon több mint félmillió rubelt tesz ki. A közös gazdálkodás mellett a kolhozp3 rasztoknak személyi gazdaságuk is van. amelyet a hézkörüli földeken folytatnak Á személyes gazdasághoz tartozik a lakóház e tehén, a baromfi és azok az épületek, amelyek a baromfiak, az állatok tartásához szükségesek. A parasztoknak | a közösségi gazdálkodásból származó jövedelme mellett van egyéni gazdálkodásból származó bevétele is. Ez a bevétel az összjövedelem 22 száza lékát teszi ki. Mi tette lehetővé ezt az átalakulást? A közös gazdálkodás, amit a gépesítés, a korszerű technika alkalmazása vitt sikerre A falu életszínvonala a traktorok megjelenése óta állandóan emelkedik, az élet pedig egyre vidámabb lesz. ÉLET A KOLHOZBAN Aki nem látta a szovjet parasztok megvál. tozott életét, talán el sem hinné. Olyan, amilyenről a mesékben hallottak csak a parasztjaink valaha De ahogy a fantázia birodalmába tartozott 1919-ben a százezer traktor, ami húsz év alatt valósággá vált úgy változott meg a gépesítés bevezetésével, a traktorok és más mezőgazdasági gépek szaporodásával a szovjet falu arca is. A Szovjetúnióban járt parasztküldöttégek saját szemükkel győződhetettek meg a viág legfej. lettebb mezőgazdaságának eredményeiről, saját szemüKkel látták a kolhozfaivskat. megismerték a dolgozó parasztok életét, A küldöttségek tagjai a Szovjetunióban mindenütt vidám, bizakodó, boldog emberekkel találkoztak. A hajdan írni-olvasn; nem tudó parasztok helyén ma művelt jómódú, könyveket olvasó, moziba járó és a világpolitikát ismerő parasztok élnek. A faekékel 60—80 lóerős traktoros ekék váltották fel, A kolhozokban a munka 80—85 százalékát, de egyes helyeken 90 százalékét már a gépek végzik el. A gépeknek ilyen nagyfokú segítsége mellett természetes hogy töbt a szabadidejük a parasztoknak Esténként őszszegyülnek a klubban, eljárnak a moziba, előadásokat hallgatnak, vidám énekszó csendül. Mi volt azelőtt a paraszt élete nálunk is? Örökös robot, hajsza virradattól késő estig, vakulésig Robot a földeken, megfeszített munka, ami után fáradtan roskadt le a mun. kés rossz vackára. Nem volt kedve szórakozni, dalolni, táncolni. Nem járhatott moziba, színházba, nem jutott könyv a kezébe s újságot sem igen olvashatott. Örült annak, ha annyi kenyeret tudott keresni, hogy eltartsa magét és szűkösen a családját. A gyerekek rongyosan jártak, el volt zárva előttük a felemelkedés útja Melyik kisparaszt gondolhatott arra, hogy iskoláztatja a gyermekét? És az asszonyok élete talán még rosszabb volt Ma nálunk is megváltozott a heiyzet a felszabadulás óta. A Szovjetúnió példáját követtük ahol az asszonyok életét mindenben igyekeznek szebbé tenni, munkájukat pedig megkönnyítik. Minden kolhozban van napközi otthon a községekben szülőotthon Az asszonyok szülés előtt és szülés után egyhónapos tizetéses szabadságot kapnak Nem probléma a házasodás A fiatalok házhelyet kapnak a kolhoztól, A családi életük szép, hiszen' a házasfeleket nem az érdek nem a vagyon köti össze, hanem a szeretet és a kölcsönös megértés. A kolhozokban napközi otthonok vannak, az anya, ha a mezőre megy dolgozni ott helyezi e! a gyermekét. He a gyermek felnő, akkor sem jelent gondot Az iskolában teljesen díjtalanul tanul és ha jól tanul, ösztöndíjat kap Az öregeket is megbecsülik, Minder kolhoznak külön alapja van az idős, már nem dolgozó kolhozisték eltartására, —o— Milyen alapokra épitik a bolgár termelőszövetkezetek további működésűmet A földhasználat rendje, a taaok köteiesséaei, a jövedelmek felosztása A földet a parasztnak adta és hozzásegítette a korszerű felszereléshez is. A traktorok végigvonultak a falvakon, a határban, a csillogó, fénylő ekék belevágtak a földbe és ezzel örökre száműzték az elmaradottságot a mezőgazdaságból A szovjet munkásosztály az új, szocialista nagyipar megteremtésével lehetővé tette, hogy a korszerű gépi technika birtokéban a szovjet parasztság rátérhessen a gépesített nagyüzemi társas gazdálkodásra. Lenin a Bolsevik Párt Vili. kongresszusán még csak feltételesen mondhatta: ,,Ha holnap százezer elsőrangú traktort tudnánk adni a parasztoknak, ha el tudnók látni ezeket benzinnel (önök igen jól tudják, hogy ez egyelőre fan. tázia), akkor a középparaszt azt mondaná Én is a kommunizmus mellett vagyok” A százezer traktor 1919 márciusában, amikor Lenin ezeket mondotta, még valóban a fantázia birodalmában volt. De Lenin hitt eb. ben, mert tudta, hogy a szocialista állam megerősödik, a rövidesen megjelenne« majd a földeken a falvakban a traktorok a parasztok hű segítő és munkatársai Tíz évvel később már sorra épültek tel a Szovjetúnióban a hatalmas traktorgyárak. A sztálingrádi traktorgyár a második viléghé borúig naponta több mint száz traktort gyártott és szállított a mezőgazdaságnak Tehát mindennap egy új gépállomást lehetett felállítani a Szovjetúnióban mindennap egy egész körzet dolgozó parasztjainak 3 munkáját könnyítették meg, mindennap új lendülettel haladtak tovább azon a úton, amely a többtermelést, a szocializmus felépítését tűzte ki célul. Két évtized telt el, s a gyárakból végeláthatatlan sorokban özöntenek a traktorok, az aratócséplőgépek, a fűkaszálógépak, burgo. nyaültetők, cukorrépaszedők és száz más apró. kisebb gép, amely segíti az új rendszert és ebben a parasztot. Ma már nem százezer traktorról beszélnek a Szovjetúnióban, hanem annak ötszöröséről. Félmilliónál is több traktor dolgozza a parasztok földjét és segít a magas terméseredmények elérésében, a természet átalakításénak munkájában, a soha nem látott, az egész világon egyedülálló falusi jólét megteremtésében. Erről a félmillió traktorról mondotta Sztálin: „olyan erő ez, amely a kapitalizmus minden, fajta gyökerét ki tudja irtani a faluból"’ FAEKÉTŐL A TRAKTORIG A Szovjetúnióban a gépesítés segítette elő a kolhozrendszer megerősödését, A kolhozrendszer pedig megváltoztatta a falu arcát A régi, elhanyagolt, elmaradott falvak helyén virágzó,, gazdag falvak épültek, új mezőgazdasági épületekkel, egészséges lakóházakkal, iskolákkal, könyvtárakkal klubokkal, áramfejlesztő telepekkel, A parasztok élete tele van derűs, alkotó munkával. A szovjet állam 850 millió katasztrális hold földet adott ingyenes és örökös használatra a kolhozoknak, A földeken szövetkeze*! alapon dolgoznak a parasztok. Valamennyien egyenlő jogokat élveznek A kolhoz ügyeit közösen intézik. A kolhozélet szépségét tükrözi vissza a Kolcovka faluban lévő ..Sztálin”-kolhoz Kolcovkában a forradalom előtt 56 paraszt élt, de senkinek nem volt lova, A földet feakével művelték. Egész nap dolgoz, tak, rettenetes munka volt a rossz szerszámmal megművelni a talajt, még több gond volt betakarítani a termést, ami silány volt. Az éhség természetesen a földesurak igájába hajtotta Őket. Megváltozott a helyzet a forradalom után. Egy szép napon megjelent a traktor. Zúgva, Az alapszabály megfogalmazza a szövetkezeti gazdaság céljait és feladatait. A tér melőszövetkezetek olyan parasztok önkéntes egyesülései, akik abból a célból egyesítik földjeiket, termelési eszközeiket és. murikéjukat, hogy szövetkezeti nagyüzemi gazda ságot létesítsenek, biztosítsák a kulák fölötti győzelmet, felszámolják a mezőgazdaság elmaradottságát, s megszüntessék a sze gónységet, mintagazdaséggá tegyék gazda ságukat, biztosítsák a jobb életet és jóméduakká váljanak, A termelőszövetkezet a szocializmus útján vezeti a parasztságot. Az alapszabályt meghatározza a földhasz. nálat rendjét, mégpedig úgy rendelkezik hogy a szövetkezet összes földjeit egy tagba kell egyesíteni, ezeken a táblákon helyes vetésforgót alkalmaznak s a vetésforgón be lül mindegyik termelő brigádnak meghatározott földterületet osztanak ki. Az alapszabály egyúttal előírja, hogy legföljebb félhektárnyi földterületet, valamint haszonállatot, szárnyasokat, méheket kell rendelkezésre bocsátani személyes háztáji gazdaság folytatáséra Ez biztosítja a szövetkezeti és a személyes érdekek egybekap csolésát Az alapszabály meghatározza a termelési eszközökre vonatkozó főbb rendelkezéseket. A termelőszövetkezeti tagok közös használat céljából beadják mezőgazdasági felszerelésüket és gépeiket, az igásjószágot, ha. szonálleíaikat (a személyes használatra hagyottakon kívül), valamint a mezőgazdát ági termékek feldolgozására szolgáló üzemüket. A beadott felszerelést a beadott föld mé rététől függően állapítják meg. Az alapszabály pontosan meghatározza a termelőcsoport valamennyi tagjának köteles, ségeit. Ezek a kötelezettségek arra vonatkoznak, hogy a termelőcsoportok és egész tagságuk kötelezik magukat, hogy tervszerűen fognak gazdálkodni idejében teljesítik az állammal szemben fennálló kötelezett, ségeiket, mindent megtesznek a mezőgazdasági növények termésének növelésére, helyesen használják fel a szövetkezeti földet, a mezőgazdasági gépeket és munka, eszközöket, szövetkezeti árutermelő, állattenyésztő gazdaságokat szerveznek, javítani fogják az állatállományt és növelik annak hozamát. Az alapszabály meghatározza, ki lehet tagja a termelőszövetkezetnek Tag 'ehet minden szegény- és középparaszt, férfi vagy nő, aki elérte tizennyolcadik életévét és munkájával résztvesz a szövetkezetben. Magától értetődik, hogy a termelőszövetkezetekbe nem engedhetünk kulákokat és szavazati joguktól megfosztott egyéneket. Az alapszabály meghatározza a jövedelmek felosztásának pontos rendjét. A jövedelmek felosztásakor elsősorban és első helyen az állammal szemben fennálló kötelezettség teljesítését írja elő; előírja továbbá vetőmag, és takarmányalapok létesítését, valamint a termények egyrészének szabad eladásra bocsátását; feloszthatatlan alapok, segítőalspok és természeti csapások esetére szolgáló alapok létesítését; valamint a jövedelmeknek a tagság által végzett írnoka mennyisége és a közös használatra beadott földjük nagysága szerinti felosztását. A tervezet szerint a termelőszövetkezet tiszte jö. védelméből 30 százalékot földjáradékra s legalább 70 százalékot munkabérre fordítanak, A földjáradék fizetése a termelőszövetkezetben a föld magántulajdonának jogéból következik és a földjéradék a tagoknak nem munkából eredő jövedelmét jelenti Ez a magántulajdon maradványa. A magas földjáradék a szövetkezeti gazdaságok ama tagjainak érdekeit sérti, akik kevesebb főidet adtak be s akiknek a magasabb jövedelem eléréséért jóval többet kell dolqozniok, mint azoknak a tagoknak, akik több földet vittek be a szövetkezetbe, Az alacsony földjáradék viszont sérti azoknak a szövetkezeti tagoknak az érdekit, akik több földet adtak be. Az a feladat, hogy megállapítsuk a földjáradék legcélszerűbb mértékét a mostani szakaszon. Az alapszabály kidolgozza a munka szervezésének, díjazásának és a munkafegyelem, nek a kérdéseit. Minden munkát kizárólag a termelőszövetkezet tagjainak kell elvégezniük (csakis szakemberek felvétele engedhető meg s kivételképpen ideiglenes munkásoké sürgős munkára) Ezzel megszűnnek a feltételek az embernek ember által való kizsákmányolására Az alapszabélyíervezet szerint valamennyi tag termelő brigádokba tömörül Az alapszabály előírja, hogy a szövelkezetet a széleskörű demokrácia alapján kall Igazgatni. Minden fontosabb gazdaság! kérdést csakis a taggyűlés dönthet el. A munka mindennapi irányítását és taggyűlések közötti időszakban történő irányítást a termelőszövetkezet vezetősége végzi a taggyűlés által reája ruházott hatáskör keretén belül A széleskörű szövetkezeti demokrácia a ermelőszövetkezet.. megszilárdulásának s az ■jj káderek kiemelésének alapja, ezért úgy <e!l óvnunk, mint a szemünk világát. Országszerte rég nem látott ;ó termés ígérkezik Magyarországon A magyar földművelésügyi minisztérium kiadott jelentése szerint a kedvező időjárás hatására minden szántóföldi növény Igen jól fejlődik. Most mutatkozik meg az őszi és tavaszi vetés Időben való elvégzésének, a gépek széleskörű alkalmazásának, a tiszti tolt, csávázott, nemesített .vetőmagvak használatának, az Istáilótrágyázásnak és műtrá gyázásnak az eredménye: országszerte minden növény régen tapasztalt, jó termést ígér -A búza mindenütt erőteljesen fejlett. Az ország nagyobb részén kitűnő, részint pe dig igen jó termést ígér. A rozs hosszűszalmájú, nagykalászú és teljes virágzásban van a terméskilátások országszerte igen jók, több megyében kitűnőek. Az őszi árpa mindé, nütt kitűnő termést Ígér, ami különösen a korai abrak-takarmány-éllátái szempontjából nagyjelentőségű, A tavaszi árpa igen Jé, egyes megyékben kitűnő, a zab pedig áltálé, ban kitűnő termést Ígér. A szálastakarmányok országszerte jól fejlődtek. A lucernások, herések és a rétek kitűnő szánatermést adnak. Ez nagyban fellendíti az állattenyésztést. A kapésnövértyeJcet is mindenütt a minisztertanácsi határozatban előirt határidő elő't elvetették Az idejében elvetett kapátok jól keltek és erőteljesen fejlődtek. A cukorrépa jól fejlődik. Azonban azokban a megyékben, ahol a növényápolási munkákat, elsősorban az egyelást megkésve végezték el a lemaradást sürgősen pótoln kell, m9rt a késel egyelés holdanként 20—50 mázsával csökkentheti az igen Jónak mu. latkozó terméseredményt. Az egyelőiben különösen Pest és Borsod megye maradt el. A kukorica ugyancsak erőteljesen fejlődik. Azonban Komárom, Borsod és Fejér in« gyében erősen hátráltatja a kukorica növekedését az. hogy sok községben későn végezték el az első kapálást, A burgonya Is gyorsan nő. A korai fajtákból egyes helyeken már szedtek is újbur gcnyát. Az első töltögető^ a legtöbb helyen elvégezték, A kapálásnál, töltögetésnéi Veszprém, Borsod és Komárom megyében lemaradás volt tapasztalható. Az ipari növények közül a napraforgó, olajlen, rostlen és rost kender általában jó' fejlődik és kitűnő termést Ígér. A jó termés biztosítására sürgősen be kell fejezni mér a napraforgó ritkítását és a len gyomtalanítását. Az állami gazdaságok és termelőcsoportok földjén minden eddigi országos étlagnf bőségesebb termés ígérkezik. Az állami gazdaságok és a termelőcsoportok a szociálist nagyüzemi gazdálkodás, a gépállomások segítségéve), a legkorszerűbb agrotochnik módszerek alkalmazásával elől járnak és példát mutatnak a mezőgazdasági termelésbe Példájukat országszerte követni igyekeznek a legjobb dolgozó parasztok Az eddigi eredmények és kitűnő terméskilátások azonban nem teszik' elblzakodc' * magyar parasztságot, hanem arra serkentik, hogy még fokozottabb lendülettel vége zé* el 3 hátralevő munkákat. Kihasználnak minden napot, hegy a gondos növényápíáesal, többszöri kapálással biztosítsák a magyar ötéves terv első évének jó termésé Részletesen foglalkoztunk lapunk legutóbbi számaiban a bolgár mezőgazdaság hely. zetóvel és problémáival annak a beszámolónak alapján, melyet Cservenkov mondott el a bolgár termelőszövetkezetek országot konferenciáján. Ez a konferencia alkotta meg egyébként a bolgár termelőszövetkezetek alapszabályait, mely a bolgár mezőgazdaságban a szocializmus alapjainak tovább! megszilárdítását biztosítja A konferencia által elfogadott alapszabályok legfontosabb rendelkezéseivel Ismertetjük meg olvasóin kát, tudva, hogy széleskörű érdeklődést keltenek majd nálunk is a nagyjelentőségű bolgár határozatok.
