Xántus János: Utazás Kalifornia déli részeiben / Pest, Lauffer, 1860. / Sz.Zs. 1440

II. Tejon és a tejon indiánok

59 A TEJON INDIÁNOK. áo puzdra isztisz. ürge mini vákeli. fix (éló) auszt. szarvas máh liá eh. fit moszt. borz mákku. bokor liéki auszt. medve nákku. futtatás ono schi. antilop wukke. tűz oiszt. tyúk kuku jakine. fa (tűzi) moiszt. sáska hákote. gyöngy oni avo kiszt. lepke ávu csini. kard hunáth. bogár ámi komé. fésű télimé. pók vinolie. bagoly ni stáb. faggyú ircski. golyó violmáh. tükör ámvuám tutu. vas mákéit. narancs mu utávi. bór wután. tüske is kű. tojás wu wut. csörgőkígyó schischi nuliu. veres (szin) wiu mítóru. kötél sclmb hau. kó ausz csini. kaktusz mátehetz. kácsa siski sum. ananász leip. liamu pálii. füge étúk. szén huhusz. baraczk merni mik. vér mihi. gyík hau tevíts. harmat ischi im mű. vakandok isti heniejk. levél (fa) wi putz pű. pálma (legyező) hujnusz tik. gyökér otu muliiu. napraforgó hej nuhuk. pálinka wiok mágpi. vidra mecskuu. köszörűkő moi szuka. vizi kigyó nihi csikisz. aczél lm pászi. légy mcucskisz. köhögés mái mitz. méh hénome. puska rnitunű. százlábú mi csini mi. szív hivith. szilva miu nimim. csont oku nutz. egres sesu 11 it cm. félelem tutatu iszt. dinnye kuku nátsi. ütleg omi. tengeri vuke námik. ivókupa máhén. nyíl ív mánuki. haj mik. nyílrvesszó otuvácsi. domb pui jusz. sat. sat. hegy omei mi. I S é k : házasság ovisztávánlóni poni voni. bél wi eu niszt. takarni im liumi.