Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

II. Tejon és a tejon indiánok

60 A TEJON INDIÁNOK. áo nyargalni otei lioj iszt, élrejteni nino viszt. sütni en mututz. fózni isclii yut. beburkolni ippu uszt. törni vadászni feküdni alunni sat, sat, éji utz. isclii humuk. rajtu műik. sclieku műik, Midón ékkép a tejonok hű képét akarám adni, gyakran ellenkeznem kelle azon néhány iróval, kik ezen nép szokásait, életmódját stb. érintik. Nem rég a tejonok oly színben állíttattak a közönség elő , mely akármely polgárosodott nemzet becsületére válnék , a szorgalom, erényes jellem és értelmiség tekintetében.*) Pedig mindezen állítás nem áll, mert habár található is kivételesen az egész nemzet tömegében néhány egyén, kikben bizni lehet, s kik értelmesek (tekintetbe véve mindig, hogy indiánok), még se mérnők ajánlani bárkinek is, hogy magát feltétlenül bármely tejon indián erényességére és nagylelkűségére bizza. A hagyományok teljes hiánya valóban csudálatra méltó, mert bármi néven nevezhető tudomással sem bírnak crcdetöket, vagy a nemzet történetét illetőleg; ha tehát csakugyan azon nagy nemzet szakadékai, mely egykor Mexikóban oly magas fokán állott a polgárosodásnak (értjük az azték nemzetet), akkor nagyon is alásülyedtek, annyira, hogy most többé nem lehet rájok ismerni. Ezen tárgyat illetőleg azonban még nagy homályba burkolva az egész dolog, noha sejtelem és vélemény elég jött már napfényre. Hasonlatosságok találtattak oly helyeken, melyeken legkisebb nyomra se lehet akadni. Régi — alkalmasint spanyol eredetű — romok fürkésztettek ki, a történet kiegészítéséül; edénycserepek vizsgáltattak meg s részletes mikroskopikus szemle alá adattak, aztán lerajzoltattak, s mint az egykori azték műveltség emlékei mutattattak be ; noha ily példányokat képzellietlen menynyiségben szerezhet a tejonok közt bármely tudós, mert nem kívántatik hozzá egyéb, mint hogy az első kunyhóba beforduljon, egy korsót vagy fazekat vegyen reálért, s cserepekké törje ! Mindezen okoknál fogva, űgy hiszem, a lelkesedés az azték nép történetét, műveltségét, s különösen vándorlásai alatti nyughelyeit illetőleg, nem helyeselhető irányt vőn; mert mindezen té*) Transactions of the american Ethnological Society. Vol. Ii.